Téma: Határterületek a tudományban |
|
|
Bátky János |
|
Nehéz lesz pontosan válaszolnom, úgyhogy ne is vedd egészen készpénznek, amit a számmisztikáról írok.
Van-e tudományos alapja? Tudtommal a tudományban ilyen hivatalos terület nincs. Az okkultizmus persze foglalkozik vele numerológia néven, az aritmológia pedig (Hamvas Béla után írom) szintetikus tudás, az asztrológiához, az alkímiához, a Ji King vagy a tarot hagyományához hasonlóan.
A tudomány vizsgálja-e? Ez nehezebb ügy. Első válasz: természetesen nem. Amit 45-ben írtam, magánvéleményem. Folyt. köv.
|
|
kujtorgo |
|
El tudom képzelni az érzést. Ami a (jó) modellekkel kapcsolatban nekem gondot jelent: vajon oksági, magyarázó összefüggést mutat a matematikai képlet, vagy csak jól illeszkedik a valós folyamathoz, jó jósnak bizonyul. |
|
Bátky János |
|
Számomra az egyik legfantasztikusabb dolog a matematika (a számok és a hozzájuk kapcsolódó absztrakciók szigorú logikai elméletének) elképesztő hatékonysága gyakorlati problémákban. Mondjuk van egy fizikai jelenség. Ezt egyenlettel modellezzük. Az egyenlet lehet mondjuk veszettül bonyolult. Pl. egyszerű esetben egy szabadon eső olvadt fémcsepp hőmérsékletének időbeli alakulása változó hőmérsékletű térben. Az ember számolgat, absztrakt terekben dolgozik, amelyeknek közvetlenül semmi közük a valósághoz -úgy látszik. Majd kijőn az eredmény.
A mérnők méricskéli a hőmérsékletet és hasonló eredményre jut. Ez nekem majdnem misztikus, de jó érzés. |
|
kujtorgo |
|
Van-e tudományos alapja? A tudomány vizsgálja-e? (Már a prímszámok léte, szerepe, értelmezése is része lehet egyfajta számmisztikának. De talán ide sorolhatók a természet számai. A közkeletű vélekedés a szerencse-számokról stb.) |
|
Bátky János |
|
Gyere, csak gyere. Welcome to the Machine. Részemről akármi belefér Mire vagy kíváncsi? Hogyan működik vagy miért működik vagy...? |
|
kujtorgo |
|
Ha minden ember egyforma, akkor én is hozzászólhatok.... Ha már határterület, talán még belefér: számmisztika. Van valakinek erről valami jó ötlete? (Nekem nincs, ezért disznóság, hogy bedobom, de viszont átellenben érdekel.) |
|
|
onogur |
|
Vigyázz, még nem ösmered kellőképpen ezt a zempédét. Ő egy Skorpió jegyében született pógár, akinek annál jobb, minél rosszabb a helyzet. Valamint egy mekkrökzött darvinpista, aki hókincseket meg egyéb szennyeket olvasgat. Szóval ne ülj fel annak, amikor appszolút hüjének tetteti magát. Veszéjes ellenfél. |
|
Bátky János |
|
Érdekes "feldolgozása-áthallása" a témának Sztrugackijék Sztalkere, amelyből Tarkovszkij szép filmet készített, szeretem. |
|
Bátky János |
|
A minap olvastam, hogy a Csernobil közelében lévő zárt területeken újraéledt az élővilág. Olyan amilyen, de visszamentek a medvék, bölények, az elhagyott házakban madarak ütöttek tanyát, buja a vegetáció... ember meg nem mehet oda a sugárszint miatt. Legalább marad valami a gyerekeinknek. |
|
mpd |
|
Soha nem értettem, miért kellene legyőznünk a természetet: az a mi pusztulásunkat is jelentené. (Emlékszel, volt az USA-ban az a kísérlet, a totál szeparált teleppel. Tán fél évig bírta..??) |
|
Bátky János |
|
Igen, valószínűleg ezért sem győzhetnénk le soha a természetet, ahogy régebben hirdették. |
|
mpd |
|
És végső soron, ha mégis beválik, a faj kárára lenne. |
|
mpd |
|
Egy sci-fiben?? Minden leheccséges. De neked is igazad van, az elmélet alapjaiban hibás. |
|
Bátky János |
|
Igazad van, ám szerencsére a mutációk szinte kiiktathatatlanok a környezetszennyezés vagy földi és kozmikus sugárzás következtében, ráadásul a kvantummechanikai effektusok miatt is. |
|
mpd |
|
Annak meg még kevésbé előrelátható az eredménye, bár a lehetőségek pontosan számbavehetők, de a véletlen szerepe abszolúte megnő.
