| Téma: Oroszország, Kína, és a jövő... |
|
|
|
|
| pandala |
|
https://pallasathenekiado.hu/konyvesbolt/a-kinai-geopolitikai-gondolkodas/
" A kínai geopolitikai gondolkodás
A 21. századra az „atlanti korszak” 500 éves időszaka lassan lezárul, és az eurázsiai korszak veszi kezdetét, amelyben Kína igen jelentős szerepet kap. Az új világrend formálódása során nagy átrendeződések zajlanak. Ahhoz, hogy világosan láthassuk a geopolitikai változások mozgatórugóit, összefüggéseit, és Magyarországot is megfelelően pozicionáljuk, fontos, hogy megismerjük az új vezető nagyhatalmak gondolkodásmódját. ...."
 |
|
| R.András |
|
 Néha egy szövetséges veszélyesebb, mint egy ellenség - Kína és Oroszország viszonya
Sipos György A politika gyakran csak látszaton alapul. A retorika, a narratív sok mindenről szólhat, de nem feltétlenül fedi a valóságot. Egyre többen gondolják manapság, hogy az USA hegemóniájának vége és az új világrend középpontjába egy orosz-kínai szövetség fog kerülni....
... www.kulpologika.hu/post/n%C3%A9ha-egy-sz%C3%B6vets%C3%A9ges-vesz%C3%A9lyesebb ... |
|
| pandala |
|
Idézet:
Hszi: Kína és Oroszország nagyhatalomként fog együttműködni
2022-09-15 18:43
Hszi Csin-ping kínai elnök együtt akar dolgozni Moszkvával a “nagyhatalmak” szerepének átvétele érdekében – mondta orosz kollégájának csütörtökön a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján.
“Kína kész arra, hogy Oroszországgal együtt erőfeszítéseket tegyen a nagyhatalmak szerepének átvételére, és irányító szerepet játsszon a stabilitás és a pozitív energiát töltsön be a társadalmi zavargásoktól sújtott világban” – mondta Hszi az SCO vezetőinek csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. ....
https://oroszhirek.hu/hszi-kina-es-oroszorszag-nagyhatalomkent-fog-egyuttmuko ...
|
|
| pandala |
|
https://index.hu/gazdasag/2022/09/10/gazdasag-k-h-bank-nemeth-david-kina-imf- ...
" 2022.09.10. 06:01
Kínában sok mindent láthattunk az utóbbi egy-két évben: hatalmasra nőtt ingatlanlufi, óriási árnyékbankrendszer, befejezetlen ingatlanfejlesztések, a technológiai cégek vegzálása, zéró-Covid politika, lassuló gazdasági növekedés, hatalmas tőzsdei esések, energetikai problémák, kiéleződő konfliktusok Tajvannal, az Amerikai Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Vajon elhozhatja-e valamelyik az armageddont a világ számára?
Kínában valószínűleg nem lesz recesszió
A K&H Bank vezető elemzője, Németh Dávid felhívta a figyelmet, hogy a kínai gazdaság GDP-növekedése 2022 első félévében lelassult. A K&H Bank álláspontja szerint Kínában recesszió valószínűleg nem lesz. A koronavírus 2020 eleji megjelenéséig Kínában általában nagyon gyors, de apránként lassuló gazdasági növekedés volt. 2017-ben 6,9 százalék, 2018-ban 6,8 százalék, 2019-ben 6 százalék, 2020-ban 2,2 százalék, 2021-ben pedig 8,1 százalék volt a kínai gazdaság növekedése.
