| Téma: Magyar identitás |
| R.András |
|
A Dallas sztárja olyat mondott a magyarokról, amit világsztártól még sosem hallottunk
Cannes, Velence, Berlin, Karlovy Vary és a Sundance legjobb filmjeit itthon idén is a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon lehetett megtekinteni először. Az esemény utolsó napjaiban érkeztünk a városba, így nemcsak Schmuck Andort csíptük el Patrick Duffyval fotózkodni, hanem egy szerencsés véletlen folytán a norvég Szerethető című filmet is, ami a fesztivál fődíját is elnyerte.
Miskolc idén már a huszadik alkalommal adott otthont a CineFest filmfesztiválnak, ami két évtized alatt a fiatal filmesek lelkes kezdeményezéséből az ország legnagyobb, nemzetközileg is jegyzett filmes eseményévé nőtte ki magát. A Bükk-vidék keleti lejtőihez olyan filmcsillagok is ellátogatnak, mint Claudia Cardinale vagy Juliette Binoche, de az idei év sem maradt híresség nélkül.
Patrick Duffy a CineFesten
A Lepattanó című gombfocis mozi (országos premier: szeptember 26.) már tavaly szeptemberben is nagy feltűnést keltett, Patrick Duffy (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Bobby Ewing a Dallasból) akkor érkezett első ízben Magyarországra, hogy felvegye a jeleneteit a filmhez. Az országos premiert Miskolcon tartották, a sztár ide is elkísérte a vígjátékot, mindhárom vetítés telt házzal ment. Patrick Duffy a díszbemutató után köszönetet mondott az alkotóknak, és viccesen megjegyezte, hogy sokkal jobb színésznek látja magát magyarul, mint angolul – utalva ezzel Csankó Zoltán szívünknek is kedves szinkronjára.
A versenyszekcióban két magyar rendező munkája is szerepelt, Hajdu Szabolcstól az
Egy százalék indián (hazai premier: október 10.) és Szilágyi Zsófiától a Január 2. (hazai premier: október 10.). Hajdu a CineFest nagy visszatérői közé tartozik, 2007-ben a Fehér tenyérrel Miskolc város különdíját nyerte el, 2016-ban pedig az Ernelláék Farkaséknál című filmdrámájával a közönségdíjat. Utóbbi az úgynevezett párkapcsolati sorozat első része, ami az idén tavasszal bemutatott Kálmán-nappal és most az Egy százalék indiánnal bővült trilógiává.
... https://magyarnemzet.hu/kultura/2024/09/patrick-duffy-dallas-lepattano-cinefest |
|
| R.András |
|
Amerikai magyar fiatalok bevonása a nemzet erősítésébe
A fiatalok bevonását nevezte az amerikai magyarság vezetői számára is az egyik legfontosabb feladatnak Lauer-Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke annak kapcsán, hogy megtartották a diszapóraszervezet éves gáláját.
Az Amerikai Magyar Koalíció elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a napokban tartott gálaeseményt 19 éve szervezik meg, Az minden esztendőben alkalmat ad az amerikai magyar közösségi munka eredményeinek áttekintésére, a találkozásra a különböző szervezetek vezetői számára, valamint az esemény bevétele segít fenntartani a koalíció ösztöndíjprogramjait, amelyek keretében eddig már összesen 650 magyarországi fiatal kapott lehetőséget amerikai tartózkodásra.
Lauer-Rice Andrea beszámolt arról is, hogy az idei gálán bemutatkozott az amerikai magyarok fiatal generációjának újonnan alakult szervezete, a HYPE Network (Hungarian Young Professionals Engagement Network), amely amerikai magyar szakemberek közösségeként működik elsősorban azzal a céllal, hogy a diaszpóra közösségi tevékenységében aktív fiatalokat vonjon be. Hozzátette, hogy az amerikai magyarság számára is komoly feladat a közösség fiatalítása annak érdekében, hogy a diaszpóra képes legyen a megújulásra és megmaradásra.
