| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| mpd |
|
Ian Stewart matematikus könyvét A természet számai címen
Megvan! Ha jól emléxek, a nyáron adtam kölcsön egy kartácsnak  |
|
| Bátky János |
|
|
Saját véleményem az a számmisztikáról, hogy ha találok egy olyan elméletet, amely a tapasztalataimnak nem mond ellent -most a tanáraim ne figyeljenek ide-, akkor hajlamos vagyok megfontolni... |
|
| Bátky János |
|
"Ami a (jó) modellekkel kapcsolatban nekem gondot jelent: vajon oksági, magyarázó összefüggést mutat a matematikai képlet, vagy csak jól illeszkedik a valós folyamathoz, jó jósnak bizonyul."
Azt hiszem, is-is. Mérhető mennyiségek szerepelnek logikai összefüggésekben, a tapasztalattal összhangban. Valószínűleg lehetnek más szimbólumokra építő eltérő logikai rendszerek, de ez bevált és a többi kihalt mellőle... erősebb, mint a Windows, mondom halkan
Talán Galilei mondta, hogy a természet a matematika nyelvén beszél hozzánk. Ez szerintem nagyon precíz megállapítás.
A kézen-számolásból indult régen a matematika (természetes számok) és hosszú századok alatt jutott el az absztrakció mai fokára. S most ugyanúgy működik, mint rég. Csak sokkal kevesebben értenek hozzá. (Léteznek-e azok a dolgok, amelyekről nem tudunk... pl. 6 milliárd emberből hány hallott a Radon-Nikodim deriváltról?)
Felvetésedre egy tudománytalan kérdésem van: miért bizonyul jó jósnak? Be van-e kódolva valahogy?... |
|
| onogur |
|
|
Volgai ám az a kazányi hajóvontató nénikéd, Teeeee...! |
|
| Bátky János |
|
48 Fla Mandulis: Igen, ez volt az eredeti címe a kisregénynek.
50 mpd: igaz,igaz. Köszönöm, hogy nem férek bele
46 kujtorgo: folytatás
A tudomány és a misztika egy ideje hiatalosan szétvált. Van erről egy érdekes könyv: Bertrand Russell Miszticizmus és logikája. A misztika onnan emel be dolgokat, ami a tudománynak nem terepe, ergo nem ellenőrizhető méréssel. Állítólag tagadja az idő létét. Enélkül pedig természettudományos leírás nincs. Másfelől az ún. Occam borotvája egy általános eszköz arra, hogy ha lehet, világmagyarázatainkba ne vonjunk be felesleges elemeket (pl. a bolygókat nem angyalok tolják pályájukon).
A tudomány vizsgálja-e? A tudomány inkább a számokat vizsgálja, absztrahál, általánosít, leír, következtet. Persze vannak olyan kérdések, amelyek filozófiaiak - a végén majdnem mind az. Mondjuk, ha irracionális számból nem megszámlálhatóan sok van és racionálisból megszámlálhatóan sok, akkor várható lehet, hogy az univerzális fizikai állandók irracionális számok.
Számomra az egyik legérdekesebb Gorelik könyve volt arról, Miért háromdimenziós a tér? Ezen gondolkodva nagyon messzire lehet jutni. Kiderül, hogy mai fizikai tudásunk szerint ez kitüntetett szám abban az értelemben, hogy ha nem 3 lenne, nem lenne, aki feltegye a kérdést (erről még írhatok, ha érdekel valakit, sőt nagyon érdekes online irodalom is van hozzá).
Mint írtam, a számmisztikának nem vagyok szakértője. Az irodalma nyilván óriási. Tudok Cheiro A számok titkai című könyvéről, de inkább ajánlanám Ian Stewart matematikus könyvét A természet számai címen (sok mindenről ír, vízcsapcsepegéstől levél- és sivatagi dűne-mintákig, elég érthetően).
A prímszámokról mindössze annyit tudok, sci-fikben ilyen alapú jeleket küldenek kapcsolatfelvételre, mert a természetben nem ismernek természetes prímszám-generátort (és egyszerübb, mint a Pithagorasz-tétel bemutatása.
A szerencseszámok... A fizikusok mágikus számokról beszélnek, ezek a legstabilabb magú elemek rendszámai, ha jól tudom. |
|
| mpd |
|
Ellenfél? Kinek? Hisz ugyanazt mondjuk a Bátkaival.
Az, hogy egy asztrológus-animista-inkaimádó-atlantiszista volgai bolgárral vitatkozom néha, az megin más
 |
|
| mpd |
|
|
Én csak olvastam, de tetszett nékem is. |
|
|
| Bátky János |
|
Nehéz lesz pontosan válaszolnom, úgyhogy ne is vedd egészen készpénznek, amit a számmisztikáról írok.