Ehhez képest a világ GDP-növekedése 2021-ben 6,1 százalék volt, 2022-re pedig az IMF világviszonylatban 3,6 százalékos növekedést vár. Kínában a most induló élénkítő programok azt a célt szolgálják, hogy náluk se egy-két százalékos, hanem három-négy százalék körüli gazdasági növekedés valósuljon meg. ...."
|
|
| pandala |
|
 Idézet:
Kína lehet a fél éve tartó orosz-ukrán háború győztese
2022. augusztus 24. 16:22
Fél éve kezdődött az orosz-ukrán háború, és egyelőre nem látszik a vége. A békekötés esélyéről és a háború legnagyobb tanulságairól beszélgettünk Kaiser Ferenccel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével, valamint arról, hogy melyik ország lehet az Ukrajna ellen indított orosz háború győztese. A válasz meglepő lesz. ....
https://rtl.hu/kulfold/2022/08/24/orosz-ukran-haboru-fel-ev-kina
|
|
| pandala |
|
"A Gazprom tovább növelte a Kínába tartó gázszállítást és épül a Szibéria Ereje-2 vezeték
Orosz Hírek
2022-06-05 10:05
A Gazprom orosz energetikai óriásvállalat a héten közölte, hogy tovább nőtt a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül Kínába irányuló gázexport. A szállítások “a Gazprom és a China National Petroleum Corporation (CNPC) közötti kétoldalú hosszú távú szerződés” részét képezik – közölte a vállalat hivatalos Telegram-csatornáján. ...."
https://oroszhirek.hu/a-gazprom-tovabb-novelte-a-kinaba-tarto-gazszallitast-e ...
|
|
| pandala |
|
"2022-03-09 10:26:23 |
Igari Léna
Szibéria Ereje
Az oroszországi energiapolitika perspektívái 2.
Oroszország Ukrajnával szemben indított háborúja és a már 2014 óta élő, de azóta megsokszorozott nyugati szankciók újra és újra felvetik azt a kérdést, hogy az energiahordozók európai piacon történő értékesítése mennyiben létszükséglet az orosz gazdaság számára. Az alábbi cikkhez használt képanyag többsége a Gazprom oldaláról származik, amely az Oroszországból érkező szénhidrogén csaknem háromnegyedének értékesítéséért felel. ...."
https://oroszvalosag.hu/?t1=elemzesek_interjuk&hid=6717
|
|
| pandala |
|
Idézet:
Irán, Oroszország és Kína egy sor nagyszabású hadgyakorlatra készül Latin-Amerikában, a műveletekre az USA-ellenes szocialista elnök, Nicolás Maduro vezetése alatt álló Venezuelában kerülhet sor augusztus közepén. Az említett országok egyértelmű üzenetet akarnak küldeni Washingtonnak: az Egyesült Államok nem érezheti magát biztonságban.
Tíz másik országgal együtt Oroszország, Kína és Irán is a tengerentúlra telepíti hadseregét a hadgyakorlatokra, amelyek során „előretolt katonai eszközöket helyeznek el Latin-Amerikában és a Karib-térségben”, írja a Rio Times. Oroszország annak ellenére jelezte részvételi szándékát, hogy Moszkva az ukrajnai háborúval van most a leginkább elfoglalva. A lap értesülése szerint a BRICS-országok nyilatkozatot készülnek tenni arról, hogy a régió készen áll a többpólusú erő befogadására.
https://index.hu/kulfold/2022/07/23/hadgyakorlat-hadsereg-oroszorszag-kina-ir ...
|
|
| pandala |
|
"
Oroszország már Moldovából is szeretne egy falatkát
Nyugat.hu 2022. július 22. 20:23
Az ottani szakadár területekre már régóta fáj a foga.
A hivatalosan el nem ismert szakadár moldáv terület, a Dnyeszter Menti Köztársaság külügyminisztere adott interjút az orosz állami propagandaportálnak, a RIA Novosztyinak, vette észre az rtl.hu .