A gálavacsorán részt vett többek között Charles Simonyi üzletember, informatikus, George Pataki, New York állam korábbi kormányzója, Habsburg György nagykövet, Gaál Schott Anikó dizájner, valamint Lauer Edith, az Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke, a szervezet egyik megalapítója.
Az eseményen Magyarország képviseletében jelen volt Juhász Hajnalka, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, valamint Takács Szabolcs nagykövet.
A gálaesten átadták az Amerika Magyar Koalíció díjait. Ezek egyikét a Kárpátok Alapítvány kapta a Kárpát-medencei térségben az életminőség javításáért végzett munkájáért. A szervezet gyűjtésének köszönthetően augusztusban már a nyolcadik mentőautót juttatták el Ukrajnába. A másik díjat a magyar származású Mary V. Mochary vehette át, akinek művészetpártoló és közösségtámogató munkáját ismerték el. Szintén elismerést vehettek át a magyar közösség fiatal tagjai, Derzsi Sarolta és Béres Ádám.
Az eseményen kiállítással és zenei előadással emlékeztek meg a magyarországi holokauszt 80. évfordulójáról. A gálaestnek idén a washingtoni Kossuth Ház közelében fekvő történelmi épületben a Larz Anderson House adott helyet.
... https://gondola.hu/hirek/311348-Amerikai_magyar_fiatalok_bevonasa_a_nemzet_er ... |
|
| R.András |
|
Pusztinán is tarthatnak rendszeresen magyar misét moldvai csángóink
Pusztinán is tarthatnak rendszeresen magyar misét a moldvai csángók, miután Iosif Paulet jászvásári római katolikus püspök jóváhagyta, hogy akár heti rendszerességgel magyar misét celebráljanak a moldvai településen - közölte kedden a Krónika erdélyi portálnak nyilatkozva Nyisztor Tinka néprajzkutató.
A római katolikus vallású moldvai csángók eddig csak Bákó megye székhelyén, Bákóban gyűlhettek össze rendszeresen, havi egy alkalommal magyar nyelvű misére.
Pusztina az első csángók lakta moldvai falu, ahol engedélyezik számukra a rendszeres magyar nyelvű misézést.
 A magyar nemzetiségűek aránya Bákó megyében
A moldvai magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke elmondta: az egyesület tagjai július 23-án voltak püspöki kihallgatáson Jászvásáron, és kérésük meghallgatásra talált.
Mint felidézte, Iosif Paulet püspök nagyon kedvesen fogadta a pusztinai küldöttséget. "Elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar nyelvű miséket. Kérhetünk bármilyen időpontot, csak ne a nagymise időpontja legyen. Azt is mondta, hogy minden vasárnap lehet magyar mise" - idézte az erdélyi portál Nyisztor Tinkát. Eszerint az egyházi elöljáró azt is közölte, hogy helyben folytassák le az egyeztetéseket a misék időpontjáról, és a helyi egyházi tanács szavazza meg a magyar misék bevezetését. A püspök azt is ígérte, hogy amikor helyben megtörténnek a szükséges lépések, írásos választ is fognak kapni kérésükre Jászvásárból.
Az egyesületi elnök szerint helyben hangos ellenzői is akadtak a magyar miséknek, értékelése szerint a letűnt kommunista rendszer kiszolgálói, és ezek családjai kezdtek agitálni a faluban, de nem jártak sikerrel. A gyülekezet elmúlt vasárnap tartott tanácskozásán szavazást tartottak a kérdésről, amelyet 24-15 arányban a magyar misék szorgalmazói nyertek meg. Kompromisszumként ellenben el kellett fogadniuk, hogy egyelőre csak havonta tartsanak magyar misét a faluban. A magyarul is kiválóan beszélő Anton Diacu plébános azt javasolta: minden hónap első vasárnapján 15 órától misézzenek magyarul a pusztinai templomban.
