06:15:10
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Szakmai
Téma: Határterületek a tudományban
... Elejére 1. lap 
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 15:38 | Sorszám: 962
Rendben. Tudom, hogy vízben kb. 1.2 km/s, vasban kb. 5 km/s a sebesség... a skin-effect is rémlik. De az alacsony frekijű elektromágneses hullám mit csinál a légkörben?
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 15:36 | Sorszám: 961
izé...
meg kell különböztetni a mechanikai hullámzást az elektromágnesestől.
A mechanikai hullámzás igen jól terjed a szilárd és folyékony testekben néhány száz kHz tartományig, ám lassan (néhány km/s)
Az elektromágneses hullámzás nem a testek mechanikus, hanem az elektromos és mágneses tulajdonságaitól függ. Jelentkezik egy ún. bőrhatás, azaz az elektromágneses hullám csak egy bizonyos mértékben képes behatolni az anyagba. A behatolási mélység fordított arányban van az anyag prmeabilitásával és vezetőképességével. Pl. egy porcelán melynek a vezetőképessége igen-igen alacsony, a permeabilitása pedig ~1, alig árnyékol bármiféle hullámhosszt. A réznek hiába kisebb a permeabilitása 1-nél, a vezetőképessége igen magas, ezért az elektromos hullám praktice csak a felületén halad. Ugyanez a helyzet az acélnál, csak ott a mágneses komponens kavar be. Mindez tisztán persze csak a rádifrekvenciás tartományokra érvényes.
Magasabb frekvenciáknál (pl. fény) komplikálódik a helyzet azzal, hogy a hullámhossz molekulányi és/vagy atomi méretekre csökken, így már maga az anyag "mechanikus" atomszerkezete a meghatározó. További hullámhosszcsökkenésnél a sugárzás már ez alatt a tartomány alatt van igy a röntgensugárzás "akadálytalanul" jut át az anyagok többségén.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 15:34 | Sorszám: 960
(Isten azért tett engem hüjévé, mert rám így is szüksége lehetett a nagy egészben. Erre büszke vagyok!)
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 15:32 | Sorszám: 959
Egyszer úgy képzeltem, a világ megismerhető. Már tudom, hogy számomra nehezen vagy egyáltalán nem, de miért adnám fel, ha érdekel?
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 15:27 | Sorszám: 958
No, aszem, ez az a pont, ahol a csavarok száma meghaladja a centripetális erőmet ...
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 15:12 | Sorszám: 957
Igen, mondjuk a bálnák, ha jól tudom, infrával nyomulnak és az elefántok is, amikor lábukkal megdobbantják a talajt...
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 15:03 | Sorszám: 956
Mi ez? Á la Shannon?

7 Hz-es hullám visszaverődik az ionoszféráról?
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 15:02 | Sorszám: 955
MInden a környezettől függ. Ha pl. a megérzendő jelenség a tenger alatt tartózkodik, akkor az elmag hullámzásból mindenképp alacsony frekvencia kell.
7 Hz-es frekvencián akár néhány kilométert is megtehet a "sugár" víz alatt.
De itt is érvényes, hogy a vivőfrekvenciának min. 2x magasabbnak kell lennie, mint a hasznos információ frekvenciája.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:52 | Sorszám: 954
OK. Akkor fel kell tételeznünk, hogy ez a kütyü elektromágneses hullámot bocsát ki, mert mást nem nagyon ismerünk, ami 3D-ben továbbmegy. Hacsak nem a vákuumot modulálja...

Milyen frekvencia kellene a parajelenségek magyarázatához (elvben persze, de meg lehet-e konstruálni?), tehát mondjuk megérzés többezer kilométerről... Alacsony freki vagy magas? 7 Hz vagy 10 kHz?
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:46 | Sorszám: 953
szvsz bármilyen frekvenciát lehet érzékelni, ha céltudatosan mérni akarjuk azt. Minden csak metódus kérdése.
Igen magas frekvenciáknál kezd dialektikussá válni a feladat. Kezd(het) bekavarni a méret és az időkvantum, azaz hullámhossz és periódusidő.
Igen alacsony frekvenciáknál - mondjuk 1000 éves priódusidő - pedig az emberi generációk érdeklődése lehet a probléma. Habár az emberi léptékű információáramlás szempontjából ez a frekvencia nem mérvadó. Ilyen frekvenciával kb. 2200 évenként lehetne egy bitnyi hasznos infót átvinni. De láttam egy érdekes rajzfilmet, ahol egy szikla szemlélte a világot.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:45 | Sorszám: 952
Mit zrikálsz? Van szakma, hobbi és a harmadikra nem emlékszem

Te is tettél egyszer esküt, 5 év után. Komolyan veszem, amikor nem röhögök rajta.
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:41 | Sorszám: 951
Az imént még statisztikai egyenletekkel akartál boldogulni ...
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:38 | Sorszám: 950
Borúlátó cinizmusodnál csak atavisztikus szarkazmusod a nagyobb. Én megmondtam.
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:37 | Sorszám: 949
Boldogság nem létezik, ez csak egy mondvacsinált fogalom.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:37 | Sorszám: 948
Működő betonkeverőben próbáltad már?
mpd
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:36 | Sorszám: 947
Nem hát....vannak itt még más perverzek is.
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:35 | Sorszám: 946
a szellem jószándékú szabadsága és szárnyalása egyfajta boldogság, nem?
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:33 | Sorszám: 945
Nos, ez attól függ, mit értesz boldogság alatt ...
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:32 | Sorszám: 944
Mint látom, nemcsak nekem jutott eszembe, hogy egy méretes, gyorsan forgó befogófejjel a fenekünkben az orrunk elött kellemetlen veszélyes kamatyolni gyalulni
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:31 | Sorszám: 943
Ezt lehet esetleg úgy érteni, hogy determinisztikus egyenletekkel nem lehet boldogulni, de statisztikaiakkal talán igen?
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:30 | Sorszám: 942
Najó ... de ez már a politika határterülete ...
Bátky János
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:30 | Sorszám: 941
Aha. Mondjuk az agy az interfész, a gerincvelő és a csontokban, bordakosárban lévő velők az antenna részei...

Milyen frekvenciát nem lehet vajon észrevenni a mai műszerekkel? Mer ha para a dolog, akkor kívül esik a mérhetőn, bármilyen adást is nyom. Vagy rosszul kérdem?
Rendes Kis
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:29 | Sorszám: 940
A fogalmazásom (bár kis jóindulattal érthető) matematikailag télleg pontatlan:

"Determináció hiánya" =/= "Determináció = 0 %";
"Determináció hiánya" = "Determináció < 100 %".
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:29 | Sorszám: 939
Inkább ne legyen gyalupad.
Ahol gyalulnak, ott hullik a forgács. Nekem a forgácshullásból meg már elegem volt... van.
HAME
Olvasta: 1 | Válasz | 2006. szeptember 04. 14:26 | Sorszám: 938
Igen, mindezt lehet csinálni az esztergapadon. Egy feltétellel: Az esztergapad ki legyen kpcsolva!!!!
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...