| Téma: Magyar identitás |
|
| keresztkem |
|
NEM FOLYIK!
A betegesen érzékenyek persze MINDENT érzékelhetnek úgy, hogy az a "nemzet lejáratása".
Ez kb. olyan tökbe' mint a zsidók túlérzékenysége: ha valaki fingik egy csendeset a pesti Dohány uccai zsinagóga előtt a flaszteron, akkó' ő mán' antiszemita lenne.NEM AZ!
NINCS Magyarországon sem antiszemitizmus sem nemzetlejáratás!
keresztkem |
|
| alexander |
|
Ezerrel folyik a nemzet lejáratása!
Jó alkalom nyílt a magyarfób megnyilvánulásokra a magyar labdarugó válogatott román mérkőzése kapcsán. És az 5. hadoszlop nem késlekedett kihasználni a ziccert. Megindult a pletyka a szövetségi kapitány leváltásáról egy izraeli újsághír alapján, melyet ágai Kis műsorvezető repített világgá a tv-ből. Tegnap kerekasztal beszélgetéssel folytatódott a kampány Ágai Kissel az élen, ahol Winkler, Wéber megfellebbezhetetlen pózból ecsetelte a gyászos eredményt és a játékosok furcsa sértett megjegyzéseinek összefüggéseit.
Beérett a vetése a fidesz zsidó pajzsának, amely már eddig is hozott eredményeket, mint a Makkabi szolnoki mérkőzése, ahol kitíltották a magyar zászlókat és szimbólumokat a nézőtérről.
Furcsa események történnek a sportvezetésben is, ahol a rendkívüli eredményeket felmutató Storcz Botond szövetségi kapitányt kiszervezték, és megszünő státuszáról nem is tájékoztatták. TÚLSÁGOSAN SOK VILÁGSIKERT ÉRT EL! hÁT MENNIE KELLETT. Balczo András ellen folyó aknamunka jutott az eszembe, amikor világsikerek után szövetségi kapitányként a sportberkek maffiózói megbuktatták.
Mindez rávilágít a sportpolitika magyarfób jelenségeire.
Persze beszélhetnénk a TV Szeretlek Magyarország műsorára is, ahol a műsor vezető szereplőiről közismert nemzeti identitásuk, és ripacskodásuk groteszk provokáció! Nemkülönben Alföldi Roberta felkarolása egy közismert tv-műsor zsürijével, bizonyítván a liberális, magyarfób jelenlét erejét.
De stigma Az Alföldi rendezte István a király körüli botrány is.
Elgondolkodtató Orbán távolmaradása nemzeti ünnepeinkről és a zsidó pajzs jelenléte a hatalom magas régióiban.
A hazafias példa hiánya az iskolai oktatásban, a finnugrista hazugság bebetonozása nemzettudatunkba és a nemzeti hagyományok folyamatos negligálása együttesen eredményezik a hazaszeretet kiírtását.
Íme a gyümölcs amelyet a raczka honfoglalás eredményezett és ez az út a nemzettudat elpusztításához vezet...és nem véletlenül. |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 A hazudozások országa
Az ember mindig felkapja a fejét, ha meredeken hazudoznak neki. Pedig ebben az országban hozzá kellett volna szokni, főleg a „dicsőséges forradalom” után.
Hazudoztak a bányászjárásokról, a marosvásárhelyi eseményekről, hazudoznak a gazdasági helyzetről, a mezőgazdaság állapotáról, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás minőségéről, mindenről, ami az országlakók életét és életminőségét meghatározhatja. Statisztikákat hamisítanak, s a hamisított adatokat oly könnyed eleganciával adják el mostanában még az Európai Uniónak is, hogy attól már csuklik az ember. Makrogazdasági számokkal manipulálnak, s a rossz lelkiismeretű Nyugat-Európa úgy nyeli le ezeket, akár a kacsa a nokedlit. Igazat mondani még akkor sem hajlandóak, ha az esetleg az ország javára válna.
