| Téma: Felelősségrevonás |
|
| Walaki |
|
"Kicsoda Gyárfás Tamás, akit Fenyő János megöletésével gyanúsítanak?
Egy törtető, erőszakos, hithű kommunista, pitiáner sportújságíró, aki később, milliárdosként azt sem engedte meg kollégáinak, hogy felkapcsolják a villanyt a Nap TV-ben. Gyárfás Tamás nem ismert sem Istent, sem embert, ha valakire megharagudott - ez a kép alakult ki róla mindenkiben, aki közelről ismerte. Gyárfásról sokan tényként kezelték, hogy nagyon közel került az állambiztonsághoz, más magyarázat ugyanis logikusan nem lehet a nyolcvanas évek eleji sorozatos Los Angeles-i útjaira. A szovjet blokk országai által bojkottált olimpia alatt igazi kommunista propagandát fejtett ki, és nem akármilyen, kétes kapcsolatokra tett szert." .... |
|
| Walaki |
|
Nocsak, lehet hogy tényleg igaz!?! És, talán bizonyítható is!? ....
"Őrizetbe vették Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság miatt
Fenyő János médiavállalkozó megöletésével gyanúsítja Gyárfás Tamást, volt médiavállalkozót, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – írja a PestiSrácok.hu. Értesüléseik szerint Gyárfást ma délután állították elő a nyomozók. A rendőrség késő délután megerősítette a hírt és hogy "emberölésre felbujtással gyanúsítják", a kihallgatás után pedig bűnügyi őrizetbe vették Gyárfást. Cikkünk frissül.
"
|
|
| mamácska |
|
Költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoz az adóhatóság a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idején lebonyolított eszköz- és gépvásárlásra kiírt pályázatokkal kapcsolatban.
Megalapozottnak találta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) feljelentését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ezért észak-alföldi regionális bűnügyi igazgatósága nyomozást indított a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején, 2009 végén kiírt és 2010 elején már el is bírált mezőgazdasági termékek értéknövelésére meghirdetett tenderekkel kapcsolatban. A Napi Gazdaság megkeresésére a NAV sajtó- és kommunikációs főosztálya arról számolt be, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt folytatnak nyomozást, a büntetőeljárás határideje – ami meghosszabbítható – a hónap közepén jár le, gyanúsított még nincs megnevezve. Mint lapunk korábban közölte, súlyos visszaélések történhettek a 2009-ben, mezőgazdasági termékek értéknövelésére kiírt pályáztatás és a kifizetések során. Az ügy jelenleg egy céget érint, ám úgy tudjuk, a visszaélésekben tucatnyi társaság vehetett részt. A költségvetésnek okozott kár több milliárd forint lehet. A pályáztatás során jellemzően frissen alapított cégek jutottak százmilliókhoz úgy, hogy a tenderben előírt feltételeket nem tartották be. Érdekessége az ügynek, hogy a végül feljelentéssel zárult eljárás során az MVH több kiutalást is végrehajtott, márpedig ehhez elvileg előbb minden esetben meg kellett volna győződnie arról, hogy a pályázó által közöltek megfelelnek a valóságnak. Pontosabban arról, hogy a gépet, amiért kifizetik a több száz millió forintos támogatást, valóban beszerezték a vállalkozások, s azok megfelelnek-e a pályázatukban szereplő kritériumoknak.
