| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
elszakad önnön hatalmasságának mítoszától
lapis lazuli, pedig szerintem minden jel arra mutat, az ember tényleg hatalmas. De úgy, ahogyan a rabbi mondta (374 bejegyzés vége) |
|
| Bátky János |
|
Jó. Rendben.
1. Tegyük fel, hogy minden az isteni terv része. Akkor lényegtelen, hogyan, mire emlékeznek, ami fontos, hogy fennmaradjon nagyon hosszú ideig, benne is lesz. Bárki is húzza meg a szöveget később a saját szája íze szerint.
2. Mi az, amire egészen pontosan kellett emlékezniük? Szerintem ami fontos volt, az bele is került. Szerinted pl. az Újszövetségből mi a legfontosabb, mi a kevésbé fontos és mi az, ami lényegtelen? A csodákat hogyan ítéljük meg kívülállóként vagy hogyan állítsunk fel közöttük sorrendet? Szerintem kétségtelenül a kereszthalál és a feltámadás a legfontosabb.
off Egy egészen más példa: vajon Newton Principiájából mi a fontos? Mi maradt meg napjainkra az oktatásban? on
Laikusként úgy látom, az Újszövetség három szinoptikus evangéliuma és még Jánosé rendesen körülírja Jézus lehetséges életét. Részemről érdekes, hogy az ezoterikus Tamás evangéliumát kihagyták, amelyben olyan utalások vannak, amelyek más vallások tanításaival harmonizálnak...
Bármely szent könyv célja valamilyen fontos szakrális tudás átörökítése, üzenet az utókornak: ne felejtsd a kiindulópontot.
Sajnos elfelejtettem, melyik rabbi mondta: Az egyik zsebedben mindig az legyen, a világot neked teremtették. A másikban pedig az, hogy por és hamu vagy. |
|
| gyaloggos |
|
Ez így van, de:
pl. Jézus "itteni" tanításai,és a között, amire ezt papírra vetették a tanítványok, idő telt el.
Nem biztos, hogy mindenre egészen pontosan emlékeztek.
|
|
| Bátky János |
|
Első állításod felületileg igaz. Az ember önmaga is meghatározott szabályok összessége (akár természettudományos szempontból is), a metafizikai tanítások szerint pedig az univerzum vetülete. Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van (HT).
Ha az embert objektív folyamatok határozzák meg, akkor szubjektivitása csak az őt létrehozó objektív törvényszerűségek tükrében fogható meg. Ilyen módon a szubjektivitás egyfajta látens objektivitás.
Másfelől a különböző vallások szent könyvei közös szellemi eredetre utalnak, ami lényegüket tekinti (most megpróbálom a különböző történelmi behatásokat megkerülni). Olyanok, mint egy földre esett és széttört tükör darabjai, mindegyik tükör más részét őrizte meg valaminek, ami közös lényegük. Más-más részét mutatják az égboltnak, de lényegük egy. Szerintem. |
|
| gyaloggos |
|
A vallás emberek által meghatározott szabályok összesége, ezért nem lehet objektív.
A Hit pedig híd Isten, és ember között! Viszont, a hitnek egyáltalán nem feltétlenül szükséges vallással párosulnia, míg a vallás alapja a hit.
|
|
| Bátky János |
|
Én vettem.
Szóval? Valamely vallásalapító köré az idő elteltével egyre nagyobb közösség szerveződik, valamilyen formában szent iratok kanonizálódnak, amelyek a közösség számára útmutatást közvetítenek az élet számos kérdésében. Ezek részben a mindennapi életre, részben a közösen egyelőre nem megélhető világra vonatkozó vagy onnan táplálkozó erkölcsi szabályok összessége... |
|
|
|
| Bátky János |
|
|
Nem hiszem, hogy ez probléma. El kell kezdeni, szvsz. |
|
| mpd |
|
Mit említettem én?!
Te összefogtál Onogurral, hogy meghülyíccsetek!! |
|
| Bátky János |
|
Ez egy érdekes felvetés. Innen el is kezdhetjük a vitát. Illetve a kijelentés szerint be is fejezhetjük.
Mi a vallás? Definíció?
Mi az, hogy objektív? Bárki által ellenőrizhető, kipróbálható dolog. |
|
| mpd |
|
Ne azért olvasd el az ajánlott könyveket, hogy itt hozzá tudj szólni....
hanem azért, mert jók, érdekesek, értékesek.
""vanank olyan kérdések, amiket nem feltétlenül kell megválaszolni.""
Emlékszem ilyenekre, pl. gyerekkoromból:
- Ki rúgta be labdával az ablakot?! |
|
| gyaloggos |
|
KI
Szóval, az általad említett topicban is a következő a problem:
Külön kell választani a hitet, a vallást, meg az objektív valóságot!
ON |
|
|
| lapis lazuli |
|
Nézd, ha mindenhez úgy szólnék hozzá, hogy több száz oldalas szakirodalmat olvasok előtte, azt hiszem, evésen kívül semmire nem használhatnám a számat.
Tanultam az evolúcióról ezt-azt az erdőmérnökin meg a gazdasági agrármérnökin is, meg gimiben is, ennél jobban sosem érdekelt a téma.
Számomra az evolúció nem tudomány, hanem filozófia. A mutáció létét és a fajok fejlődését sosem vontam kétségbe. Az egyetlen, amit kétségbe vonok, az az, hogy mindent a káosz és a véletlen vezérel. Szerintem ha az ember kinyitja a szívét, lelkét és elszakad önnön hatalmasságának mítoszától rájön, hogy több dolog van a Földön, mintsem gondolná, és az őskáosz rendező elv, elme nélkül bizony csak őskáosz marad, illetőleg vanank olyan kérdések, amiket nem feltétlenül kell megválaszolni. |
|
| Bátky János |
|
|
Jó, jó tudom, meg nem is vagyok sértődős. De a hozzászólnivalód azért érdekel lapis lazuli fejtegetéseihez. |
|
| mpd |
|
Nem úgy értem......
