| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| onogur |
|
NA nekem a fizika nem kenyerem, de ez köztudott.
Anno decibel nagy CB-rádiós voltam, úgy 1980 körül. Innen Pöstről egy Budakeszi illetőségű lakossal képtelenség volt kapcsolatot teremteni, viszont jókat beszélgettünk a Portugáliában élő magyar származású Elizabettel, meg rengeteg digóval, akik Nápoly alatt laktak.
Persze csak akkor működött a dolog, ha SSB üzemmódban nyomtuk. Amivel soxoros távolságot lehetett elérni, viszont a hang úgy gyütt át, mintha a partner héliumot szítt vón, szóval szopránban.
Szóval az ionoszféráról visszaverődő izék csak jó nagy távolságok ( 1500-2000 km ) esetén müxöttek. |
|
| HAME |
|
|
szeintem úgy a néhány 100 kHz-es tartományig semmit, csak megy magának, aztán a különböző frekvenciájú frekvenciák a különböző -szférákról kiülönböző mértékben visszaverődnek. Ha jól emléxem az URH sáv úgy sacc per kábé 100 %-ban verődik vissza az ionoszféráról. Vagy ez az a sáv, amelyik 100 %-ban kimegy a zűrbe. Vagy valami ijesmi (nem híradástechnikát végeztem). |
|
| Bátky János |
|
|
...mert ott tartottunk, az emberszerű organizmust akarjuk felruházni... |
|
| Bátky János |
|
|
Rendben. Tudom, hogy vízben kb. 1.2 km/s, vasban kb. 5 km/s a sebesség... a skin-effect is rémlik. De az alacsony frekijű elektromágneses hullám mit csinál a légkörben? |
|
| HAME |
|
izé...
meg kell különböztetni a mechanikai hullámzást az elektromágnesestől.
A mechanikai hullámzás igen jól terjed a szilárd és folyékony testekben néhány száz kHz tartományig, ám lassan (néhány km/s)
Az elektromágneses hullámzás nem a testek mechanikus, hanem az elektromos és mágneses tulajdonságaitól függ. Jelentkezik egy ún. bőrhatás, azaz az elektromágneses hullám csak egy bizonyos mértékben képes behatolni az anyagba. A behatolási mélység fordított arányban van az anyag prmeabilitásával és vezetőképességével. Pl. egy porcelán melynek a vezetőképessége igen-igen alacsony, a permeabilitása pedig ~1, alig árnyékol bármiféle hullámhosszt. A réznek hiába kisebb a permeabilitása 1-nél, a vezetőképessége igen magas, ezért az elektromos hullám praktice csak a felületén halad. Ugyanez a helyzet az acélnál, csak ott a mágneses komponens kavar be. Mindez tisztán persze csak a rádifrekvenciás tartományokra érvényes.
Magasabb frekvenciáknál (pl. fény) komplikálódik a helyzet azzal, hogy a hullámhossz molekulányi és/vagy atomi méretekre csökken, így már maga az anyag "mechanikus" atomszerkezete a meghatározó. További hullámhosszcsökkenésnél a sugárzás már ez alatt a tartomány alatt van igy a röntgensugárzás "akadálytalanul" jut át az anyagok többségén. |
|
| Bátky János |
|
(Isten azért tett engem hüjévé, mert rám így is szüksége lehetett a nagy egészben. Erre büszke vagyok! ) |
|
| Bátky János |
|
Egyszer úgy képzeltem, a világ megismerhető. Már tudom, hogy számomra nehezen vagy egyáltalán nem, de miért adnám fel, ha érdekel? |
|
| Rendes Kis |
|
|
No, aszem, ez az a pont, ahol a csavarok száma meghaladja a centripetális erőmet ... |
|
| Bátky János |
|
|
Igen, mondjuk a bálnák, ha jól tudom, infrával nyomulnak és az elefántok is, amikor lábukkal megdobbantják a talajt... |
|
| Bátky János |
|
Mi ez? Á la Shannon?
7 Hz-es hullám visszaverődik az ionoszféráról? |
|
| HAME |
|
MInden a környezettől függ. Ha pl. a megérzendő jelenség a tenger alatt tartózkodik, akkor az elmag hullámzásból mindenképp alacsony frekvencia kell.
7 Hz-es frekvencián akár néhány kilométert is megtehet a "sugár" víz alatt.
De itt is érvényes, hogy a vivőfrekvenciának min. 2x magasabbnak kell lennie, mint a hasznos információ frekvenciája. |
|
| Bátky János |
|
OK. Akkor fel kell tételeznünk, hogy ez a kütyü elektromágneses hullámot bocsát ki, mert mást nem nagyon ismerünk, ami 3D-ben továbbmegy. Hacsak nem a vákuumot modulálja...
Milyen frekvencia kellene a parajelenségek magyarázatához (elvben persze, de meg lehet-e konstruálni?), tehát mondjuk megérzés többezer kilométerről... Alacsony freki vagy magas? 7 Hz vagy 10 kHz? |
|
| HAME |
|
szvsz bármilyen frekvenciát lehet érzékelni, ha céltudatosan mérni akarjuk azt. Minden csak metódus kérdése.
Igen magas frekvenciáknál kezd dialektikussá válni a feladat. Kezd(het) bekavarni a méret és az időkvantum, azaz hullámhossz és periódusidő.
Igen alacsony frekvenciáknál - mondjuk 1000 éves priódusidő - pedig az emberi generációk érdeklődése lehet a probléma. Habár az emberi léptékű információáramlás szempontjából ez a frekvencia nem mérvadó. Ilyen frekvenciával kb. 2200 évenként lehetne egy bitnyi hasznos infót átvinni. De láttam egy érdekes rajzfilmet, ahol egy szikla szemlélte a világot. |
|
| Bátky János |
|
Mit zrikálsz? Van szakma, hobbi és a harmadikra nem emlékszem
Te is tettél egyszer esküt, 5 év után. Komolyan veszem, amikor nem röhögök rajta. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Az imént még statisztikai egyenletekkel akartál boldogulni ... |
|
| Bátky János |
|
|
Borúlátó cinizmusodnál csak atavisztikus szarkazmusod a nagyobb. Én megmondtam. |
|
| mpd |
|
|
Boldogság nem létezik, ez csak egy mondvacsinált fogalom. |
|
|
| mpd |
|
|
Nem hát....vannak itt még más perverzek is. |
|
| Bátky János |
|
|
a szellem jószándékú szabadsága és szárnyalása egyfajta boldogság, nem? |
|
| Rendes Kis |
|
|
Nos, ez attól függ, mit értesz boldogság alatt ... |
|
| HAME |
|
Mint látom, nemcsak nekem jutott eszembe, hogy egy méretes, gyorsan forgó befogófejjel a fenekünkben az orrunk elött kellemetlen veszélyes kamatyolni gyalulni |
|
| Bátky János |
|
|
Ezt lehet esetleg úgy érteni, hogy determinisztikus egyenletekkel nem lehet boldogulni, de statisztikaiakkal talán igen? |
|
| Rendes Kis |
|
Najó ... de ez már a politika határterülete ...  |
|
| Bátky János |
|
Aha. Mondjuk az agy az interfész, a gerincvelő és a csontokban, bordakosárban lévő velők az antenna részei...
Milyen frekvenciát nem lehet vajon észrevenni a mai műszerekkel? Mer ha para a dolog, akkor kívül esik a mérhetőn, bármilyen adást is nyom. Vagy rosszul kérdem? |
|