| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| lapis lazuli |
|
Mpd, mostanra azért kicsit megváltozott a helyzet!
Falun sincs mindenkinek 10 gyereke, és naygrészt nem fizikai munkát végeznek a földeken, ellenben tisztább a levegő, kevesebb tartósítószeres szart esznek, kevesebb stessz éri a vidéki embert, többet mozog, satöbbi.
Viszont pl. a holland meg dán meg amerikai szar kaja teli van nyomatva növekedési hormionokkal. Lehet, hogy annak is van valamicske szerepe abban, hogy az elmúlt 10 évben rohamosan nőtt a magas gyerökök száma, és ezzel együtt ha jól tudom, a gerinc, csont, és egyéb mozgásszervi rendellenességgel rendelkező gyerekek száma. |
|
| mpd |
|
Nyilván azért, amit mondtam. Az az idilli kép a falusi életről, az egy nagy giccs és semmi köze a valósághoz. Pláne a tanyasi élet......olyasféle nyomor elképzelhetetlen egy városban, amit tanyán lehet átélni. Ellenben egyvalami van ott bőséggel: munka. Nyáron hajnaltól sötétedésig.
Képzeld csak el: tanyán élni föld nélkül. Azaz: jószág nélkül. Márpedig dédszüleim ezt tették, 9 gyerekkel súlyosbítva.(A tanyával volt valami kis földecske....semmi annyi embernek.)
A földművelésre való áttérés azonnal csökkentette az emberek testméretét, lerontotta fogazatukat, csontjaikat. Írtam már, hogy Kelet-Ázsiában a földművelés kezdete előtt százötven növényt ettek, utána a táplálékuk döntő többsége 6 növényből származott.
A felegyenesedett testtartásnak a mezőgazdasági munka rettenetes ellensége, mozgásszervi zavarok stb.
Most oda növünk vissza, ahol tízezer éve tartottunk. |
|
|
|
| onogur |
|
Nem ismerek olyan statisztikát, mely különválasztaná a városi és a kistelepüléseken élők testmagasságával kapcsolatos adatait.
De szerény tapasztalataim szerint a városi gyerekek magasabbak... |
|
| mpd |
|
Márpedig ne káromkoggyál, ennek érdekében nem is mondok olyasmit.
Dehát tudod Te nagyon jól, hogy mire gondolok. Nagyapámék a múlt század elején kilencen voltak testvérek és egész évben gyűjtögették az árvaganyét, mert télen azzal tüzeltek, még fájuk se volt. Nem kaptak védőoltásokat (vagy fele testvére meg is halt még gyerekkorában), vitaminokat, nem ettek gyümölcsöt. Jórészt szalonnán éltek, ásott kútból ittak vizet hozzá. Nem jártak tengerpartra kikapcsolódni, ellenben amint járni tudtak, dolgozniuk kellett, a négy elemit is levelezőn járták volna, ha lehetett volna.
Na ehhez mérten milliószor egészségesebben élnek az én gyermekeim, mondjuk, ők nincsenek is mekire szoktatva (Mucsán nincsen is), kólát se adok nekijek. |
|
| Bátky János |
|
A kokakoalától nőni fogsz, mint egy eukaliptusz! |
|
| onogur |
|
Ezer éve a magyar férfiak átlagos testmagassága 169 cm, a nőké 158 cm volt.
Tehát azért növekedünk egy kicsinyt.
Emlékeim szerint zsenge gyermekkoromban a 42-es cipő volt a legnagyobb a kínálatban.
Ma meg már az általános iskolás kölkök is 44-45-ös csónakokban járnak.
Ez is jelenthet valamit...
De ha most mpd aszongya, hogy a mai fiatalok azé magasabbak meg nagyobb a lábuk, mert a mekdonác kaja és a kokakóla egészségesebb, mint a mi gyerekkorunk étel-italkínálata, akkor heves káromkodásba kezdek. |
|
| mpd |
|
|
Én vagyok Moby Dick, nem tudtad, te Grétsy László? |
|
|
| mpd |
|
|
De az utóbbi 25 évben már egy ongstrőmnyit se. |
|
| mpd |
|
|
Az utóbbi 40 évben én is nőttem vagy fél métert. |
|
| Bátky János |
|
Szubjektív vélemény: A természetes gyógymódok jók, csak lassúak. Ha saját magad ura vagy és nem a táppénzes orvos és a munkahelyed rabszolgája, akkor OK.
Na, ez az. Ha butának vagyunk tartva, akkor a monopóliumnak is csak jó lehet. Persze én sem tudok mást csinálni, mint beállok a sorba a patikában, aztán a legolcsóbbat kérem.
