| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| mandala |
|
Figyássz!... Kevered a mandalát a mandulával! 
|
|
| gajo |
|
Nem ettem én mandalát...  |
|
| gajo |
|
Te tudsz valamit.  Antione Gravitacione a sógorod? |
|
|
| gyaloggos |
|
"csak mikroméretű tárgyak lebegtethetőek"
Egyelőre! |
|
| gajo |
|
csak mikroméretű tárgyak lebegtethetőek"
Szerettem volna lebegni |
|
| gyaloggos |
|
Szenzációs tudományos áttörésről számoltak be brit tudósok a New Journal of Physics augusztusi számában: képesek ultra-kisméretű tárgyak lebegtetésére. A felfedezés forradalmat hozhat a mikrogépek világában
A fizikusok „hihetetlen levitációs hatásokat” képesek elérni az úgynevezett Casimir-erő befolyásolásával, amely normál esetben kvantumszintű erőhatások segítségével két felület összetapadásáért felelős. A jelenség alkalmas lehet olyan hétköznapi használati tárgyak továbbfejlesztésére, mint például az autókba szerelt légzsákok vagy a számítógépek chipjei – közölte Ulf Leonhardt professzor és Dr. Thomas Philbin, a Szent András Egyetem két kutatója.
A Casimir-erő – melyet 1948-ban fedeztek fel, és először 1997-ben sikerült megmérni – megfigyelhető például a gekkóknál, melyek képesek a különböző felületekhez tapadni mindössze egyetlen ujjuk használatával. A brit kutatók most képesek megfordítani az erőhatást, így a vizsgált testek között vákuumszerű tapadás helyett taszítás lép fel.
„A Casimir-erő a felelős a súrlódásért a nanovilágban, különösen egyes mikro-elektromechanikai rendszerek esetén” – írta Leonhardt a New Journal of Physics augusztusi számában. A mikro- és nanogépek sokkal simábban, egyenletesebben működtethetőek, akár súrlódásmentesen is, ha képesek vagyunk uralni a Casimir-erőt. A mikrogépek alkatrészei összetapadás helyett egymás mellett lebeghetnének.
A legújabb felfedezések segítségével azonban csak mikroméretű tárgyak lebegtethetőek. Elméletben egyszer lehetségessé válhat az emberi levitáció is, ám a professzor szerint ez még a távoli jövő kérdése. A manipulálható kvantumerő nagyon gyenge, és csak extrém rövid távolságra terjed ki a hatása.
|
|
| Bátky János |
|
|
Hozzátenném, sötétben is lehet használni a másodlagos sugárzás miatt |
|
| HAME |
|
igen a fekete lyuk köré csak egy antigravitációs köppeny kell, melyre egy szabályozható nyílást kell felszerelni.
Kicsit megnyitod a szelepet mindent beszív, ami az útjába kerül, ám sose kell a porzsákot űríteni és energia sem kell hozzá. Az egész elfér egy gyufásdobozban, így állandóan magával hordhatja az ember. Egy hátránya van, amit egyser beszívott, attól elbúcsúzhatunk, tehát az értékeket porszívózás elött jobb összegyűjteni.
Vigyázni kell továbbá, nehogy magunk felé fordítva nyissuk ki, mert akkor sanyi. |
|
| gajo |
|
Akréciós korong, ide, vagy oda, ezt szabadalmaztatni kellene. Az aszteroida övezet másfél milliós törmelékét beszippantani.  |
|
| HAME |
|
|
hogy milyen az akréciós korong, azt nem tudom, de igen. |
|
| Bátky János |
|
ezek alkotják a kisgömböc akkréciós korongját... |
|
| HAME |
|
nagyon jól szív csak vigyázni kell vele.
Egy óvatlan pillanat és nemcsak a port, de a szőnyeget, a szobát és a házat is beszippantja... |
|
|
| gajo |
|
"Stimmel, kb. 8 mm a Föld Schwarzschild-sugara"
És porszívónak is lehetne használni?
|
|
| HAME |
|
|
Hát ez végülis az egyhelyben álldogáló fekete likkal is így van. |
|
| Bátky János |
|
|
Tehát egy nem 0 nyugalmi tömegű tárgyról, amely a fénysebesség közelében mozog, semmiféle "szerkezeti információt" nem tudunk szerezni, mert az eseményhorizont nem engedi látni, hogy űrhajóról vagy bármi másról van szó... Detektálni persze tudhatnánk a gravitációs hatása alapján. |
|
| HAME |
|
hehe, azért nem akkora hülyeség, előszörre írtam (majdnem) jól, csak nem "ráadásul", azaz és, hanem vagy.
Vagy nem érdekes, hogy 1,41c, mert viszonyított - ekkor viszont hamarabb kilép a fény a gömbből, mint ahogy a szélére ér, vagy bent marad a gömbben (a mozgó szakaszban), akkor viszont a külső számára maga a fény fog gyorsabban haladni, mint c.  |
|
| Bátky János |
|
nem akartam szólni, kíváncsi voltam, észreveszed-e... |
|
| HAME |
|
upsz, az 1,4 c hülyeség, mert a két inerciarendszernek semmi köze egymáshoz, úgyhogy nyugodtan lehet akármennyi.
Az viszont aggályos lenne, hogy a fényötty kilépne a "gömből" még mielött elérné a szélét. |
|
| HAME |
|
szerintem globalice megy össze.
Gondold el: egy fénysebességgel mozgó gömb a mozgás irányára (legyen a vízszintes) merőleges irányból nézve egy szakasszá zsugorodna. ha a középpontjábol a szakasz végpontjának irányába (azaz függőlegesen) kibocsájtanának egy fényimpulzust az a gömb középpontjához képest 1,4 c-vel (pitagórasz) távolodna. ráadásul kilépne a gömbből, pedig benne kéne haladnia.
Továbbá, másmilyen lenne az idő a mozgás és más a mozgásra merőleges irányban. |
|
| Bátky János |
|
Valóban, a gyök lemaradt a nevezőben...
Tehát azt mondod, van itt egy sugárszerű hossz, ami összemegy. De csak a mozgás irányában vett méret csökken, nem? Akkor egy ellipszoidot kapunk... |
|
| HAME |
|
ezután a következő R=R0*sqrt(1-v^2/c^2) :-]
(a tiédnél lemaradt a gyökvonás, de gondolom csak slendriánságból)
|
|
| Bátky János |
|
Nem értem...
m= m0/(1-v^2/c^2)... és ezután?
|
|
| Rendes Kis |
|
Közben - mivel az orosz-svájci hokimeccs erősen monoton volt - leképleteztem ezt a mozgó fekete lyukat ...
|
|