Menetelnek egymás után a politikai szélhámosok, s ha egyikük-másikuk le is bukik esetleg, az csak annak tudható be, hogy valakik megirigyelték pofátlan meggazdagodásukat és túlontúl arrogáns viselkedésüket. Újabban felhozták ugyan a kommunista éra bizonyos hóhérlegényei felelősségre vonásának időszerűségét, de az egészből nem lesz semmi, mert az egész mostani politikai osztály – román vonatkozásban legalábbis! – a Ceauşescu-éra köldökzsinórján nevelkedett. Csalásban, kivagyiságban, nacionalizmusban és tolvajkodásban. Nem lesz itt semmiféle felelősségre vonás, mert ahhoz legelőbb Ion Iliescu főkomcsit kellene letartóztatni és elszámoltatni, többek között megrendelt tömeggyilkosságokért. A pszichopata Alexandru Vişinescu börtönigazgató főhóhér semmivel nem nagyobb gazember, mint Iliescu.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=147665&cim=a_hazudozasok_orszaga |
|
| Rendes Kis |
|
"A magyar ember nemzeti öntudata, az a bizonyos szellemi gyökér, ami a múltból táplálkozva kijelöli az ember helyét, gazdagítja mindannyiunk lelkét, s akárcsak egy szellemi mentőöv, gondoskodik arról, hogy el ne merüljünk a népek tengerében, - lelkünk mélyébe beültetett vallás, mely az Istenbe, és önmagunkba vetett hiten alapszik, s csak, mint magyarok teljesíthetjük hivatásunkat, melyre rendeltettünk. - Egyedül a magyarságtudat teszi magyarrá a magyart, és nemzetté a magyarul beszélő népet!"
Wass Albert
... www.facebook.com/margit.kalocsa?hc_location=stream |
|
| huszárló |
|
|
Hmvásárhelyen a megszálló román katonák közül 2 itt hagyta a fogát! Amikor egy Farkas János nevű betyár hírében álló magyar egy kocsmában a személyzetet vegzáló bakákat egy hámfával agyonütötte. Keresték is erősen őkelmét, de nem kapták el soha, pedig ott volt a kocsma pincéjében, egy nagy hordóban elbújva, ahova az ételt-italt naponta megkapta hetekig, hónapokig, mire elvonultak a megszállók. (Szenti Tibor írta le a vásárhelyi történetet a könyvében erről) |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Terjed Erdélyben az „Igen, tessék"
Örvendetesen terjed Erdélyben az „Igen, tessék" mozgalom, amelynek lényege, hogy kereskedelmi és különböző szolgáltató létesítményekben az alkalmazottak kitűzővel jelzik, magyarul is lehet hozzájuk fordulni – mondta kedden az MTI-nek Horváth István, a romániai nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kutatóintézet (ISPMN) elnöke, a mozgalom kezdeményezője.
Horváth István azon a nemzetközi szemináriumon vett részt Brüsszelben, amelyet a finnországi svédek 1908-ban alapított kulturális alapítványa, a Svenska kulturfonden szervezett a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeiről, uniós közreműködéssel. Az eszmecsere jelentős részét a különböző európai térségekben meghonosodott, bevált gyakorlatok és eljárásmódok ismertetése tette ki. Ezek sorában mutatta be az ISPMN elnöke az „Igen, tessék" kezdeményezést, és számolt be annak terjedéséről.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=130544&cim=terjed_erdelyben_az_igen_tessek |
|
| Rendes Kis |
|
Amikor megjöttek a román hódítók…
2012. november 12. 11:57
Magyar Hírlap
Linder Béla, a Károlyi-kormány hadügyminisztere azt mondta 1918 őszén, hogy „katonát többé nem akarok látni”. Aztán mégiscsak látott, igaz, román egyenruhában… A magyar történelem egyik keveset tárgyalt, de annál tragikusabb korszakával, hazánk román megszállásával foglalkozik a Nagy Magyarország című történelmi magazin legfrissebb kiadása.