Vitalij Ignatyev ebben arról beszélt, hogy a szakadár állam a 2006-os, megkérdőjelezhető tisztaságú népszavazás eredményének megfelelően függetlenségre, végső soron pedig az Oroszországhoz való csatlakozásra törekszik. Szerinte a szuverenitás és a köztársaság széles körű elismerése mellett szóló nemzetközi jogi érvek már régóta ismertek, és „aligha van olyan helyzetben bárki, aki megkérdőjelezhetné őket”. "
https://www.nyugat.hu/cikk/oroszorszag_mar_moldovabol_is_szeretne_egy |
|
| pandala |
|
"
300 méteres vodkavezetéket találtak az ukrán-moldovai határon
Origo2022.07.21. 13:03
Összesen 300 méter hosszú vodkavezetéket fedeztek fel az ukrán hatóságok Ukrajna és Moldova között. A kijevi kormány szerint a vezetéken keresztül alkoholt csempésztek Ukrajnából.
Az ukrán határőrök összesen 300 méter hosszú, polietilén csővezetéket fedeztek fel Ukrajna és Moldova határán, Podilszk város közelében. A kormány szerint a vezetéket arra használták, hogy vodkát csempésszenek Ukrajnából Moldovába – írja a Vice.
A hatósági közlemény szerint a csővezeték egy 32 éves ukrán állampolgár háza felé tartott. A most felfedezett vezeték része volt a Szovjetunió időszakában kiépített hálózatnak. Ezt arra használták a csempészek, hogy az olcsó orosz vodkát külföldre szállítsák, majd ott nagy haszonhttps://www.origo.hu/gazdasag/20220721-ukrajna-moldova-vodka-csovezetek-csemp ...
nal értékesítsék."
|
|
| R.András |
|
 Mit kezd Putyin Moldovával?
Oroszország megpróbálja destabilizálni Moldovát, azonban nincs katonai kapacitása a Dnyeszteren túli partraszálláshoz – nyilatkozta Mircea Geoana NATO-főtitkár-helyettes. A helyettes kiemelte, egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország inváziót indítana Moldova ellen, d...
... https://www.itthon.ma/kiderult-ez-a-terve-putyinnak-moldovaval/ |
|
|
| pandala |
|
Idézet:
Európa megszívta: A Gazprom bejelentette, hogy Kína legnagyobb földgázszállítója lesz
2022-06-05 hirextra2
A Gazprom tovább növelte a Kínába tartó gázszállítást és épül a Szibéria Ereje-2 vezeték.
A Gazprom orosz energetikai óriásvállalat a héten közölte, hogy tovább nőtt a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül Kínába irányuló gázexport. A szállítások “a Gazprom és a China National Petroleum Corporation (CNPC) közötti kétoldalú hosszú távú szerződés” részét képezik – közölte a vállalat hivatalos Telegram-csatornáján,- amit az orszhirek publikált.
https://hirextra.info/2022/06/europa-megszivta-a-gazprom-bejelentette-hogy-ki ...
|
|
|
| pandala |
|
A jövő megérkezett: Kína kizárólag robotokkal, 3D-nyomtatással épít egy 180 méter magas gátat
2022. június 5. 17:20
Kína az ipari mérnöki munka határait feszegeti: robotok segítségével 3D-nyomtatnak egy 180 méter magas tibeti gátat, amely évente akár 5 milliárd kilowattóra vízenergiát is biztosíthat. A teljes folyamatot mesterséges intelligencia segítségével automatizálják.
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20220602_kina_3d_nyomtatas_gat_energia_tech ...
|
|
| R.András |
|
 Az IMF súlyos figyelmeztetést adott ki az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban
Az IMF arra figyelmeztet, hogy az Oroszország elleni szankciók a dollár dominanciájának gyengítését okozhatják. Az ukrajnai invázió miatt Oroszországgal szemben a közelmúltban bevezetett pénzügyi szankciók azzal fenyegetnek, hogy gyengítik az amerikai petrodollárt, mint világvaluta dominanciáját – mondta Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első vezérigazgató-helyettese a The Financial Timesnak. „A szankciók széttagoltabb nemzetközi monetáris rendszert eredményezhetnek” – figyelmeztetett Gopinath.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/5223483314352530 |
|
| gajo |
|
|
Két hatalmas ország. A most élők így kapták, a múltról nem tehetnek. Kína sokkal simulékonyabb, már régen visszavehette volna Formozát. Nem tette. |
|
| R.András |
|
 Orosz-kínai paktum?