Információink szerint azonban a szóban forgó gépeket le sem gyártották. A pályázatokon nyertes cégek általában a kiírás előtt néhány héttel alakult cégek voltak. A cégnyilvántartások átvizsgálása, illetve a gépgyártó társaságok megkeresése után egyértelművé vált, hogy egyes cégek olyan berendezések beszerzése után hívtak le uniós pénzeket, amelyeket le sem gyártottak. Az ügyben érintett cégek közül például a Vegoline Kft. 2009. november 20-án alakult, tíz nappal később már be is nyújtotta pályázatát, s elnyerte a gépvásárlásra megszerezhető összeg maximumát, 1,6 millió eurót, akkori árfolyamon nagyjából 432,672 millió forintot. A társaság olyan szárítógép beszerzését és beüzemelését jelezte az MVH-nak, amelyről a gépgyártó cég, a Momál Kft. azt állította, hogy soha nem gyártotta le. E tények birtokában kerestük több alkalommal az MVH-t, illetve a szervezetet felügyelő minisztériumot. A hivatal egyszer sem tudott érdemben válaszolni arra, hogy miként adhattak igazolást egy nem létező gépről. A Földművelésügyi Minisztérium mostani tájékoztatása szerint a vizsgálat alapján indult eljárás eredményeként az ügyfél támogatási jogosultságát megszüntették (közben szinte a teljes összeget átutalta az MVH), a határozatot a Vegoline 2014. december 17-én vette kézhez.
A társaság ügyvédje az MVH feljelentéséről közölt hírünk nyomán a köztelevíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy az ügy hátterében egy korábbi üzleti vita áll. Zsiros Zsolt, a debreceni MSZP korábbi elnöke és önkormányzati képviselője szerint ügyfelét, a Vegoline Kft. ügyvezetőjét megzsarolták: ha nem fizet százmillió forintot, föl fogják jelenteni, és arra törekednek, hogy őt üzletileg tönkretegyék. Mint mondta, ez lehet az ügy előzménye.
A Dehir.hu korábbi cikke szerint a Vegoline Kft.-t 2009. november 20-án alapította a debreceni Sipos László és a budapesti Nagy László Péter – ő egyébként a mai napig a cég ügyvezetője. Később magánszemélyként mindketten kiszálltak a cégből, és az egyedüli tulajdonos a BETSL. Befektetési és Tanácsadó Zrt. lett. A részvénytársaságot a panamai bejegyzésű BET SKS SA nevű cég alapította egyedüli tulajdonosként. Kezdetben ugyanott volt a cég székhelye, mint a Vegoline Kft.-nek. A panamai cég pár éve kiszállt a részvénytársaságból, az összes részvényt Sipos László vette meg, így nemcsak a BETSL. Zrt.-nek, hanem a Vegoline Kft.-nek is ő lett az egyedüli tulajdonosa. A BETSL. Zrt. háromfős felügyelőbizottságának tagja Nagy László Péter is. Az Opten cégnyilvántartó adatai szerint a Vegoline Kft.-nek 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben nem volt árbevétele. Tavaly 15,8 millió, 2013-ban pedig 28 millió forint nettó árbevételt könyveltek el.
www.napigazdasag.hu |
|
| mamácska |
|
Vádemelési javaslattal zárult a nyomozás a Nyírbátorban hátrányos helyzetű gyermekeknek szánt támogatást elsikkasztó volt MSZP-s ügyében – értesült a Magyar Nemzet.
Az Értetek Kreatív Egyesület elnöke, az egykori szocialista B. Edina és annak ügyvédje éveken keresztül saját célra használta fel a Demján Sándor Alapítványtól kapott pénz egy részét. Összesen 36 millió forint tűnt el, amelyet hátrányos helyzetű gyerekek támogatására kellett volna szétosztaniuk. |
|
| mpd |
|
|
Láttad, a bíró hogy OLVASTA fel az ítéletet meg az indokolást? Mint egy óvodás. Funkcionális analfabéta. Jó, hogy ilyenek döntenek fontos ügyekben. |
|
| Cirus |
|
|
Nem lepődtem meg, elvégre nem auschwitzi őrökről van szó. Akkor már első fokon kötél általi halálra ítélték volna. |
|
| mamácska |
|
Az alaptörvény alapján el kellett volna ítélni Biszku Bélát – mondta a legfelsőbb bíróság nyugalmazott tanácselnöke Magyarország élőben című műsorunkban. Völgyesi Miklós felháborítónak nevezte, hogy 25 év után sem tudott a bíróság ítéletet hirdetni.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!
