Téma: Határterületek a tudományban |
|
Bátky János |
|
Az a baj, hogy én egyfajta szerves antennát keresek az emberben és nem találom az analógiát. Igaz, ahogy kujtorgo írta, azt se tudjuk, mi a média. |
|
HAME |
|
Melyik részét nem érted? |
|
Bátky János |
|
Ejha. Én ezt nem veszem, de látom, hogy Te érted |
|
kujtorgo |
|
Off. Én kujtorgok ide-oda, közben reszelgetem a körmeimet. On. |
|
HAME |
|
Elektromosság szempontjából minden működhet antennaként, aminek van vezetőképessége. Folyadékból is lehetne antennát csinálni, csak valamilyen módon stabilizálni kell a formáját, pl üvegcsőbe önteni. Persze csontcsőbe is lehet, ha neked úgy jobban tetszik. A használatos antennák valamilyen rezonancia áramkörök. Ez által előszűrik a fehérzajból a kívánt frekvenciát. A "hasznost" felerősítik, a haszontalant legyengítik. Nagy durvaságban itt is érvényes a Gauss-görbe elv (a területe 1), csak a görbe girbegurbább. A másik erősítési effektus az irányhatás. Ugyanaz érvényes mint a frekvenciánál, csak 3D-ben. Az antenna iránya a polarizációval függ össze, de a polarizáció csak rövidebb hullámhosszakon kezd bejátszani. A rádióhullám ugyanúgy mint a fény a tükröződő felületen bizonyos beesési szög alatt polarizálódik, méghozzá a túkröző felülettel párhuzamosan. Ez nem azt jelenti, hogy a felület forgatná a polarizációt, hanem azt, hogy a polarizálatlan, azaz össze-vissza polarizált hullámzásból a párhuzamost visszaveri, a többit pedig többé kevésbé elnyeli. Ezért pl. a tévéadást már eleve vízszintesre polarizálják (Magas hegyek közt pedig függőlegesre, így az adás bejut a bércek mögé is).
Az állatok megérzése pedig azért jobb, mert náluk a gondolkodás nem nyomta el az ösztönök nagy részét. De az ösztön sem valami okkult dolog, hanem egyszerűen érzékenység bizonyos fizikai jelenségekre, valamint ezen érzékenység által kiváltott célzatos reakció. Pl. az infrahangok, amelyek a földrengés előjátékát is képviselik az embernél is rosszullétet, pánikhangulatot idéznek elő, de míg az állatok célzatosan menekülni kezdenek nyílt terep felé, az ember legfeljebb panaszkodni kezd.
|
|
Bátky János |
|
Rég jártál erre kedves kujtorgo, ennyire nem lehet unalmas a topik. És friss elmére mindig szükség van, főleg ilyen forradalmi gondolatok kibontakozásának idején
Tehát nem hang, nem fény. Egyéb lehetőség? Hullámon kívül mi tud terjedni? Elhajított kő...
Ezért gondoltam, bár részemről zűrös, de a zajoddal harmonizál: a kvantumhabra, ami egyfajta zaj, csak azt nem tudom elképzelni, hogy ez az organikus mobil miképp ad vagy vesz onnan infót.
Ha jól emlékszem, ennek elvi lehetőségére a Heisenberg-relációk utaltak, majd egy fizikus kimutatta a róla elnevezett Casimir-effektus létezését. Na, ebben kell hullámot gerjeszteni vagy lenne még esetleg egy másik lehetőség... |
|
kujtorgo |
|
Ha létezik a dolog, akkor feltehetően nem a szokásos frekvencia, vagy egyéb jellemzők körében kell keresni, mert akkor már véletlenül vette volna az "adást" valamelyik műszer. (Persze lehet, hogy vette, csak "zaj"-nak minősítette, mert a kódja, nyelve nem volt ismerős.) A Röntgen sugárzást is - ha jól emlékszem - véletlenül fedezték fel. |
|
Bátky János |
|
Rádiósok. Milyen antennákat tudtok elképzelni?
Pl. lehetne építeni folyadék-antennát?
Az állatok megérézse állítólag jobb, mint az emberé. Mondjuk a gerincük sokszor kb. vízszintes.
Mi a különbség egy vízszintes és egy függőleges antenna vételi lehetőségei között? Régen mondjuk a Sokol behozta kicsit talán a VoA-t(?) a ferrit-antennájával, de gondolom egy Yagi már komolyabb...
