22:40:09
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 
   » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció   
 
 » méhes Fórum+  » Közélet (játék felnőtteknek)
Téma: Az ellopott rendszerváltozás
Omniscient
Olvasta: 5 | Válasz | 2018. január 05. 11:17 | Sorszám: 15
Ugyan! Még soha, senki sem oldotta meg! .. :-(
R.András
Olvasta: 6 | Válasz | 2018. január 05. 08:39 | Sorszám: 14
... Azután robban a bomba. Pedig fojtott, csendes hangon kezdi. „Magyarországon az irodalom sosem volt pusztán művészeti kérdés,
s magam is úgy vagyok vele, hogy mindezt el kell valahol mondanom annak ellenére, hogy Bornemisza Péter szavait kölcsönvéve: »egyfelől
félek, másfelől ég a szívem, és talán az oldalamon is kifakadna, ha a számat föl nem tátanám.«” Azután sorra: az ország, a magyar nép
erkölcsi és általános állapota. „Százszor becsapták, önérzetében megalázták, múltjából kiforgatták, hamis bűntudattal bénították,
a határainkon kívül rekedt rokonait megtagadtatták vele, halottaitól megfosztották (…) A lélek legjobb esetben féligazságokat kapott
táplálékul, az igazság pedig – jól tudjuk – abszolútum. A féligazság – a teljes hazugság (…) Céltalanság, program- és reménynélküliség
(…) Úgy élünk, mintha a kivárás, a kiböjtölés lenne a legjobb stratégia. Mintha csak túlélni akarnánk a nemszeretem éveket (…) Ez a
stratégia egyértelműen csak vereséghez vezethet. (…) Beteg az ország, gyógyítani kell. (…) Megrettenve és belesápadva nézem a statisztikákból
kirajzolódó országos pusztulás képét.” Berecz hápog, Ildikó dúl-fúl, Köpeczi fenyegetőzik, Aczélt ne is emlegessük.

Most, itt, ebben a pillanatban kezdődik meg Magyarországon a rendszerváltozás. Az a része legalábbis, ami nem megrendezett, ami nem „mutyis”,
ami nem kamarillatermék (volt). Hanem valami más. Valami egészen más. Ami a miénk. Amiért éltünk, és amiről csak titkon reméltük, hogy –
valahogy, talán – megérjük. Ami az íróké. Lakiteleké, Csoórié, Lezsáké, Csurkáé meg a többieké. A magyarságé. Az igazié. Albert Gábor
elképesztő erejű és hatású felszólalása után semmi sem marad úgy és olyan, ahogyan és amilyen előtte volt. A folytatás ismert. Pedig…
... www.facebook.com/gondola.hu/posts/1634685679945186
gajo
Olvasta: 7 | Válasz | 2017. március 31. 22:33 | Sorszám: 13
Szt. László megoldaná...
Felkesz Deneverr
Olvasta: 9 | Válasz | 2017. március 31. 00:24 | Sorszám: 12
Elmagyarázom:
amikor arról beszélünk, hogy mi a probléma, például, a világban, akkor természetesen nem soroljuk fel, hogy ki az aki konkrétan, közvetlenül, közvetve, vagy esetleg egyáltalán nem tehet a porblémokákról... Attól még a kijelentés igaz marad. És akkor is, ha valaki nem érti a nyelvet... A "világ" az "világ".
Ha te nem érzed magad Föld-lakosnak, akkor az a te bajod.

