| Téma: Megoldás lehet a devizahiteleseknek... |
|
| keresztkem |
|
"..A jelenlegi helyzetben nagyon jó ítéletet hozott a Kúria, hiszen kimondta, hogy az árfolyamrés az bizony költség, ha pedig költség, a szerződésnek tartalmaznia kell!!!!"
BIZONY, EZ NAGYON IGAZ!Ámde!
A hatalmasan hőzöngő töntető--DE EGYÉBIRÁNT NAGYON BUTA(!)-- emberek azt hiszik, hogy csak nekik lehet igazuk pontsabban az IGAZSÁG EGYIRÁNYÚ UTCA, melyben csak számukra előnyös dolgok..lennének.MERT "EZ" NAGYON NINCS "IGY"! Hisz' Napnál világosabb: ROHADTUL RÁFARAGTAK VOLNA(!) arra, ha a Kúria "azt" mondta--volna(!)--ki, hogy a szerződésük érványtelen--bármiyen ok folytán.MERT: akkor ugyanis EGY ÖSSZEGBEN, ÉS AZONNAL VISSZA KELLETT VOLNA FIZETNIÖK--KAMATOSTÚL(!!!)--AZT A PÉNZT, AMIT ŐK FÖLVETTEK!
És még jó ha nem Euróban vagy sváci frank-ban.Promt és azonnal, amit zömük már régesrég nullára elköltött.
Úgyhogy a hőzöngő emberi butaság mértéke határtalan, ettől csak a pofájuk nagyobb a hülyéknek.Mindazonáltal!
Lévai Anikó higgadt finom bölcsességét dicséri, hogy a sok begőzölt hülyeállat közé kimenve --Orbánék háza elé-- végighallgatta a süketelő ostobaságaikat...
keresztkem |
|
| mamácska |
|
A jelenlegi helyzetben nagyon jó ítéletet hozott a Kúria, hiszen kimondta, hogy az árfolyamrés az bizony költség, ha pedig költség, a szerződésnek tartalmaznia kell!!!!
Egyetlen banki szerződéssel sem találkoztunk még,(biztosak vagyunk benne, hogy nincs is ilyen) amelyben szerepelne az árfolyamrés, mint költség, tehát az összes szerződés semmis/érvénytelen!!!
Fontos, hogy az adósok megállapítási kereseteket indítsanak, ennek perilletéke mindössze 36 000 Ft, és a Kúria ítéletére hivatkozva érvénytelenséget kell kérni, mert a szerződések nem tartalmazzák az árfolyamrést!
Fontos, hogy a megállapítási kereseteknél nem kell kérni jogkövetkezményt, tehát állapítsa meg a bíróság a szerződés érvénytelenségét, de kifejezetten jogkövetkezmény nélkül.
Így a szerződések érvénytelenek lesznek, és érvénytelen dologra nem lehet jogot alapítani, tehát az autót, a házat nem tudják elvenni, nem tudják végrehajtani, és ahhoz, hogy a bank a pénzéhez jusson, neki kell pert indítania, hiszen semmit nem tud érvényesíteni, mert érvénytelen dologra nem lehet jogot alapítani!
Valószínűleg jogcím nélküli gazdagodás, vagy egyéb címen perel a bank bennünket, de nem nekünk kell bizonyítani (neki pedig nagyon nehéz lesz), és nem nekünk kell a perköltséget fizetni!!!
Azt is fontos tudni, hogy ez még csak egy ok volt, ami miatt a szerződés támadva lett és mint tudjuk van még kb. egy tucat…
És a java még hátra van! Tehát továbbra se a a médiából tájékozódjon az, aki valós információt keres a “devizahiteles” témában.
