| Téma: Megoldás lehet a devizahiteleseknek... |
| mamácska |
|
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az erdélyi Tusnádfürdőn rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt mondta, a kormány hamarosan dönt a személygépkocsi-devizahitelek forintosításáról – írta a napi.hu. A miniszter hozzátette, jelenleg a devizában nyújtott gépjármű- és személyi hitelek állománya közel 300 milliárd forint, a szerződések száma pedig meghaladja a 200 ezret.
Kedden a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György jelentette be, a jegybank Monetáris Tanácsa döntött arról, hogy a devizás gépkocsihitelek forintosításához 1,2 milliárd eurós kereten belül devizát biztosít. |
|
|
| mamácska |
|
A Magyar Nemzeti Bank bejelentette: 1,1 milliárd euró értékben forrást biztosít a deviza alapú autó- és személyi hitelek forintosítására. A jegybanki közlemény kínosan kerüli, hogy a forintosítási árfolyammal kapcsolatban bármilyen információt is adjon, márpedig az elmúlt napokban épp erről volt a legnagyobb vita. A piaci árfolyamon történő forintosítás ugyanis nem segítség az adósoknak.
Exkluzív pezsgő kóstoló, Corinthia Hotel Budapest, 2015. június 20., 7.900 Ft, www.pezsgoszalon.hu
A Magyar Nemzeti Bank friss közleménye szerint a devizatartalék terhére kész devizaforrást-biztosítani a devizaalapú autó- és személyi hiteleket nyújtó pénzügyi szolgáltatók részére, hogy azok forintosítsák ügyfeleik hiteleit, így szabadítva meg őket a árfolyamkockázattól.
A bejelentés önmagában nem jelent komoly meglepetést, az MNB-ről tudni lehetett, hogy dúskál a devizatartalékban, az érintett kör megmentése – a 2015. I. negyedévi adatok alapján - nagyságrendileg 1,1 milliárd eurót fog felemészteni. Emlékeztetőül a jelzálog- alapú forintosításhoz 9 milliárd euróra volt szükség.
Frankban is?
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának (MT) döntése értelmében az MNB 1,1 milliárd euró értékig biztosítja a forintosításához szükséges devizát. Érdekesség, hogy a Privártbankár.hu korábbi információi szerint ezúttal akár svájci frankban is kész a deviza-szükségletet kielégíteni a jegybank – de erről most a közlemény nem tesz említést.
A fenti összeg elegendő ahhoz, hogy a háztartások megmaradt devizahitelei is kivezetésre kerüljenek – ez a jegybank szerint stabilitási szempontból kívánatos. A devizaalapú gépjármű- és személyi-hitelállomány mintegy 250 ezer háztartás számára jelent ma még problémát, emellett jelentős a fertőzési kockázat, hiszen ezek a hiteladósok a devizahitelükön felül egyéb, jellemzően már forintosított jelzáloghitellel is rendelkeznek.
Az MT döntése értelmében az MNB kész arra, hogy feltétel nélkül, azonnal a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsássa a konverzióhoz szükséges devizát, de lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek legfeljebb egy éven át az MNB-nél tartsák a megvásárolt összeget. A lehetőség nemcsak közvetlenül a jegybanki partnerkör, hanem közvetve, a partnerkörbe tartozó intézményeken keresztül az ilyen hitelállománnyal rendelkező pénzügyi szolgáltatók (lízingcégek) teljes körének rendelkezésére áll – szól az MNB közleménye.
Milyen árfolyamon?