Nem biztos, hogy meg tudjuk ítélni.
Éppen hogy hízelegni akartam. |
|
| Bátky János |
|
Bántasz. Melyik részt fordítsam le? Vagy írjak látható tintával? |
|
| mpd |
|
Remélem, szóltok, ha baromságot írok
Feltéve, hogy észrevesszük. |
|
| mpd |
|
Várjál Barátom.
Szemlátomást nem jók a forrásaid. A Magellán alapján nem lehet evolúcióról társalogni, mert csapongani fog az ember.
Olvasd el kezdetnek Dawkins: Folyam az Édenkertből c. könyvét.
Hasonlóan jó, érthető és színvonalas Leakey: Az emberiség eredete valamint Spencer Wells: Az ember útja c. könyve is. Hidd el, tetszeni fog mind. A darwinizmus modern értelmezését találod Steve Jones: Darwin szelleme c. könyvében. |
|
| Bátky János |
|
Szerintem maga az evolúció elmélete is azért alakul ki, mert az ember a saját istene akar lenni, nem tudja elfogadni, hogy vannak dolgok, amiknek az okát képtelen megmagyarázni.
"Az ember halandó isten. Isten halhatatlan ember." (Hermész Triszmegisztosz)
A többiről úgy gondolom, megnyugtató válasz még messze nincs, de a két vonal nem zárja ki egymást. A magasabbrendű akaratot Te is ott jeleníted meg, ahol a tudomány már nem gazdálkodik. Hasonló helyre akartam kilyukadni Rendes Kis Vallás és objektivitás topikjában, sikertelenül egyelőre, mert nem tudtam megszólaltatni senkit
Objektív-e a vallás? Mert ha az, akkor objektívnek hitt természettudományos módszerekkel kutatható... csak a megfelelő eszközöket kell megtalálni. Remélem, szóltok, ha baromságot írok! |
|
| lapis lazuli |
|
Kinek mi a megnyugtatóbb.
Azt hinni, hogy egy pacától származunk, és fejlődésünk furcsa véletlenek sorozata, melyet mi, mint a legokosabb lény a földön, simán megmagyarázunk mindenféle tudománnyal, vagy pedig azt, hogy a létünk egy magasabbrendű elme akaratának és odafigyelésének következménye.
Nekem ez az utóbbi szimpatikusabb, és a kérdéseimre is több választ ad, mint az, hogy egészen véletlenül pont akkor alakult ki egy mutáció egy pont olyan egyedben, amikor pont megfelelő volt a körülmény, és azt az egyedet pont nem ette meg egy ragadozó, pont szaporodott vele a fajtársa (a mutánsokkal nem nagyon szeretnek) és a mutációja pont öröklődő volt, és mindez véletlenül oda vezetett, hogy most ütögetem a billentyűzetet, és véletlenül pont tökre nem folytatódik egy csomó faj esetében több tíz illetve százezer év óta, mert csak.
Szerintem maga az evolúció elmélete is azért alakul ki, mert az ember a saját istene akar lenni, nem tudja elfogadni, hogy vannak dolgok, amiknek az okát képtelen megmagyarázni.
A britt genetikai teszt pedig azért gázos, mert mitokondrionális dns-t mutattak ki, ezért elég valószinűtlen, hogy a különböző embertörzsek szaporodása 3 nőből indul ki, hiszen ugyi volt pár bevándorlás, és ha a bevándorlók nem írtották ki mind egy szálig az előttük ott élőket, akkor bezony több ősnek kellene lennie, mert a mitokondrionális dns változatlanul öröklődik anyáról gyerekre. |
|
| Bátky János |
|
|
Ebben igazad van, az alagúteffektus pl. önmagában is létrehozhat mutációt, a kozmikus sugárzásról és a természetes radioaktivitásról nem is beszélve. Újabban pedig a környezetkárosító hatások is bejátszanak. |
|
| Bátky János |
|
A mutációk sorozatával pedig az a bajom, hogy ha semmi felsőbb tervezettséget nem feltételezünk, akkor olyannyira valószinűtlen a mutációk során kialakuló evolúció, ami statisztikailag leírhatatlan,...
Attól tartok, a mutáció tojik a statisztikai modellezésre... másfelől a számok furcsa dolgok... pl. +000 teszt:
Ha 1-től 1000-ig számolsz, minden másodpercben kimondva egy számot, kb. 16 percig tart.
1-től 1000,000-ig ugyanígy, napi 8 órán át, az kb. 35 napig tart.
1-től 1,000,000,000-ig napi 8 órán át: kb. 95 évig tart. (legalább, mert a másodpercenkénti egy szám kimondása egyre teljesíthetetlenebb)
Az evolúciónak kb. 3 milliárd éve volt a mai állapotok előidézésére. Nehéz megítélni, ez az idő a szerves fejlődésben megkövetel-e külső beavatkozást vagy sem. |
|
| mpd |
|
A mutációk adják a változatosságot, amin a természetes szelekció dolgozhat.
Ez így együtt az evolúció. A mutáció nem szükségszerűen kell hozzá, más is okozhatna változatosságot. Van is ilyesmi, pl. a rekombináció során a kromoszómák darabkáinak cseréje, crossing over; vagy a sodródás..... |
|
|