| Téma: Határterületek a tudományban |
|
|
| gyaloggos |
|
"csak mikroméretű tárgyak lebegtethetőek"
Egyelőre! |
|
| gajo |
|
csak mikroméretű tárgyak lebegtethetőek"
Szerettem volna lebegni |
|
| gyaloggos |
|
Szenzációs tudományos áttörésről számoltak be brit tudósok a New Journal of Physics augusztusi számában: képesek ultra-kisméretű tárgyak lebegtetésére. A felfedezés forradalmat hozhat a mikrogépek világában
A fizikusok „hihetetlen levitációs hatásokat” képesek elérni az úgynevezett Casimir-erő befolyásolásával, amely normál esetben kvantumszintű erőhatások segítségével két felület összetapadásáért felelős. A jelenség alkalmas lehet olyan hétköznapi használati tárgyak továbbfejlesztésére, mint például az autókba szerelt légzsákok vagy a számítógépek chipjei – közölte Ulf Leonhardt professzor és Dr. Thomas Philbin, a Szent András Egyetem két kutatója.
A Casimir-erő – melyet 1948-ban fedeztek fel, és először 1997-ben sikerült megmérni – megfigyelhető például a gekkóknál, melyek képesek a különböző felületekhez tapadni mindössze egyetlen ujjuk használatával. A brit kutatók most képesek megfordítani az erőhatást, így a vizsgált testek között vákuumszerű tapadás helyett taszítás lép fel.
„A Casimir-erő a felelős a súrlódásért a nanovilágban, különösen egyes mikro-elektromechanikai rendszerek esetén” – írta Leonhardt a New Journal of Physics augusztusi számában. A mikro- és nanogépek sokkal simábban, egyenletesebben működtethetőek, akár súrlódásmentesen is, ha képesek vagyunk uralni a Casimir-erőt. A mikrogépek alkatrészei összetapadás helyett egymás mellett lebeghetnének.
A legújabb felfedezések segítségével azonban csak mikroméretű tárgyak lebegtethetőek. Elméletben egyszer lehetségessé válhat az emberi levitáció is, ám a professzor szerint ez még a távoli jövő kérdése. A manipulálható kvantumerő nagyon gyenge, és csak extrém rövid távolságra terjed ki a hatása.
|
|
| Bátky János |
|
Hozzátenném, sötétben is lehet használni a másodlagos sugárzás miatt |
|
| HAME |
|
igen a fekete lyuk köré csak egy antigravitációs köppeny kell, melyre egy szabályozható nyílást kell felszerelni.
Kicsit megnyitod a szelepet mindent beszív, ami az útjába kerül, ám sose kell a porzsákot űríteni és energia sem kell hozzá. Az egész elfér egy gyufásdobozban, így állandóan magával hordhatja az ember. Egy hátránya van, amit egyser beszívott, attól elbúcsúzhatunk, tehát az értékeket porszívózás elött jobb összegyűjteni.
Vigyázni kell továbbá, nehogy magunk felé fordítva nyissuk ki, mert akkor sanyi. |
|
| gajo |
|
Akréciós korong, ide, vagy oda, ezt szabadalmaztatni kellene. Az aszteroida övezet másfél milliós törmelékét beszippantani.  |
|
| HAME |
|
|
hogy milyen az akréciós korong, azt nem tudom, de igen. |
|
| Bátky János |
|
ezek alkotják a kisgömböc akkréciós korongját... |
|
| HAME |
|
nagyon jól szív csak vigyázni kell vele.
Egy óvatlan pillanat és nemcsak a port, de a szőnyeget, a szobát és a házat is beszippantja... |
|
|
| gajo |
|
"Stimmel, kb. 8 mm a Föld Schwarzschild-sugara"
És porszívónak is lehetne használni?
|
|
| HAME |
|
|
Hát ez végülis az egyhelyben álldogáló fekete likkal is így van. |
|
| Bátky János |
|
|
Tehát egy nem 0 nyugalmi tömegű tárgyról, amely a fénysebesség közelében mozog, semmiféle "szerkezeti információt" nem tudunk szerezni, mert az eseményhorizont nem engedi látni, hogy űrhajóról vagy bármi másról van szó... Detektálni persze tudhatnánk a gravitációs hatása alapján. |
|
| HAME |
|
hehe, azért nem akkora hülyeség, előszörre írtam (majdnem) jól, csak nem "ráadásul", azaz és, hanem vagy.