„Lehet, hogy már a vádemeléssel is probléma van, ehhez az egész ügyhöz másképp kellett volna hozzáállni. Nevezetesen arról van szó, hogy Magyarországnak van egy alaptörvénye, a magyar alaptörvény-alapvetések nagy U pontjában megállapítja, hogy a magyar szocialista munkáspárt és annak korábbi jogelőd intézményei bűnöző szervezetek voltak. Ha ebből a tételből kiindulunk, amin nem lehet vitatkozni, Magyarország alaptörvényét nem lehet vitatni, nem lehet semmiféle polémiát kezdeni vele, ez kötelező mindenkire, kötelező a bíróságra, kötelező az ügyvédre, a vádlottra, mindenkire” – hangsúlyozta a Hír TV-ben hétfőn Völgyesi.
Új eljárást rendelt el és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a Fővárosi ítélőtábla Biszku Béla ügyében. A háborús bűntettel vádolt egykori állampárti vezetőt tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész akkor életfogytiglant kért, a védelem viszont felmentést. Az ítélet felolvasásakor a tárgyalóteremben megjelent Novák Előd, a jobbikos parlamenti képviselő bekiabált. |
|
| mamácska |
|
|
Nyomozást rendelt el a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökét érintő feljelentések alapján a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt. A nyomozással a XIV. kerületi rendőrkapitányságot bízták meg - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője. |
|
| mpd |
|
Íme az elcseszett rendszerválás hozadéka. Olyan élenjáró jogrendet sikerült barkácsolnunk, hogy véletlenül se lehessen felelősségre vonni az előző rendszer gyilkosait.
Csak gratulálni tudok, így posztumusz is, Antall Józsefnek és baráti körének. |
|
| mamácska |
|
A RomNet több forrásból úgy értesült, hogy a cigány önkormányzat elnöke adócsalás és más bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásba került.
A portál úgy tudja, a heves megyei elnök, Danyi Sándor Farkas Flórián bizalmasának számít. Egy héttel ezelőtt vették őrizetbe, majd múlt csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezték.
A RomNetnek több megyei cigány vezető is megerősítette a letartóztatást, valamint elárulták, Danyit a vállalkozásának tevékenysége miatt helyezték kényszerintézkedés alá.
Danyi Sándor az egri Markhot Ferenc Kórház mintegy hatmilliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló felújítási munkálatiban dolgozott alvállalkozóként, és információink szerint az adónyomozók csalás miatt vették őrizetbe a megyei cigányvezetőt - írják.
atv.hu |
|
|
| mamácska |
|
Százmillióstól csaknem kétmilliárd forintig terjedő kenőpénzről, fenyegetésről, összeesküvésről, a kormányfőről, a belügyminiszterről, a legfőbb ügyészről is szó esett tegnap Kiss Ernő egykori főrendőr korrupciós perének tárgyalásán.
A Fővárosi Törvényszék előtt a nyugalmazott dandártábornokot befolyással üzérkedéssel vádolják, és tegnap azt a Kocsis Istvánt hallgatták meg tanúként, aki az MVM-perben is terhelt, tízmilliárdos hűtlen kezelés vádjával. A Gyurcsány-korszakban a Magyar Villamos Művek (MVM), 2008 és 2011 között pedig a BKV vezérigazgatói székében ült Kocsis most feljelentőként válaszolhatott a bíróság, az ügyész és a védő kérdéseire.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint szorosan összefügg a Kaposvári Törvényszéken folyamatban lévő, Kocsis István és társai ellen zajló MVM-per és Kiss Ernő ügye. A vádiratban az szerepel: Kiss Ernő azért, hogy az általa régóta ismert Kocsis számára súlyos büntetéssel fenyegető ügyben ne hozzanak elmarasztaló ítéletet, 2011-ben egy ismeretlen személy közvetítésével előbb néhány százezer, majd összesen hatmillió eurót (körülbelül 1,8 milliárd forint) kért Pintér Sándor belügyminiszterre hivatkozva. Az ügyészség szerint Kiss Ernő azzal kereste meg Kocsis Istvánt, hogy az ellene zajló büntetőeljárás kedvező elbírálásában részt fog venni Pintéren kívül Polt Péter legfőbb ügyész is, de az ügyre Orbán Viktor miniszterelnöknek is lehet befolyása. A vádlott korábbi vallomásában arról beszélt, hogy a nagy neveket csak azért dobta be, mert gyanította, hogy Kocsis hajlandó bűncselekményt elkövetni.
