| Téma: Űrizék, Csillagbigyók |
|
|
| gajo |
|
...egyébként még szép is! |
|
| gajo |
|
o,4481 km/másodperc /Nem akarom lekicsinyelni, de elég lassúcska! |
|
|
|
|
| pandala |
|
|
Nem gyenge, hanem rettenetesen rossz hasonlat! :-) |
|
| gajo |
|
Az mondhatnád, hogy gyenge hasonlat, de látom semmit sem értesz..., akkor minek szólsz bele: |
|
| pandala |
|
Már nyócc napja megy ...  )) |
|
| pandala |
|
|
( Vagy például, egy hajón elhelyezett "tengerfenék-feltérképező" kütyüt /sonár!?/ a hajó meghajtásához szükséges kütyüvel /evező!? / ) |
|
| pandala |
|
Nagyon rossz hasonlat, mert nem hogy csak sántít, de még csak lába sincs ....
Egy evező és egy űrtávcső között nem lehet semmiféle ilyen összefüggést keresni.
Kábé olyan mintha összehasonlítanád az űrtávcsőt az űrbe juttatásához szűkséges hajtóművel. :-) |
|
|
| gajo |
|
Ülünk a Marianna-árok fölött egy csónakban, aztán nyomkodjuk le az evezőt, hogy milyen mély a víz! |
|
|
| pandala |
|
https://ipon.hu/magazin/cikk/celra-tarts-tuz-a-lagrange-pontok
" A NASA munkatársai jelenleg is egy olyan projekt előzetes tervein dolgoznak, amelynek keretében egy emberi tartózkodásra is alkalmas űrállomást hoznának létre a Föld−Hold-rendszer L2 Langrange-pontjában, vagyis a Holdon túl, annak felszínétől 68 ezer kilométerre. (Ilyen távolságban még sosem járt ember.) Brand Griffin, az űrügynökség fejlesztési irodájának munkatársa egy idén tartott konferencián azt javasolta, hogy egy létező rakétarendszert alakítsanak át erre a célra. Az Egyesült Államok első űrállomása (1973−1979) után elnevezett Skylab II a jövőben aztán még távolabbra irányuló küldetések kezdőállomása lehetne. A Lagrange-pontról induló űreszközöknek ugyanis nem lenne szükségük óriási hordozórakétákra, hogy legyőzzék a Föld gravitációját, hanem minimális erőfeszítéssel haladhatnának a Lagrange-pontok között húzódó, energetikailag optimális pályákon − ezen útvonalak rendszerét tréfásan csak Bolygóközi Szupersztráda néven emlegetik a szakértők."
|
|
|
|
| pandala |
|
Pályamagasság 1,5 millió km
|
|
| pandala |
|
|
( bár, látom, a wikipédián nem frissítették még a kilövés napját ... az dec. 25. volt .... ) |
|
| pandala |
|
"James Webb űrtávcső (James Webb Space Telescope)
A James Webb űrtávcső egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső. Át fogja venni a Hubble űrtávcső helyét, mint a NASA legfontosabb asztrofizikai projektje, a valaha épített legjobb űrteleszkóp. Wikipédia
Költsége: 10 milliárd USD (2016.) Felkapott
Fellövés napja: 2021. december 22.
Pálya: A Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja ...."
https://hu.wikipedia.org/wiki/James_Webb_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91
|
|
| pandala |
|
Na, kilőtték végre ....
"A 18 arannyal borított, berillium panelből összeálló hatalmas főtükör és a napernyő kihajtogatása, amit földi teszteken számtalanszor kipróbáltak a mérnökök, a küldetés indításhoz hasonlóan kritikus fázisai lesznek. Ezek sikeres befejezése nélkül a közel 10 milliárd dolláros költségű teleszkóp működésképtelen lehet. A James Webb az első tervekhez képest 14 évvel később és 20-szoros költségen valósult meg, a teleszkóp félelmetes bonyolultságának és a tesztelés során jelentkező hibáknak köszönhetően. Maga a teleszkóp neve is vitákat váltott ki, mivel a NASA-t az 1960-as években vezető James E. Webbről felmerült, hogy nem állította meg a kormányzati dolgozók elleni, szexuális orientációjuk miatti diszkriminációt."
https://qubit.hu/2021/12/25/sikeresen-elindult-a-james-webb-minden-idok-legfe ...
|
|
|
|
| pandala |
|
https://raketa.hu/a-tortenelem-soran-eloszor-erte-el-egy-ureszkoz-a-nap-legkoret
" Ahogy azt az erről kiadott sajtóközleményben a NASA írja, a Napnak nincs szilárd felszíne, ugyanakkor rendelkezik egyfajta atmoszférával (azaz koronával), amely az égitestben található anyagokból áll, és a gravitációs valamint mágneses erők tartják egyben. A kutatók Alfvén-felületnek hívják azt a határvonalat, ahol ezek az erők már nem elég erőteljesek ahhoz, hogy a hatalmas sebességgel távozó anyagokat visszatartsák az űrbe való kilökődéstől, ahol napszél formájában a Naprendszer egészen távoli részeibe is eljuthatnak. Egy-egy erősebb napkitörés a Földre is drasztikus hatással lehet, hiszen a napszél többek között a műholdakat és más elektronikus eszközöket is megrongálhatja.
A kutatók mindeddig nem tudták pontosan meghatározni, hol húzódik az Alfvén-felület a Nap körül, az áprilisi eredmények kielemzése után viszont már erről is sokkal pontosabb képet tudtak alkotni: a mérések szerint a napszonda nagyjából 13 millió kilométeres távolságnál lépett be a Nap légkörébe, ugyanakkor az adatok azt is megmutatták, hogy a repülés során több alkalommal ki is lépett onnan, ami azt jelzi, hogy a korona nem szabályos gömbformájú. Az adatokból a kutatóknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a szonda által 2019-ben felfedezett switchbackeknek, azaz a mágneses tér gyors váltakozásainak kiindulópontja a Nap felszínén található, ami további támpontot adhat arra nézve, hogy miért lényegesen melegebb a Nap légköre, mint a felszíne. "
|
|
|