|
|
mpd |
|
Ha a mutációkat kiiktatjuk, akkor az evolúciónak nem marad más alapanyaga, csak a sodródás. Annak meg még kevésbé előrelátható az eredménye. Másrészt, a mutánsok kiiktatásával a faj elveszti rugalmasságát, és lemond az alkalmazkodásról. |
|
Bátky János |
|
Lécci ne szállj ki, mert akkor egyedül maradok itt és rámzárják a topikot... beszéljünk másról? Egyszer rég foglalkoztam lángokkal. A NASA most is vizsgálja az égést mikrogravitációban. |
|
onogur |
|
Nnna, mosvan tele a zösszes farkam Veled. Majd gondolkodom valami frappáns válaszon, ha nem sikerül, akkor kiszállok. Hogyaza.... |
|
Bátky János |
|
Lehetetlenséget mondasz, lásd be. A pszichohistóriai egyenletek LEÍRJÁK a valóságot, nem módosítják.
Az egyenletek megadják a mutáns feltűnési valószínűségét. Ezekből lehetetlen -és nem is lenne célszerű- egy létező alak kiiktatása. Az egyenletek pedig csak akkor hatnak a valóságra, ha kiderül, hogy léteznek. |
|
onogur |
|
Márpedig a Második Alapítvány létrehozásának egyetlen indoka az volt, hogy a mutánsokat KIIKTASSA az egyenletből. Felderítse, körülhatárolja, megsemmisítse, majd a jövendőbeli eseményeket visszaterelje az eredetileg eltervezett kerékvágásba. |
|
Bátky János |
|
Részben igaz.
A hőhíd-elmélet tényleg arról szól, hogy a Főtáv télen a pillangó-effektussal szállít meleget Budapestre az egyenlítői övezetből az orosz gáz kiváltására.
Ha jól tudom, a Második Alapítványt ténylegesen azért kellett létrehozni, mert az Alapítvány egyszerűbb matematikai apparátusa nem volt elégséges egy lehetséges mutáns előrejelzésére. A mutánsokat nem lehet és nem is kell kiiktatni az egyenletekből, azoknak az a dolguk, hogy megmutassák, lehetséges különleges képességekkel rendelkező egyedek megjelenése. |
|
onogur |
|
Nadehát elftársam! Miről is szól a történet? Arról, hogy az ember nevű fehérjehalmaz által kialakított rencer naggyábúl ugyanúgy működik, ahogy az egyéb alapon müxő törvényszerűségek határozzák meg a tudomány minden ágát. Jó, van káoszelmélet Amazonas őserdejében szárnyát billegtető lepkékkel, melyek hurrikánokat okoznak nyúorlinszban, de ezeket most haggyuk. Tehát. A matematikai számítások alapjait úgy kell felállítani, hogy nem feltételezünk MUTÁNS beavatkozást a rencerünkbe. De mivel tudjuk, hogy "mutánsok márpedig léteznek", szükséges létrehoznunk egy olyan szervezetet, mely ezeket a mutánsokat figyeli és megpróbálja kiiktatni az egyenletből. |
|
Bátky János |
|
Ha jól tudom, a modellezés fő kérdése az lenne, milyen függő változókat és milyen függetleneket kell felvenni, melyek lennének mérhetőek és melyek nem. Valószínűségeket bármely eseményhez hozzá lehet rendelni (térben és időben akár), ha az eseményteret az Univerzumra terjesztjük ki.
Az elmélet még azt is megmondhatná, milyen valószínűséggel nagyobb az Öszvér orra a Főnökéénél.
A benne levés valószínűsége 1. Ezzel kész is vagyunk a normálási feltétellel |
|