Az Egyesült Államok attól tart, hogy Kína már döntött arról, hogy gazdasági és pénzügyi segítséget nyújt Oroszországnak, emellett mérlegelik a katonai támogatás lehetőségeit is – írja a Guardian. Jake Sullivan, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Rómában tett látogatást, ahol kínai kollégájával egyeztetett az ukrán helyzetről.
Borítóképen: Selyemút kínai étterem, Osu-Nagoya (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: HQA02330, licenc: CC BY-SA 4.0) A kép illusztráció
Hét órán át tartott az egyeztetés, és bát a hivatalos kommüniké szerint nem valamilyen konkrét megállapodás tető alá hozása volt a cél, csakis a párbeszéd, az amerikai küldöttség igen pesszimista hangulatban távozott a megbeszélésről.
Mások szerint viszont a cél az volt, hogy Kína értékelje át Oroszországhoz fűződő viszonyát, amit viszont – ezek szerint – hiába is várnak Pekingtől.
Nem is értjük, de komolyan nem, azt az amerikai hozzáállást, amit most tapasztalunk! Talán azt gondolták, hogy az egyébként mindig igen szolgálatkész és együttműködő kínaiak, most kérésre majd irányt váltanak? Nyugaton még mindig nem tűnt fel az a nagyon egyszerű tény, hogy Kína SOHA nem engedi be belső köreibe a Nyugatot? Együttműködik, de mindig megtartja azt a távolságot, amit nem képes tartani a Nyugat, különösen pedig az Egyesült Államok!
Nem kell hozzá túl nagy agykoponya, hogy megértse az ember, csak el kell menni egy kínai étterembe! Halálos udvariasság, minden kényelmet kiszolgáló udvariasság fogadja az embert. De ez udvariasság, és nem egyéb!
Azt meg pontosan tudjuk, hogy a „pult mögött” nem mi vagyunk azok, akiket csakis mindenekfelett kiszolgálni óhajtanak a kínai pincérek, na meg a szakács, hanem azok az emberek vagyunk, akik megfizetik azt, amit ők készítenek el számunkra. Nem több ez a kapcsolat, nem kell belegondolni mást! És nem is szól többről, mint arról, hogy akinek éppen úgy tartja kedve, ehet egy egyébként igen jó kínai kaját, aki pedig elkészíti, ezért cserébe jó pénzt kap.
De nincs barátság, „nem ér egymásba a f@szunk”, és ez bizony így van jól. Mert a kínaiak soha nem kényszerítik ránk azt, amit pedig a fehér ember az egész világra rá akar kényszeríteni. Ez pedig nem más, mint a fehér/európai világnézete.
Márpedig ez csak egy a sok közül, és nem is lehet azt mondani, hogy manapság ez a legjobban terjedő világnézet. És miért is kellene, hogy az legyen? Amerika az amerikaiaké? Nos, Kína meg a kínaiaké! Ahogy Oroszország azoké, akik – igen soknemzetiségű államként – állampolgárainak vallhatják magukat.
Visszatérve a címben feltett kérdésre; Kína a büdös életben nem fogja elárulni, hogy VALÓJÁBAN milyen a kapcsolata Oroszországgal, és nem is gondolja, hogy ez bármilyen megbeszélés tárgya is lehetne, hiszen Kína sorsa Pekingben dől el, nem máshol. Ahogy Oroszország sora a Kremlben…
Akit ez zavar, az nézzen magába kicsit és európai polgárként legyen szíves már kiakadni azon, hogy Európa sorsa meg Washingtonban dől el! Ahogy sok magyar is kiakad azon, hogy sorsunkat, történelmünket Brüsszelben akarják tovább írni.