Nyisztor Tinka az egyház felsőbb szintjén való közeledésre is felhívta a figyelmet. "Érezhető, hogy történik valami. Augusztus 15-én, a kacsikai búcsún a gyulafehérvári érsek, Kovács Gergely celebrálja a misét, augusztus 20-án pedig a Szent István napi misén Aurel Perca bukaresti érsek mondja a szentbeszédet a budapesti Bazilikában. Nem tudom, hogy mik ezek a diplomáciai csereberék, de mégiscsak történik valami" - jegyezte meg a Krónikának.
A pusztinai asszony több mint három évtizede ostromolja a magyar misék kérésével az egyházi vezetőket. Felidézte: azóta majdnem két generáció halt ki a faluban. "Lehet, hogy fele sem él azoknak, akik az első kérvényt aláírták. Akik annyira vágytak a magyar misékre, mint például az én anyukám, már nincsenek közöttünk" - nyilatkozta.
Mint felidézte: Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken, mivel a szertartásokat nem engedték be az egyetlen Szent István királynak felszentelt moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott a jászvásári zsinat, amelynek zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misékre vonatkozó kérést. Ennek következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul.
Újabb fejleményként 2013-tól a bukovinai Kacsikán a Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak, és a zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven.
A legutóbbi áttöréshez Ferenc pápa romániai látogatása is kellett: előtte pár hónappal, 2019 januárjában engedélyezte a jászvásári püspökség, hogy Bákóban havonta tartsanak magyar misét a moldvai csángóknak.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke januárban, az ötödik évforduló kapcsán az MTI-nek úgy értékelt: vannak apró előrelépések, melyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári püspökség és a moldvai csángók képviselői között. "Amint elkezdődött öt éve a magyar mise, évről évre közeledtünk egymáshoz. Nyilván van még egy csomó tennivaló, de ezeket csak apró lépésekkel lehet elérni" - értékelt akkor a csángó szövetség vezetője.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében a püspökség honlapján korábban közölt adatok szerint 206 ezer római katolikus hívő van, míg magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
... https://gondola.hu/hirek/310593-Pusztinan_is_tarthatnak_rendszeresen_magyar_m ... |
|
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Hazaváró Irodát nyit a kormány a diaszpórában élőknek
A helyettes államtitkár elmondta: a diaszpórából hazaköltözni kívánók támogatására jön létre a Hazaváró
Iroda (Welcome Office). Ennek célja nem a kárpát-medencei, hanem a diaszpórában élő magyarság
megszólítása, valamint az adminisztratív akadályok közös leküzdése és a magyarországi érvényesüléshez
szükséges információk átadása.
... https://gondola.hu/cikkek/151089-Hazavaro_Irodat_nyit_a_kormany_a_diaszporaba ... |
|
| gajo |
|
Hm. Így kell gyártani a magyart! |
|
| R.András |
|
 Az Egyesült Államokban több mint 1,4 millióan vallják magukat magyarnak
Az Egyesült Államok legutóbbi népszámlálási adatai szerint az ország lakosságából több mint 1,4 millióan vallják magukat magyarnak, vagy magyar származásúnak - mondta az Amerikai Magyar Koalíció elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából a közmédiának adott interjúban.
Lauer Rice Andrea, a legnagyobb amerikai magyar ernyőszervezet vezetője elmondta, hogy az Egyesült Államok magyarságát szervezett formában több mint 100 szervezet, 78 templom, 33 magyar iskola, 25 cserkészcsapat, 12 magyar ház, múzeum és könyvtár tömöríti. Csaknem minden szövetségi államban van magyar közösség - tette hozzá.
... https://gondola.hu/hirek/302411-Az_Egyesult_Allamokban_tobb_mint_1_4_millioan ... |
|
| R.András |
|
 Összességében a németek felét telepítették ki
Január 19. a magyarországi németek kitelepítésének emléknapja. 1946-ban ezen a napon kezdődött a németek szervezett elűzetése, az otthonaikból kényszerrel Németországba telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával. Marchut Rékával, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének munkatársával beszélgettünk.
