| Téma: Amerika végnapjai? |
|
|
|
| R.András |
|
Vukics Ferenc: Gyártott világválság – háború az utolsó ukránig
Llewellyn H. Rockwell, Jr. alabamai politológus, a Mises Institute alapítója és elnöke, a LewRockwell.com szerkesztője és a Fasizmus versus kapitalizmus című könyv szerzője a következőket mondja: „...nagyon úgy néz ki, hogy a Biden-kormányzat az utolsó ukránig akar harcolni Oroszországgal…”
Tisztában vagyunk azzal, hogy az Egyesült Államok gazdaságát és hadseregét egy „nem amerikai érdekek szerint működő” erő irányítja, de fel szeretnénk hívni a Kedves Olvasó figyelmét, hogy minden látszat ellenére Amerikában még mindig nagyon erős a „be nem avatkozás” hagyományos stratégiai elve. Az „önkéntes elkülönülésnek”, a globalizáció ellenességének, a protekcionizmus előtérbe helyezésének és a bevándorlásellenes politikának nemrégiben „elnöke is volt” az USA-ban.
Rockwell meglátásai is alapvetően különböznek a globalizációpárti, szabadpiac-párti és bevándorláspárti amerikai elit felfogásától, és egy „másik Amerika” lehetőségét hordozzák. Érdemes tehát nekünk is észben tartani, hogy
a Biden-kormányzat nem egyenlő az Egyesült Államokkal.
Így ír az alabamai politológus az ukrán válsággal kapcsolatban:
„Ma kevesen teszik fel a legfontosabb kérdést az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról. Sokan szeretnék, ha Amerika kimaradna a harcból, de még ők sem teszik fel a létfontosságú kérdést. Miért van ma válságban a világ? Miért fajult odáig az Oroszország és Ukrajna közötti határvita, hogy az embereknek az atomháborútól kell rettegniük?
A válasz egyszerű. Amerika, az agyhalott Biden és az őt irányító erők 'vezetése' alatt a világot a katasztrófa szélére sodorta. Mint mindig, a nagyszerű Dr. Ron Paulnak is igaza van: 'Három hete ebben a szörnyű háborúban az Egyesült Államok nem folytat tárgyalásokat Oroszországgal.' Ahogy az Antiwar.com nemrégiben beszámolt, ahelyett, hogy támogatná az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat, amelyek a tűzszünetet és a vérontás befejezését céloznák meg, az Egyesült Államok kormánya valójában fokozza a helyzetet, ami csak nagyobb vérontást eredményez.
Az Egyesült Államok (és szövetségesei) fegyvereinek Ukrajnába történő folyamatos áramlása és az általános népfölkelésről szóló szóbeszéd nem úgy tűnik, hogy képes lenne Ukrajnát győzelemre vezetni a csatatéren, hanem inkább csak arra törekszik, hogy Oroszországot abba a helyzetbe hozza, amit Blinken külügyminiszter 'stratégiai vereségnek' nevezett.
Borzasztóan hangzik, mintha a Biden-kormányzat az utolsó ukránig harcolva akarja legyőzni Oroszországot. Valójában az Egyesült Államok egyetlen helyes megoldása a konfliktusból való kilépés lenne. Az oroszok és az ukránok ekkor tudnának megegyezni. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem lesz soha NATO tagállam, és nem lesz amerikai rakéta Oroszország határaihoz közel? Na és akkor mi van! Vessünk véget a háborúnak, majd pedig a NATO-nak.”
Nézzünk egy analógiát, amely segít megérteni Dr. Paul álláspontját.
Az ukrán kormány évek óta támadott egy olyan területet a Donbász térségében, amely elszakadt Ukrajnától, és független, oroszbarát köztársaságot hozott létre. Közvetlenül azelőtt, hogy Putyin megindult volna Ukrajna ellen, az ukránok fokozták a szakadár köztársaságok elleni katonai nyomásukat.
Rick Rozoff így tudósított erről akkoriban:
„Az ukrán hadsereg katonáinak kétharmadát a donbászi érintkezési vonal mentén gyűjtötték össze. További három dandár van úton [Donbász felé], ami 20–25 000 katonával több. Az összlétszám eléri a 150 ezret, a nacionalistákról nem is beszélve. Ez az ukrán fegyveres erők állományának körülbelül kétharmada”.