Bizony, bizony, lopunk! Mi, magyar lakósság, sajnos. Ez vált a vérünké!!
Na nem mindenki. Például: te nem lopsz.
Azután, vannak még más kivételek is: nem lop, csak szocialista megőrzésre átvesz! ....
gajo
Olvasta: 9 | Válasz | 2017. március 30. 23:02 | Sorszám: 11
Akkor itt miért nem "lopunk"?
http://forum.vectrix.hu/index.php?f=4&t=428
R.András
Olvasta: 8 | Válasz | 2017. március 30. 15:00 | Sorszám: 10
Bion-bion !
Felkesz Deneverr
Olvasta: 9 | Válasz | 2017. március 30. 14:21 | Sorszám: 9
A "nem komcsik" is lopnak, sajnos! Vagy, enhanszolni kell esetleg ezt a mondást imígyen: aki lop az komcsi!
R.András
Olvasta: 8 | Válasz | 2017. március 30. 13:19 | Sorszám: 8
A rendszerváltás befejeződött, már a visszarendeződés is megtörtént: a komcsik zavartalanul
lopnak.
R.András
Olvasta: 8 | Válasz | 2016. december 03. 09:35 | Sorszám: 7
Rabló privatizáció: az IMF-hitel duplája magánzsebekben
Az elmúlt húsz év során mintegy tízezermilliárdnyi közvagyon tűnt el kézen-közön
Magyarországon a privatizációnak nevezett rablófolyamat nyomán. A…
... http://szegedma.hu/hir/szeged/2008/11/rablo-privatizacio-az-imf-hitel-duplaja ...
... www.facebook.com/anni.nagytormane
tótumfaktum
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. november 25. 01:19 | Sorszám: 6
Nem "ellopott", csak hamisított!!
R.András
Olvasta: 8 | Válasz | 2016. november 24. 12:02 | Sorszám: 5
Tőkés Strasbourgban: hitelteleníteni próbálják a forradalmat
Az Európai Parlamentben tiltakozott Tőkés László a romániai forradalom hitelét
romboló magyarellenes társadalmi közhangulat gerjesztése és minden fajta…
... www.kronika.ro/kulfold/tokes-strasbourgban-hitelteleniteni-probaljak-a-forrad ...
mamácska
Olvasta: 9 | Válasz | 2015. június 30. 08:31 | Sorszám: 4
Bán Károly – 2015.06.30. 02:05

A Fővárosi Törvényszék 2015. május 12-i, nem jogerős ítéletével megállapította a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) megszűnését – értesült lapunk. A Demisz magát a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) jogutódjának valótlanul feltüntetve, álcázott trükkök százaival „gondoskodott” arról, hogy a KISZ 1989-es, könyv szerinti értéken 3,1 milliárd, piaci értéken több tízmilliárd forintra tehető vagyona „jó kezekbe” kerüljön. Sajnos a hivatalos szervek súlyosan mulasztó asszisztenciája és a rendszerváltoztatástól felemelkedést remélő polgárok milliónak átverése mellett.
KISZ-székházAz egykori KISZ-székház ma a K & H Bank központja (Fotó: MH)
Hogy a rendszerváltoztatás folyamatait, az ifjúkommunista trükkök százainak lényegét megértsük, két fontos törvényt kell megemlítenünk 1989-ből: a társadalmi szervezetekre vonatkozó egyesülési jogról szóló törvényt (etv.) és a földtörvényt (ftv.). A pártállam idején működő társadalmi szervezetekről az etv. azt mondta ki, további működésük feltétele az, hogy bíróság által nyilvántartásba vétessék magukat. Ha egy szervezet ezt elmulasztja, akkor 1989. december 31-i hatállyal automatikusan megszűnik. A KISZ 1989. április 22-i megszűnésekor hatályban lévő, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján társadalmi szervezet esetében jogutódlásra nem volt törvényes lehetőség. A társadalmi szervezet megszűnéséről szóló rendelkezés kimondta: ha a szervezet vagyonának – szakszóval – hovafordításáról nem rendelkeztek, akkor az – a hitelezők kielégítése után – az államra száll, és azt hasonló célra kell fordítani.

A földtörvényt pedig úgy módosította 1989. július 1-jétől a parlament, hogy a társadalmi szervezetek a kezelésükben lévő állami ingatlan tulajdonjogát a továbbiakban nem ruházhatják át, azt meg nem terhelhetik. Tehát a földhivatalnál kezelőként nyilvántartott társadalmi szervezetek 1989. június 30-ig rendelkezhettek teljes körűen a tulajdonost megillető jog szerint az általuk kezelt állami ingatlanokról. Lényeges körülmény volt még a kezelői jog létrejöttéhez a földtörvény értelmében, hogy az be legyen jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.

Gyurcsány, a szónok

E törvények ismeretében elevenítsük fel, mi is történt! A KISZ 1989. április 12-én benyújtotta a bíróságra a nyilvántartásba vételi kérelmét, s április 21-én el is rendelték azt. Így következett másnap a KISZ XII. kongresszusa, amelynek első napján határozatot hoztak a szervezet megszűnéséről. A két fő szónok, Nagy Imre első titkár és Gyurcsány Ferenc titkár már Demisz-logó alatt mondott beszédet, közölték, az átalakuló szervezet célja a „társadalom építésében való, teljesítményre késztető, a változásokra gyorsan reagáló közreműködés, amely gazdagítja, szabaddá teszi polgárait”. A Demisz azonban ekkor még sehol nem volt.
Nem hazudtak, a Demisz égisze alatt tényleg gazdagítottak némely polgárokat, míg másokat – milliókat – megszabadítottak a KISZ idején felgyülemlett vagyontól, amely a KISZ megszűnéséről hozott határozat értelmében és a jogutód hiánya miatt teljes egészében az államot illette – volna.