Van-e tudományos alapja? Tudtommal a tudományban ilyen hivatalos terület nincs. Az okkultizmus persze foglalkozik vele numerológia néven, az aritmológia pedig (Hamvas Béla után írom) szintetikus tudás, az asztrológiához, az alkímiához, a Ji King vagy a tarot hagyományához hasonlóan.
A tudomány vizsgálja-e? Ez nehezebb ügy. Első válasz: természetesen nem. Amit 45-ben írtam, magánvéleményem. Folyt. köv.
|
|
| kujtorgo |
|
|
El tudom képzelni az érzést. Ami a (jó) modellekkel kapcsolatban nekem gondot jelent: vajon oksági, magyarázó összefüggést mutat a matematikai képlet, vagy csak jól illeszkedik a valós folyamathoz, jó jósnak bizonyul. |
|
| Bátky János |
|
Számomra az egyik legfantasztikusabb dolog a matematika (a számok és a hozzájuk kapcsolódó absztrakciók szigorú logikai elméletének) elképesztő hatékonysága gyakorlati problémákban. Mondjuk van egy fizikai jelenség. Ezt egyenlettel modellezzük. Az egyenlet lehet mondjuk veszettül bonyolult. Pl. egyszerű esetben egy szabadon eső olvadt fémcsepp hőmérsékletének időbeli alakulása változó hőmérsékletű térben. Az ember számolgat, absztrakt terekben dolgozik, amelyeknek közvetlenül semmi közük a valósághoz -úgy látszik. Majd kijőn az eredmény.
A mérnők méricskéli a hőmérsékletet és hasonló eredményre jut. Ez nekem majdnem misztikus, de jó érzés. |
|
| kujtorgo |
|
|
Van-e tudományos alapja? A tudomány vizsgálja-e? (Már a prímszámok léte, szerepe, értelmezése is része lehet egyfajta számmisztikának. De talán ide sorolhatók a természet számai. A közkeletű vélekedés a szerencse-számokról stb.) |
|
| Bátky János |
|
|
Gyere, csak gyere. Welcome to the Machine. Részemről akármi belefér Mire vagy kíváncsi? Hogyan működik vagy miért működik vagy...? |
|
| kujtorgo |
|
Ha minden ember egyforma, akkor én is hozzászólhatok....
Ha már határterület, talán még belefér: számmisztika.
Van valakinek erről valami jó ötlete? (Nekem nincs, ezért disznóság, hogy bedobom, de viszont átellenben érdekel.) |
|
|
| onogur |
|
Vigyázz, még nem ösmered kellőképpen ezt a zempédét.
Ő egy Skorpió jegyében született pógár, akinek annál jobb, minél rosszabb a helyzet.
Valamint egy mekkrökzött darvinpista, aki hókincseket meg egyéb szennyeket olvasgat.
Szóval ne ülj fel annak, amikor appszolút hüjének tetteti magát.
Veszéjes ellenfél. |
|
| Bátky János |
|
|
Érdekes "feldolgozása-áthallása" a témának Sztrugackijék Sztalkere, amelyből Tarkovszkij szép filmet készített, szeretem. |
|
| Bátky János |
|
|
A minap olvastam, hogy a Csernobil közelében lévő zárt területeken újraéledt az élővilág. Olyan amilyen, de visszamentek a medvék, bölények, az elhagyott házakban madarak ütöttek tanyát, buja a vegetáció... ember meg nem mehet oda a sugárszint miatt. Legalább marad valami a gyerekeinknek. |
|
| mpd |
|
Soha nem értettem, miért kellene legyőznünk a természetet: az a mi pusztulásunkat is jelentené.
(Emlékszel, volt az USA-ban az a kísérlet, a totál szeparált teleppel. Tán fél évig bírta..??) |
|
| Bátky János |
|
|
Igen, valószínűleg ezért sem győzhetnénk le soha a természetet, ahogy régebben hirdették. |
|
| mpd |
|
|
És végső soron, ha mégis beválik, a faj kárára lenne. |
|
| mpd |
|
Egy sci-fiben?? 
Minden leheccséges.
De neked is igazad van, az elmélet alapjaiban hibás. |
|
| Bátky János |
|
|
Igazad van, ám szerencsére a mutációk szinte kiiktathatatlanok a környezetszennyezés vagy földi és kozmikus sugárzás következtében, ráadásul a kvantummechanikai effektusok miatt is. |
|
| mpd |
|
Annak meg még kevésbé előrelátható az eredménye, bár a lehetőségek pontosan számbavehetők, de a véletlen szerepe abszolúte megnő.
|
|
| mpd |
|
Ha a mutációkat kiiktatjuk, akkor az evolúciónak nem marad más alapanyaga, csak a sodródás. Annak meg még kevésbé előrelátható az eredménye.
Másrészt, a mutánsok kiiktatásával a faj elveszti rugalmasságát, és lemond az alkalmazkodásról. |
|
|