Ukrán csapatok állomásoznak a 320 kilométeres arcvonal mentén – mondta Eduard Basurin, a magát Donyecki Népköztársaságnak (DPR) kikiáltott milícia szóvivője. Akkor – a most történtekkel ellentétben – az ukrán támadás nem vezetett Ukrajnával szembeni amerikai szankciókhoz. Az ENSZ nem tartott olyan ülést, amely elítélte volna az ukrán agressziót. Világháborúról szó sem volt.
Éppen ellenkezőleg, az ukrán kormány amerikai fegyvereket használt támadása során, és további fegyvereket kért Amerikától a támadás folytatásához.
Hallgassuk meg újra Rick Rozoffot:
„Az ukrán fegyveres erők a Javelin amerikai páncéltörő rakétarendszert használták a donbászi hadműveletekben. Ezt Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője jelentette be egy interjúban. Budanov azt mondta, hogy ideális esetben az Egyesült Államok további katonai segélyekkel és fokozott diplomáciai és gazdasági nyomással segítene megakadályozni az orosz behatolást, beleértve az Oroszország elleni szankciókat, valamint az orosz bankszámlák lefoglalását és zárolását.
A már megígért és leszállított amerikai segélyeken kívül, beleértve a Mark VI járőrhajókat, a Javelin páncélelhárító rendszereket és az AN/TPQ-53 könnyű elhárító radarrendszereket, Ukrajna további légi-, rakéta- és drónvédelmi rendszereket és elektronikus zavaró eszközöket kér – mondta Budonov. A Patriot rakétaütegek, tüzérségi és aknavető rendszerek szerepeltek Ukrajna kívánságlistáján.
Az AN/TPQ-53 rendszereket nagy hatékonysággal használták és a török gyártású drónokkal együtt, amelyeket az orosz kötődésű szeparatista tüzér csapatok ellen használnak, jelentős lélektani elrettentő hatást értünk el – mondta Budanov.
Miért a különbség a két akció kötött? Úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Államoknak nem kellett volna fegyvert szállítania Ukrajnába. Ezzel rontott a helyzeten. A lényeg az, hogy mivel nem volt nemzetközi felháborodás és szankciók sem, az ügy egyszerű helyi konfliktus maradt. Ha az agyhalott Biden és bandája ugyanígy reagált volna az úgynevezett orosz 'invázióra', akkor ez is egy helyi háború maradt volna. Oroszország és Ukrajna később megegyezhetett volna egymással.
A 'neokon háborús uszítók' és a 'demokrácia' más 'védelmezői' sajnos meggyőztek néhány megtévesztett 'libertáriust' is. Kötelességünk ellenállni minden 'agressziónak'? A válasz egyértelmű: nem, nem. Nem kötelességünk minden külföldi konfliktust értékelni és felmérni, hogy ki a hibás. El kell utasítanunk a 'kollektív biztonság' hamis doktrínáját, amely minden határvitát világháborús szintre emel. A nagy amerikai történész, Charles Beard már az 1930-as években felismerte, mi a baj a 'kollektív biztonsággal'. A 'Kedvező elmék és idegen konfliktusok' cikkében ezt kérdezte:
»Mire kell az Egyesült Államok külpolitikájának alapulnia? Íme, egy válasz, amelyet egyetlen professzori tanulmány sem fejt ki és a politikai agitátorok sem beszélnek róla. Ez az a doktrína, amelyet George Washington fogalmazott meg, kiegészítve James Monroe-val, és amelyet az Egyesült Államok kormánya követett egészen a tizenkilencedik század végéig, amikor is a „külföldi kalandozás nevű őrület” kitört az országon. Ez a doktrína egyszerű. Európának vannak 'elsődleges érdekei', amelyek alig vagy egyáltalán nem kapcsolódnak hozzánk. Az Egyesült Államok egy kontinentális hatalom, amelyet széles óceán választ el Európától. A távolság a hadviselés minden változása ellenére még mindig a védelem erőteljes eszköze. Az európai politika hétköznapi vagy rendszeres konfliktusait az Egyesült Államoknak nem szabad állandóan lereagálni. Elő kell mozdítanunk a kereskedelmet, de nem kell kikényszerítenünk a 'semmit'. Kerülnünk kell a gyűlöletet és a szerelmeket. Korrekt és formális kapcsolatokat kell fenntartanunk minden kormánnyal, tekintet nélkül azok formáira vagy vallásaira, legyen az keresztény, mohamedán, sintó vagy mi. Beard így válaszolt azoknak, akik a 'kollektív biztonságra' hivatkozva el akarták vetni hagyományos be nem avatkozási politikánkat:
„A világ többi részén, ezen a féltekén kívül az érdekeink elenyészőek, és az akaratunk érvényesítésére való képességünk viszonylag is csekély. Semmi, amit az európaiakért teszünk, nem fogja jelentősen növelni a kereskedelmet, vagy a jólétünket. Semmi, amit az ázsiaiakért teszünk, nem fogja jelentősen növelni a kereskedelmet, vagy a jólétünket. Európa és Ázsia minden országával kapcsolatainknak formálisnak és korrektnek kell lenniük. Egyébként megengedhetjük magunknak a gyűlöletet és a szerelmet is, de az Egyesült Államok kormánya viharos tengerre indul, amikor elkezdi szeretni az egyik hatalmat, és hivatalosan gyűlölni a másikat.”