Kocsis István elmondta, miután az MVM-ügyben hűtlen kezeléssel vádolták meg, úgy gondolta, védelmi stratégiát kell kidolgozni. – Kiss Ernő nagy szaktekintély volt, és volt tanácsadóm, Szász András azt mondta, hogy ő „segítséget tud adni” – mondta a tanú.
– Később havonta konzultáltunk, hogy „be tudjuk bizonyítani ártatlanságunkat”. Én adtam a szakmaiságot, az ügyvédem és Kiss Ernő a büntetőjogi hátteret. Később közös megállapodás született, hogy a volt főrendőr munkájáért díjat fog kapni – magyarázta Kocsis, aki szerint Szász tárgyalt a pénzügyekről. Szász András egyébként az MVM-ügy egyik vádlottja, korábban pedig ő volt annak a Nádor Rt.-nek a vezetője, amely a Horn-kormány idején a titkosszolgálatok számára új telefonlehallgató berendezések beszerzését szervezte (az ügylet nem valósult meg, bár arra 33 millió dollár hitelt vettek fel).
Kocsis számításai szerint Kiss Ernő olcsóbb volt, mint a jó nevű ügyvédi irodák, az adatok szerint Szász 300 ezer euró „munkadíjban” állapodott meg Kiss Ernővel. Mint a tanú elmondta: „Kiss úr érdemi munkájával elégedett volt”, ezzel nem is volt baj, csakhogy kipattant a zsarolási ügy. Az ismertetett jegyzőkönyvek szerint az említett ismeretlen, az eljárásban csak „Szabó úrként” emlegetett férfi, akiről sejteni lehetett, hogy Kiss embere, megkereste Szász Andrást. Úgy mutatkozott be, hogy ő a „hatalom képviselője”, majd további „morzsákat”, azaz eurószázezreket, végül hatmillió eurót követelt részletekben, és érzékeltette, hogy baj lesz, ha Kocsisék nem teljesítenek. – Féltünk, akár fizikai baj is érhetett volna minket – mondta a tanú, aki a jegyzőkönyvek szerint korábban azt vallotta, 1,5 millió eurót fizetett ki Kiss Ernőnek. Most azt állította: 210 ezer eurót dobott össze a családja. A vádlott azt állította, hogy Kocsistól semmit, Szásztól „munkadíjként” pedig csupán 120 ezer eurót kapott kézhez.
Kocsis István az általa vélt zsarolásról csaknem három és fél éve, 2011 decemberében személyesen tett bejelentést a KNYF-et vezető főügyésznél, Keresztes Imrénél, ám kiderült: arról a beszélgetésről nem készült jegyzőkönyv. Viszont 2012. január 11-én az állami és önkormányzati nagyvállalatok egykori vezérigazgatója egyszer csak a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál (NVSZ) találta magát, ahol többek között Bolcsik Zoltán, a szolgálat akkori főigazgatója, és Tasnádi László, a belügyminiszter állambiztonsági kapcsolatairól ismert volt kabinetfőnöke, ma a tárca rendészeti államtitkára készítette fel az aznapra Kiss Ernővel megszervezett találkozóra, amelyet lehallgattak. A felvételt tegnap le is játszották. A beszélgetésen Kocsis a pénzre terelte a szót, mire a vádlott közölte, „ha elintézzük, az azt jelenti, hogy tiszta lapod van”.