Bár a jegybank vezetői korábbi megnyilatkozásaikban rendre azt mondták, hogy a forintosításhoz szükséges devizát az MNB a vonatkozó törvények és az uniós eljárásrend alapján csak piaci árfolyamon nyújthatja, ez a Privátbankár.hu hírei szerint még mindig nyitott kérdés. Ismeretes, hogy a jelzáloghitelek cseréjéhez is piaci árfolyamon adta az MNB a devizát, miközben saját könyveiben így tekintélyes árfolyamnyereséget realizált, tekintve, hogy a devizatartalék a forintosítási árfolyamnál lényegesen alacsonyabb árfolyamon került be a jegybankba. A bankok szerint a január svájci frank megugrás okán a piaci árfolyamon történő forintosítás lényegében olyan hatással járna, mintha az érintett autóhitelesek lényegében nem kaptak volna vissza semmit a tisztességtelenül felszámított kamatemelések, illetve az árfolyamrés után, hiszen a két hatás lényegében kioltotta egymást. Így viszont miközben a forintosított jelzáloghitelesek nagyjából 45-70 százalékkal kisebb tőketartozással bírnak a forintosítás után, mintha arra és az elszámolásra nem került volna sor, az autóhitelesek terhei a statisztikák szerint nem, vagy maximum 5 százalékos mértékben csökkentek.
Persze, meglehet, nem ez lesz a dolog vége. Korábbi cikkünkben jeleztük, a forintosítást itt is csak "hatalmi szóval", azaz erre utaló jogszabállyal lehet majd végigvinni. Ha pedig ez így lesz, elvben lehet valamilyen megoldást találni arra is, hogy a forintosításnál ne a teljes árfolyamhatás érvényesüljön. Híreink szerint a háttérben hetek óta zajlik erről a polémia, az, hogy a jegybank kiadta a közleményét, azt mutatja, hogy kézzelfogható közelségbe került valamilyen megoldás. Ennek egyik módja lehet, hogy módot találnak arra, hogy a jegybank devizaváltáson képződő nyeresége csökkentse az érintett tartozások terhét. Emellett vélhetően a pénzügyi szolgáltatóknak arra is fel kell készülniük, hogy a forintosítással párhuzamosan - akárcsak a jelzáloghitelek esetében - az MNB kamatplafont vezet be a kiváltott hitelek kamatára.
www.privatbankar.hu |
|
| mamácska |
|
Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése nyomán megerősítést nyert azoknak a devizahiteles szerződési feltételeknek a perelhetősége, amely szerint az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a fogyasztó viseli – értesítette közleményben lapunkat a CÖF-CÖKA.
AlkotmánybíróságAlkotmánybíróság
A közlemény szövege:
„A CÖF-CÖKA már tavaly szeptemberben világossá tette az Igazságügyi Minisztérium számára írt megkeresésében, hogy árfolyamkockázat körében külön vizsgálat tárgyát képezheti, hogy az Európai Bíróság gyakorlatának megfelelően történt-e a fogyasztók tájékoztatása az árfolyamkockázat valószínűsége, várható mértéke, illetve annak felső határa tekintetében.
A devizahiteles szerződések kapcsán keletkezett kockázatfeltáró vizsgálatok kapcsán felhívtuk a figyelmet arra, hogy az árfolyamkockázat egyoldalú viselése a károsultakat befektetői pozícióba helyezte, a befektetésekre vonatkozó jogszabályban garantált külön jogosultságok biztosítása nélkül. Az árfolyamkockázat a szerződésnek olyan szerencse eleme, amelyen kizárólag a pénzügyi intézmény nyerhetett.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az adósmentés tekintetében a kormányzat a társadalmi szolidaritás és a költségvetés teljesítőképességének határait feszegeti, ugyanakkor a taláros testület tegnapi döntésének értelmében ismételten felkérjük a törvényhozást, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos pénzintézeti elégtelen tájékoztatatás miatt újonnan induló bírósági eljárásokban jogalkotói aktussal a perköltséget automatikusan hárítsák a pénzintézetekre, és a perekben biztosítsanak a banki károsultak számára általános illeték-kedvezményt a jogérvényesítés megkönnyítése végett. Ez a jogalkotói aktus nagy valószínűséggel még találkozhat a devizahitelezésben nem érintett állampolgárok szolidaritásával.
Minden olyan polgár, aki devizacsapdába került, pontosan érzi, hogy egy szervezett, előre megfontolt, nyereségvágyból elkövetett átverés áldozata lett. Mára kijelenthető, hogy magyar családok százezrei alappal várnák a pénzintézetektől is a méltányos hozzáállást és a konstruktív kárenyhítési intézkedéseket.
