08:13:26
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Szakmai
Téma: Fizika
... Elejére 1. lap 
rafiki
Olvasta: 10 | Válasz | 2016. március 04. 10:28 | Sorszám: 83
Találtam egy jó leírást a tértranszformációkhoz. PDF-ben letölthető.
rafiki
Olvasta: 10 | Válasz | 2016. március 04. 09:05 | Sorszám: 82
Én nem a különféle kölcsönhatások "összehozását" tartom a fő célnak, hanem azok egymásra hatását
(egymásba alakulását) kéne leírni, ebből automatikusan kipottyanna az alapprobléma megoldása.

A másik megoldandó pedig az, hogy egyes kölcsönhatások a távolság függvényében gyengülnek,
mások erősödnek. Ez egy ellentmondás, amit fel kell oldani. Erre megoldás lehet egy
tértranszformáció, ami az egyik vetületben távoli pontokat egymásmellé rendel és
fordítva.

Gen
Olvasta: 10 | Válasz | 2016. március 04. 08:35 | Sorszám: 81
Csoda, hogy még nem kaptál Nobel díjat, hogy így sikerült összehoznod az erős kölcsönhatást, mely a természet legerősebb alapvető kölcsönhatása és a gravitációt, mai gyakorlatilag a leggyengébb.

Meg aztán a többé-kevésbé működő standard modell szerint az erős kölcsönhatást részecskék biztosítják, míg ugye a gravitációt...

Rendes Kis
Olvasta: 10 | Válasz | 2016. március 04. 06:45 | Sorszám: 80
Nagyon zsír !
rafiki
Olvasta: 10 | Válasz | 2016. március 04. 06:38 | Sorszám: 79
Amit mi térnek nevezünk, az egy gravitációs gráf. Egyetlen attributum. Ennek a gráfnak a változása az idő.
A gravitációs kölcsönhatás csak a kölcsönhatások egyike. Minden kölcsönhatásfajtáhozhoz tartozik egy gráf,
és minden gráf változásához tartozik egy idő.

Az egyes gráfok klaszterekbe tömörülnek, és mint statisztikusan viselkedő halmazok egy szupergráfot
képeznek szuperidővel. Például két galaxis egymással mint tömegközéppontal rendelkező klaszter
kommunikál, és ugyanez az elv tartja össze az atommagot is.

Ez a rendszer magyarázza a hullám- és test-természet kettősségét. Amit mi hullámnak nevezünk
az valójában az idő statisztikus viselkedése, esetleg egy időklaszter - ezen még gondolkodnom kell.

Ez az Einsteini és a kvantumfizika egységes megközelítésének alapja a'la rafiki, mondhatnánk a rafizika (-::
Gen
Olvasta: 10 | Válasz | 2016. március 03. 20:35 | Sorszám: 78
A többé-kevésbé teret nyert húrelmélet 10 dimenziós térrel számol.
Rendes Kis
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. március 03. 18:54 | Sorszám: 77
Forradalmi gondolat.
A 3D sok vagy kevés ?
rafiki
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. március 03. 18:46 | Sorszám: 76
Én személy szerint nem értek egyet a tér 3 dimenziós szemléltetésével.
Az idő, az rendben van, az valóban önálló attributumnak tűnik.
tótumfaktum
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. február 27. 21:09 | Sorszám: 75
http://www.bbc.co.uk/guides/zpvkmnb
tótumfaktum
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. február 27. 21:08 | Sorszám: 74
http://jwst.nasa.gov/Webb3d/
tótumfaktum
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. február 27. 20:45 | Sorszám: 73
http://jwst.nasa.gov/Webb3d/
tótumfaktum
Olvasta: 8 | Válasz | 2016. február 27. 20:42 | Sorszám: 72

Facts and Figures [PDF]
http://cds.cern.ch/record/1165534/files/CERN-Brochure-2009-003-Eng.pdf
tótumfaktum
Olvasta: 8 | Válasz | 2016. február 27. 20:39 | Sorszám: 71
Alig 1.3 milliárd fényévről a gravitációs hullámmal együtt megérkezett ugye a gravitációs hullámok hangja is. Tehát akkor nyilván léteznek fénysebességgel terjedő hanghullámok is?!
tótumfaktum
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. február 27. 20:36 | Sorszám: 70

http://timeline.web.cern.ch/timelines/The-Large-Hadron-Collider/overlay#2013- ...
The Large Hadron Collider
The LHC is the largest machine in the world. It took thousands of scientists, engineers and technicians decades to plan and build, and it continues to operate at the very boundaries of scientific knowledge.
dejszen
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. február 27. 20:13 | Sorszám: 69
dejszen
Olvasta: 8 | Válasz | 2016. február 27. 18:24 | Sorszám: 68
Einsteini inkvizíció...
dejszen
Olvasta: 5 | Válasz | 2016. február 27. 18:09 | Sorszám: 67
Előkerül a Nibiru.
tótumfaktum
Olvasta: 2 | Válasz | 2016. február 27. 17:51 | Sorszám: 66