Sajnáljuk, de a mi történelmünket Árpád, a márciusi ifjak, ’56 hősei határozzák meg, és nem Brüsszel, különösen nem pedig Washington! Van történelmünk, annak minden ódiumával és minden áldásával…
Mit üzen az eredménytelen tárgyalás? Kína megegyezett az Oroszokkal? Ha igen, ha nem, Kína ma tudatta; senkinek semmi köze hozzá! Mi is csak azt kérjük; a mi életünket mi magunk élhessük, ne döntsön helyettünk más, aki azt hiszi megmondhatja, mi lenne jó nekünk…
NEM, NEM tudják, és SOHA nem is fogják tudni!
... https://itthonrolhaza.hu/orosz-kinai-paktum/ |
|
|
| pandala |
|
Az oroszok áttérnek a SWIFT-ről a kínai UnionPay használatára ....
Hmm, a végén még tényleg megvalósul, hogy nem a dollár-elszámolás lesz az uralkodó! ..
Vegyetek Jüant!! ;-)) |
|
| R.András |
|
Ukrajna viselkedhetett volna úgy is az elmúlt évtizedekben, hogy az ember
szívvel-lélekkel mellettük álljon.
 Bayer Zsolt: Háború és béke (1. - 6. rész)
Kiégett járművek egy találatot kapott épület romjai között Harkiv belvárosában
2022. március 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Amikor Joe Biden kiállt elnöki évértékelőt mondani a kongresszus két háza előtt, ismét kitárulkozott – szemérmetlenül és zavarbaejtően – a birodalom hanyatlása, kétségbeejtő elhülyülése. – Putyin körbeveheti tankokkal Kijevet, de soha nem fogja elnyerni az iráni nép szívét és lelkét – mondta Biden, és Teheránban mindenkinek összeugrott a gyomra.
Aztán azt is kijelentette, hogy egyedül Vlagyimir Putyin felelős az Ukrajna elleni támadásért, amitől viszont Márki-Zay Péter házaló hittérítő lett ideges, ugyanis ő úgy tudja, hogy az egész balhéért Orbán Viktor a felelős, ami onnan is tudható, hogy a Telex információi szerint Putyin Orbánnak mesélte el az ukrajnai invázió részletes tervét, ami viszont zárójelbe teszi azt a narratívát, miszerint Orbán teljesen jelentéktelen és marginális figura, ahogy azt a Telex még két hete hirdette.
Nehéz a hülyék között eligazodni, hiába…
Ellenben nem is olyan régen, amikor az Egyesült Államok még valódi birodalomként viselkedett, voltak ott fajsúlyos figurák is, akik a szellentésen kívül máshoz is értettek. Volt közöttük sötét gazember éppúgy, mint jó lélek és becsületes uncle, de ettől függetlenül: voltak valakik.
Nézzünk először egy sötét alakot, egy igazi lelketlen gazembert, Dick Cheney-t, ifjabb Bush alelnökét, aki így szólt nagyjából húsz évvel ezelőtt: – A világ már nem így működik… Most egy birodalom vagyunk, és amikor cselekszünk, megteremtjük a saját valóságunkat. És miközben ezt a valóságot tanulmányozod – megfontoltan, ahogy akarod –, mi újra cselekszünk, más új valóságokat hozunk létre, amelyeket te is tanulmányozhatsz, és a dolgok így fognak rendeződni. Mi a történelem szereplői vagyunk… és ti, mindannyian csak tanulmányozzátok, amit csinálunk.
Ebben azért legalább ott reszket valami a bűn grandiózusságából. Vagy ahogy Pierre mondaná: „Nem mindegy, hogy milyen szinten vagánykodik az ember.” És tényleg nem. Cheney még ezen a szinten vagánykodott. Hogy annyi valóságot hozunk létre nektek, amennyit csak akarunk, és ti tátott szájjal fogjátok bámulni valamennyit. Mennyivel kifinomultabb ez, mint a régi szovjet megoldás: „A TASZSZ jelenti… aki nem hiszi, annak utánajárunk…”
Szóval ez volt a Cheney-doktrína.