Az április 22-én a magát megszüntető KISZ korábbi vezetőit közfelkiáltással választották a – még nem is létező – Demisz vezetőivé. Nagy Imre ennek nyomán nyújtotta be 1989. május 24-én a bírósághoz azt a Demisz-fejléces iratot, változásbejegyzési kérelmet, amelyet a bíróság előzékenyen a Demisz nyilvántartásba vételi kérelmeként kezelt. A Fővárosi Bíróság hivatalos adatbázisában a KISZ kapcsán az jelent meg, és maradt évtizedeken keresztül, hogy „a szervezet állapota: Elutasítva”.

A Fővárosi Bíróság 1989. június 23-án mégis helyt adott a Demisz név alatt májusban benyújtott kérelemnek, s a Demiszt, mint a KISZ jogutódját (!) bejegyezte. Megjegyezzük, a Demisz ekkor azt állította csatolt okirattal igazolva, hogy negyvennégy alapító tagszervezet összefogása eredményeként jött létre. A létesítőknek állított szervezetek közül azonban a Demisz-irat benyújtásakor egy sem, az egy hónappal későbbi nyilvántartásba vételkor csupán kettő létezett, tizennyolcat pedig a bíróság soha nem jegyzett be.
A már fantomszervezetként is működtetett Demisz bejegyzése előtt egy nappal hozzákezdtek a „társadalmi célok megvalósításához”, egyes polgárok „gazdagításához”: 1989. jú­nius 22-én a fantom-Demisz nevében ugyanis eladták a Margit híd és az Árpád híd között, a Duna-parton található KISZ-székházként ismert állami ingatlant egymilliárd forint áfás áron az akkor még állami Magyar Hitel Banknak. Biztos, ami biztos, két adásvételi szerződést is készítettek, az egyiket a (már megszűnt) KISZ nevében, a másikat a (még nem létező) Demisz pecsétjével látták el. Hogy a csaknem egymilliárd forintos vételárat a vevő hova, milyen bankszámlára utalja, arról nem rendelkeztek a szerződésben. Egyébként a megszűnt KISZ-nek 1993-ban még volt bankszámlája az OTP-nél. Lényegében tehát az államtól a KISZ jogutódjának megtévesztő módon feltüntetett Demisz neve alatt „elloptak” egy nagy értékű ingatlant, a vételárat pedig kifizettették az adófizetőkkel.

A bíróság tévedett

Azért lehetett nagy a sietség, mert vészesen közeledett július 1-je, a földtörvény módosítása értelmében a bejegyzett kezelő eddig a határ­időig rendelkezhetett az állami ingatlanvagyon sorsáról. A Demisz negyvennyolc órával a határidő lejárta előtt elrendezte a Csillebérci Úttörőtábor sorsát is. A KISZ kezelésében lévő, ötvennégy hektárnyi területet a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozták. Ezt a lépést ma már bánhatják, Deutsch Tamás, az első Orbán-kormány sport- és ifjúsági minisztere ugyanis 2000-ben pert indított Csillebérc tulajdonjogának megállapításáért, s 2005-ben a Legfelsőbb Bíróság jogerős részítéletet hozott arról, hogy a Demisz nem jogutódja a KISZ-nek. Az ajándékozási szerződést ezért semmisnek nyilvánították. Az ügyészség pedig huszonhárom év után elismerte: „A KISZ jogutódként való bejegyzése a bíróság téves álláspontján nyugodott, így a bejegyzés joghatás kiváltására alkalmatlan.”