http://www.jwst.nasa.gov/
tótumfaktum
Olvasta: 3 | Válasz | 2016. február 27. 17:16 | Sorszám: 65
Az első dolog amit már az elején le kell szögezni, hogy Einstein soha nem kapott Nobel díjat sem a speciális sem pedig az általános relativitás elmélet megfogalmazásáért, más miatt kapott Nobel díjat. (A fényelektromos jelenség megmagyarázásáért.) Tehát az általános relativitás elmélet kapcsán nem egy minden elemében tudományosan megalapozott és bizonyított tényekről hanem egy teóriáról beszélhetünk csak és nem véletlen, hogy egy jó részét máig senkinek nem sikerült bizonyítania.
tótumfaktum
Olvasta: 2 | Válasz | 2016. február 27. 16:52 | Sorszám: 64


Na, mingyá' megvan!

http://www.universetoday.com/127570/search-narrows-for-planet-nine/

dejszen
Olvasta: 4 | Válasz | 2016. február 27. 16:45 | Sorszám: 63
Sőt!

http://gravitacioshullam.blog.hu/2016/02/15/a_gravitacios_hullam_atveres
tótumfaktum
Olvasta: 4 | Válasz | 2016. február 27. 16:21 | Sorszám: 62
2016. február 21., vasárnap 14:08
Ismét lendületben a hadronok

Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard Modellje mögé, valamint tanulmányozzák az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel az univerzumot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait.

dejszen
Olvasta: 4 | Válasz | 2016. február 26. 19:28 | Sorszám: 61
Idézet:
Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.

Nofene...

Idézet:
A gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én észlelte a LIGO ...A felfedezést 2016. február 11-én jelentettek be

Nem siették el... Igaz 1,2 milliárd fényév után...
tótumfaktum
Olvasta: 2 | Válasz | 2016. február 25. 06:41 | Sorszám: 60
http://ligo.elte.hu/science/GW-GW2.php

„A téridő fodrai”

A fizikusok a gravitációs hullámokat a „téridő fodrainak” is nevezik, ahol a téridő a három megszokott térdimenzión kívül az időt is tartalmazza. A relativitáselmélet nagyon pontosan leírja a gravitációt ebben a négydimenziós világban. Mivel 4 dimenziót nehéz elképzelni, ezért a teret gyakran egy gumilepedővel szemléltetjük. Einstein állítása szerint a gravitációt a téridő (modellünkben a gumilepedő) görbülete okozza.

- See more at: http://ligo.elte.hu/science/GW-GW2.php#sthash.UCjtwR1A.dpuf

tótumfaktum
Olvasta: 3 | Válasz | 2016. február 24. 20:29 | Sorszám: 59
http://gravitacioshullam.hu/gravitacios-hullamok/mik-a-gravitacios-hullamok

Idézet:
Az általános relativitáselmélet igazi forradalmát az a felismerés adta, hogy gravitációs mezőkben mozgó megfigyelők mindig ilyen, ti. gyorsuló megfigyelők, méghozzá ugyanabban a gravitációs mezőben mozogva azonos módon és mértékben gyorsulók. Gravitációs mezőkben tehát a távolság és időtartam mérésének szabályai magukhoz a mezőkhöz rendelhetők, a négydimenziós téridő helyfüggő görbületeként. Einstein értelmezésében így a gravitációs mezőben mozgó testekre a gravitáció nem erőhatásként, hanem a téridő “görbültségeként” hat, amely a testek mozgását befolyásolja, eltéríti.

A téridő görbülete befolyásolja a testek mozgását, a téridő görbültségét azonban maguk a testek alakítják ki. Testek mozgatásával tehát hatással tudunk lenni a téridő görbültségére, amely változó görbültséget aztán más testek mozgásának megfigyelésével kimérhetjük.

A gravitációs hullámok a téridőnek ezek a hullámszerűen ingadozó és tovaterjedő fodrozódásai. Einstein 1916-ban nemcsak azt jósolta meg, hogy az elmélete következményeként e hullámoknak létezniük kell, de a hullámok pontos tulajdonságait is megadta: fénysebességgel terjednek, a forrásuktól távolodva egyenes arányban csökkenő amplitúdóval, kétféle rezgési (ún. “polarizációs” állapottal, általuk a téridőben megnyúlást és összehúzódást okozva a haladási irányukra merőlegesen (vagyis “transzverzális” hullámok).

Két, egymás körül keringő neutroncsillag gravitációs hullámait egy képzeletbeli “gumilepedő” hullámzásaként szemléltethetjük – lásd például EZT A VIDEÓT. A gravitációs hullámok mibenlétét, és az észlelésükhöz használt interferométerek működését EZ A VIDEÓ magyarázza el. Olvasásra ajánljuk továbbá a magyar LIGO honlap témában írt összefoglalóit.
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...