Fotó forrás:Civilkontroll
Dr Lehmann György
magyartudat.com
|
|
|
| mamácska |
|
Az IMF-szerződés titkai, amelyekről nem beszélnek a szocialisták
Megígérte, de semmi sem valósult meg abból, amit vállalt a szocialista kormány a 2008. évi IMF-szerződésben, nevezetesen azt, hogy segíteni fogja a devizahiteleseket. A hitelszerződés titkairól Czirmes György ügyvéd az Echo Tv Napi aktuális című műsorában beszélt.
Doubravszky György pénzügyi biztos bizonyítani kívánja, „hogy a devizában nyilvántartott forinthitel hibás termék, amit a fogyasztónak joga van a folyósítás napjával egy ellenőrzött forinthitelre váltani” – hangzott el korábban a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Nagyon sok család életét a mai napig megnehezíti a hitel havi törlesztése. A kormány 2010 óta próbál segíteni a végtörlesztés, valamint az árfolyamgát lehetősége, majd a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása is erre irányult, ám sokak szerint ez csak részmegoldás. Amiről viszont kevés szó esik, hogy 2008-ban az akkori szocialista kormány az IMF-hitel felvételekor egyebek között azt ígérte a szerződésben, hogy segít a devizahiteleseken, ebből azonban semmit nem valósítottak meg. A hitelfolyósítást azért engedték meg, mert ilyen feltételeket vállalt az állam. Ha ezeket a vállalásokat teljesítik, az árfolyamgátra sem lett volna szükség.
Czirmes György ügyvéd, aki hozzájutott a szerződéshez, az Echo Tv Napi aktuális című műsorában felhívta rá a figyelmet, hogy több „érdekes dolgot” is tartalmaz a szerződés. Ezek között említett egy 2008. évi kötést, miszerint a hitel egy részét, amelyik svájci frankban van nyilvántartva, azt 154 forint árfolyamon számolják, de az utóbbi esztendők éves jelentéseiben nem volt szó változásról.
A jogász azt is furcsaságnak tartja, hogy a 2008. évi vállalás szerint a devizahiteles megemelkedett hitelére garanciát vállalt az állam. Példaként hozta fel, ha valaki felvett 100 ezer forintot, és ez később felmegy 200 ezerre, akkor annak mintegy 60 százalékát át kellett volna vállalnia az államnak, tehát a 100 ezer forintos kezdő részletnél 140 ezer forintig mehetett volna fel a hiteles kárára.
Czirmes György ismertetése szerint az is benne volt a vállalásban, hogy azok a hiteleseknek, akik munkanélkülivé válnak, és a lakásjelzálogjogokat nem tudják törleszteni, azok számára a kormány garanciát vállalt rá, hogy nem engedi a lakást elárverezni.
Az ügyvéd az érdekességek között említette az arra való utalást is, hogy a hitel kapcsán a nemzeti bank úgynevezett devizaárfolyam-swap ügyletet dolgozott ki, amely a bankoknak elsősorban a devizaalapú hitelek forrásbiztosítására szolgál.
„Az állampolgárok számára egyetlenegy vállalás nem történt meg. Ez az ügy nemcsak az akkori kormányt terheli, hiszen a hitel átnyúlik 2011-re is. A legutolsó éves jelentés a 2011-es volt, tehát a mostani kormány felelősége is valamilyen szinten megáll” – tette hozzá.
Ide kattintva megtekintheti a Napi aktuális című műsort
Echo Tv |
|
| mamácska |
|
2013. 03. 25. hétfő. - 06:40
Ausztriában a legfelsőbb bíróság alkotott véleményt, miszerint kártérítéssel tartoznak a hiteleseiknek azok a kereskedelmi bankok, amelyek nem tájékoztatták megfelelően az ügyfeleiket a devizakölcsön kockázatairól. „Egyértelmű, hogy a bankoknak ügyfeleik figyelmét minden kockázatra fel kell hívniuk."