Életszerűnek tartanánk, ha a bankok a hitelkárosultaknak elfogadható egyezségeket kínálnának, csökkentve a köztük és a társadalom tagjai közötti feszültségeket, ezzel is mentesítve az igazságszolgáltatás túlterheltségét.”
CÖF-CÖKA Közjogi Kabinet
Kontakt személy: ifj. Lomnici Zoltán |
|
|
| mamácska |
|
Továbbra is vizsgálhatják a bíróságok a devizahitel-szerződések árfolyamkockázatának tisztességtelenségét az Alkotmánybíróság döntése értelmében.
Továbbra is vizsgálniuk kell a bíróságoknak, ha a devizahitelesek az árfolyamkockázat áthárításának tisztességtelensége miatt indítanak pert bankjuk ellen – így döntött az Alkotmánybíróság. A testület keddi döntésében elutasította azokat a bírói kezdeményezéseket, amelyek a Kúria tavalyi jogegységi határozatának erre vonatkozó pontját támadták. Ez alapján egyedi pereket továbbra is lehet indítani annak megállapítására, hogy az árfolyam-különbözet adósokra terhelése tisztességtelen volt-e.
www.hirtv.hu
|
|
|
| Jethro |
|
|
És mi a helyzet a futamidővel? |
|
| mamácska |
|
Tegnapi napon kaptam kézhez a banktól az elszámolást.
Havi 11.800.-Ft-tal csökkent a törlesztőrészletem.
Csak azt nem írták meg,hogy milyen árfolyamon számolták ki? |
|
| mamácska |
|
A bankok valószínűleg nem fogják erre figyelmeztetni adósaikat
Forrás: M1/Ma reggel | 2015. 03. 06. 12:17:00
A már lezárt szerződések esetében március 1-31. között az adósnak vagy a lízingbe vevőnek kell kérnie, hogy vele is számoljanak el, mert a bankok nem fognak rákérdezni, akarják-e a visszafizetést - hívta fel a figyelmet az ügyvéd a Ma reggelben.
A legtöbb lízingcég elfelejti, hogy 2014. november 1-jétől törvény mondja ki: amíg a hitelintézetek el nem számolnak adósaik vagy a lízingbe vevők felé, nem lehet a szerződéseket felmondani, így ha valaki ezután kap felmondást, mindenképp jelezze írásban, hogy érvénytelennek tekinti a szerződés megszüntetését – hívta fel a figyelmet Bihari Krisztina ügyvéd az M1 péntek reggeli műsorában. A szakember hangsúlyozta: az autósok esetében is jár a kompenzáció a visszafizetendő árfolyamrésből és egyoldalú kamatemelésből származó pénzből, és természetesen ezt a még hátralékos tartozásba is beszámítják.
A szakember emlékeztetett arra is, nem attól deviza alapú egy szerződés, hogy az autókereskedő annak idején beikszelte a CHF betűjelet, de attól sem, hogy a „deviza alapú szerződésnek” hívják. Attól deviza alapú egy jogügylet - jelentette ki -, hogy a forintkölcsönnél kedvezőbb a kamat, amelyet egyébként jelzálogalapú hitelek esetében 2014 novemberében 4,5 százalékban határozott meg a jogszabály. Az, hogy valaki 16 százalékos kamaton fizeti a tartozását deviza-eladási árfolyamon, mindenféleképp leírásra kell kerüljön az elszámolásánál – tette hozzá Bihari Krisztina.
Fontos arra is felhívni a figyelmet – mondta az ügyvéd –, hogy a már lezárt szerződések esetében március 1-31. között az adósnak vagy a lízingbe vevőnek kérnie kell hogy vele is számoljanak el, és a tisztességtelenül, jogalap nélkül elvett, az árfolyamrésből és kamatokból származó pénzeket utalják vissza neki. (Ennek van egy egyszer, 10 ezer forintos illetéke, amelynek befizetési technikájára is mindenképp érdemes rákérdezni.) A bankok ugyanis valószínűleg nem fognak rákérdezni adósaiknál már a lezárt jogügyletek esetében arra, akarják-e a visszafizetést, ezért ezt mindenkinek magának kell kezdeményeznie, de erre mindössze egy hónap áll rendelkezésre – hívta ismét nagyon hangsúlyosan a figyelmet az ügyvéd.