... https://gondola.hu/cikkek/121490-Osszessegeben_a_nemetek_felet_telepitettek_k ... |
|
| R.András |
|
A székely és a csángó identitás kapcsán alakult ki vita Romániában
Romániában megütközést váltott ki a közösségi médiában, hogy a népszámlálás kérdőívének tervezete nem ajánlja fel lehetőségként a székely és a csángó identitás választását.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy éljék meg a regionális identitásukat más formában, a népszámláláson pedig vallják magyarnak magukat. Élénk vita indult azonban a kérdésről a közösségi portálokon, amikor kiderült, hogy a kérdőívtervezet szerint a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriája közül lehet választani, és csak a magyar nemzetiségnek nincsenek alkategóriái.
... https://gondola.hu/hirek/282269-A_szekely_es_a_csango_identitas_kapcsan_alaku ... |
|
| R.András |
|
Felmérés: az erdélyi magyarok tíz százaléka tekinti hazájának Romániát
Egy közvélemény-kutatás szerdán ismertetett eredményei szerint az erdélyi magyaroknak csupán tíz százaléka tekinti hazájának és öt százaléka szülőföldjének Romániát; a megkérdezettek elsősorban Erdélyt vagy annak valamely kisebb tájegységét nevezték meg hazájukként, szülőföldjükként.
Az erdélyi magyarokra reprezentatív, 1218 fős minta 2021. júliusi lekérdezésével készített felmérést a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutatók képviselői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertették szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztató közleménye szerint a kérdőíves vizsgálat célja a romániai magyarok identitásstruktúrájának és nemzetkoncepciójának, valamint Magyarországgal való viszonyának vizsgálata volt.
Az eredményeket az MTA Kisebbségkutató Intézet 2007-es és 2010-es, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2013-as, a Kvantum Research 2016-as, valamint a Bálványos Intézet 2019-es, hasonló tematikájú vizsgálatainak az eredményeivel is összevetették, és a vélekedések alakulására vonatkozóan is következtetéseket vontak le.
... https://gondola.hu/hirek/280066-Felmeres__az_erdelyi_magyarok_tiz_szazaleka_t ... |
|
| R.András |
|
Potápi: erősíteni kell a diaszpórában élő gyermekek magyar identitástudatát
2021. július 8. 15:41
"Kiemelten fontos, hogy megszólítsuk a diaszpórában élő gyermekeket, kialakítsuk, megőrizzük és erősítsük bennük a magyar identitástudatot" - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az innsbrucki magyar főkonzulátuson az "Egységben a magyar diaszpóra" címmel megrendezett konferencián.
A párbeszédet elindító, hagyományteremtő céllal megtartott rendezvénynek a június 11-én átadott új innsbrucki főkonzulátus adott otthont, és az egybegyűlteket - a nyugat-ausztriai és dél-tiroli magyarok egyesületeinek képviselőit - Beke János főkonzul és Hervé-Lóránth Ervin kultúráért és diaszpóráért felelős diplomata köszöntötte.
Potápi Árpád János az eseményen szólt az elmúlt évek magyar nemzetpolitikai, illetve a - különös tekintettel az ausztriai - diaszpórában elért eredményeiről. Felidézte, hogy az Ausztriában élő magyarok egy része - Burgenlandban - őshonos magyar nemzeti kisebbség, másik részük pedig elsősorban az '56-ban emigrációra kényszerültek, illetve leszármazottaik, továbbá az osztrák földön dolgozó magyarok alkotta diszpóra-közösség.
Potápi Árpád János kétnapos útjának során pénteken az olaszországi dél-tiroli tartományi parlament elnökével, Josef Nogglerral, Bolzano városának polgármesterével, Renzo Caramaschival és a dél-tiroli magyarok egyesületeinek vezetőivel találkozik. A megbeszélések témája a magyar diaszpóra-közösségek, illetve egyesületeik, valamint a helyi lakosság és politika közötti együttműködés lesz.
