| Téma: Fizika |
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Idézet:
.... A leglényegesebb hibaforrás a kibocsátó neutroncsillag-kettős pályájának a látóirányunkhoz képesti hajlásszögének bizonytalansága. Ezt a paramétert a két amerikai LIGO műszer mellett az eseményeket szintén rögzítő olaszországi VIRGO detektornak köszönhetően lehetett egyáltalán meghatározni. Ám az első, úttörő felfedezést bizonyára számos további fogja követni, és az események számával a bizonytalanság lényegesen csökkenthető, megnyitva a precíziós gravitációshullám-kozmológia korszakát.
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Idézet:
.... Először 2015 őszén észleltek olyan hullámokat, melyeket két összeolvadó fekete lyuk bocsátott ki. Majd a rákövetkező három alkalommal is ilyen eseményt sikerült detektálni. Most azonban olyan hullámok érték el az érzékelőket, melyeket két, a napunknál nem sokkal nagyobb tömegű neutroncsillag összeütközése indított útjára egy messzi-messzi galaxisban, 130 millió évvel ezelőtt, akkor, amikor a Kréta földtörténeti kor még éppen csak elkezdődött, és a dinoszauruszok előtt még hosszú és szép jövő állt. Ráadásul ez a jelenség 100 másodpercig tartott a korábban megszokott, a másodperc törtrészéig tartó időtartam helyett.
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Idézet:
Először találtak közvetlen bizonyítékot a fotonok ütközésére
2017. 08. 17. 12:39
A fény egy régi kvantumelméleti előrejelzését sikerült igazolnia az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek (CERN). A szakértők azt figyelték meg, hogy miként lép interakcióba egymással két nagy energiájú foton - azaz miként ütközik össze két fényrészecske.
Korábban a témában:
A jelenség a kvantum elektrodinamika, azaz az elektromágnesesség kvantumelméleti területének egyik legrégebbi jóslata. A Nature Physics folyóiratban bemutatott új tanulmányban a szakértők azt írják, több mint 4 milliárd 2015-ben dokumentált esetet vizsgáltak meg, ezek közt 13 potenciális foton-kölcsönhatást találtak.
A jelenség évtizedeken át kerülhette el a tudósok figyelmét. Az új érzékelés is csak az ATLAS, a nagy hadronütköztető gyűrű (LHC) egyik részecskedetektorának köszönhetően valósulhatott meg. Korábbi számítások azt mutatták, hogy az eszköz nehézion-ütközések során kimutathatja a fotonok kölcsönhatásának nyomait. ....
 |
|
|
| Late Devonian |
|
Ősi fekete lyukak ütközését detektálta a LIGO?
Szerző: Kovács József | 2016. augusztus 2, kedd
Japán kutatók új eredménye szerint a LIGO által tavaly ősszel detektált gravitációs hullámokat ősi, az univerzumot létrehozó ősrobbanás után nem sokkal kialakult fekete lyukak összeolvadása generálhatta.
2016. február 11-én a LIGO-Virgo együttműködés bejelentette, hogy 2015. szeptember 14-én gravitációs hullámokat detektáltak. A mérések és modellek szerint a gravitációs hullámokat két, a Napnál nagyjából harmincszor nagyobb tömegű fekete lyuk összeolvadása generálta. Mivel a mai univerzumban nagyon kicsi az esélye ekkora tömegű fekete lyukak kialakulásának, a bejelentés után sok asztrofizikus kezdte el vizsgálni azt, hogy a hullámokat okozó összeolvadás résztvevői hogyan jöhettek létre, és hogyan alkottak egy kettőst.
|
|
| Late Devonian |
|
Ahol sok a részecske, ott sok a húr is, gondolom... vagy, nem? .. ;--))
és, valszeg, tele van ott minden bozonnal!
|
|
| rafiki |
|
|
Azt azért meg kéne magyarázni, hogy miért erősebb ott a gravitáció, ahol nagyobb a részecskesűrűség. |
|
| Late Devonian |
|
Jaja, tényleg, s most állítólag pont ezt az M-elméletet tartják a "befutónak". Tulajdonképpen "tartalmazza" a többi (4) húrelméletet is, de nem 10 hanem 11 dimenzót használ... Kúl. 
|
|
| Gen |
|
Azért ezzel kapcsolatban nincs valami hatalmas egyetértés.
Az M elmélet szerint sem kellenek hozzá részecskék, sőt nem is a mi univerzumunkban létezik, csak "átszivárog". |
|
| rafiki |
|
|
"....míg ugye a gravitációt..." is a részecskék (-:: |
|
|
|
| rafiki |
|
|
Találtam egy jó leírást a tértranszformációkhoz. PDF-ben letölthető. |
|
| rafiki |
|
Én nem a különféle kölcsönhatások "összehozását" tartom a fő célnak, hanem azok egymásra hatását
(egymásba alakulását) kéne leírni, ebből automatikusan kipottyanna az alapprobléma megoldása.
A másik megoldandó pedig az, hogy egyes kölcsönhatások a távolság függvényében gyengülnek,
mások erősödnek. Ez egy ellentmondás, amit fel kell oldani. Erre megoldás lehet egy
tértranszformáció, ami az egyik vetületben távoli pontokat egymásmellé rendel és
fordítva.
|
|
| Gen |
|
Csoda, hogy még nem kaptál Nobel díjat, hogy így sikerült összehoznod az erős kölcsönhatást, mely a természet legerősebb alapvető kölcsönhatása és a gravitációt, mai gyakorlatilag a leggyengébb. 
Meg aztán a többé-kevésbé működő standard modell szerint az erős kölcsönhatást részecskék biztosítják, míg ugye a gravitációt...
 |
|
|
| rafiki |
|
Amit mi térnek nevezünk, az egy gravitációs gráf. Egyetlen attributum. Ennek a gráfnak a változása az idő.
A gravitációs kölcsönhatás csak a kölcsönhatások egyike. Minden kölcsönhatásfajtáhozhoz tartozik egy gráf,
és minden gráf változásához tartozik egy idő.
Az egyes gráfok klaszterekbe tömörülnek, és mint statisztikusan viselkedő halmazok egy szupergráfot
képeznek szuperidővel. Például két galaxis egymással mint tömegközéppontal rendelkező klaszter
kommunikál, és ugyanez az elv tartja össze az atommagot is.
Ez a rendszer magyarázza a hullám- és test-természet kettősségét. Amit mi hullámnak nevezünk
az valójában az idő statisztikus viselkedése, esetleg egy időklaszter - ezen még gondolkodnom kell.
Ez az Einsteini és a kvantumfizika egységes megközelítésének alapja a'la rafiki, mondhatnánk a rafizika (-:: |
|
| Gen |
|
|
A többé-kevésbé teret nyert húrelmélet 10 dimenziós térrel számol. |
|
| Rendes Kis |
|
Forradalmi gondolat.
A 3D sok vagy kevés ? |
|
| rafiki |
|
Én személy szerint nem értek egyet a tér 3 dimenziós szemléltetésével.
Az idő, az rendben van, az valóban önálló attributumnak tűnik. |
|
|
|