| Téma: Marx Károly prófétai habilitációja |
|
| Felkesz Deneverr |
|
 hát, Gandhi aztán már végképp' nem jön ide... különös, hogy így sulykolod...
"
A Kommunista Párt kiáltványa
Karl Marx és Friedrich Engels
A Kommunista Párt kiáltványának első, 1848-as londoni kiadása
Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi Európának minden hatalma: a pápa és a cár, Metternich és Guizot, francia radikálisok és német rendőrök.
Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy kommunista, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a kommunizmus megbélyegző vádját a haladottabb ellenzékieknek éppúgy, mint reakciós ellenfeleinek?
Ebből a tényből két dolog következik.
A kommunizmust immár az összes európai hatalmak hatalomnak ismerik el.
Legfőbb ideje, hogy a kommunisták az egész világ előtt nyíltan kifejtsék nézeteiket, céljaikat, törekvéseiket, és a kommunizmus kísértetéről szóló mesékkel magának a pártnak a kiáltványát állítsák szembe.
Evégből a legkülönbözőbb nemzetiségű kommunisták összegyűltek Londonban, és papírra vetették a következő kiáltványt, amelyet angol, francia, német, olasz, flamand és dán nyelven tesznek közzé."
http://hu.wikisource.org/wiki/A_Kommunista_P%C3%A1rt_ki%C3%A1ltv%C3%A1nya |
|
|
| Rendes Kis |
|
Marx nem hazudta le Istent.
Létnek nevezte, és az teljesen korrekt.
Az ha nem is hazugság, de antropomorfizmus, ha Istent Atyának nevezzük. |
|
| menta |
|
|
Is. De a nagy baj, ha lehazudjuk (száműzzük), hogy a tény is - meg a nem tény is. Egyszerre. Valóság és igazság. Igazság I nélkül: gazság. |
|
|
| menta |
|
A tények mögül száműzött Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét. / Pilinszky
Tanultunk elég marxista-leninista szósszal nyakon öntött szellemtelenséget, aminek nyomán kísértet járta és járja be Európát. Nem véletlen, hogy ez lett a közgazdaságtanából. Nem érdekel a materialista álfilozófia, azt kihagyom, amit említettél, kitűnően elvagyok Plótinosszal, Meister Eckharttal. ( 143-hoz: A korbács: űzd ki a saját lelkedből a kufár szellemet. A szelídség: imádkozni az ellenségeidért. "Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit tesznek!" - ez egyre több emberre érvényes Marx óta. Valamint botrány, hogy kudarcra ítéled a Megváltót. Ezt tette a materialista szemlélet, semmit sem jelent, hogy feltámadott, vagyis "hiába való az egész hitetek"- ahogy Szent Pál mondja. A "farizeus egyház" is botrány, marxista írások helyett, a Legenda Aureát kellene olvasni. vagy Bőjte Csabát hallgatni, ha jön, vagy II. Rákóczi Ferenc imáit olvasni)
http://mek.oszk.hu/04600/04626/html/
Lezárom, "nem akarok beszélni róla" - ha egy pszichológus kérdezné.
De érzem Isten jelenlétét, és a marxista álesztétikák-filozófiák nem tudták kiölni belőlem, noha akarta, hisz fő célja.
József Attila írja valahol: "a pszichoanalízis nem tudta kiölni belőlem Istent".
*
"Névtelenül és íratlanul, a maga szakadatlan folyamatosságában, úgy, ahogy azt az evangélium kodifikálta, mi lenne más a szegények története közöttünk, ha nem ez? Ők, a szegények azok, akik mintegy incarnálták, valósággal a vérükben és a húsukban, közvetlenül a tagjaikban hordozzák időtlen idők óta a világ rájuk eső, lényege szerint elviselhetetlen, fokról fokra megsemmisítő nehezét.
Ettől olyan nyugodtak szívükben, s érezhetik maguk körül egy isteni mindenség jelenlétét.
Szemben velük a gazdagok igyekszenek szabadulni a képtelen teherről, a gazdátlan abszurditás gazdátlan terhét zúdítva a világra. Ha a szegények tehervállalása az isteni megtestesülés időtlen előképe, a gazdagok a deincarnatio kezdetét jelentik. S amikor a szellem e lerakott, és szinte láthatóvá és tapinthatóvá lett gazdátlan terhet maga se hajlandó többé magára venni már – beérve annak puszta és kétségbeesésig menő, vagy akár hasonlóképpen frivol szemléletével –, lényegében csak súlyosbítja azt, amit a gazdagok már régen megkezdtek és eleitől elkövettek.
[...]
A tények mögül száműzött Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét. Ami nyomot hagy rajta, oly véghetetlenül igénytelen, hogy kérdéses, valaha is föl tudunk érni hozzá? Ha lehet megkülönböztetést tenni, a köztünk beállott csend többé nem is annyira a költészetet érinti, mint magát a költőt kötelezi, élete egészét követeli már, s nem lehet nem eleget tenni e hívásnak, ha mindjárt a végleges és tökéletes elnémulás kockázata árán is."