408 onogur: mi magyarok meg merjünk kicsik lenni... |
|
| onogur |
|
"száz év alatt 3 centit nőttek John Bullék"
A hollandok az utóbbi 40 évben 12 centit nőttek. |
|
| mpd |
|
mpd-nek kérdések (ha van időd)
Ilyesmire mindig van
Csak ne várj tőlem túl sokat.
1. Az evolúció értelmezhető általános tudományos törvényszerűségnek is, vagy csak a biológiára vonatkoztatható?
Legjobb tudomásom szerint csak a biológiára. Azaz, olyasmikre, amik élnek, sok van belőlük (sokfélék), szaporodnak, születnek és elpusztulnak. Lehetnek más életformák, másféle életMÓDok. Azokra nem biztos - de majd megvizsgáljuk, ha találunk ilyet.
Darwin óta sokan sokféleképpen próbálták más területekre ráhúzni, bizonyára ismersz ilyen próbálkozásokat, dehát nem nagyon jártak sikerrel....
2. Belekukkantottam evolúciós matematikai modellezésről szóló cikkekbe, de nem találkoztam olyasmivel (pedig biztos van ilyen), amelyik az időtényezővel foglalkozna. Sok mutáció közül a legtöbb elvileg "elhal", mert rossz irányú, vagy érdektelen, vagy nem elég erős hatású a szelekció szempontjából.
Bizony, a legtöbb mutáció, még a leghasznosabbak is, elvesznek mielőtt elterjedhetnének. Az érdektelenek, vagy a recesszív károsak is, viszont ugyanúgy fennmaradhatnak.
Az időtényező meg a mutációs rátától (azaz a kalkulálható másolási hibáktól), az illető gént hordozó egyed élettartamától, a szelekciós nyomástól stb. függ.
3. A genetikai meghatározottság mekkora a szelekció szempontjából? Mennyiben határozzák meg a tulajdonságokat? Pl, a véletlen szerepe, a környezet szerepe jelentős, vagy elhanyagolható,
Az első (és emiatt a második) mondatot nem nagyon értem. A nature/nurture kérdésre gondolsz? A rekombináció miatt 50% az esélye, hogy a gyermekem örökli egy génemet. Itt van szerepe a véletlennek. Aztán jön még a gének egymásra hatása (ld. következő kérdésed), ami módosíthatja a kérdéses tulajdonság megjelenését a kölyökben. Vannak jól és rosszul öröklődő tulajdonságok, pl. a testrészek mérete és aránya olyan 70-80%-os heretabilitású. Aztán jön a környezeti hatás. Az ipari forradalom után a XIX: szd. közepétől mérték az angolok átlagos testmagasságának változását, és azt tapasztalták, hogy száz év alatt 3 centit nőttek John Bullék. Ez nyilvánvalóan nem a szelekció műve, hanem a javuló táplálkozás következménye, azaz, genetikailag 1750-ben is képes lett volna ilyen magasságra Anglia, csak a környezeti feltételek (táplálkozás, egészségügy) nem engedték. Azaz, a külső környezet hatása bizonyos tulajdonságok esetében jelentős, másoknál kevésbé az.
4. A géntérképben foglalkoznak-e a struktúrával, a rész-egész problémával? Más területeken a rendszer nem egyenlő a részegységek összegével, hanem azok szerkezete új minőséget eredményez.
Azt nem tudom, a géntérkép kapcsán foglalkoznak-e ilyesmivel, de létezik ilyesmi, az biztos. Erre céloztam már föntebb, hogy ritka az egy gén -> egy tulajdonság felállás, legtöbb esetben gének csoportjának együttműködése kell hozzá. Ebből következően egy gén több tulajdonság kialakításában vehet részt, más-más mértékben.
Ezért mondják, hogy egy élő szervezet nem ötvenezer tulajdonság összege (45-50ezer génje van az embernek ha jóltom), hanem ennél sokkal több, hiszen legalábbis az azonos kromoszómán elhelyezkedő gének számtalan féle kapcsolatban, kölcsönhatásban lehetnek egymással.
|
|
| kujtorgo |
|
Ehhez aztán tényleg nem értek, így könnyen lehetnek újszerű gondolataim.
1. A lelki okok legyengítik a szervezet ellenállóképességét, aztán könnyű az út a baktériumoknak, vírusoknak. Ez az egyik alaptípus. Ok okozat. Ma elég jól tudjuk kezelni ilyen esetekben az okozatot a gyógyszerekkel. Jobb híján ezt én nem vetném el. Ugyanakkor a lelki okokat a pszichológus is csak kezelgetni tudja, ráadásul ez a terület még nagyon gyerekcipőben jár.
2. Vannak (talán) tisztán lelki okú betegségek, ez a második alaptípus. Ennek gyógyszere lehet a tiszta élet, de gyorsan változó korunkban ez nem nagyon megvalósítható.
