03:46:55
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Szakmai
Téma: Határterületek a tudományban
... Elejére 1. lap 
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 15:43 | Sorszám: 563
Felelős magabiztosság nélkül nincs tudomány, na hallod
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 15:40 | Sorszám: 562
Később láttam, az egyetemen az foglalkozott vele utánam, aki állította, hogy hülyeség, mert ő 20 év praxisa alatt nem hallott ilyenről
Nézd, ha nem hallott róla, akkor olyan nincs is és punktum.
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 15:36 | Sorszám: 561
Hame bácsi, Te most a b...ásra gondolsz?
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 15:15 | Sorszám: 560
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 15:14 | Sorszám: 559
Ja, 14 év fórod Neked van, Ecsém.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 15:06 | Sorszám: 558
Piszok izgalmas lehetett.

Így van. Egy évig kísérleteztem úgy, hogy közvetlenül a kérdéskörhöz semmiféle irodalom akkor nem volt elérhető. És 1-2 eszköztől eltekintve (schlieren, stroboszkóp, memóriás oszcilloszkóp, korrekt mikrofon, rotaméter) semmi extra, jóformán kizárólag háztartási eszközeim voltak.

Vicces, de ma se találok túl sok olyan fotót a neten, amilyeneket készítettem akkor Később láttam, az egyetemen az foglalkozott vele utánam, aki állította, hogy hülyeség, mert ő 20 év praxisa alatt nem hallott ilyenről

Ezzel analóg a tekercs-ellenállás-kondenzátor és a tömegpont-súrlódás-rugó megfeleltetése (csak ez persze jóval egyszerűbb eset, itt linerárisak az egyenletek).

Persze, ez egy furmányos lengő rendszer. És nem árt ismerni, ha az ember nem akar önjáró kazánt készíteni, vagy sztochasztikus célpontú rakétát...
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 14:58 | Sorszám: 557
Piszok izgalmas lehetett.
Ezzel analóg a tekercs-ellenállás-kondenzátor és a tömegpont-súrlódás-rugó megfeleltetése (csak ez persze jóval egyszerűbb eset, itt linerárisak az egyenletek).
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 14:50 | Sorszám: 556
Ezt a mechanika órát biztos elblicceltem. De ez a másodfajú egyenlettípus rémlik. Tényleg tipikusan sormegoldású.
Bátky János
Olvasta: 2 | Válasz | 2006. június 21. 14:49 | Sorszám: 555
Van jó 14 év forod

Rakétával nem tudtam foglalkozni, mert irodalom nem volt, a NASA meg nem tesz fel túl sok mérést a szabadsugárlángok stabilitásának témájában... ki tudja miért?

A sikoltozó lángot viszont sikerült lefényképezni. Buborékok váltak le az égési zónáról.

Összegereblyéztem a mozgásegyenleteket és a láng frontjának evolúciós egyenletét
(a fene essen bele, mind nemlineáris), hogy megfogjam az instabilitást.

Aztán másfelé indultam. Megfordítottam a fotót, fejjel lefelé. Nagyon érdekes volt, úgy nézett ki, mint a plafonról csöppenő folyadék.

Gyorsan elővadásztam egy irodalmat, amiben benne voltak az instabil folyadékhidak egyenletei. És akkor megtaláltam azokat a nemlineáris formákat, amelyek olyanok voltak, mint a láng egyenlete. QED. A matematika nem csal. Ez csoda Megvolt a vizuális analógia és kikutattam hozzá a matematikait. Itt fejeztem be.

A hangot kibocsátó láng és a csöppenő víz analóg, víz-hang-tűz együtt.
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 14:33 | Sorszám: 554
1973-ban védtem.
Érdekes volt a rakétahajtóműből kilépő gáz alakja.
Olyan állóhullámszerű dolog jött ki, és mutattak egy fényképet, ahol látszott, hogy a valóságban is tényleg olyan. Ezen nagyon meglepődtem...
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 14:29 | Sorszám: 553
Vagy az éles kerék problémája. Milyen görbét ír le a talajon amíg megáll?
(Mattyő - Matthieau? - diff. egyenlettel lehet leírni..)
Bátky János
Olvasta: 2 | Válasz | 2006. június 21. 14:27 | Sorszám: 552
Rayleigh-szórás? Amiért az ég kék? Jó koponya volt, sokfelé előjöhetett a neve.

Nekem áramlástannal kombinált hőtan volt a dolgom... égési zajok, lángfotózás... nagyon érdekes volt. Már csaknem húsz éve tudom, miért dübörög a gázbojler... de hogy a gazdaság mitől?

ODRA, Algol... hát Te se most kezdted az ipart ODRA rémlik, meg talán HT-11? Apple, TPA, Spectrum... de ez már majdnem újkor
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 14:18 | Sorszám: 551
Sajnos nem ismerem Bénard-Rayleigh jelenséget.
Ezt a Rayleigh-t valahol máshol tanultuk, de nem ugrik be, hogy hol.
Lehet, hogy a Folyadékok mechnaikája tantárgy keretén belül (a turbulenciához volt köze a pofának?)

A diplomamunkám is félig-meddig áramlástan volt (vezető folyadékok tranziens jelenségei homogén mágneses térben, vagy valami ilyesmi. A folyadéknak volt súrlódása is, mert olyan görbék gyöttek ki a sebességprofilra, hogy 0 volt a fal mellett az áramlás sebessége. MHD generátorok számolásához volt valami köze. Fourier sorral lehetett megfejteni a diff. egyenleteket, aztán géppel számoltattam ki egy konkrét esetre. A gép Odra volt és Algolban lehetett nyomulni rajta.)
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 10:40 | Sorszám: 550
Van még 1-2 érdekes dolog (sajnos a statisztika nekem nem erősségem):

- középiskolában fizikaórán (gázok) össze kellett kapcsolni 10 gemkapcsot. Felemeltük addig, amikor már vonalban lógott. Aztán leejteni. Egy másik lánccal pedig meg kellett mérni a leejtett lánc végpontjainak távolságát. Elég sok ejtegetés után kb. 3-ra jött ki az átlag.

