Téma: Neuroscience |
|
rafiki |
|
Megpróbálok betenni egy képet!
ttp://[/url] |
|
|
iszalag |
|
(Új rovatba tettem: Elektrofiziológia, biolelektromosság) |
|
iszalag |
|
Idézet: A bioelektromosság töltéshordozói (+ és -) ionok és nem elektronok. Kritikus szerepet játszik a feszültségek fenntartásában a sejtek szinte molekuláris határhártyája. Sem az elektronokra, sem a sejt belsejének szerepére utaló direkt hipotézisek nem bizonyultak tartósnak, vagy az erre utaló állítások csak sajátosan igazak. Hosszú idő telt el, amíg az ideg- és izomaktivitást az elektromossággal kapcsolatba hozták. Megelőzően inkább más analógiákat kerestek.
Így a francia felvilágosodás szerzői (Diderot, D'Alembert, Holbach), mechanikus (folyadék, pneuma) vagy éppen obskurus magyarázatokat adtak. Newton az idegekben és a látás során az éter" vibrációs mozgásairól beszél. Ez a korszak még a vitalizmusé volt. De ír az elasztikus és elektromos spiritus" mozgásáról is (Principia, cit. Brazier, 174). A statikus elektromosságot hatása még hiába jelezte, hogy az élő szövetek fogékonyak az elektromosságra (Gray). Pedig embereket tudtak elektromossá" tenni
. |
|
iszalag |
|
Hétvégi házifeladat http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9606/labos9606.html
Idézet: Az elektrofiziológia (EF) nem azonos a neurofiziológiával vagy az ingerfiziológiával, de átfedésük jelentős. Minden sejt ingerlékeny. Válaszol az elektromos, kémiai és más ingerekre. Sőt egyen- (DC) vagy váltakozó (AC) áramot, illetve feszültséget is fenntart. Hagyományosan és pontatlanul különbséget tesznek ingerlékeny és nemingerlékeny sejtek között.
Előbbiek az ideg- és izomsejtek: De egvsejtűeknek (Paramaecium), növényeknek (Mimosa, Nitella; Chara; gyökerek; fotoszintetizáló levél) pete-, vér-, hám- és mirigysejteknek is vannak passzív és aktív elektromos tulajdonságai és reagálnak ingerekre. Sőt sejtmagok belseje és külseje között is mértek potenciálkülönbséget (ecetmuslicák nyálmirigysejtjeiben).
Ideg- és izomsejteknél tipikus esetben az elektromos feszültségkülönbség a sejt belseje és külseje közt alakul ki és ingerlésre legtöbbször gyorsan lefutó impulzus (spike = tüske) keletkezik és terjed, majd többnyire kémiai közvetítő anyagokkal újabb elektromos jelet vált más sejteken. Jellegzetes a külső ingerben és a válaszban foglalt energia aránya (trigger = ravasz-jelenség) is. A megfelelő inger energiája kicsi a válaszokban foglalt energiához képest.
Lábos Elemér írása |
|
iszalag |
|
Sőt, olvasgatom, fantasztikus - de idő kell az emésztéséhez |
|
|
rafiki |
|
Látom, nem kukkantottatok be az ajánlott honlapra. Nehogy azt higgyétek, hogy megúsztátok! Több részletben ideídézem hevét - nevét (-::
================================================== Intelligencia: minta aszimmetrikus alkalmazása. Az evolúció az a visszacsatolás, amely megváltoztatja egy minta gyakoriságát. Visszacsatolás: Hiba_jel visszavezetése a csatornán. A hiba_jel: A kimeneti_jel és a referencia_jel különbsége. A referencia_jel: Az az érték, amely kimeneti_jelként a legnagyobb mintagyakoriságot biztosítja. ==================================================
Ezek a kiinduló fogalmak. Vegyük észre, hogy a fodalmak többségét azért kellett csak definiálni, hogy az alapfogalom (az intelligencia) érthető és kezelhető legyen. Vegyük észre továbbá, hogy maga az alapdefifiníció (másrmint az intelligenciáé) milyen egyszerű, milyen jól kezelhető és mennyire távol esik a forgalomba lévő intelligencia definícióktól.
Figyeljük meg mi az a pont (illetve fogalom), ami az intelligenciát és az evolúciót összekapcsolja (a MINTA)! Itt jegyzem meg: az evolúció definíciójából az következik, hogy a tanulás és az evolúció ELVILEG nem különbözik (hiperciklusként rakódnak egymásra).
És vajon mi is ez a rejtélyes minta? Na, itt kapcsolódunk a topik témájához!
|
|
iszalag |
|
Idézet: le az ismeretekkel, zavarják a gondolkodást!