|
|
|
|
|
| mamácska |
|
Tüntetnek holnap a forintosítás visszavonásáért
2014. november 27., csütörtök, 13:22 Utolsó frissítés: 48 perccel ezelőtt
Szerző: MTI
A Jobbik arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza a "pénzügyi szemetet legalizáló" törvényt és üljön le tárgyalni a civilekkel. Addig folytatják az utcai nyomásgyakorlást, amíg nem lesz érdemi változás - közölte Z. Kárpát Dániel.
A Jobbik a forintosítási törvény visszavonásáért hirdet tüntetést péntekre.
Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke csütörtökön azt mondta: minden parlamenti eszközt kimerítettek a devizahitelesek érdekében, a forintosítást viszont annyira vállalhatatlannak tartották, hogy módosító javaslatokkal sem éltek. Jelezte: a civil tiltakozások hatását megvárták, azokra nem akartak "rátelepedni".
Kifogásolta, hogy a kormány képviselői nem vették át az érintettek petícióját, miközben több ezer ember hónapról hónapra harcot vív, hogy "az indokolatlan banki áthárítások" mellett talpon tudjon maradni.
A jobbikos politikus kifejtette: addig folytatják az utcai nyomásgyakorlást, amíg nem lesz érdemi változás. Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a "pénzügyi szemetet legalizáló" törvényt és üljön le tárgyalni a civilekkel.
Z. Kárpát Dániel a forintosítás legnagyobb nyertesének a jegybankot nevezte, ugyanakkor úgy vélte: a 100 milliárdos többletbevételből kártérítési alapot kell létrehozni azok megsegítésére, akiket már kilakoltattak vagy végrehajtás alatt állnak.
Értékelése szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, mert akik éltek a végtörlesztéssel, azok sokkal kedvezőbb feltételeket kaptak, mint a hátrányosabb helyzetűek. Leszögezte: pártja továbbra is a hitelek felvételkori árfolyamon való forintosításához ragaszkodik.
Az Országgyűlés kedden fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbe. |
|
|
| Békáscity |
|
|
mikor a szerződést aláírod - bárhol, bármilyet - nemigen van módod tanulmányozni, nota bene ügyvéddel megbeszélni, horribile dictu : beleírni a TE akaratodat ... No itt van az eb elhantolva ! |
|
| Békáscity |
|
Én is gondolkodom egy szerződésmódosításon - naná hogy nem egyoldalúan - a bankommal szemben : túl magas a thm melynek következtében 1 m hitel esetén 2-t kell visszafizetnem, miközben a kamatot már naná hogy nem időarányosan, hanem előre kifizettették ill. könyvelték a befizetett részletekből... Ez valahogy nem helyes !
(pedig nem is deviza-alapú) |
|
|
| Békáscity |
|
tegnapi Háttérkép - szenzácios volt Bogár László és Boros Imre is ... nem beszélve Bayer Zsoltról, aki fel is adta a leckét a római nagykövetségünknek  ! |
|
| mamácska |
|
A jogszabálytervezet a hatályos devizahitelekről rendelkezik majd – mondta el a Hír TV-nek a minisztérium parlamenti államtitkára.
Répássy Róbert szerint a lezárt szerződések ügyét a szeptemberben beterjesztendő második törvénycsomag fogja rendezni. A törvényt a kormánypárti frakciók a házszabálytól eltérve tárgyalnák, amihez a parlamenti képviselők 4/5-nek szavazata szükséges. „A jogellenesen szerzett előny, a jogellenesen szerzett jövedelem a bankoknál nem tartható meg, a bankoknak vissza kell fizetni ezt a jogellenes jövedelmet, nevezzük azt bárminek is. Hiszen tudjuk jól, hogy a Kúria több szerződési elemről is azt nyilatkozta, hogy itt fennállhat a tisztességtelenség. És azt is el akarja kerülni ez az első törvény, hogy az ügyfeleknek kelljen tömegesen bírósághoz fordulni, a bankoknak kell bizonyítani azt, hogy nem jártak el tisztességtelenül” – fogalmazott Répássy Róbert. |
|
| mamácska |
|
Döntött a Kúria: érvénytelen az árfolyamrésre vonatkozó rendelkezés
A Kúria ítélete szerint érvénytelenek a Kásler-perben az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések. A döntés iránymutató lehet a devizahitelekben alkalmazott árfolyamrés ügyében.