A bíróság úgy vélekedett, ha ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, akkor mulasztottak, és kárt okoztak a hiteleseknek. Márpedig ilyen esetben kártérítéssel tartoznak ügyfeleiknek". Adta hírül a Magyar Hírlap Online
"Egyértelmű, hogy a bankoknak ügyfeleik figyelmét minden kockázatra fel kell hívniuk. A bíróság úgy vélekedett, ha ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, akkor mulasztottak, és kárt okoztak a hiteleseknek. Márpedig ilyen esetben kártérítéssel tartoznak ügyfeleiknek"
Amíg egy osztrák hitelfelvevőnek az alapösszeg húsz-harminc százalékára rúgó kárt kell lenyelnie, addig a magyarnak a felvett pénz dupláját! Közben az unió úgy döntött, az egyéves alapfizetésükben maximálják a bankároknak fizethető bónuszokat, de a részvényesek hozzájárulásával ennek duplájára is emelkedhet a juttatás.
Európában erős a fogyasztóvédelem, amelyet Ausztria betart, ehhez igazítja a jogszabályait és a jogi gyakorlatát. Magyarország ugyan Európában van, de a fogyasztóvédelmi jogszabályait és a jogi gyakorlatát nem igazítja az európai normákhoz.
A banknak professzionális kötelessége kiszámítani a hitelfelvevő kapacitását, és annak megfelelően nyújtani hitelt. A hitelt nem a lakás, hanem az adós fogja visszafizetni, jövedelméből, és nem abból, hogy lebont a lakásból falat, és abból elad egy téglát. A jövedelem, nem pedig a lakás, (mint biztosíték) határozza meg a hitelvelvételt. Ha kereseten túli hitelt sóznak a hiteles nyakába, az a bank hibája - vélte Róna Péter közgazdász.
Például amikor Kovács János felvette a svájci frank alapú hitelt, annak akkori törlesztőrészlete jövedelme 35 %-a volt, most viszont ez 50 %-ra kúszott fel. Munkája van, törleszt, nem lett munkanélküli. Azaz ez a bankok óriási hibája, mert a jövedelem elégessége megállapíthatatlan - magyarázta a közgazdász. Ha ugyanis a svájci frank árfolyama állandóan változik, akkor nem lehet tudni, hogy az adós havi jövedelmének hány százalékát kell a törlesztésre fordítani - mondta Róna Péter. Márpedig egy ilyen termék hibás. Az mindegy, hogy ezt a bankok tudatták, ilyen terméket nem szabadott volna piacra dobni - tette hozzá.
A svájci frank hitelezés Ausztria nyugati felén kezdődött, ahol sokan Lichtensteinbe járnak dolgozni, ezért svájci frankban kapják a fizetésüket. Ott ez logikusnak tűnt. De az osztrák bankok hamar belátták, hogy ez rendkívül veszélyes, abba is hagyták rövid időn belül - mondta Róna Péter.
A múlt héten egy londoni bíróság, 2900 milliárd forintra kötelezte a bankokat, mert egy bizonyos terméknek az összeállítása bizonytalan, megbízhatatlan volt - hívta fel a figyelmet a nyugati gyakorlatra a szakértő. Nem bíróságról és különadóról van szó, hanem arról, hogy a veszteséget és kárt elszenvedőnek a bank kártérítéssel tartozik, mert a kárt, a veszteséget ő okozta. Forrás - 168 óra. |
|
| mamácska |
|
Most került elő az a 2008-as novemberi megállapodás, amit se nyilvánosságra nem hoztak soha, se be nem tartottak. Vélhetően a megállapodás azért született, mert a 2008-as IMF-EU-Világbank hármas által nyújtott 20 milliárd eurós támogatásnak volt egy olyan kikötése, hogy a deviza alapú hiteleket át kell váltani forintra. Erre a Világbank biztosított 1,5 milliárd eurót. Soha nem hívták le. Nyilván ezzel a papírral intézték el az ügyet a hitelezők felé.
|
|
| mamácska |
|
2013-03-21
Menet indul a devizahitelesekért
Magyarország nem tervez drámai lépéseket tenni a devizahitelesek megsegítésére, vagyis „nem várható olyan széles körű, kiforratlan javaslatok elfogadása, amelyek zűrzavart okozhatnának” – mondta Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke a Bloombergnek. Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy olyan javaslatot dolgoz ki a devizahitelesek problémáinak megoldására, amely fogyasztóvédelmi megközelítésű lenne.