- van egy kártyalap, amit vízszintesen tartok a talaj fölött magasan (szélcsend van). Elengedem. Milyen pályán mozog? Hol esik le?

- mennyi idő alatt párolog el egy pohár víz?

- összerázok egy kulacs vizet. Mennyi idő alatt áll meg teljesen a víz?

- egy gömbben van egy jó hosszú kötél, végei a gömb falán rögzítve. Összerázom a gömböt. Hogyan függ a kötélen kialakuló csomók száma a rázások számától, a kötél hosszának és a gömb átmérőjének viszonyától?

off
Több érdekes feladat van Kapica Érdekes fizikai feladatok című könyvében, de az már kifejezetten szakembereknek szól. Ha a feladatokat olvasom, már abból is okulok (hogy hagyjam abba)

Egy példa: milyen gyorsan fussunk a vízen ahhoz, hogy nem süllyedjünk el?
on
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 10:27 | Sorszám: 549
Őszinte leszek, nem tudom, honnan tudják, hogy ez a legjobb. Talán részben örökletesen, másrészt bizonyára hőtani okai is vannak, hogy kevesebb sült méh keletkezzen a kaptárban. (erről onogurt vagy mpd-t kellene mgkérdezni)

Matematikailag who knows? Diszkrét feltételes szélsőérték feladat, amiben nemhogy otthon nem vagyok, de külföldön sem A szabályosságnak valószínűleg köze van a legkisebb szóráshoz. ??? számtani-mértani közép...

Azt tudom még, hogy konvekciós áramlásnál is létrejönnek hatszög-minták, mint a Bénard-Rayleigh áramlásban/instabilitásban. Biztos ismered, akkor jön jön létre, amikor alulról fűtött-felülről hűtött lap között a hőmérsékletkülönbség meghalad egy kritikus értéket. A folyadék úszógumiszerű alakzatokban forog, amelyek aztán hatszögszerűekké válnak. Ezek a megfagyott lávafolyamban kimerevülve megfigyelhetők.

Egyebek, pl. hókristály:

http://www.sulinet.hu/foci/poligon/hexa.html

Benzol?
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 10:15 | Sorszám: 548
Meg az, ahová a szobrokat, vasúti kábeleket viszi a papa szorgosan...
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 10:09 | Sorszám: 547
Hát szóval izé... kisfijam... öö... tehát van az anyuka méh, meg az apuka méh...

mandala
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 21. 01:19 | Sorszám: 546
... hexasakkoznak !!

: http://dhte.happ.hu/
: http://www.tablajatekos.hu/uj2001/bar33.html
glens
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 20. 23:42 | Sorszám: 545
Átjöttem.
Akkor hogy is csinálják a méhek?
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 20. 11:19 | Sorszám: 544
Nem pont erre gondoltam, de részemről határesetként elfogadom

Engem az ejtett gondolkodóba, hogy időben nem állandó, hanem mondjuk milliárd éves skálán elmásznak a jegyei valamely tizedesben... De a Tiéd sokkal jobb
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 19. 22:14 | Sorszám: 543
ej hát miért lenne állandó.
1. Mi is a Pi? Az egységnyi sugarú félkörív hossza.
2. Most akkor nézzük hogy is változik egy mozgó test látszólagos mérete a referencia koordinátarendszerből nézve. A mozgás irányában a test hossza rövidül, egészen fénysebességig, amikor is 0-ra csökken. A mozgásra merőleges irányban azonban 0 a viszonyított sebesség, azaz a keresztirányú méretváltozás nulla.
3. Nézzük akkor egy félkörív változását a sebesség növekedésével. Belátható, hogy egyre laposabb lesz, mígnem fénysebességnél egy szakaszba "komprimálódik". Fénysebességnél tehát a Pi=2.

Na miccósz?
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 19. 10:13 | Sorszám: 542
517-ben hülyeség volt, bocs. Pont fordítva.

Tehát ugyanaz az inga ugyannyira kimozdítva függöleges helyzetéből a Földön a két végpontja közötti utat 0.95 másodperc alatt, a Vénuszon 1 másodperc alatt teszi meg. Így jó. Nagyobb gravitáció alatt a lengésidő kisebb.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 19. 09:07 | Sorszám: 541
Persze, de azt az ortodox elméletet még nem rúgtam fel, hogy a pi állandó
l-ben benne van a c (~300,000km/s), g-ben a gamma (6.67*10**(-11)Nm2/kg2), akkor a pi-ben benne lesz a h (Planck-állandó, 6.63*10**(-34) Js)
gyaloggos
Olvasta: 2 | Válasz | 2006. június 17. 09:24 | Sorszám: 540


Az időt, az idő szempontjából a lényeget ez nem változtatja meg.

kujtorgo
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. június 16. 16:58 | Sorszám: 539
"A kínaiak bölcs emberek, nem években, hanem korszakokban gondolkodnak.
25-30 éven belül még nem jön el az az idő, hogy eséllyel vegyék fel a harcot a globális amerikai hegemónia megszüntetéséért."
Mi a véleményed arról, hogy Kína a Japán fejlődési utat fogja megismételni (csak nagyobb méretekben), vagy másfajtát?
Japán most milyen? Keleti kultúra, vagy utánozzák a nyugatot? (Nem a technikára gondolok most itt, hanem élet-ideálra.)
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...