Szubjektív vélemény: A természetes gyógymódok jók, csak lassúak. Ha saját magad ura vagy és nem a táppénzes orvos és a munkahelyed rabszolgája, akkor OK. |
|
|
| gyaloggos |
|
|
Akkor ők tenyésztették ki a kendermagos tyúkokat? |
|
| Bátky János |
|
off A Kender Társaságnak komplett filozófiája lehet a gyógy-füvekről. Erről már Homérosz is írt, voltak, akik a lótuszevők földjén maradtak, barátaikat, családjukat, hazájukat elfeledve... on |
|
| gyaloggos |
|
Ismerem Maria Treben könyvét.
Én azonban sokkal mélyebb, szélesebb körű ismeretekre gondolok.
Tudom, hogy a gyógyszergyárak nagyokat kaszálnak, így a gyakorlatban ez elképzelhetetlen -egyelőre. |
|
| onogur |
|
Az Egis Gyógyszergyár 53 milliárd forintos árbevételt és 8,76 milliárd nyereséget könyvelhetett el.
A Richter 2004-ben 28 milliárd dolláros forgalmából 7,5 milliárd forint nyereséget zsebelt be.
De ez csak a kis hazai piac, a Chinoin francia tulajdonosának ( Sanofi-Synthelabo ) csak a nyeresége 1,38 milliárd, euróban! |
|
| Bátky János |
|
Ez nem könnyű kérdés. Nem is tudom, mi a helyes válasz. Úgy képzelem, a teremtés valami nagyon intim, akár eksztatikus aktus. Nagyon nagy kérdés szerintem, mi az, hogy hasonlatosságára teremtettünk. Mi a közös? Mi az, amit mi ugyanúgy tudunk?
Régebben képeket készítettem és néha úgy éreztem, ilyet nonfiguratív motívumokat még nem készített senki. Hallatlan öröm, feszültség volt. Büszkeség is, de valamifajta köszönettel. Biztos voltam abban, hogy a dolog nem vagy nemcsak rólam szól. Van valami, ami rajtam keresztül formálódik a világban, üzenetét rajtam keresztül viszi át, én csak médium vagyok. Aláhúzom, nem vagyok klasszikus értelemben vett hívő és a paratudományok fanatikusa sem.... Ne nevessetek ki. |
|
| Bátky János |
|
Ebben igazad van, pl. Maria Treben a természetes gyógyszerekről több könyvet is írt. De a helyzet az, hogy ha megtudod, mit milyen gyógynövénnyel kell kezelni és ezeket milyen erdőn-mezőn találod meg, valamint megpróbálod a tv-ben népszerűsíteni, a gyógyszergyárak nem fognak szponzorálni. Majd lehordanak, hogy vajákos vagy. Pedig csak zs-ről van szó.
A jelenlegi orvoslás ma csak a tüneti kezeléssel foglalkozik! Pedig az okokat kellene megszüntetni.
Egy barátom azt mondta erre, olyan ez, mint amikor az olajmérő 0-t mutat. Az egyik szerelő kicseréli az órát, esetleg az egész elektronikát. A másik feltölti a tartályt.
Orvosoktól hallottam, hogy a betegségek nem kis százalékának oka lelki eredetű. Lehet, hogyha a pszichológus uralná a területét, alig lenne szükség orvosokra? |
|
| onogur |
|
"A géntérképben foglalkoznak-e a struktúrával, a rész-egész problémával?"
Jujj, de jó kérdés!
|
|
| kujtorgo |
|
mpd-nek kérdések (ha van időd)
1. Az evolúció értelmezhető általános tudományos törvényszerűségnek is, vagy csak a biológiára vonatkoztatható?
2. Belekukkantottam evolúciós matematikai modellezésről szóló cikkekbe, de nem találkoztam olyasmivel (pedig biztos van ilyen), amelyik az időtényezővel foglalkozna. Sok mutáció közül a legtöbb elvileg "elhal", mert rossz irányú, vagy érdektelen, vagy nem elég erős hatású a szelekció szempontjából.
3. A genetikai meghatározottság mekkora a szelekció szempontjából? Mennyiben határozzák meg a tulajdonságokat? Pl, a véletlen szerepe, a környezet szerepe jelentős, vagy elhanyagolható,
4. A géntérképben foglalkoznak-e a struktúrával, a rész-egész problémával? Más területeken a rendszer nem egyenlő a részegységek összegével, hanem azok szerkezete új minőséget eredményez. Pl. 10 helyen a mutáció lehet minőségileg más (nem csak mennyiségileg) mint 10 egymás melletti, pláne egymás utáni mutáció.
Ha a kérdések értelmezhetetlenek, akkor nyugodtan tedd ad acta. |
|
|