... https://gondola.hu/hirek/275443-Potapi__erositeni_kell_a_diaszporaban_elo_gye ... |
|
| R.András |
|
 Megjelent a Magyarország-tagadás
Az efféle nézetek hangoztatásával a balliberális gondolkodók mögöttes célja lényegében a magyar polgárok identitásának, hazafias szemléletének gyengítése, hiszen régi igazság, hogy egy nép ősi történelméhez való kötődése hatalmas erő, s ennek megsemmisítése a gyökerek elmetszésével érhető el.
... https://gondola.hu/cikkek/119901-Megjelent_a_Magyarorszag-tagadas.html |
|
| R.András |
|
 Külhoni Magyarok
Nagy örömmel mutatjuk be nektek szakmai zsűrink egyik tagját, Rizsavi Tamás fotógráfus és fotótermék kereskedőt, illetve mozdonyvezetőt!
"Gyermekkorom óta vonzott a közlekedés világa, sikerült is sok helyre eljutnom, megnézni, megörökíteni. A fotózás is innen indult, de erről nem írnek többet a képek úgyis elmondják! Jelenleg a vasúton dolgozom Mozdonyvezetőként, ezzel egy álmom vált valóra. A fotózásról önmagában nem sok dolgot kell írnom, hiszen mindenkinek mást és mást jelent, teljesen szubjektív. Kedvenc témám a közlekedés illetve városi élet, tájak és az éjszaka titkos világának bemutatása, de önmagában akkor az igazi, ha olyan szemszögből helyszínről tudom visszaadni azt, ahol egyébként a mindennapok szürke világában élünk, ami különleges és kimagasló a szó szoros értelmében...”
... www.facebook.com/kulhonma/posts/622876482446186 |
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Adevarul: "kulturális népirtásra" panaszkodnak az ukrajnai románok
Oktatási és anyanyelvhasználati jogaik megsértésére, "nyelvi-kulturális népirtásra"
panaszkodnak az ukrajnai románok, akik Magyarországot és Bulgáriát hozva fel példaként
határozottabb diplomáciai támogatást sürgetnek Románia részéről - közölte csütörtökön
a bukaresti Adevarul hírportál.
... https://gondola.hu/hirek/258023-Adevarul___kulturalis_nepirtasra__panaszkodna ... |
|
|
|
| R.András |
|
... Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az az elképesztő, ahogyan eddig tálalták a magyar
történelmet. Vereségek, gyalázatok sorozataként. A honfoglalás ezen narratíva szerint nem
győztes katonai akció volt, hanem a besenyők előli fejvesztett menekülés. A több mit ötven
győzedelmes „kalandozó” hadjáratból sikerült két évszámot megtanítani a felnövő magyar
generációkkal: az augsburgi és a merseburgi vereséget. „Véletlenül” elfelejtettek említést
tenni a pozsonyi csatáról és Árpád törzseinek egyéb győzelmeiről.
Az Árpád-kor betetőzéseként a tatárjárás veresége tette teljessé a képet: középkori eleink
vereséget vereségre halmoztak ezen értelmezés szerint. Ennek tükrében nehezen érthető,
hogyan uralhatta az Árpádok magyar birodalma a közép-európai térséget, fényes diadalok
egész sorát aratva. A kép, amit hosszú évtizedeken át a diákoknak tálaltak, minden volt,
csak felemelő, büszkeségre okot adó nem. Viszont cserébe tendenciózus volt és féloldalas.
Ami a kritikákat illeti, vereségek ezután is lesznek a tantervben, hiszen sajnos bőven
kijutott belőle történelmünk során, de – már bocsánat – nem csak azok.
Lényeges kérdés, jó-e, ha a diákra bízzuk, hogy ki mellett teszi le a garast a
nándorfehérvári csatát tanulva; a magyarok vagy a törökök mellett?
... https://gondola.hu/cikkek/115731-Egy_vilag_lassan_veget_er.html |
|
|