A Brzezinski-doktrína és Ukrajna fontossága
Ám ezt megelőzte egy sokkal fontosabb, sokkal őszintébb, sokkal kendőzetlenebb doktrína: a Zbigniew Brzezinski-doktrína. Nevezett lengyel származású politológus, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kétségkívül nagy formátumú politikus volt, tudós ember és nagy stratéga. Valamikor 1994-ben írt egy könyvet, ami aztán megjelent magyarul is, címe: A nagy sakktábla (Európa Könyvkiadó, 1999).
Ebben a művében Brzezinski nagy teret szentel Ukrajnának, és középtávú stratégiájának lényege (1994-ben!), hogy Kijevet le kell választani Moszkváról, Ukrajna nélkül ugyanis Oroszország nem eurázsiai nagyhatalom többé. Brzezinski szerint Ukrajna a legfontosabb terep az amerikai stratégiai érdekek szempontjából, hiszen a legközelebb fekszik a „mackinderi szívtájékhoz”.
S hogy az micsoda? Ez: „Halford J. Mackinder, a globális geopolitika klasszikusa, a Royal Geographical Society 1904. január 25-i ülésén megtartott nagy hatású előadásában (The Geographical Pivot of History) annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy amennyiben a meleg tengerek felől megközelíthetetlen hatalmas szibériai Heartlandet (a geopolitikai értelemben vett kulcsövezetet) birtokló Oroszország, a világ legjelentősebb szárazföldi hatalma és a kulcsövezetet nyugat, dél és kelet felől körülölelő úgynevezett belső peremív európai részén elhelyezkedő Németország, a világ egyik ipari nagyhatalma összefognak, ellenőrzésük alá vonhatják az eurázsiai megakontinens egészét (tehát a belső peremív további szegmentumait, azaz a Közel-Keletet, Indiát és Kínát is). Mackinder geopolitikai képlete, »amelyet mind a múlt történelmére, mind a jelen politikájára alkalmazhatunk«, a földrajzi tényezőknek – az emberi tényezőkhöz viszonyított – állandóságán és kiszámíthatóságán alapul. E képlet értelmében a lényegen, azaz a kulcspozíció geopolitikai jelentőségén nem változtatna, »ha a belső területek fölötti ellenőrzést Oroszország helyett egy új hatalom gyakorolná«, például az Oroszországgal nem szövetkező, hanem azt elfoglaló Németország vagy a japánok által megszervezett Kína. A skót származású brit geopolitikus szerint teljesen mindegy, kik kapcsolják össze a tengereket a »nagy kontinens erőforrásaival«, a végeredmény így is, úgy is az lenne, hogy a tengeri és a szárazföldi hatalom közötti »törékeny egyensúly« felborulna, mégpedig a szárazföldi hatalom javára. Mivel »a megosztott és szigetszerű szárazföldi területeket körbeölelő egyetlen összefüggő óceán nyilvánvaló földrajzi feltétele a tenger fölötti – végső soron – egységes uralomnak«, a tengeri hatalom nem engedheti meg, hogy e tekintetben egy olyan állammal osztozzon, amely egyúttal a szárazföldi hatalmat biztosító kulcsövezetnek is birtokában van vagy a szárazföldi hatalom szövetségese.” (Molnár Gusztáv: A mackinderi képlet, avagy a geopolitikai egyensúly esélyei, Korunk, 2008. november)
„Ukrajna fontossága nem erejéből és hatalmából adódik, hanem kitüntetett fekvéséből és belső gyengeségéből, ami kiszolgáltatja a nagy geostratégiai szereplők döntéseinek” – jelenti ki Brzezinski. „Amerika egy olyan univerzum közepén áll, amelynek végső soron egyetlen központja van, nevezetesen fővárosa: Washington. […] Ahhoz, hogy a világ vitathatatlanul legerősebb állama úrrá legyen a hatalmát veszélyeztető konfliktusokon, és érvényesíteni tudja a létfontosságú érdekeit, átfogó geopolitikai koncepcióra van szüksége.” És a „nyerő” koncepció:
– elejét venni a vazallusok közti bárminemű paktálásnak;
– fenntartani függő helyzetüket;
– megvédelmezni a szövetségeseket, és elérni, hogy továbbra is szófogadók legyenek.
