| Téma: Űrizék, Csillagbigyók |
|
| Omniscient |
|
 Olyan mintha valami hatalmas kőkorszaki szaki elhajította volna az épp' kész pattintott kőszerszámát .... 
Valamilyen jó 'kemény' anyagból lehet....
|
|
|
| Omniscient |
|
Nem kell(ene).
De, ha mégis bocsájtana kifele, akkor az erősíthetné az "idegen űrhajó" elképzelést ....  |
|
|
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Idézet:
GYORSHÍR: Felfedezték az első csillagközi kisbolygót
Tóth Imre -
2017. október 26, csütörtök
Felfedezték az első olyan kis égitestet, amely a csillagközi térből érkezhetett a Naprendszerbe. Erősen hiperbola pályán mozog, nagyon közel került a Naphoz, mégsem mutatott üstökös aktivitást. Egy más csillag körül kialakult egyszerű kisbolygó látogatta meg a Naprendszert.
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
( Csak egy próba volt "Új téma" rellyélyy ügyben ...
nálam, ezek szerint, nem jött elő a hibu ) |
|
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
 Hühh, de nagy szerencse, hogy nem vágta kupán egy arra kóborló űreszköz!!  |
|
| R.András |
|
A Nemo-pont távol esik a szárazföldektől, mégis megfordulnak arrafelé emberek: Fa Nándi is
hajózott a környékén ! |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Űrhajók fekszenek az óceán mélyén
Origo2017.10.24. 15:31
Legalább 260 űreszköz pihen a Csendes-óceán mélyén, távol a szárazföldtől.
Amikor a különböző űreszközök „élettartama lejár”, és már nincsenek hasznára az emberiségnek, rendszerint visszazuhannak a Földre. A kisebb objektumok nem érik el a felszínt, még a légkörben elégnek, a nagyobbak ezzel szemben becsapódhatnak bolygónk valamely pontján. Ezt a helyet egyszerűen csak űreszköztemetőnek hívjuk.
Minimálisan ugyan, de megvan a veszélye annak, hogy az égből aláhulló roncsok valakit eltalálhatnak. Ugyan erre szerencsére még nem volt a példa, az űrügynökségek igyekeznek a maradványokat olyan helyre irányítani, ami a lehető legmesszebb esik a szárazföldtől és így a lakott területektől. Ez a régió az úgynevezett Nemo-pont, amely a déli Csendes-óceánon található, 2688 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől. .... |
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Egy kis éji zene a Svábhegyi Csillagvizsgálóban
Egyedülálló komolyzenei koncert keretében William Herschel csillagász és zeneszerző, valamint Wolfgang Amadeus Mozart egy-egy klasszikus műve után a nyári csillagos égbolt látnivalóinak távcsöves bemutatásával egybekötött rendezvény volt az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében Herschel halálának 195. évfordulóján, 2017. augusztus 25-én este.
|
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
“Betyár” napfoltok gátolhatják az űridőjárás hosszabb távú előrejelzését
Petrovay Kristóf -
2017. szeptember 9, szombat
A Napunkon látható foltok és a velük kapcsolatos napkitörések gyakorisága mintegy 11 évente igen alacsony szintre csökken, majd ismét növekedésnek indul. E napciklusok erőssége azonban igencsak változó. A múltban egyes, főminimumoknak nevezett időszakokban évtizedekig szinte egyetlen napfolt sem mutatkozott. A múlt század második felében ezzel szemben a Nap nagyon erős ciklusok sorozatát produkálta – ezt az időszakot Modern Maximum néven emlegetik a napfizikusok. A Modern Maximum csak a most folyó napciklussal ért – meglehetősen váratlanul – véget: ez a ciklus az előzőeknél lényegesen gyengébbnek bizonyult. .... |
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
"Hatszáz éve történt csillagrobbanás hátterét tárták fel most
2017.08.30. 20:51
Mintegy hatszáz évvel egy csillagrobbanás felvillanása után feltárták az égi jelenség hátterét amerikai csillagászok. Koreai tudósok 1437. március 11-én figyelték meg a fényjelenséget, melynek okát Michael Shara, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója és munkatársai azonosították: az úgynevezett nóvarobbanás kiváltója egy fakó kettős csillagrendszer a Skorpió csillagképben.
A nyomozásszerű elemzés révén új információkra tettek szert a robbanékony kettős csillagrendszerek ezen különös fajtájának természetéről - írták a kutatók a Nature brit tudományos lapban.
A Nova Scorpii robbanás 1437-ben csak 14 napon át volt látható. Olyan robbanástípusba tartozik, melynek során nem semmisül meg csillag. Ehelyett az esemény a tudomány mai állása szerint többé-kevésbé rendszeresen, sok ezer év múltán megismétlődik. Ilyen nóva akkor keletkezik, ha egy normál csillag egy fehér törpecsillag körül szorosan kering." .... |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Idézet:
A központi fekete lyuk körül is működik a relativitáselmélet
Kovács József -
2017. augusztus 14, hétfő
Az ESO VLT távcsöveivel az elmúlt közel húsz év során rögzített adatok új elemzése szerint a Galaxis centrumát uraló szupernagy tömegű fekete lyuk közelében keringő csillagok pályáiban is kimutatható relativisztikus hatás.
A Tejútrendszer középpontjában, a Földtől 26 ezer fényév távolságban található a legközelebbi szupernagy tömegű fekete lyuk, amelynek tömege a Napénak körülbelül négymilliószorosa. A galaktikus szörnyeteg közelében, annak nagyon erős gravitációs terében, csillagok egy kis csoportja kering nagy sebességgel. A helyszín tökéletes környezetet biztosít a gravitációs elméletek, különösen Einstein általános relativitáselméletének teszteléséhez.
|
|
|
|