02:41:00
 Frissítés
Keresés
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
Találatok száma: 85
Téma: Határterületek a tudományban
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2009. február 05. 14:14 | Sorszám: 1862
Közélet - Külföld
Nem vagyunk egyedül - Hány életforma lehet a galaxisban?
2009-02-05 13:29

Egy Edinburgh-i kutató az eddig felfedezett exobolygókat is figyelembe véve több forgatókönyvet áttekintett és kiszámolta, a különböző eshetőségek esetén mennyi idegen életforma létezhet a galaxisban. Eszerint a "legrosszabb esetben is" 361 intelligens civilizáció létezik a miénken kívül.


A Journal of Astrobiology-ban publikált kutatás – a korábbiaktól eltérően – egy a miénkhez hasonló galaxis szimulációján alapszik – tudósít a BBC. A tudósok eddig többnyire csak megtippelték az intelligens civilizációk számát, Duncan Forgan azonban modellezte a helyzetet és ez alapján vont le következtetéseket.

Mint mondja, a munka "a tudatlanság számszerűsítése", amelynek során több lehetséges forgatókönyvet vesznek figyelembe. Az első, hogy az élet nehezen jön létre, de az evolúció folyamat könnyű – ezzel az eshetőséggel számolva Forgan 361 intelligens civilizációt valószínűsít a galaxisban. A második lehetőség az első ellentéte: ha az élet könnyen jön létre, de nehezen fejlődik, akkor több mint 31 ezer életforma létezik a miénken kívül. Ha pedig – mint azt több tudós a Földre nézve is valószínűsíti – az élet aszteroidák segítségével jut el egyik bolygóról a másikra, akkor majdnem 38 ezer intelligens világ található odakint.


Forgan ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kép nem teljes, mivel néhány tényező, így az egyes bolygók születésének hossza és az élet megjelenésének ideje nem ismertek. A számítások során ezért – jobb híján – a Földet átlagos esetnek tekintik. A skót tudós kiemelte azt is, hogy még az idegen világok ismeretében sem biztos, hogy valaha képesek leszünk-e kapcsolatot teremteni a többi bolygó lakóival.
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. november 12. 12:09 | Sorszám: 1622
2025-re kapcsolatba léphetünk a földönkívüliekkel Nyomtat Komment Elküld Vásárol
Szerző: Radics Boglárka | Dátum: 2008-11-12 12:00

Legfrissebb hírek

2025-re kapcsolatba léphetünk a földönkívüliekkel

2025-re megvalósulhat bolygónk és egy idegen civilizáció közötti kapcsolatfelvétel - mondta Seth Shostak, a földönkívüli intelligencia nyomai után kutató szervezet, a SETI vezető csillagásza, egy keddi rendezvényen.

Seth Shostak szájából kedden, a Yahoo által szervezett konferencián hangzott el a meglepő kijelentés, miszerint 2025-re, mindössze 17 év múlva megvalósulhat az emberiség régi álma: kapcsolatot teremtünk a földönkívüliekkel. Shostak, a SETI vezető csillagásza szerint a Moore törvény értelmében ennyi idő alatt fejlődik olyan magas szintre a számítástechnika - és az űrkutatás -, mely képessé teszi a teleszkópokat, hogy a világűrben akár 500 fényévnyi távolságra is ellássanak. Shostak szerint ugyanis a Drake-egyenlet alapján ekkora távolságban már tízezer olyan bolygó is létezhet, mely elég magas szinten áll ahhoz, hogy a fejlett civilizációk belépő szintű kritériumát teljesítse, azaz rádióadást sugározzon.

Az előadás során Shostak röviden ismertette a SETI helyzetét is. A földönkívüli intelligencia kutatására létrehozott szervezetet eredetileg a NASA alapította, és finanszírozta, ám a 90-es években kormányzati nyomásra beszüntették a programot. A SETI azonban nem tűnt el, jelenleg alapítványi pénzből működik tovább. A csillagász szerint a kapcsolatfelvételre a jelenleg is használt, a Microsoft társalapítója által létrehozott Allen Teleszkóp hálózat, vagy teleszkóplánc továbbfejlesztett változata lehet alkalmas. „Alig két évtizeden belül meg fogjuk találni E.T.-t" - ígéri Shostak.
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. október 09. 16:03 | Sorszám: 1602
"A buborékuniverzumok koncepciója. A kvantumgravitációs elméletek szerint a Multiverzum akár 10500 univerzumot is tartalmazhat, melyekben az alapvető természeti állandók különböző értékűek. Reményünk azonban legfeljebb a saját buborékunk felderítésére lehet."

Na nemá!

Oszt akkor mi van a 10499-cel?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. október 09. 15:58 | Sorszám: 1601




Sötét energia nélküli Univerzum

modern asztrofizika és kozmológia jelenlegi "Szent Grálja" egyáltalán nem is létezik. A sötét energia nélküli világhoz azonban az alapokat kell megbolygatni.