Vagy nem érdekes, hogy 1,41c, mert viszonyított - ekkor viszont hamarabb kilép a fény a gömbből, mint ahogy a szélére ér, vagy bent marad a gömbben (a mozgó szakaszban), akkor viszont a külső számára maga a fény fog gyorsabban haladni, mint c.  |
|
| Bátky János |
|
nem akartam szólni, kíváncsi voltam, észreveszed-e... |
|
| HAME |
|
upsz, az 1,4 c hülyeség, mert a két inerciarendszernek semmi köze egymáshoz, úgyhogy nyugodtan lehet akármennyi.
Az viszont aggályos lenne, hogy a fényötty kilépne a "gömből" még mielött elérné a szélét. |
|
| HAME |
|
szerintem globalice megy össze.
Gondold el: egy fénysebességgel mozgó gömb a mozgás irányára (legyen a vízszintes) merőleges irányból nézve egy szakasszá zsugorodna. ha a középpontjábol a szakasz végpontjának irányába (azaz függőlegesen) kibocsájtanának egy fényimpulzust az a gömb középpontjához képest 1,4 c-vel (pitagórasz) távolodna. ráadásul kilépne a gömbből, pedig benne kéne haladnia.
Továbbá, másmilyen lenne az idő a mozgás és más a mozgásra merőleges irányban. |
|
| Bátky János |
|
Valóban, a gyök lemaradt a nevezőben...
Tehát azt mondod, van itt egy sugárszerű hossz, ami összemegy. De csak a mozgás irányában vett méret csökken, nem? Akkor egy ellipszoidot kapunk... |
|
| HAME |
|
ezután a következő R=R0*sqrt(1-v^2/c^2) :-]
(a tiédnél lemaradt a gyökvonás, de gondolom csak slendriánságból)
|
|
| Bátky János |
|
Nem értem...
m= m0/(1-v^2/c^2)... és ezután?
|
|
| Rendes Kis |
|
Közben - mivel az orosz-svájci hokimeccs erősen monoton volt - leképleteztem ezt a mozgó fekete lyukat ...
 |
|
| HAME |
|
Hát egyáltalán nem gondolom úgy.
De az ilyen egyszerű izéknél felesleges 16 oldalon tenzorokkal számolni (most azt diszkréten nem is említem, hogy tenzort utoljára 30 éve láttam tálalva, azóta már azt is elfelejtettem, hogy eszik-e, vagy isszák, és egyébként is a lineáris algebrát nem kissé utáltam). De sajna komolyabb dolgokat már csak azokkal lehet.
Közben - mivel az orosz-svájci hokimeccs erősen monoton volt - leképleteztem ezt a mozgó fekete lyukat és egy naccerűen eccerű képlet jött ki:
v^2 = c^2 - kappa*M/R
ahol
v - a feketelyukasodáshoz szükkséges sebesség
kappa - gravitációs állandó
M - nyugalmi tömeg
R - nyugalmi sugár
az egész
mivel a kappás rész pedig az ún. szökési sebesség (legyen vs) négyzete
tehát:
c^2 = v^2 + vs^2 ami egy Pithagoras-tétel.
Innen viszont már számolgathatod, hogy pl. a Földet - akár csak elméletileg is - fel lehetne-e gyorsítani egyáltalán olyan sebességre, amikor fekete lyukként viselkedne.
(Megy a Csehország-Kanada hokimecs, aminek viszont a továbbjutás a tétje, úgyhogy én most azt...) |
|
| Bátky János |
|
Stimmel, kb. 8 mm a Föld Schwarzschild-sugara.
De tényleg úgy gondolod, hogy az ÁRE-nek semmi haszna? Mondjuk forgó fekete lyuk környezetében a téridő szerkezetét nem hiszem, hogy sima szorzás-osztással ki lehetne hozni... |
|
| HAME |
|
nincs, de magad utánaszámolhatsz. Valahol, ráadásul azt hiszem ebben a topicban kiszámoltam , hogy mekkora golyóba kéne töpörödnie a Földnek ahhoz, hogy fekete lyukként viselkedjen. Érdekes módon Newton és Kepler törvényei alapján hajszálra ugyanaz az eredmény jött ki, mint a nagyképű-tenzoros-térgörbuletes-általános relativitáselméletes számítás szerint.
Azaz nyugodtan számolhatsz egyszerű egyenletekkel, sokat nem tévedsz. A különbség az és ez között, hogy itt nemcsak a méret csökken, hanem a tömeg is nő. Azaz a statikus méretcsökkenéshez képest nagyobb rádiusznál megy át a Föld fekete lyukba-
ami a négyzetgyökgammaizéket illet, oszd el az elsőt a másodikkal (v= d/t) és megkapod a "c"-t, vagy szorozd meg az időt a sebességgel és megkapod a "d" távolságot. |
|
|