A vádlott védője szerint jogellenes volt a lehallgatás, mert az NVSZ határozata és Kocsis István tanúvallomása között is jelentős ellentmondások vannak. A bíróság ennek ellenére nem zárta ki a felvételt a bizonyítékok közül.
www.mno.hu |
|
| mamácska |
|
Visszanyúlik az elmúlt 20 évre a brókerbotrány gyökere
A brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására alakult albizottság az Országgyűlés költségvetési bizottsága mellett.
A testület hétfői ülésén a kormánypárti képviselők 9 igen, és az ellenzékiek 4 nem szavazata mellett döntöttek erről. Az albizottság 7 tagból áll - 4 kormánypárti és 3 ellenzéki -, elnöke pedig Szűcs Lajos (Fidesz) lesz.
Szűcs Lajos kifejtette: az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, így például azt, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között.
Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független) és Burány Sándor (MSZP) egyaránt úgy vélték, szükség van ugyan vizsgálóbizottság létrehozására a témában, de azt nem egy albizottságként kell "eldugni", hanem az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságként kell felállítani; az ehhez szükséges mennyiségű aláírás már össze is gyűlt - emelték ki.
www.ma.hu
|
|
| mamácska |
|
Nyomozás indult Juhász Péter ellen
Rágalmazás vétsége miatt a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz tovább Juhász Péter ügyében – tudta meg az Origo. Az Együtt politikusa korábban bűncselekmény elkövetésével vádolta Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője még 2015. február 12-én jelentette fel Juhász Pétert rágalmazás miatt. A feljelentés szerint az Együtt politikusa „azt állította és erre egyértelműen utaló kifejezéseket használt, hogy a felperes bűnöző és több alkalommal bűncselekményt követett el”. A feljelentő hangsúlyozta, hogy Juhász Péter minden alkalommal nagy nyilvánosság előtt követte el a rágalmazás bűncselekményét.
Még március közepén küldte el a Pesti Központi Kerületi Bíróság az iratokat az ügyészségnek
Mivel ebben az esetben olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli, így a bíróság az ügy iratait március 13-ával megküldte a nyomozó főügyészség részére.
Tüntetés is volt
Juhász Péter még január 15-én mondott le önkormányzati tisztségeiről. Döntését azzal indokolta, hogy nem akar asszisztálni a rabláshoz, az általa panamának tartott kerületi ingatlanügyekhez. Az önkormányzati képviselői mandátumát pedig megtartotta.
Az Együtt politikusa január 14-én több száz fős tüntetést szervezett az ingatlanmutyik ellen, a demonstrációt a Szerb utca 9-es számú ingatlan (Habony Árpád feltételezett otthona) előtt fejezték be, ahol ironikus emléktáblát is avattak.
www.origo.hu |
|
| mamácska |
|
Nyomozást rendelt el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál (MBVK) történtek miatt pénteken a Budapesti Nyomozó Ügyészség - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-t.
Bagoly Bettina közölte: az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás határideje június 3., az időtartam meghosszabbítható.
A feljelentés a MBVK működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, azonban az ügyről bővebb tájékoztatást az ügyészség nem adhat - fogalmazott a szóvivő.
Az igazságügyi tárca március végén adott tájékoztatást arról, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján.
A minisztérium felügyeleti jogkörében eljárva rendelte el a MBVK teljes körű átvilágítását és működésének auditálását. A jogi és pénzügyi auditorok jelentésének elemzése során a tárca több - meg nem nevezett - ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amely kapcsán felmerült a bűncselekmény elkövetésének gyanúja - közölte akkor a minisztérium.
A Mandiner.hu portál március elején arról írt, hogy a kamara működéséről három jelentés - számviteli-gazdasági, jogi és informatikai - készült; a szervezet egyebek mellett több tízmillió forintos éves közgyűléseket tartott, és közel 40 millió forintot költött az egyik kereskedelmi csatornán futó sorozatban való megjelenésre.