A Kúria kimondta, hogy tisztességtelen volt az árfolyamrés, vagyis, hogy nem eladási, hanem vételi árfolyamon számolták el a törlesztőrészletet. Hamarosan sajtótájékoztatót tart a Kúria, amiben bővebb értelmezéssel szolgálnak az ítéletről.
Elemzők szerint az ítélet iránymutató lehet az őszre várható jogegységi döntés tekintetében is. A legfőbb bírói fórum ugyanis a mai döntés után átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét, és kiegészítheti a korábbi jogegységi határozatát.
A hírre a tőzsde csökkenéssel reagált. Leginkább az OTP papírjai veszítettek értékükből, több mint 2 százalékot. A forint csak minimálisan gyengült.
|
|
| mamácska |
|
FIGYELEM! JOGERŐS ÍTÉLET! AZ ÁRFOLYAMRÉS MATEMATIKAI MŰVELET!
január 13, 2014 - Belföld, Kiemelt hírek - Tagged: Átverés, Bank, bankár, Blog, Devizahitel, Érvénytelenség, folyósítás, Fővárosi Ítélőtábla, jogerős ítélet, Magyarország, Másodfokú, per, Vegyes deviza határidős ügylet
A forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön nem devizahitel az újabb ítélet szerint!
Érvénytelenséget mondott ki a fővárosi ítélőtábla egy „devizahiteles” perben, hivatkozva többek közt egy uniós irányelvre is.
Nagy jelentőségű, jogerős ítélet született másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán egy „devizahiteles” perben. A másodfokú bíróság – a Fővárosi Törvényszéken született elsőfokú ítéletet megváltoztatva – az egész kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg – derül ki a táblabíróság múlt hét végén közzétett sajtóközleményéből.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntést hozott a napokban egy „devizahiteles” perben. Az ítélet leginkább szembetűnő érdekessége, hogy az indoklás kimondja, hogy „a devizaalapú kölcsönszerződés forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön”, tehát – szemben a Kúria decemberi jogegységi döntésének megállapításával – az ügyfél „nem devizában adósodott el”.
A kölcsön deviza összegének folyósításkori és az egyes törlesztőrészletek forint összegének törlesztéskori árfolyamának meghatározása pusztán matematikai művelet, amely mögött tényleges deviza vétel és eladás nincs. (Hasonló ítéletet hozott korábban a Szegedi Ítélőtábla is jogerősen az úgynevezett árfolyamrés kérdésében, ám a bank felülvizsgálati kérelmében a Kúria nem döntött, az ügyben az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását kérte. Többek között ebben a kérdésben sürgette Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Kúriát, hogy ne várjon az Európai Bíróság döntésére – a szerk.)