Pilinszky János Ars poetica helyett
http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/PILINSZKY/pilinszky00001/pilinszky00082/pil ... |
|
| Rendes Kis |
|
Marxnak én csak egy könyvét olvastam, a doktori disszertációját, a "Démokritoszi és
Epikuroszi természetfilozófia összehasonlításáról".
Nem is vastag, és lebilincselően érdekes, sőt izgalmas olvasmány, semmi köze sincs
a közgazdaságtanhoz.
Te hogyan tettél szert Marxról e lesújtó véleményre ? |
|
| menta |
|
|
az álmainkról? kiknek az álmai? Mert nekem nem álmom, hogy közgazdász határozza meg az életem, és mondja meg, hogy nincs szellemi valóság. Semmiféle festett mennyországról szó sincs: Isten országa, a világ világossága tibennetek van - ezt nem hazudhatja le egy sötét gazember. Nem lehet lecserélni arra, hogy bánjanak a pénzzel a javakkal. Azért, mert ennek a pénzhez semmi köze. A megismeréshez van köze. |
|
| Rendes Kis |
|
Mit zárt le Marx ?
Semmit.
Csak kimondta az álmainkról, hogy azok álmok.
Wishful thinking.
Festett mennyország.
Ez nem von le az értékéből, sőt: ezeket a képeket mi festjük.
És, kimondta hogy a papjaink a "quasi" jegyében működnek.
Nem művelik, csak mímelik a szellemtudományokat, ahogy mondod: "ezóznak".
Marx semmivel sem volt rosszabb mint Szent Ágoston.
Nem volt "könnyen hívő".
De nem is szabad annak lenni.
Jézus sem volt annyira szelíd, mint szeretnénk hinni hogy volt.
A tanítványainak azt mondta, hogy kössenek magukra kardot és ő maga is ostort ragadott.
És, azt se feledjük: életműve kudarcba torkollott.
Őt magát hóhérkézre adták, a tanításaira pedig farizeus egyházat építettek. |
|
| menta |
|
Nagyon nem értek egyet. Marx nagyon nagy tudós volt. És hogy most itt tartunk, az neki és a másik nagyon nagy tudósnak, Freudnak "köszönhetjük".
Mélységesen tiltakozom, hogy bármilyen vonatkozásban Jézushoz, a szelíd kegyes Krisztushoz "hasonlítgassuk"
(már eleve a hasonlítgatás egy rossz módszer, legalább is induláskor, belülről saját mivoltából, kellene elemezni, majd összevetni).
Szerintem nem csak a horrorisztikus megvalósulás volt rossz, tudatromboló és a világ archaikus szent rendjét aláásó.
(a mindössze 100 év alatt 100 millió halott és a sok milliárd emberi mivoltában lealázott áldozatról beszélek)
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_kommunizmus_fekete_k%C3%B6nyve
Azok közé tartozom, akik tudják: eleve az elvek voltak rosszak, sőt aljasok, amire felépítette tudományát a két ember. Ennek oka pedig kővé dermedt materializmusuk és a szakrálishoz való teljes érzéketlenségük volt, teljes metafizikai vakságuk. Fizikai látásuk rendben volt, de nem voltak Látók. A nagy tudósok ezért aljas gazemberek voltak.
(nem véletlen, hogy ilyen nagy művészekkel nem fordulhat elő, csak nagy tudósokkal)
A szellemhez, a lélekhez nem lehet közgazdasági megfontolásokkal (vagy Freudnál a fizikai test felől) közelíteni. Jaspers írja, a két nagy hatású férfi hatására kerültek a világ, az emberek ebbe a helyzetbe: Marx felfelé lezárta az utat, Freud lefelé megnyitotta az utat. (felfelé - a szellemi világ, az ég felé, lefelé a matéria, a pokol felé)
Lehet zuhanni, csak tessék, tessék, sok a 7 milliárd, tessék igyekezni.
Aki nem akar zuhanni, de nem akarja elfogadni Krisztus szavát - azok közül kerül ki az(ál)ezoterikusok hánytató, borzalmas és növekvő tömege ( varázslók, boszorkányok, babonások, sátánisták, ezósok stb)
Egy modellel mindez így szemléltethető: a világ egy a sajátos felül hermetikusan lezárt, alul tragikusan megnyitott henger (Marx és Freud óta), amit mindenki érez, hogy nem jó, és keresi az utat és oldalán megrepedezik és süvít ki az ezósok tudata. Oldalra, sehova, a pusztulásba.
Nem Istenhez.
Az Út, az Igazság, az Élet - hova tűnt? |
|
| Rendes Kis |
|
Sajnos, Gandhi példája is azt mutatja, hogy az erőszakmentes politikus is kiváltja az
ellenfelekből az erőszakot. |
|
| Rendes Kis |
|
Úgy látom, 1848 február.
Vagyis még a véres események előtt.