MTI |
|
|
| mamácska |
|
Annak ellenére, hogy korábbi Milla Egyesület tagjai szerint Juhász Péter kapzsisága és a mozgalom gazdálkodásában fellelhető fekete pénzek játszottak főszerepet abban, hogy atomjaira hullott az egykor szép reményű szervezet, mostantól az Együtt társelnöke és belvárosi képviselője őrködhet a korrupcióval szemben életre hívott Igazmondó Alapítvány forrásai felett. A PestiSrácok.hu megtudta, Juhász Péter és Simon Mihály jogvédő kapta meg az alapítvány kasszakulcsát. Majtényi László, az alapítvány alapítója ugyanakkor mindezek ellenére sem tart attól, hogy a Milla sorsára juthat az új szervezet. Közben kiderült, a Fővárosi Főügyészség elrendelte a korábban Juhász Péter közreműködésével működő Milla Egyesület törvényességi vizsgálatát, így ügyészségi górcső alá kerülnek a Milla fekete pénzei.
www.pestisracok.hu |
|
| mamácska |
|
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyon-visszaszerzési Hivatal – cégbíróságon is iktatott – dokumentumaiból kiderül: eddig 31 olyan magyarországi vállalkozás akadt, amelyben a hatóságok elkobozható Tarsoly- vagy Quaestor-üzletrészt azonosítottak. A Heti Válasz birtokában lévő listán a Quaestor „márkát” a nevükben hordozó társaságok (Invest Kft., Pénzügyi Tanácsadó Zrt., Értékpapír-kereskedelmi Zrt., Befektetési Alapkezelő Zrt., Financial Hrurira Kft., Bank Zrt.) mellett a pénzügyi szektoron túl tevékenykedő cégek is szerepelnek. Így például a moszkvai vízumkereskedésben érdekelt Visaworld-Center Kft., a Lágymányosi hídtól délre lévő ingatlanfejlesztési területet kezelő DunaCity Budapest Kft., a Gát György filmrendező-producerrel és Wolf László OTP-vezérhelyettessel közös Corv-Invest Kft., a Kenese Golf Project Kft., a női biztonsági őröket kiközvetítő Trust Angels Kft., a gyógygombás immunvédelmi termékeket kínáló Dr. Fachet Egészségügyi Kft., a mátrai Lifestyle-szállót üzemeltető Bérc Hotel Kft., valamint a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. és az ETO Park Kft.
A 444 az imént élesített egy cikket, pardon: összeesküvés-elméletet, mely szerint a Fidesz jóvoltából Tarsolyék a Quaestor Bankot használhatják fel vagyonmentésre. Ezzel szemben a valóság az, hogy az NNI március 26-án zár alá vette a Quaestor Bank 100 százalékát. A rendőrségi határozatokból az is kiolvasható, hogy az NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán a nyomozást a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen jelentős kárt okozó csalás miatt folytatják, melynek büntetési tétele öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
www.valasz.hu |
|
| mpd |
|
Vajon ki dobhatta föl az OLAF-nál a Lajost.....? találjuk ki!
Nagyobb baj, hogy az M4-re se fognak pénzt adni ugyanezért. Pedig Simicska még javában fideszes volt, amikor a lapokat osztották. És nem voltak skrupulusok, 4 milliárdra jött ki kilométere. |
|
| mamácska |
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálja a Közgép és a Strabag részvételével megvalósult nagyberuházásokat.
A Miniszterelnökség összeállította azoknak a Simicska Lajos cége részvételével megvalósuló nagyberuházásoknak a listáját, amelyek ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálódik. A tét mintegy 162 milliárd forint.