... http://tortenelemportal.hu/2012/11/amikor-megjottek-a-roman-hoditok/ |
|
| Rendes Kis |
|
Aki méltó örök hálánkra
Barátok voltunk, amolyan ivócimborák, mert a kommunizmusban mindenki ivott és inni barát kellett, ez divat volt abban az időben, de még a demokrácia elején is. Kitűnő állatorvos volt, és ritka művelt ember. A politikához, történelemhez és biológiához magas szinten értett, de a filozófiában is jártas volt. De politikával és történelemmel csak szűk baráti körben foglalkozott, miután ideológiai gátlásai felszabadultak az elfogyasztott ital hatására. Ha valami bonyolult kérdésre választ kerestünk, így nyugtattuk magunkat:
- Majd megkérdezzük Danceatól!- megkérdeztük, és ő mindenre választ adott. Intelligenciája túlszárnyalt minket, de még a káros nacionalista eszméket is magasan kinőtte.
- Barátaim!- mondta – Mi baromnép vagyunk és ti is, az urak és a politikusok barmai! Nem hiszem, hogy minden politikusnak volnának nemzeti érzelmei. Egy politikus legfőbb vágya a hatalom megszerzése, a többi csak eszköz ennek a célnak az alárendeltje, és ennek szellemében terelgetik a baromnépet!
Román létére mindig rokonszenvezett a magyarokkal, és ez nagy bűnnek számított! Már az egyetemi éveitől megismerte korábbi feleségét, aki székelyföldi magyar volt, és szintén állatorvosnak készült. Emiatt léptem-nyomon elmarasztalást kapott nemzettársaitól, amit rendszerint figyelmen kívül hagyott.
- A román anyanyelvűek nagytöbbsége, nem ismeri vagy csak felszínesen, rosszindulatú médiák torzításában ismeri a magyarokat. Ez vezeti őket az előítéletek téves útjára. Történészeink és politikusaink a történelem folyamán, de akár napjainkban is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyarságot kedvezőtlen színekbe mutassák be népünknek.
Amikor feleségével megérkezett székelyföldre, ahova később kérte és kapta kihelyezését, mély benyomást tett rá a székelység közvetlen, barátságos viszonyulása.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=130428&cim=aki_melto_orok_halankra |
|
| mackó |
|
|
Nem egyszerű lefordítani? Ez elég átlátszó kifogás... |
|
| Rendes Kis |
|
 Műemlékvédő véleménye a kolozsvári ötnyelvű táblákról
Kolozsvár városi tanácsa hozzájárul a műemlékek ötnyelvű táblákkal való megjelöléséhez.
Erről a témáról beszélgetett Bódizs Edit Asztalos Lajos helytörténésszel, aki közíró, műemlékvédő, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke.
Asztalos Lajos, akinek monográfiája is megjelent Kolozsvár tereiről, utcáiról elmondta: ha már ötnyelvű táblákról van szó, akkor a régi utcaneveket is kiírhatnánk.
A feliratozást nem lehet egyik napról a másikra véghezvinni, már csak azért sem, mert először azt kell meghatározni pontosan, hogy melyek azok a műemlékek, amelyekre a táblák felkerülnének, azután pedig a megnevezéseket sem lesz egyszerű lefordítani – tette hozzá a helytörténész.
... http://erdely.ma/turizmus.php?id=130317&cim |
|
| Rendes Kis |
|
Anyanyelven az egészségügyben
Jellemző módon egy román anyanyelvű betegnek kellett diszkriminációra panaszkodnia ahhoz, hogy a romániai magyar betegeket érő hátrányos megkülönböztetés a Lármafa internetes közösségi oldal révén napirendre kerüljön.