|
|
| mediator |
|
Az évekkel ezelőtt megfogalmazott érveim és forgatókönyvem lassan-lassan kezdenek megvalósulni:
- a devizában nyilvántartott "kölcsönszerződés"-ek csak látszólag azok (mert hiányzik belőlük a bármikori időpillanatra vonatkozó előreláthatóság és pontos elszámolhatóság, számonkérhetőség), ezért ezek a devizakölcsönnek látszó ügyletek csak valamiféle határidős deviza eladási ügyletek, (a vevő/adós pedig nem erre vállalkozott, hanem kifejezetten banki pénzkölcsönt kért, ezért az adósnak ezt a tévedését egyértelműen a bank okozta az adósnál),
- a bank minősítette pénzügyileg teljesítőképesnek a saját szerződőpartnerét, ezért az ebbéli saját tévedésének következményeit (pénzügyi kockázatot) is neki kell viselnie,
- a bank szándékosan magasabbra emelte a forint kölcsönök árait, költségeit, hogy ezzel az olcsóbbnak tűnő "deviza hitelezés" felé terelje az ügyfelek döntését,
- a banknak előre kellett látnia a kockázatokat (mert ő ebből él), ugyanakkor nem kérdezte meg az ügyfelétől, hogy akkor is alá akarja írni a szerződést ha netán kétszeresére növekszik majd a törlesztőrészlet,
- a bank a szerződéskötéskor nem ismertette a saját ügyfelével a lehető kockázatokat, hanem ezeket kifejezetten elhallgatta a fél előtt,
- a bank úgy viselkedik az adóssal szemben, mintha megtagadná a szerződés teljesítését, holott nem erről van szó, hanem ellehetetlenülésről, amiről a fél jobbára nem tehet, (a szerződéskötéskori feltételek utóbb lényegesen úgy változtak meg, hogy ennek következtében az egyik fél teljesítése ellehetetlenült)
- ellehetetlenülés esetén a bíróságtól kell kérni a szerződés feltételeinek újra szabályozását,
- a fenti érvek a Ptk. alapján tételesen megindokolhatók, azonban ezek megítélése csakis a bíróság feladata (- és nem a kormányé, ezért a tömeges perlést kellene elősegíteni megfelelő tájékoztatással. Persze párhuzamosan az állami adósmentő program sem árt, ha van, de nem ez az igazi megoldás, mert ez csak arra volt jó, hogy megelőzze azt a szociális katasztrófát, amit a Gyurcsány/Bajnai/Oszkó/Draskovics/Fekete/Járai/Kóka által 2003-ban kidolgozott és bevezetett deviza hitelezés nyomán a bedőlt hitelek okoztak volna.) |
|
| alexander |
|
Íme a minta Trianon apropojából... Erdély autonómiájáért.
Felállt, szót kért, elmondta.
Egyszerű nyelven szólt, amit szinkrontolmács fordított több mint száz államfőnek és tisztviselőnek, és sikerült hatalmas zavart keltenie szavaival.
Evo Morales bolíviai elnök beszéde az ENSZ ülésén (30/06/2013) :
"Itt vagyok én, Evo Morales és azért jöttem, hogy találkozzam azokkal akik a felfedezést ünneplik. Itt vagyok én, a leszármazottja azoknak, akik gyarmatosították a 40 000 éves Amerikát, és azért jöttem, hogy találkozzam azokkal akik csak 500 évvel ezelőtt találtak rá. Itt vagyunk mindnyájan, nagyon jól tudjuk kik vagyunk, és ez elég. Az én európai vámügyi Nagytestvérem írott papírt kér tőlem, aminek a neve vízum, hogy találkozhassam azokkal, akik minket megtaláltak egyszer. Az én európai uzsorás Nagytestvérem pénztartozás megfizetését kéri tőlem Júdásnak, akinek sosem engedtem eladni magam. Az én európai zugügyvéd Nagytestvérem elmagyarázza nekem, hogy minden tartozást kamattal kell visszafizetni, amit magukat embernek nevező lények adnak a beleegyezések kérése nélkül. És lassan én is felfedezek. És rájövök, hogy én is kérhetek kártérítést, és kérhetek kamatot. Az Indiánok Archívumában, ahol papír papír hátán, átvételi elismervény átvételi elismervényen, és aláírás aláírás hátán van, az áll, hogy csupán 1503 és 1660 között San Lucas de Barrameda városába ( Sp.o.) 185 kg arany és 16 millió kg ezüst érkezett Amerikából. Fosztogatás lett volna? Én ezt nem akarom elhinni! Mert akkor azt kellene gondolnom, hogy a keresztény