Kicserélt dátumok

De térjünk vissza még a „trükkökhöz”. Miután a KISZ előbb megszűnt, mint ahogyan a Demisz jogképessé vált, a jogutódlás teljességgel kizárt. Közel két hónap „fekete lyuk” keletkezett ugyanis a KISZ megszűnése és a Demisz létrejötte között. A jogutódlást az is eleve kizárta, hogy a Demisz bejegyzését nem a KISZ megszűnését kimondó és a Demisz alakuló kongresszussá történő átalakulására alapozták, hanem negyvennégy létezőnek állított tagszervezet kérelmére. Jog szerint ezek így együtt már a „demokratikus átmenet” paródiájaként értékelhetők, ám még a fent vázolt képtelenségeket is megspékelték a „bírósági tévesztések”.

A KISZ és a Demisz bejegyzési kérelmének bíróságon elfekvő aktái címlapján lévő érkezési időponttal igazolt dátumait az évtizedeken keresztül elérhető közhiteles bírósági nyilvántartásban ismeretlen kezek „véletlenül” megcserélték. A KISZ-ét, amely április 12-én történt, május 24-re datálták, a Demiszét, amely ténylegesen május 24-én volt, azt pedig vissza, április 12-re. E csereberével próbálták legalizálni a már megszűnt KISZ és a még nem létező Demisz közötti jogutódlást, eltüntetni a „fekete lyukat” – ámbár a jogutódlás társadalmi szervezetek között az egyesülési törvény szerint egyébként sem volt lehetséges.

Egy parányi tévesztés napjainkra is jutott. Amikor ugyanis a Demiszt a bíróság 2015-ben megszüntetni rendelte, határozatában azt állította, a KISZ-t 1989. június 14-én bejegyezték. Ezzel szemben a lapunk birtokában lévő bírósági okiratok szerint a valóság az, hogy a KISZ-t az ítéletben említett napon sem jegyezték be, ellenkezőleg, a bejegyzési kérelem kapcsán a közhiteles nyilvántartási adatként az „elutasítva” bejegyzés lelhető fel. A társadalmi szervezetek megszűnésének egyébként is specifikuma az, hogy a szervezet tényleges megszűnése az ezt kimondó határozat időpontjában bekövetkezik – a KISZ megszűnése tehát 1989. április 22-én befejezett ténnyé vált.

Az „apró” hibák sorozatát észlelve a bíróság 2012. március 9-én – a téves, összekeveredett 1989-es időpontokkal regisztrált okiratokat kijavítva, az 1989. április 21-én kelt végzését huszonhárom év után végrehajtotta a KISZ nyilvántartásba való bejegyezésével, majd mintegy három perc múltán hivatalosan is kimondta rá az áment, és a frissen bejegyzett KISZ-t törölték is sebtében.

Megjegyezzük: az Állami Számvevőszék akkori elnöke is észlelte a tévedéseket. Hágelmayer István Györgyi Kálmán legfőbb ügyészhez írt átiratában úgy fogalmazott a Demisz nevében egymilliárd forintért eladott állami ingatlan szerződése kapcsán: „Te, Kálmán, ez nincs így jól, a KISZ már megszűnt, a Demisz még nem létezett, és nem is volt bejegyezve a nyilvántartásba.” A legfőbb ügyész válaszában azt írta: „A KISZ gazdaságilag nem szűnt meg, az aláírt adásvételi szerződésen a Demisz nevét úgy kell kezelni, hogy azt az új elnevezésű KISZ írta alá.”

Így kezdődött a „szabaddá tett polgárok” megszabadítása a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség égisze alatt felhalmozott állami vagyontól.

- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/29144/Szekhazrablas_trukkok_szazaival#sthash.RLwz ...
Rendes Kis
Olvasta: 9 | Válasz | 2015. április 17. 11:53 | Sorszám: 3
Boros Imre: A kudarc igazi felelősei
Tudtára kell adni a társadalomnak, kik a rend­szer­vál­tás ku­dar­cá­nak o­ko­zó­i, és vel­ük szem­ben
en­nek meg­fe­le­lő­en kell el­jár­ni…

A krónikusan idealisták kivételével szin­te min­den­ki oszt­ja a vé­le­ményt, hogy a ne­gyed­szá­za­-
da ránk kö­szön­tött rend­szer­vál­tás a várt si­ker he­lyett ku­dar­cot ho­zott...
... www.facebook.com/notes/polg%C3%A1ri-szemle/boros-imre-a-kudarc-igazi-felel%C5 ...
... www.facebook.com/pallagi.erzsebet
Rendes Kis
Olvasta: 9 | Válasz | 2014. január 11. 21:31 | Sorszám: 2