A román beteg azt kifogásolta, hogy a csíkszeredai kórház fül-orr-gégészeti osztályán elvégzett hallásvizsgálat űrlapja, amelyet mellékletként csatoltak a román nyelven megfogalmazott vizsgálati eredményhez, magyar nyelvű volt. Az eset kapcsán igazat kell adnunk a Hargita Megyei Tanács elnökének, aki szerint valóban létezik egy igen nagy probléma, amit a szóban forgó megye orvosai is felvetettek: a magyar betegek nem értik a kórházi kibocsátólevélen levő román nyelvű zárójelentést. A Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke szerint is hátrányos megkülönböztetést jelent, hogy az egészségügyben minden hivatalos iratot román nyelven adnak ki. És így van ez a Maros Megyei Sürgősségi Kórház legtöbb klinikáján is, ahol úgy engedik ki a beteget, hogy senki sem mondja el az anyanyelvén is a pontos diagnózist, s hogy milyen utasításokat kell követnie egy műtét vagy kezelés után, ha hazamegy a kórházból.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=130322&cim=anyanyelve |
|
| Rendes Kis |
|
 Mozgalom a Vajdaság megszüntetéséért – AUDIÓ
Meg kell szüntetni a Vajdaságot! Ez volt olvasható a napokban a szerbiai sajtóban. Ez az álláspontja Szerbiában több akadémikusnak és a Dveri elnevezésű szélsőjobb mozgalomnak.
A Szerb Vajdaság a szerbek számára jött létre még az 1848/49-es szabadságharcot követően, és a szerbek egyesülésével Trianon után nincs többé rá szükség, mondják.
A két világháború között, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, illetve a régi Jugoszláviában Vajdaság nem létezett, azt másodszor, csak1945-után hozták létre. Mészáros Zoltán szabadkai történész nyilatkozott a témáról.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=130052&cim=mozgalom |
|
|
|
| Gyöngy |
|
Nem az ünneprontás, nem az elkeserítés, hanem az elgondolkodtatás szándékával:
Trianon semmiség volt – a mához képest
Stoffán György cikke a mai közállapotaink jövőbéli kihatásaival foglalkozik.
"„Mindent vissza”… Igen! Lehet efféléket ordítozni, lehet gyűlölködni, követelőzni, semmibe venni ennek a tragikus emlékű napnak az intelmeit, ránk hagyott kemény figyelmeztetését. Ám, amikor az ellenzéki pártok a magyar kormánynak feszülve, ostobaságukban egymásra licitálva ordítoznak, ki gondol arra, hogy a nemzet jelenét és jövőjét játsszák el politikai hatalmuk – egyszerűsítve: az ingyen kapható nagy pénz megszerzése – érdekében? Hogyan tudná az ostoba, magát félrevezetni hagyó nép által választott Parlament megtartani, megvédeni és életben tartani az egész Magyarországot, amikor e csonkolt darabkáján is, mint egy ócska véres koncon vitatkozik, s el is árulja, ha érdekei éppen úgy kívánják."
|
|
|
| katáng |
|
Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja
Szlovákiából, Szlovéniából, Erdélyből érkeznek vendégek a suliba.
Már épp itt az ideje, az ifjúság látókörét, ismereteit bővíteni ezen a téren.
Nemrég a Botosánka együttes lépett fel (csángó zene, tánc), 5 gyerek tudta, hol élnek a csángók. |
|
| Rendes Kis |
|
 Az erénygyűjtőknek a székelyekről szeretettel
Jókai Mór: A jövő század regénye
(Jókai ezt a művét 1872-74-ben írta.)
A történet 1952-ben kezdődik és 2000-ben ér véget.
A regény főhőse a székely Tatrangi Dávid.
A regény végén légjáróival menti meg a Kárpát-medence népét.
Részlet a regény „Mi az a Sabina?" c. fejezetből
„Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek a jó tulajdonságai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; szavatartó, hidegvérű, mint az angol; okos, vállalkozó, számító, mint a zsidó; jó katona, mint az arab; mértékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; találékony, mint a jenki; tiszta, mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; és kitartó, mint az orosz; és mindenek felett szapora, mint a zsidó és a szláv; vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.