Úgy tudni, a kellemetlen listát rövid időn belül nyilvánosságra is hozzák, és hamarosan egyéb bejelentések is várhatók. Az együttesen 162 milliárd forint összköltséggel megvalósuló, kifogásolt projektek listáján szerepel az M0-s autópálya M6-os és 51-es főút közti szakaszának bővítése. A két új Duna-híd és 12 kilométer hosszon új, négy sáv szélességű félautópálya megépítését az M0 Déli Ág Konzorcium végezte 34,87 milliárd forintért. A 2013-ban átadott sztráda munkáin a Közgéppel együtt dolgozott az A-HÍD, a Strabag, a Magyar Aszfalt és a Colas.
Szintén az OLAF listájára került a Szajol-Püspökladány vasútvonal átépítése. A beruházás mindkét szakaszára a Közgép szerződött le. Az első szakaszt az SZ-K 2011 Konzorcium 49,6 milliárd, a másodikat a K-P 2011 Konzorcium 49,9 milliárd forintért vállalta. És vizsgálódik az OLAF a Záhony térségi vasúti nagyberuházások ügyében is. A 2008-ban és 2012-ben kötött szerződések alapján a Közgép Eurokapu 21 konzorciuma a projekt első fázisát 4,36 milliárd forintért végezte. A másodikat ugyancsak Simicska Lajos cége vitte végig, az Eurokapu 2011 konzorcium 13,9 milliárd forintot számlázhatott.
A kifogásolt beruházások közül a kisebbek közé tartozik a Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna hálózatának bővítése. A mintegy 7,8 milliárd forintos fejlesztést a Közgép a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel közösen végezte. De az OLAF vizsgálódik még egy, a Közgép által Sopronban lebonyolított 82 millió forintos építkezés ügyében is. És a Miniszterelnökség listáján szerepel a Közgép egy szolnoki szerződése is, amelynek alapján a társaság Kmd-2007 Konzorciuma 1,14 milliárd forintért dolgozott.
Egyelőre nem lehet tudni, mire jut vizsgálataival az OLAF. Mindenesetre szakértők szerint hazánk korrupciós megítélését is érintheti, ha a csalás elleni hivatal elmarasztaló határozatokkal zárja eljárásait. Ha ugyanis a Közgép és konzorciumainak teljes, hozzávetőleg 162 milliárdos szerződéscsomagja elbukik a megmérettetésen, a visszaéléssel érintett magyarországi uniós beruházások értéke már meghaladja majd a közösségi támogatások két százalékát.
www.nol.hu |
|
| mpd |
|
|
Na, egyék meg egymást. |
|
| mamácska |
|
Külföldre menekült az Ulpius vezetője a hatóságok elől
Sajtóinformációk szerint magánnyomozók keresik az csődbe ment Ulpius tulajdonosát. Kepets András március közepe óta elérhetetlen. A Blikk úgy értesült több tízmilliós magántartozást is felhalmozott, és emiatt magánnyomozók és behajtók is keresik. A lap olyan pletykákról is ír, amely szerint a volt cégvezető eladta minden magyarországi ingatlanját és ingóságát, s külföldön próbálja kibekkelni a krízist
. A cikkből az is kiderül , hogy a kiadó nyomda, a bankok és ügynökségek felé is tartozik, de az egyik sztárszerzőjének Frei Tamásnak is százmillió forintja ragadt bent a csődvédelmet kérő Ulpiusnál.
www.hunhir.info
|
|
| mamácska |
|
Megkezdődött a vagyonvisszaszerzés, gépkocsikat, üzletrészeket, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le
MH/MTI – 2015.03.30. 21:33
A vagyonvisszaszerzési eljárásban a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság - mondta a fővárosi főügyész az M1 aktuális csatornának hétfő este.
Ibolya Tibor emlékezetett rá: március 11-én rendelték el a nyomozást, aznap négy helyen tartottak házkutatást, amelynek eredményeként lefoglaltak körülbelül tízezer oldalnyi nyomtatott szöveget és körülbelül 800 gigabyte-nyi elektronikus adatot. Ennek az "óriási mennyiségű" adatnak az áttekintéséhez idő kellett - hangsúlyozta a főügyész.