Hame mester, adóvevő helyett mobilt is vehetünk, nem? Az legalább duplex. |
|
onogur |
|
NA nekem a fizika nem kenyerem, de ez köztudott. Anno decibel nagy CB-rádiós voltam, úgy 1980 körül. Innen Pöstről egy Budakeszi illetőségű lakossal képtelenség volt kapcsolatot teremteni, viszont jókat beszélgettünk a Portugáliában élő magyar származású Elizabettel, meg rengeteg digóval, akik Nápoly alatt laktak. Persze csak akkor működött a dolog, ha SSB üzemmódban nyomtuk. Amivel soxoros távolságot lehetett elérni, viszont a hang úgy gyütt át, mintha a partner héliumot szítt vón, szóval szopránban. Szóval az ionoszféráról visszaverődő izék csak jó nagy távolságok ( 1500-2000 km ) esetén müxöttek. |
|
HAME |
|
szeintem úgy a néhány 100 kHz-es tartományig semmit, csak megy magának, aztán a különböző frekvenciájú frekvenciák a különböző -szférákról kiülönböző mértékben visszaverődnek. Ha jól emléxem az URH sáv úgy sacc per kábé 100 %-ban verődik vissza az ionoszféráról. Vagy ez az a sáv, amelyik 100 %-ban kimegy a zűrbe. Vagy valami ijesmi (nem híradástechnikát végeztem). |
|
Bátky János |
|
...mert ott tartottunk, az emberszerű organizmust akarjuk felruházni... |
|
Bátky János |
|
Rendben. Tudom, hogy vízben kb. 1.2 km/s, vasban kb. 5 km/s a sebesség... a skin-effect is rémlik. De az alacsony frekijű elektromágneses hullám mit csinál a légkörben? |
|
HAME |
|
izé... meg kell különböztetni a mechanikai hullámzást az elektromágnesestől. A mechanikai hullámzás igen jól terjed a szilárd és folyékony testekben néhány száz kHz tartományig, ám lassan (néhány km/s) Az elektromágneses hullámzás nem a testek mechanikus, hanem az elektromos és mágneses tulajdonságaitól függ. Jelentkezik egy ún. bőrhatás, azaz az elektromágneses hullám csak egy bizonyos mértékben képes behatolni az anyagba. A behatolási mélység fordított arányban van az anyag prmeabilitásával és vezetőképességével. Pl. egy porcelán melynek a vezetőképessége igen-igen alacsony, a permeabilitása pedig ~1, alig árnyékol bármiféle hullámhosszt. A réznek hiába kisebb a permeabilitása 1-nél, a vezetőképessége igen magas, ezért az elektromos hullám praktice csak a felületén halad. Ugyanez a helyzet az acélnál, csak ott a mágneses komponens kavar be. Mindez tisztán persze csak a rádifrekvenciás tartományokra érvényes. Magasabb frekvenciáknál (pl. fény) komplikálódik a helyzet azzal, hogy a hullámhossz molekulányi és/vagy atomi méretekre csökken, így már maga az anyag "mechanikus" atomszerkezete a meghatározó. További hullámhosszcsökkenésnél a sugárzás már ez alatt a tartomány alatt van igy a röntgensugárzás "akadálytalanul" jut át az anyagok többségén. |
|
Bátky János |
|
(Isten azért tett engem hüjévé, mert rám így is szüksége lehetett a nagy egészben. Erre büszke vagyok!) |
|
Bátky János |
|
Egyszer úgy képzeltem, a világ megismerhető. Már tudom, hogy számomra nehezen vagy egyáltalán nem, de miért adnám fel, ha érdekel? |
|
Rendes Kis |
|
No, aszem, ez az a pont, ahol a csavarok száma meghaladja a centripetális erőmet ... |
|
Bátky János |
|
Igen, mondjuk a bálnák, ha jól tudom, infrával nyomulnak és az elefántok is, amikor lábukkal megdobbantják a talajt... |
|
Bátky János |
|
Mi ez? Á la Shannon?
7 Hz-es hullám visszaverődik az ionoszféráról? |
|
HAME |
|
MInden a környezettől függ. Ha pl. a megérzendő jelenség a tenger alatt tartózkodik, akkor az elmag hullámzásból mindenképp alacsony frekvencia kell. 7 Hz-es frekvencián akár néhány kilométert is megtehet a "sugár" víz alatt. De itt is érvényes, hogy a vivőfrekvenciának min. 2x magasabbnak kell lennie, mint a hasznos információ frekvenciája. |
|
Bátky János |
|
OK. Akkor fel kell tételeznünk, hogy ez a kütyü elektromágneses hullámot bocsát ki, mert mást nem nagyon ismerünk, ami 3D-ben továbbmegy. Hacsak nem a vákuumot modulálja...
Milyen frekvencia kellene a parajelenségek magyarázatához (elvben persze, de meg lehet-e konstruálni?), tehát mondjuk megérzés többezer kilométerről... Alacsony freki vagy magas? 7 Hz vagy 10 kHz? |
|
HAME |
|
szvsz bármilyen frekvenciát lehet érzékelni, ha céltudatosan mérni akarjuk azt. Minden csak metódus kérdése. Igen magas frekvenciáknál kezd dialektikussá válni a feladat. Kezd(het) bekavarni a méret és az időkvantum, azaz hullámhossz és periódusidő. Igen alacsony frekvenciáknál - mondjuk 1000 éves priódusidő - pedig az emberi generációk érdeklődése lehet a probléma. Habár az emberi léptékű információáramlás szempontjából ez a frekvencia nem mérvadó. Ilyen frekvenciával kb. 2200 évenként lehetne egy bitnyi hasznos infót átvinni. De láttam egy érdekes rajzfilmet, ahol egy szikla szemlélte a világot. |
|
Bátky János |
|
Mit zrikálsz? Van szakma, hobbi és a harmadikra nem emlékszem
Te is tettél egyszer esküt, 5 év után. Komolyan veszem, amikor nem röhögök rajta. |
|
Rendes Kis |
|
Az imént még statisztikai egyenletekkel akartál boldogulni ... |
|
Bátky János |
|
Borúlátó cinizmusodnál csak atavisztikus szarkazmusod a nagyobb. Én megmondtam. |
|
mpd |
|
Boldogság nem létezik, ez csak egy mondvacsinált fogalom. |
|
|