Földét a székely el nem pazarolja, kopár hegyoldalait a bánáti kanahán-iszapért be nem cseréli; rablót, zsiványbandát a székely nép maga közt meg nem tűr soha; becsületszava erősebb, mint a pecsétes írás; a nyegle szavára nem hallgat; mindenét, amire szükség van, maga állítja elő, öltönyének (pedig szép viselete van) minden darabját otthon készíti el: idegenre nem szorul. Azzal, amije van, maga kereskedik, messze földre elmegy becsületes nyereségért, s még a királyon is tud nyerni; zsidó, görög közötte meg nem él; minden férfi katonának volt nevelve egykor úgy, hogy a nők mívelték a földet. És minő földmívelés volt az! Akár Japánban! Háton hordták fel a trágyát a sziklatetőre, s onnan szánon eresztették le a termést; minden foltja a termőföldnek egy kert!
Házaik építéséhez nem kell nekik építész, pedig azok kívül csinosak, belül tiszták; az építkezésnél egy egész falu népe segít az új gazdának kézi munkával – ingyen. Bor nincs az egész székely földön, ott nem terem, pénzt pedig nem adnak érte; azért aztán korcsma sincsen, ártatlan fenyővizecskéjét minden család otthon főzi meg magának, s meggybor meg mézsör a lakodalmak fényűzése.
Arisztokraciát ott nem ismernek, minden ember nemesember; a suffrage universelt előbb gyakorolták a székely székek, mint Franciaország, mint Amerika, s népképviseleti alkotmányt élveztek, mikor még Európában senki sem ismerte azt, maga Magyarország sem. Vallási ügyekben pedig a székely nép a legjózanabb; minden keresztyén felekezet békés együttélését hirdetik egymás mellett álló templomaik. Az egy Istent valló unitáriusok legnagyobb tömeget ők szolgáltatják az európai statisztikának; náluk húzódhatott meg a szombatosok felekezete; és az első királyok által kiirtott ősvallás, a rhabonbánok, a gyulák napimádó tisztelete is legtovább tartotta itt fenn magát; ennek az eredeti betűit ma is tartogatja még a csíkszeredai templom felirata. A rovásbotokra vágott ősmagyar dalok szövegét ők őrizgették legtovább.
S van egy sajátságos adománya a székely népnek: a találmányok kimesterkélése. A falvakban, a magányos lakokban elő-előkerül egy-egy naturalista gépész, aki furfangos mozdonyok kitalálásában töri a fejét. Fegyvereket találnak fel, miket
egyszer kell megtölteni, s tízszer lőnek; kútgépeket, mikkel egy gyermek öntözhet egész kertet; kelepcéket, mikben a medve megfogja magát; arató-, cséplőeszközöket, mik egy ember kezében háromnak a munkáját végezik; lakatokat, miket minden egyszerűségük mellett nem lehet a beavatlan kéznek felnyitni; sajátságos zeneműszereket: volt egy naturalista mechanikusuk, aki egy városnak olyan kutat készített, mely zeneműveket játszott, mikor vizet húztak belőle. A székelyben megvan az ösztön mindent magától találni fel, mint a kínaiban.
És amellett minő családi áldás! Akkora darab földön, amekkorán Magyarország akármiféle népfajából nem tudna megélni több kétszázezernél, a székely fajnak félmilliónyi ivadéka él.
