| Téma: Nyelvédesanyánk. |
|
|
| alexander |
|
Hiszekegy
Az ősi titok -
A teremtés tanúi -
Mi magunk vagyunk. |
|
|
| menta |
|
persze, fordítanak, a szakrális szövegek fordítása mindig is a legmagasabb szellemi tevékenységek közé tartozott, a papi kaszt életének nagy részét a fordítások tették ki. Ez a megmaradást nagyban segítette, például nagyon sok szanszkrit és tibeti szöveg csak mongol nyelven maradt fenn.
A fordítás állásfoglalás is mindig. A jó fordításkor teremtő tevékenység történik - újra kell teremteni a szöveget. Mi is úgy fordítunk: adott egy formában a mondat- fellépünk a világosságához (a formanélküli Logoszhoz) és egy másik formában lehozzuk azt. Különben olyan lesz a fordítás, mint google fordító munkája.
*
A nyelv "ösiessége " nem csak a gyököktől függ, hanem a nyelvi struktúrától. Az indo-árja nyelvek őse: a szanszkrit - amikor tanulják: gyököket és struktúrát, nyelvtan tanulnak - abból épülnek fel a szóbokrok és nő fel a szöveg aranyfája. 30 évig tanulják brahmanák- akiknek nem mellesleg az anyanyelvük. Benáresben (Váranasi) pedig az egyetemen ezen a nyelven oktatnak- modern fizikát is, nem holtnyelv. Négyezer éve a Rig-Véda ezen a nyelven szólt - hangzott, mire leírták (pálmalevelekre), már sok mindent nem értettek belőle a bráhmanák sem- csak recitálták a szertartásokon. A klasszikus szanszkrit élő nyelv. A latin is archaicitást mutat.
Jobb archaikusnak hívni- en arché -> kezdetében eredetében állapothatározó értelmében - a kezdethez, az eredethez ér. Ha van egy valóban új gondolatunk, az intuíció révén "onnan" ered - a Logoszból. Szt János prológusát ezzel a szóval kezdi..
*
Sajnos a nyelvészek bánatára az "ősnyelv" nem marad fent. Még az a folyékony állapot sem, amiből a ~7000 (ha az egymást voltaképpen nem értő dialektusokat is nézzük, akkor ~20ezer) nyelv keletkezett. Nagyon valószínű, hogy az ősnyelv(ek)et énekbeszédben recitálták, az énekből alakult ki a beszéd. Természetesen teljesen elvetett a nyelvészek és más gondolkodók körében, hogy a hangutánzó, reflexszerű jelzésekből alakulhatott volna ki, az az állatoké.
A szó világosságát a Logoszból nyeri, és sajátos emberi méltóságunk fundamentuma.
*
Érdekes megfigyelni, hogy egyetlen nyelvből sem hiányzik semmi. És egyik nyelv sem "rossz" mind jó. Az archaikus időkben megalkották, ami hiányzott, és az élő, eleven része lett a világnak. A mesterséges nyelvek ezt nem tudták megtenni, nem archaikus szempontok szerint, hanem racionálisan készítették, nem teremtették, nem a Logoszból nyeri világosságát, hanem közelebb áll a google fordító működéséhez. Sajnos ahogy fajok, nyelvek is halnak ki, megsiratom őket, nagy veszteség.
*
Kicsi gyereknél és nagy költőknél még meg lehet figyelni, hogy alkot egy-egy kifejezést.
A nyelvcsaládoknál megpróbálnak a gyökerek felé haladni, sok vita van itt. Érdekes, hogy a (nagyon nehéz) indián nyelveknél -néha ~200 km-re egymástól- külön nyelvcsaládot lehet találni.
*
Az édes anyanyelvünk, a magyar nyelv ragyogó, költészetre talán a világon a legjobb, boldogsággal tölt el, hogy van Arany János, József Attila, Radnóti és a többi nagy ajándékunk, és a valószínűleg csak miénk Weöres Sándor. Nem kell %-os kimutatás arról, hogy miénk a világon a legszebb, legjobb, nem lesz ettől semmi jobb. Ez egy betegség, ami abból fakad, hogy évtizedekig elnyomták az identitástudatunkat, lehazudták a történelmünket. Gyógyuljunk ki belőle, és olvassuk a szép verseket, mindenki jobb lesz általa.
*
A száj ugyanis a szív bőségéből szól. A jó ember jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember rossz kincséből rosszat hoz elő.
Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon.
Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet. Mt 12,35-37
* |
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Nade, itt a tibeti-szanszkrit nyelvről van szó, vagy ilyen nyelv nincs is?? ... 
|
|
|
|
| menta |
|
|
hát ez gyenguszra sikeredett... a tibeti az sino-tibeti nyelvcsaládba tartozik, a szanszkrit pedig az összes indogermán nyelv bizonyított őse - külön nyelvcsalád, mindkettő mélységesen archaikus |
|
|
| R.András |
|
Grétsy tanár úr pontosan ugyanazt a véleményt képviseli "akik" ügyben, mint én.
És még azt is mondja, hogy megfelelő mondatszerkezetbe kell tenni.
Ebben is egyetértünk, én sem mondtam, hogy nem kell. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Hiába fordulnánk, ő nem azt mondja, amit te akarsz kihozni itten ....
Ő azt mondja, hogy megfelelő mondatszerkezetbe kell tenni, ha mindenáron az "akik"-et akarod használni!
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
|
Nem, a család az egy gyűjtő fogalom. Az "akik" az nem a családra vonatkozó névmás. |
|
| R.András |
|
|
Ne engem kérj, hanem Grétsy tanár urat ! |
|
| R.András |
|
|
Akkor nem. És termékcsaládoknál sem. |
|
| negyven rabló |
|
|
Kérlek neee! Inkább megígérem, hogy sose írok többet nyelvi témában! |
|
| Felkesz Deneverr |
|
|
( "Család" sokféle van. Például, ha szurikátákból áll, akkor már nem beszélhetsz róluk úgy, hogy "akik". ) |
|
| R.András |
|
|
A "család" a család tagjait jelentő gyűjtőfogalom. |
|
| R.András |
|
|
Az "aki" durva hiba, az "akik" elfogadható. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
"Szerintem az "akik" névmás jól kifejezi, hogy a cég, család nem ember, de emberek csoportja."
Ha egy családban élő emberekről beszélsz úgy, hogy "akik", akkor az nem a családra mint gyűjtőfogalomra vonatkozik, hanem arra a néhány emberre aki a családban van!
|
|
| negyven rabló |
|
|
Bocs, félreérthető: IV. Károly fiáról és unokájáról írtam! |
|
| negyven rabló |
|
Ne már!
Az aki cím alatti szövegben az utolsó mondat:
"Gyűjtőnévhez ~ névmást kapcsolni azonban durva - bár sajnos terjedőben lévő - hiba: a család, a cég, a vállalat, ...~ Helyesen: A család, a cég, a vállalat, amely!"
(Gépelve idéztem, a kiemelés tőlem, mert kopizni nem lehet.) |
|
|
| negyven rabló |
|
Biztos így van, de IV. Károlyra is vonatkozik? Tényleg egy Habsburgot akarnánk főnöknek?
Nagyon cuki volt az Ottó is öregkorára, az unokáját pedig szépen letelepítette Sóskútra, megtanította magyarul. Szép. Nyugodtan éljen ott, befogadók vagyunk! A sóskúti hentes is Gyurikának hívja! |
|
|