Az utóbbi évtized megfigyelési tényei azt látszanak alátámasztani, hogy a Világegyetem tágulása a korábban gondolttól eltérően egyre gyorsul. A kozmológiában kezd általánosan elfogadottá válni az a nézet, hogy ezért az Univerzum nagy részét kitevő ún. sötét energia a felelős. Azonban ennek a misztikus összetevőnek az egyéb észlelési eredményekben megnyilvánuló, "kézzelfogható" bizonyítékát egyelőre még nem mutatta be senki.



A Világegyetem tágulási sebességében bekövetkezett változások az Ősrobbanás (Big Bang) óta. Minél laposabb a görbe, annál gyorsabb a tágulás. Körülbelül 7,5 milliárd évvel ezelőtt az addig lassuló tágulás gyorsulóba váltott. Ennek oka a mai elképzelések szerint az Univerzumot kitöltő ún. sötét energia.
[NASA/STScI/Ann Field]

Timothy Clifton (Oxford University) és munkatársai tanulmánya szerint azonban elképzelhető a Világegyetem fejlődésének egy olyan forgatókönyve, melyben nincs szükség a sötét energiára. Az általuk felvázolt alternatíva kiindulópontja azonban a modern tudomány és kozmológia egyik alapfeltevését kérdőjelezi meg. Clifton és kollégái ugyanis azt állítják, hogy a gyorsuló tágulás - mindenféle egzotikus szubsztancia, extra dimenziók és kozmikus skálákon módosításra szoruló gravitációs törvény nélkül is - megmagyarázható azzal az egyszerű, már korábban is felmerült feltevéssel, hogy a kozmosz egy kitüntetett helyén, jelesül is egy óriási, a környezeténél jóval ritkább anyagot tartalmazó gömbszimmetrikus sűrűségeloszlású üreg belsejében, közel annak a középpontjához élünk! Az üreg karakterisztikus mérete pedig összemérhető az általunk megfigyelhető tér méretével, ami csak egy része a sokkal nagyobb táguló Világegyetemnek. Ez természetesen ellentmond a kozmológiai elméletek egyik alappillérének számító ún. kozmológiai elvnek, mely szerint nagyléptékben az Univerzum homogén és izotróp, azaz nincsenek benne kitüntetett helyek és irányok.

A kozmológiai elvnek eleget tevő és az Einstein-egyenleteknek engedelmeskedő kozmosz geometriája az ún. Friedmann-Robertson-Walker metrikával írható le. Ennek egyenleteiben szerepel a tágulás sebességváltozását leíró paraméter, melynek értéke sokáig pozitívnak tűnt, ami a tágulás lassulását jelentette. A nagy vöröseltolódású (azaz távoli) Ia típusú szupernóvákra vonatkozó mérések azonban azt jelzik, hogy értéke mégis inkább negatív, azaz a Világegyetem tágulása gyorsul. Az FRW metrikában ilyen gyorsuló tágulás azonban csak akkor lehetséges, ha az energiasűrűség egy része nagy skálákon is egyenletesen eloszló, de taszító hatást kifejtő formában van jelen. Ezt a titokzatos energiát szokás manapság sötét energiának nevezni. Az elképzelés - számos problémája és nehézsége ellenére - kezd gyökeret verni a standard kozmológiai modellben.



A buborékuniverzumok koncepciója. A kvantumgravitációs elméletek szerint a Multiverzum akár 10500 univerzumot is tartalmazhat, melyekben az alapvető természeti állandók különböző értékűek. Reményünk azonban legfeljebb a saját buborékunk felderítésére lehet.
[J. Baum/SPL]

A Világegyetem felfúvódó modelljében - mely szerint létezésének első töredék másodpercében az Univerzum egy, a protonénál is kisebb térfogatról a maival összevethető méretűre nőtt - a Cliftonék által vizionált óriási üregek kialakulásának valószínűsége rendkívül csekély. Az ún. "folyamatos felfúvódás" (eternal inflation) modellben, amelyben a kezdeti szingularitás problémája sem lép fel, a körülöttünk megfigyelhető kozmosz csak egy a sok felfúvódó buborék közül, melyek folyamatosan jelennek meg a szuper-Univerzum (Multiverzum) szupersűrű anyagában. A felfúvódó modell konvencionális változatában a gyors expanzió miatt a téridő ezekben a buborékokban "sima", s a buborékok anyagsűrűségének egy kritikus érték közelében kell lennie. Ez az az érték, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi, sokkal kevésbé intenzív tágulás leálljon. Andrej Linde (akinek magának is nagy szerepe volt a felfúvódó modell kidolgozásában) és munkatársai a kilencvenes évek közepén azonban olyan számításokat közöltek, melyek szerint a mi univerzumunk sokkal inkább egy lyuk a szupersűrű anyag tengerében. Szerintük a buborékuniverzumoknak sok fajtája létezik, így tulajdoságaik statisztikai eszközökkel is vizsgálhatók. Kimutatták, hogy ebben a szuper-Univerzumban bármely sűrűségű felfúvódó buborék anyaga a buborék centruma körül koncentrálódik, de a buborékok széleinél újra nagyobb lesz az anyagsűrűség. A szuper-Univerzumban azonban a gyors expanzió miatt egy adott, de egyébként tetszőleges sűrűséggel bíró régiók össztérfogata a fele annyi sűrűségű területek össztérfogatának 1010000000-szorosa! Így, bár az alacsony sűrűségű buborékok szélei körül nagyobb sűrűségű anyag van, a nagysűrűségű buborékok centrumában mérhetetlenül több nagysűrűségű anyag található, és így tovább ... Ezen fraktálszerű szerkezet lehetősége meglepte a kutatókat, hiszen a nagyléptékű sűrűségeloszlás nem homogén volta nem csak azt jelentené, hogy egy buborékuniverzum középpontjának közelében élünk, hanem azt is, hogy az általunk belátható tér sűrűsége a kritikus érték alatt lehet, amit a látókörünkön kívül eső extra sűrűség kompenzálhat.