Az eurázsiai sakktáblán új és fontos térségként megjelenő Ukrajna geopolitikai pillérnek tekintendő, mivel puszta léte segít Oroszország átalakításában. Ukrajna nélkül Oroszország többé nem birodalom. Valamikor 2005–2010 között Ukrajna már alkalmas lesz arra, hogy mind az EU-val, mind a NATO-val komoly tárgyalásokba kezdjen. Németországnak, Lengyelországnak geopolitikai érdeke, hogy Ukrajnát fokozatosan bevonják egy különleges, francia–német–lengyel kapcsolatba – fejtegeti Brzezinski. És kimondja: Amerika nem tarthatja meg az idők végezetéig szuperhatalmi szerepét, s ezért is reméli: a következő néhány évtized elteltével kialakulhat egy „olyan globális együttműködési rendszer, amely fokozatosan átveheti a világ stabilitásáért és békéjéért viselt felelősség súlyos terhét”. (Forrás: Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla. Európa Könyvkiadó, Budapest 1999.)
Ez a háború mindenkinek rossz, kivéve Amerikának
Mackinder, Cheney és Brzezinski együttesen felírták az egyenletet, amelynek megoldása: ez a háború. Ahelyett, hogy Európa és Oroszország békésen, a közös érdekek és kölcsönös előnyök mentén, egy win-win játszma keretei között kereskedne egymással, a két fél bele van zavarva egy negatív végösszegű játszmába, mely a szankciók értelmetlen és mindenkinek káros éveivel kezdődött, s most a háború iszonyatával folytatódik. Egy háború, amelynek mocsarában akár éveken át dagonyázhat majd Európa és Oroszország, nos, kinek az érdeke? Az Egyesült Államoké, aki hátradől és kér egy kávét. Hiszen ezt csinálta mindig: háborút, valahol jó messze a határaitól, amely első lépcsőben remekül tejelt az amerikai hadiiparnak, aztán megérkezett a „békecsináló” Amerika, és újjáépített, amely újjáépítés remekül tejelt szinte az összes amerikai gazdasági szereplőnek, továbbá a lerombolt és újjáépített ország aztán amerikai érdekszféra maradt.
És ebben a mostani helyzetben az a legérthetetlenebb, hogy Putyin ezt nem fogta fel; vagy ha felfogta, akkor miért döntött mégis úgy, hogy megindítja ezt a teljesen értelmetlen háborút?