A Magyar Bankszövetség alelnöke, Gyuris Dániel a Bloomberg hírügynökségnek a devizahitelek kapcsán elmondta, hogy nem várható széles körű, rövid távú, kiforratlan javaslatok elfogadása, amelyek zűrzavart okozhatnának. A kormánnyal folytatott egyeztetések során a nem fizető hitelekről volt szó, azonban a kabinet nem jelezte, hogy minden devizaalapú hitelt forintra váltanának. Ugyanakkor a kormány még nem közölte olyan irányú terveit a bankszövetségnek, amelyekkel a vállalkozások devizahiteleit lehetne forintra váltani. Gyuris Dániel szerint a teljesen új eszközök bevetése a devizahitelesek megsegítésére nagy kockázatot jelentene a pénzügyi stabilitásra nézve, ezért a kormány valószínűleg nem kényszeríti a bankokat kiszámíthatatlan útra. A bankár úgy tartja, hogy a nem fizető lakáshitelek megoldása piaci alapú lesz majd. Eközben a Népszabadság arról értesült, hogy a bankok hozzákezdtek a devizahiteleseknek szánt újabb mentőcsomag kidolgozásához.
Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa lapunknak úgy nyilatkozott, Gyuris Dániel szavaiból kitűnik, mentőcsomag-jellegű konstrukciót terveznek a hitelintézetek. Ezzel szemben – véleménye szerint – fogyasztóvédelmi oldalról kellene megközelíteni a problémát. Vizsgálata annak megállapítására irányulna, hogy a forintban folyósított és forintban törlesztett devizaalapú hitelt valós tartalma alapján devizában nyilvántartott forinthitelként kell-e kezelni. Ha ez így van, s ezt a készülő szakértői anyag is alátámasztja, akkor a devizában nyilvántartott forinthitel hibás termék, amelyet a fogyasztónak joga van a folyósítás napjának dátumával a folyósító bank által forgalmazott másik termékre, vagyis forinthitelre váltani. Doubravszky György kitért rá, a probléma európai szintű, ezért információi szerint Devizamenet címmel több százezres civil demonstráció szervezése indult annak érdekében, hogy a hitelt folyósító pénzintézetek mellett az anyabankok és az európai fogyasztóvédelmi szervek is felismerjék, hogy a kialakult helyzet tarthatatlan.
Magyar Hírlap |
|
| mamácska |
|
Megkezdődött a devizahitelesek kontra AXA Bank polgári per
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken hétfőn a svájcifrank-alapú devizahitelesek kontra AXA Bank polgári per, amelyben 68-an kérik kimondani jó erkölcsbe és jogszabályba ütközés miatt kölcsönszerződéseik semmisségét.
Az összesen mintegy 30 hitelügyletben hozzávetőleg 5-15 milliós, összesen több mint negyedmilliárd forintnyi kölcsönt vettek fel 2006 és 2009 között többnyire 15-20 éves futamidőre a felperesek, akik szerint az alperesi pénzintézet félretájékoztatta őket: ha tisztában lettek volna a szerződés következményeivel, nem is mentek volna bele.
Az elsőrendű felperes hétfői személyes meghallgatásán elmondta, hogy a szerződést előzetesen nem ismerhette meg, a bank pedig a szerződéskötés előtt nem az ő jövedelmi viszonyait, hanem a fedezetül felajánlott ingatlan értékét vizsgálta. Bense László Erik ügyvéd, a felperesek képviselője szerint a banknak tisztában kellett lennie azzal, hogy devizahiteles ügyfelei valójában milyen nehézségekre számíthatnak majd a törlesztés során.
MTI
|
|
|
|