Ennek fényében Cliftonék azt mondják, hogy ez a forgatókönyv ugyan sérti a kozmológiai elvet, de nem emel ki bennünket a tipikus megfigyelők sorából, ugyanis egy buborékuniverzumban az előzőek alapján minden észlelő a középpont környékén található. Szerintük a sötét energia és a buborékuniverzumok fémjelezte lehetőségek közül észlelési tények segítségével lehet majd választani. Ilyenek lehetnek például a közeli és a távoli Ia típusú szupernóvákra vonatkozó jelenlegi és jövőbeli felmérések, vizsgálatok eredményei, melyek reményeik szerint eldönthetik, hogy szükség van-e a sötét energiára a gyorsuló tágulás magyarázatára, vagy elegendő csak Kopernikusz szellemével szembefordulnunk ...

Az eredményeket részletező szakcikk a Physical Review Letters folyóirat 2008. szeptember 26-i számában jelent meg.




Téma: Énekkar
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. szeptember 10. 16:03 | Sorszám: 121
Amikor beírtam, hogy Pange Lingua, Kodály kórusművére gondoltam.
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. szeptember 10. 15:58 | Sorszám: 120
Mármint a szoboravatásra voltál meghívva?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. szeptember 10. 15:56 | Sorszám: 119
Igen!
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. augusztus 30. 10:46 | Sorszám: 116
Jaaaaa?

Amúgy, jut eszembe!

Ödön édesanyja egyszer Rákoshegyre ment, és Ödön kérdezte, miként lehet eljutni egy ott lévő plébániához?

Nos, ott, abban a templomkertben áll II. János Pál szobra!
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. augusztus 28. 18:50 | Sorszám: 114
Mé kívántál neki sok sikert?

Hová ment Ödön?
Téma: Határterületek a tudományban
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. augusztus 19. 23:28 | Sorszám: 1493
Tudom, ez már nem is újdonság, de mindjárt láthatatlanok leszünk, pontosabban lehetünk!

Azaz, először majd az amerikai hadsereg katonái.

A fényt hajlítják el.

Amúgy, ez nem határterület, csak úgy beírtam.
Téma: Énekkar
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. február 01. 19:58 | Sorszám: 91
Az komoly gyakorlatot jelent, bizonyára!
Lajos bácsit ismered?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. február 01. 10:16 | Sorszám: 88
Igen?

Szintén zenész?

Te is vegyeskórusban?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. február 01. 09:39 | Sorszám: 86
Nem kavarok én mindenfelé.

Péntekenként a Szent Anna Templomba megyek. Időben, is térben is éppen jó.
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 31. 17:57 | Sorszám: 84
Ja!

Amúgy, nem rosszallólag mondtam én azt! Úgy látom azonban, rajtad kívül nincs más énekkaros a fórumon.

Viszont, én roppant kíváncsisággal, érdeklődéssel olvasom, olvasnám ezt a topicot is!
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 31. 17:04 | Sorszám: 82
Akkor még igen-igen ifjú karénekes vagy.

Oszt izibe nyitottál is topicot?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 31. 16:41 | Sorszám: 80
Mennyi ideje?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 31. 16:26 | Sorszám: 78
Vegyeskarban énekelsz?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 31. 16:23 | Sorszám: 77
Neeeeem?

Nahát, naahát!
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 31. 11:04 | Sorszám: 75
Hm....?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 27. 14:44 | Sorszám: 74
Nagyon jól énekeltek!

Tényleg!
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 25. 17:46 | Sorszám: 70
Amúgy meg, én az egész oldal megtekintésére gondoltam!

No, de már lépek is!

Mindenkinek minden jót!

Ha már írtam a pange.... Rex effudit gentium
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 25. 17:34 | Sorszám: 69
Na, de otthon meg is tudom hallgatni!

Nemdebár?
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 25. 16:58 | Sorszám: 67
Na, ezt majd átnézem otthon - kíváncsiságból.
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 25. 16:53 | Sorszám: 65
Pange Lingua!
gyaloggos
Olvasta: 4 | Válasz | 2008. január 25. 16:50 | Sorszám: 63
Nem mondod komolyan, hogy énekkarban énekelsz!
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...