Mert akár Oroszország érthető és jogos biztonsági szempontjait nézzük, akár azt, amit az ukránok műveltek 2014 óta az Ukrajnában élő oroszokkal (és minden más nemzetiséggel), ezek mindegyike lehet indok, de mégsem lehet elégséges egy ilyen háború megindításához, ugyanis ez a háború, ismétlem, mindenkinek rossz. Rossz Ukrajnának, rossz Oroszországnak, rossz Európának. Annak az Európának, amelynek állapotát, szellemi-lelki-erkölcsi színvonalát mi sem jelzi jobban, mint hogy a Milánói Egyetem úgy döntött, betiltja a Dosztojevszkij-kurzust az orosz támadás miatt. Egy kétszáz éve született orosz írózsenit nem lehet tanulni többé, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát. Nincsenek szavak. Illetve mégis. Demeter Szilárd írja: „Mikor a háború miatt orosz műveket, alkotókat, előadókat, szellemi nagyságokat, sportolókat tiltanak le, tiltanak ki, zárójeleznek, akkor saját magát heréli ki a fényességes Nyugat.” Igaza van. És ez ugyanaz a fényességes Nyugat, amelyik feltűnik Tarkovszkij Andrej Rubljovának harangöntő fejezetében. Amikor ökölbe szorul a kezed…
Az európai kisebbségeknek lesz megint a legrosszabb
S még egy apróság mellett ne menjünk el. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő írta a minap: „Az pedig, ami történik, az európai kisebbségvédelemnek a legrosszabb. Valós sérelmek vannak ugyan, az oroszokkal még rosszabbul bántak, mint a magyarokkal. […] De az égvilágon semmi olyan nem történt, ami ezt a támadást indokolttá tenné. Nem mészárolták tömegesen az oroszokat, az utolsó tömeges gyilkosság Odesszában volt 2014-ben, körülbelül ötven oroszt öltek meg.”
Ez a „körülbelül ötven orosz” – azért ettől is ökölbe szorul a kéz, nem?
Amerika bármikor, bárki ellen indított támadást, gyakorlatilag semmiféle indokra nem volt szüksége. Cheney: „Most egy birodalom vagyunk, és amikor cselekszünk, megteremtjük a saját valóságunkat.”
Tessék mondani, ki és hol döntötte el, hogy „körülbelül ötven orosz” nem elég indok? És amúgy annak idején miért nem volt tele a világsajtó azzal a „körülbelül ötven orosszal”? Ha „körülbelül ötven amerikai” lett volna, tele lett volna velük minden? És vajon „körülbelül ötven amerikai” elég indok lenne Amerikának bármihez? (Bőven…)
És még egy apróság: a minap, alig valamivel a háború kitörése előtt az ukrán parlament elfogadott egy határozatot, amely szerint az oroszok nem tartoznak Ukrajna őshonos etnikumai közé.
Mi ezt ismerjük: ezt utoljára Ceausescu bírta összehozni a virtuális valóság és a legocsmányabb gazemberség poklában, de nem hittük, hogy a CIA által hatalomba lökött jelenlegi ukrán vezetés ugyanerre képes, vagyis ugyanolyan. Most már ezt is tudjuk.
Mindenesetre érdekes: a magyar államiság záloga a török megszállás után Erdély maradt.
A szerb államiság bölcsője Koszovó.
Az orosz államiság bölcsője a Kijevi Rusz.
Erdély és Koszovó sorsa ismert. (Ez utóbbi különösen érdekes, a „szuverén” Szerbiából kiszakadó albán többségű Koszovót egymás sarkára hágva ismerték el a nyugati országok, vajon miért?)
Ukrajna sorsa pedig most dől el.
Ukrajna viselkedhetett volna úgy is az elmúlt évtizedekben, hogy az ember szívvel-lélekkel mellettük álljon. De ezt elmulasztották, sőt…
Marad a félszív. Mert ha valaki, hát mi, magyarok tudjuk, milyen az, amikor bevonulnak az oroszok. Ám ettől függetlenül nem árt, ha azt is tudjuk, mi áll valójában a dolgok hátterében.
És olvassunk sok-sok Dosztojevszkijt…
(vége)
Bayer Zsolt
A cikksorozat előző 5 része IDE kattintva érhető el. |
|
| R.András |
|
 Amiben a Nyugat nagyot téved…
Sajnos téved, és ennek komoly ára van. Tudjuk, nehéz felfogni a nyugati világból a keleti gondolkodás mozgatórugóit, de már régen el kellene felejteni azt a megközelítést, amit mindig is alkalmazott a Nyugat; saját eszmerendszerével magyaráz meg más, teljesen eltérő kultúrákat....
... https://itthonrolhaza.hu/amiben-a-nyugat-nagyot-teved/ |
|
|