Arra a kérdésre, hogy ennyi idő, két hét elég lehetett-e a vagyon kimenekítésére offshore cégeken keresztül, azt válaszolta: "objektíven nem volt olyan helyzetben" Tarsoly Csaba, hogy vagyont tudjon kimenekíteni.
A főügyész elmondta: a vagyonvisszaszerzési eljárás tart, ennek részeként hétfőn a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság biztosítási intézkedésként. A gyanúsítás után már megkezdődött a vagyonvisszaszerzés, gépkocsikat, üzletrészeket, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le - tette hozzá.
Tarsoly Csaba és két társa ügyében a főügyész a gyanúsítás részleteit nem árulta el, annyit közölt, hogy "a cselekmény minősítése csalás".
Mint mondta, ez egy nehezen bizonyítható bűncselekmény, ezért minden olyan nyomozati cselekményt el kellett végeztetniük, amely megalapozottá teszi a gyanút. A Magyar Nemzeti Bank feljelentése csak arról szól - folytatta -, hogy a Quaestornál bűncselekmények történtek, de ekkor még nem volt egyértelmű, hogy milyen bűncselekmények. Mivel kár keletkezett, ezért a csalás gyanúját próbálták megalapozott gyanú szintjére hozni.
Ibolya Tibor ezzel kapcsolatban kijelentette: nem akar olyan országban élni, ahol egy feljelentés után egy nappal bárkit le lehet tartóztatni.
Amikor a büntetett előéletű Orgován Béla nevére írta a céget, Tarsoly Csabával szemben a megalapozott gyanú "kijegecesedett" - mondta a főügyész. Ez jó volt az ügyészségnek - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Buda-Cash-ügyben sem intézkedtek gyorsabban a nyomozók, talán egy vagy két nappal hamarabb állították elő a gyanúsítottakat - mondta. Ez mindkét ügyben két hét alatt történt meg, amit nemzetközi összehasonlításban is gyorsnak nevezett.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/21205/Lefoglaltak_az_ETO_Parkot_es_a_stadiont_a_Q ... |
|
| mamácska |
|
Hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés, sikkasztás is szerepel abban a feljelentésben, amit a napokban postáz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a rendőrségnek az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gazdálkodásával összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet.
A lap arról ír, hogy egy feljelentés nyomán a Nemzeti Nyomozó Irodának kell eljárnia. Korábban az Index írt arról, hogy az önkormányzat 2013-ban indult Híd a munka világába program forrásait nem a céloknak megfelelően használták fel, a listán például autóbérlés és ingatlanvásárlás is szerepel irreális áron. Az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma is vizsgálódott, de ennek eredményéről a lapnak nem adtak tájékoztatást.
www.hirtv.hu |
|
| mamácska |
|
Aktuális helyzetjelentést adott a Fővárosi Főügyészség arról, hogy állnak a brókerbotránnyal kapcsolatos nyomozásokkal. Eszerint a Buda-Cahsnél 68 milliárd forint értékben foglaltak le vagyontárgyakat, ez az ügyészség szerint hatmilliárddal több, mint a kárérték. A Quaestornál is megkezdte a vagyontárgyak lefoglalását a hatóság.
A Fővárosi Főügyészség fokozott felügyelete mellett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda által a Buda-Cash és Quaestor ügyekben folytatott nyomozásokban sikerült sikerült a gyanúsításokat közölni és a szükséges kényszerintézkedéseket megtenni – írta pénteki közleményében az ügyészség.
A Buda-Cash ügyben a nyomozó hatóság „sikeres vagyonbiztosítási intézkedéseket tett”. Ez azt jelenti, hogy mintegy 68 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le ingatlanok, üzletrészek, bankszámlák, ingóságok és készpénz formájában. Az ügyészség szerint az eddig feltárt összesített kárérték mintegy 62 milliárd forint.
|
|
|