A rendszerváltás hevülete belopódzott a jóléttől zsibbadt brüsszeli közegbe. Nagkövet úr nem erről beszélt, legalábbis
nem így, én sem, de tulajdonképpen mégis. Szórakozva és szórakoztatva megnyitottuk a Visegrád karmát jó zenével,
bakonyi tokánnyal, rétessel. A nagykövetek nem győztek álmélkodni.
... www.facebook.com/photo.php?fbid=685780361473835&set=a.668242626560942.1073741 ...
Rendes Kis
Olvasta: 9 | Válasz | 2013. szeptember 03. 12:58 | Sorszám: 1
Csillagok, ­csillagok…

Lehet, ha Tőkés László, amikor kitüntették a Románia Csillaga Érdemrenddel, megnézi, kiknek is van még hasonló medálja, el sem fogadta volna. Vagy ha utólag ismeri meg a névsort, úgy cselekszik, mint Elie Wiesel: amikor megtudta, hogy C. V. Tudor hasonló megtiszteltetésben részesült, rögtön visszaadta az érmet.

Vadimnak minden rendszerben elévülhetetlen érdemei voltak. Hol Ceauşescu, hol Iliescu tüntette ki. Ez utóbbi 2004-ben – többek közt – rendkívüli törvényhozói tevékenysége miatt. Különben Vadimtól 2007-ben a Kommunizmus Perében kifejtett parlamenti cirkuszozása miatt visszavonták a kitüntetést, de ő nem hagyta magát, pert indított, és nyert.

Ha valakit börtönbüntetésre ítélnek, akkor az éremteleníthető. A szociáldemokrata Cătălin Voicutól sikerült így elvenni a plecsnit. Őt hét év letöltendő szabadságvesztésre ítélték egy korrupciós ügyben. Viszont a volt miniszterelnöktől, Adrian Năstasétól nem kérték vissza, pedig őt is elítélték: egyszer két év letöltendőre csalásért, amit sikeresen le is tudott, és még egy felfüggesztettje is van három évre zsarolásért.

Nem kellene annyit vacillálni Tőkéssel sem. Nálunk bármikor kerülne egy törvényszék, amelyik elítélné hazaárulásért, és akkor nem kellene üzengetnie egymásnak a Tőkés elleni csillagtalanítási akcióban Victor Ponta miniszterelnöknek és Traian Băsescu államfőnek, hiszen mindketten ugyanazt akarják: eltakarítani az útból a még huszonhárom év után is renitenskedőt.

Bár most már más megoldást is találtak egy európai parlamenti képviselőnő, Corina Creţu segítségével, aki szorgalmasan fel is jelentette Tőkés Lászlót Martin Schulznál, és kérte megbüntetését az Európai Par­lament (EP) elnökénél „nacionalista és revizionista” tevékenysége miatt.

Tulajdonképpen kezdeményezhetné az egész romániai magyarság kollektív megbüntetését, mert itt minden magyar – akárcsak Tőkés – Románia alkotmányának első cikkelye ellen agitál. Az unió csak azért nem büntet meg mindannyiunkat, egyben, nagyban, „angróban”, mert nem ismeri el a kollektív jogokat, és így nem nyilváníthat kollektív bűnösöknek sem.

Ha az EP börtönbüntetésre ítélné Tő­kést, akkor már könnyedén vissza lehetne vonni az érdemrendet. Viszont úgy tűnik, hogy a hölgy nem biztos a dolgában, ezért egy másik akciót is kezdeményezett, mégpedig azok nevében, akik a Románia Csillaga valamelyik fokozatát elnyerték. És a felhívás nem maradt válasz nélkül! Örömmel csatlakozott hozzá egy sereg különféle kitüntettet – pártra, nemre, életkorra való tekintet nélkül. Ezek közül nem tudni, hány ellen indult már bűnvádi eljárás például korrupciós vagy egyéb ügyekben, de még végleges ítélet nincs.

Tőkés László temesvári forradalomban betöltött szerepét meg egyszerűen törölni kellene a történelemből, egyértelműsítvén, hogy Romániában valóban nem történt rendszerváltozás. Sztálin is utólag változtatta meg a történelemkönyveket. A róla és munkatársairól készült fényképeket meg retusáltatta: akiket menet közben eltetetett láb alól, eltüntette maga mellől még a fényképekről is.

Kuti János
Háromszék
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=148650&cim=csillagok_%C2%ADcsillagok%E2 ...
Tovább ...
 
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...