Nagytestvérek megtörték a Hetedik Parancsolatot. Rablás? Isten ments, hogy azt gondoljam, hogy az európaiak, mint Káin, megölték és megtagadták a vértestvérüket! Népirtás? Ez hitelt adna a rágalmazóknak, akik a felfedezést egyben az indiánok megsemmisítésének minősítették, vagy a szélsőségesek, akik kimondják, hogy a kapitalizmus kezdete és a jelenlegi európai civilizáció a nemesfémek áradatának köszönhető. Nem! Azt a 185 kg aranyat és 16 millió kg ezüstöt az első baráti kölcsönnek kell tekinteni Amerikától Európa fejlesztésére, amit azután még sok más követett. Ellenkező esetben háborús bűnösök létezéséről kellene beszélnünk, ami nem csak az azonnali visszafizetés szükségét jelentené, hanem kompenzációt a fájdalomért és a károkért. Én, Evo Morales, előnyben részesítem a legkevésbé bántó hipotéziseket. A mesés tőkekivitel nem volt más, mint a kezdete egy Marshall-tervnek, hogy biztosítsák a barbár Európa rekonstruálását, amit a siralmas háborúk tönkretettek. Ezért, az ötödik centenáriumát ünnepelvén A Kölcsönnek, megkérdezhetjük: értelmesen használták fel az európai Nagytestvérek, felelősséggel vagy legalábbis produktívan a Nemzetközi Indián Alap bőkezű előlegét? Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. Elherdálták csatákra, a Harmadik Birodalomra, és egyéb megsemmisítésekre. Pénzügyileg, képtelenek voltak 500 éves türelmi idő után mind lezárni és kifizetni a tőkét kamataival együtt, mind függetleníteni magukat a nyersanyagoktól, az olcsó energiától és a nettó bevételektől amit a Harmadik Világ biztosít nekik. Az undorító kép megerősíti azt, hogy ez a támogatott gazdaság soha nem fog működni, és arra kényszerít bennünket, hogy reklamáljuk a tôkét a kamatokkal együtt, amit olyan nagylelkűen hagytunk évszázadokon át halasztani, és nem kértük a visszafizetést. Ezek után tisztázzuk, mi sem engedjük el a mi európai Nagytestvérünknek a gonosz és vérszomjas 20-30 % kamat megfizettetését, amit ôk is behajtanak a harmadik világ népeitől. Követeljük a megelőlegezett nemesfémek megtérítését plusz egy szerény 10 %-os kamatot, és ezt is csak az utolsó 300 évre visszamenőleg, az első 200 évért megkegyelmezünk. Tehát az alaptőkén kívül, és az Európában alkalmazott kamatos kamat hozzáadása után, tájékoztatjuk a felfedezőinket, hogy első körben tartoznak 185 kg arannyal és 16 millió kg ezüsttel, ehhez mondjuk 300 nullát tehetünk ugyebár a 300 évért,....én ezt ki sem bírom számolni mennyi. Mennyit nyomna mindez ha vérben számolnánk vajon? Hogy Európa fél évezreden át képtelen volt elegendő vagyonra szert tenni, hogy megszüntesse ezt a szerény tartozását, a teljes pénzügyi kudarcuk beismerését jelenti, és/vagy az őrült irracionalitását a kapitalizmusuknak. Ezek persze metafizikai kérdések, ami minket, indiánokat nem nyugtalanít. De ha mi megköveteljük az aláírását egy szándéknyilatkozatnak, ami arra kötelezi az Öreg Kontinens népeinek lakósait, hogy tartsák tiszteletben, és érezzék elkötelezve magukat egy privatizációnak vagy átalakításnak Európában, ami lehetővé teszi számukra az első visszafizetését egy történelmi adósságnak.....na ugye erre szóhoz sem jutnak!"
|
|
| mamácska |
|
|
A devizaalapú kölcsönszerződések polgári jogi szempontból érvénytelen szerződések – mondta lapunknak Jobbágyi Gábor egyetemi tanár. Szerinte ezek a szerződések nem értékarányosak, tisztességtelenek és megtévesztők. Közérdekű keresettel azonban helyre lehet tenni ezt a kérdést, ugyanis ha a bíróság megállapítja egy közérdekű perben az érvénytelenséget, az valamennyi szerződésre kihat. Lehetőség az is, hogy az érintettek peren kívül megállapodva alakítsák át forinthitellé a konstrukciót. - See more at: http://www.magyarhirlap.hu/el-kell-felejteni-az-adosokat-kifoszto-devizaalapu ... |
|
|