És tisztességesen él! A székelyt nem látod, hogy koldulni jöjjön Magyarországra, székely koldust éppen úgy nem látsz idegen ajtó előtt, mint zsidó koldust. A székelyt nem látod se rongyosan, se mezítláb. Pedig egyik falu kapuja a másikéhoz egy hajításnyira van. Minden falu be van kerítve, s kapun kell bemenni. S azok nem szétszórt rongyos házikókból állnak, hanem tisztán tartott fasoros utcákból, minők a németek lakhelyei. A XX. században már a székely nép száma a nyolcszázezer lelket meghaladta. Ha a székely faj itt volna Magyarország közepén, azóta benépesítette volna az egész országot; ha a főváros közelében volna, kezében volna az egész magyar ipar és kereskedelem.
És minő szép faj! Annyi szép, szabályos, jellemzetes arcot nem látni sehol a kerek földön, mint a székelyeknél. Minő változatosság a női szépség típusaiban! A svéd nők szőke, gazdag fürtjei, piros arca, ideges termete, s a spanyol hölgyek fekete szemei, nap aranyozta arcszíne, a kaukázi gyöngéd, finom körvonalak, a görög klasszikus arcmetszetek mind együtt találhatók e kis darab földön. És tartós szépségek! A harmincéves nő még piruló hajadonnak látszik, s az ötvenéves matróna délceg termetére, nemes arcára csak fehér hajszálai vallanak a lefolyt időről. Egész falvak vannak, amikben a női arcokból egy merő book of beauties-t lehetne kiállítani. S e szépségek szellemi tulajdonai is nemesek. Hűség, kitartás, engedelmesség, hallgatagság.
És különös adományuk az, hogy vérük tiszta, egészséges."
Én, Kállai Eszter Etelka kérdezem: igaz ez még mind most is? Ha kérdezem székely barátaimat, elmondják, sajnos, mintha Jókait akarták volna megcáfolni: a székely falvakban megjelentek a kocsmák, és bizony egyre több a kevert vérű ember. DE MÉG MINDIG ELEGENDŐ ŐSI ERŐ, BECSÜLET, ÖNÉRZET van, hogy megálljt parancsoljon a további süllyedésnek, s ha egy nagy ezidáig nincs is, sok kis Tatrangi Dávid van a ma már az egész Földön szétszórtságban élő székelység között, hogy elkezdje az ősi hagyományokra és hitre, a nők, az anyák, az élet tiszteletére épülő jövőt építeni. Elindítsa az egész magyarságot azon az úton, hogy küzdjön, munkálkodjon – tanulva és hátrányaiból is előnyt kovácsolva – az igazságosság, kölcsönösség, méltányosság, felelősségtudat jegyében legyen a Kárpát-medence a tudásból eredő megértés, a megértésből fakadó szeretet hazája.
Nőjenek itt fel (példát mutatva egész Európának, a Földnek) egészséges testű, lelkű, értelmű, szellemű fiatalok, ki-ki a maga nemzeti mivoltában: ruszin, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák, szlovák, német, roma, zsidó, magyar s a más idetévedt.
Úgy legyen! ... Az ember nem csak vétkezni tud tetteiben, gondolatban, szóban, cselekedetben, mulasztásban, ha akarja, ugyanezen dolgokban erényt gyakorolni is. A Teremtő, a Mindenható nemcsak a vétket megbocsátani tudja, hanem talán még szívesebben az erényre áldást adni is.
Ember, magyar ember, oly egyszerű dolgokkal gyakorolhatod az erényt: gondolkozz azon, hogy lehet megértést elérni az emberek között, cserélj erről eszmét emberekkel, ültess fát, a gyereket simogasd meg, ne mondj rosszat másokra megalapozatlanul.
Gyermekeinkért, unokáinkért, 1956 – (2006/08) – 2012 – 2025 – 2048 – 2056 – a méltó századikért! Rend – munka – ünnep – békesség!
Embertársam, ha elhatároztad, hogy vállalod, hogy megpróbálod, kérlek, tudasd velünk, másokkal! Erősítsük egymást! Fő a derű!
Kállai Eszter Etelka
Budapest, 2012. május 2
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=117680&cim=az_erenygyujtoknek_a_szekely ... |
|
|
|
|
|