Kérdés, néhány hónappal később még mindig így gondolkodott-e ? |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Ott van. Be van linkelve a teljes dokument./Nokiás dobozok nélkül /
|
|
| schlempe |
|
|
"Évszám ?" A Kommunista Kiáltvány mint manifesztálási forrás, és az évszám: 1848. Rosszul tudnám? |
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Gandhi nem egy elméleti szobatudós volt/lett, hanem az élére állt annak amiben hitt! 
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
" A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat.
Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetık el.
Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól.
A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.
V i l á g p r o l e t á r j a i , e g y e s ü l j e t e k ! "
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Valószínűleg nekem nincs fülem a hallásra, mert ezeket a rébuszokat nem értem. |
|
| Rendes Kis |
|
Ebben nem vagyok biztos.
Jó volna pontosan idézni, hogy mit mondott.
És azt is, hogy mikor mondta, mert több évtizedes írói munkássága során az álláspontja
változhatott.
Nem mindegy, hogy erő vagy erőszak.
Gandhi is erős volt, pedig nem volt erőszakos. |
|
| schlempe |
|
"A Terézkörúti Kabaréban MINDENT(!) UGYANÚGY kell játszania a szinésznek, mint a Nemzeti Szinházban egy Shakespeare drámában szereplő művésznek, csak éppen ÁBSZOLÚTE MÁSKÉNT!"
(Nagy Endre)
Hát itt is valami ilyesmiről van szó: "ugyanúgy" vagy "másként"? A jelenben "válámi ván" s az "ancienne regime" ben is ugyanaz "ván" (de persze inkább az akkori jelenben volt az a dolog "van", mostmár csak volt--hálisten). Ugyanúgy van, de másképp van! Akinek van "füle a hallásra, fogja föl!" |
|
| Felkesz Deneverr |
|
|
Há', nem igazán. Marx egy pernahajder volt, aki erőszakra buzdította a népeket... :-( |
|
| Rendes Kis |
|
Válasz Felkesz Deneverrnek és schlempének:
Igaz, nem volt kommunizmus, nem volt még szocializmus sem, hanem csak a szocializmusnak az építése.
Ebben az építésben volt 1 jó: Marx és volt 1 rossz: a hazugság.
A rendszerváltók ebből elhagyták Marxot, de megtartották, sőt továbbfejlesztették a hazugságot. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Fordítva! A kommunizmus jó rendszer. Lenne. Ha meg lehetne valósítani...
Kommunizmus nem is volt! Csak a hozzávezető út volt göröngyös. Tulajdonképpen még szocializmus sem volt soha. Pedig milyen szép is lett volna: mindenki a munkája szerint részesedne a közösből! Ó. |
|
| schlempe |
|
Nem tudom hogy nincs-é az EMBERBEN ÁLTALÁBAN(!) egy olyasféle "pavlovi föltételes REFLEX", aminek alapján minden követő rendszert--egy bizonyos idő elteltével-- GÉPIESEN ROSSZABBNAK minősítenek a megelőzőnél, lényegében mélyebb tartalmi vizsgálatok nélkül. Persze nem azonnal a váltást követően áll elő e helyzet.
Hanem úgy és olymódon, hogy a váltáskor közvetlenűl jön egy eufória, a: MINDEN JOBB LESZ, mint korábban "azoknál vót'". És végsősoron valóban JOBB IS! Csak éppen nem "úgy" és nem "olymódon" "jobb", mint ahogyan azt a rendszerváltók elképzelik és reménylik. És amikor törvényszerűen jön-eljön a: "MINDEN MÁSKÉPPEN VAN, DE MINDEN MÉGIS UGYNÚGY VAN, CSAK MÉG ROSSZABBUL" kora, akkor az emberek értetlenűl és "paffá válva merednek egymásra": ÉN NEM "ILYEN LOVAT AKARTAM"!
Hogy még világosabb legyen az, amit mondok vagy mondani szeretnék: ami rossz a követő rendszerben az ancienne regime-hez képest, AZ TÉNYLEG ROSSZ, sőt valóban rosszabb mint a megelőző rendszerben volt. Ám hogy az egész rosszabb lenne, nos az valószinűleg NEM IGAZ, hanem csak az emberi pesszimizmus--a természetes pozitív várakozásbéli pesszimizmus--szüleménye.
Mert a mára megöregedett diósgyőrvasgyári proli azt mondja: "jobb vót' Kádár idején, mer' akkó' vót munkám!"
Meg persze fiatal volt, egészséges volt, még éltek a szeretett hozzátartozói etc..etc...ÉS MINDEZ NYILVÁN IGAZ! NAGYON IGAZ! Viszont.
A fia Londonban dolgozik, bankár, szuperautóval jár haza és őt is leviszi olykor a horvát tengerpartra nyaralni a 'zasszonnyal együt. Ám "az" nem számít. Az természetes."Jobb vót' Kádár idején oszt' kész!"
Szóval ilyesmire gondolok... |
|
|