Nagyon egyetértek Majd utólag tárgyalunk |
|
rafiki |
|
Az ismeretek hiányára bárki panaszkodhat. Asszem, ebben - mármint az ismeretek hiányában - itt és most élenjárok. Éppen arról van szó azonban, hogy a hiányzó részeket SPEKULATIV eszközökkel kitöltjük. Tehát: le az ismeretekkel, zavarják a gondolkodást! |
|
rafiki |
|
Az ismeretek hiányára bárki panaszkodhat. Asszem, abben - mármint az ismeretek hiányában - itt és most élenjárok. Éppen arról van szó azonban, hogy a hiányzó részeket SPEKULATIV eszközökkel kitöltjük. Tehát: le az ismeretekkel, zavarják a gondolkodást! |
|
|
iszalag |
|
Túlzás volt, elismerem :O De olyan jó (Igaz, Platont, és Aristotelészt idéztem, de nagyon-nagyon kevésnek érzem az ismereteimet..Azért, próbálkozom.. s keresek adatokat |
|
|
iszalag |
|
Úgy érzem, mintha Platon és Arisztotelész szelleme lebegne..: Kiállhatunk a Fórum Romanumra, és minden álmunkat, képzeletünket, viziónkat megbeszélhetjük Fantasztikua! Köszönet és hála Rendes Kisnek és Neked is, kedves rafiki!
és |
|
iszalag |
|
Fő Cselekvési Vektorok
Idézet:
A FCsV-ok ebben a megközelítésben mezzo_struktúrák. A makrostruktúro olyan térbelileg is körülhatárolható részei, amelyekhez evoluciósan hasznos cselekvések rendelhetők.
Egy-egy evoluciós feladathoz egy-egy körülhatárolható mezzo_struktúra tartozik. A mezzo_struktúrák állapota meghatározza a cselekvés irányát és intenzitását
A mikrostrukturák pedig azok a cascadok, amelyek a molekuláris szinten beindulnak.. S akkor már nem tud az ember visszafordulni: újra és újra ugyanabba a zsákutcába! Csak nagy erőfeszítések árán tudjuk elkerülni..Az érzelmeink, a FCsV meghatározzák az irányt, a régi beidegződések alapján De, itt is segítségünkre siet a hit/remény/szeretet..- ami az állatvilágban nincs meg
|
|
iszalag |
|
Idézet: A legfőbb rendező elv a geometrikus adottság.
Én inkább úgy mondanám: a legfőbb limitáló tényező (ezért rendező elv egyúttal) a geometrikus adottság |
|
|
rafiki |
|
Foglaljuk össze mi is történt eddig.
Először is megnyílt ez a topik, ami mint 0. lépés nagyon is elismerésre méltó dolog.
Próbáltuk körbejárni a központi idegrendszer struktúrális vonatkozásait. Mikro szinten arra a következtetésre jutottunk, hogy az alapelemek száma kevés, azok üzemelése viszonylag átlátható és viszonylag könnyen modellezhető. A bonyolult működés a bonyolult makrostruktúra következménye. A makrostruktúra nem véletlenszerű. Jól meghatározható rendezéső_elvek alakítják ki. A legfőbb rendező elv a geometrikus adottság.
A FCsV-ok ebben a megközelítésben mezzo_struktúrák. A makrostruktúro olyan térbelileg is körülhatárolható részei, amelyekhez evoluciósan hasznos cselekvések rendelhetők. Egy-egy evoluciós feladathoz egy-egy körülhatárolható mezzo_struktúra tartozik. A mezzo_struktúrák állapota meghatározza a cselekvés irányát és intenzitását.
De vajon elég-e az, hogy jól kidolgozott mintákat kövessünk, unalomig ismételve azokat? Vajon nincs-e szükség valami másra, ami lehetővé teszi egy minta alkalmazási körének kiszélesítését olymódon, hogy megváltozzon a makrostruktúra?
Következő fejezet: Tanulás, intelligencia. ------------------------------------------
Vitalapként nézzünk meg néhány definíciót, axiomát.
http://www.meditor.hu/z_axidef.php
Az idézett honlap kicsit bevezet már a mikrostruktúrák kapcsolatrendszerébe is. [ez a következő fejezet (-::]
Jó szórakozást!
|
|
iszalag |
|
Igen, a nagyszerű dolgok, mindig egyszerűek.. |
|
rafiki |
|
Szerintem meg triviális. Eddig is tudtuk, csak nem vezettük le. |
|
iszalag |
|
Fantasztikus! /ha ezt Keresztelő Szent Jánosnak elmondhatnánk.. |
|
rafiki |
|
Akkor definiáljuk a motivációt: A SummaFCsV eredője. Mértéke pedig az origótól mért távolság. Az eredő megszabja a cselekvés irányát, a távolság pedig a cselekvés intenzitását..
|
|
|
rafiki |
|
Igen, így is jó. Az exploráció tehát visszaesik a reflexek szintjére. Jó helyen van ott. Marad a 3 tengely. |
|