Ma is hallgatnunk kellene Beard bölcsességére. Ellenkező esetben a világ lángba borulhat.«
... https://www.szilajcsiko.hu/single-post/vukics-ferenc-gyartott-vilagvalsag-hab ... |
|
| mediator |
|
|
Remélhetőleg jobb híján ismét megválasztják Trumpot, de most már két ciklusra. (Az a baj, hogy már ő sem fiatal: 75 éves) |
|
|
| R.András |
|
 OXFAM és Kissinger
Nézegetem az OXFAM-jelentést, amelyben többek között leírták azt is, hogy a kétéves Covid-járvány alatt a világ leggazdagabb tíz emberének a vagyona megduplázódott. Ezt az adatot ez év január 17-én hozták nyilvánosságra...
A jelentés a Világbank adatain kívül figyelembe vette a Credit Suiss Global Wealth Reportjá-t és a Forbes adatait is. Kiderült, hogy az emberiség 99 százaléka rosszabbul él, mint a járvány előtt.
„...Az Oxfam a Forbes adatai alapján Elon Muskot, Jeff Bezost, a LVMH luxusmárkacsaládot tulajdonló Bernard Arnault-t és családját, Bill Gatest, az Oracle-alapító Larry Ellisont, Larry Page-t, Sergey Brint, Mark Zuckerberget, Steve Ballmert és Warren Buffetet nevezte meg a tíz leggazdagabbként.
Az ő vagyonuk a világjárvány alatt 700 milliárd dollárról 1500 milliárd dollárra gyarapodott, igaz, nem egyenletesen, mert míg Elon Musk vagyona megtízszereződött, Bill Gates-é "csupán" 30 százalékkal nőtt...“
A már évek óta tartó negatív folyamatot – névlegesen a szabad piaci pénzek felasználás nélküli halmozódását – a járvány csak megerősítette. A tőkekoncentráció már elérta azt az értéket, ahol a világtőke 95%-a kb. 50 ember (család) kezében van, a maradék 5%-on pedig az emberiség 50 %-a osztozik. A többi hárommilliárd embernek gyakorlatilag nincs semmije.
Azelőtt is voltak dúsgazdagok, meg szegények is, de a maximális arányok úgy 3-5 nagyságrenddel kisebbek voltak. Mára ez mind szétcsúszott és a világ pénzpiacai tömve vannak pénzzel, ami senkinek sem kell. Egyszerre sok lett a felhasználhatatlan pénz a világpiacokon.
Mindez akkor indult be gőzerővel, amikor az információs technológiák (szuperszámítógépek, adatátvitel, digitalizált világbanki hálózatok) lehetővé tették az információkhoz való jutás egyenlőtlenségének rohamos rosszabbodását. Így egyesek csillagászati léptékben gazdagodtak, míg mások mélyszegénységbe süllyedtek.
Erre tett rá jó néhány lapáttal a globalizáció és a mértéktelen gazdagodás vágya. Az OXFAM szerint pl. Afrika élelmezését megoldaná, ha a 100 leggazdagabb ember adóját 0,8 %-al megemelnék. A baj ott van, hogy többségük ezt elutasítja, igaz, volt egynéhány „önként jelentkező“, hogy többet is fizetne.
A bajt tetézi, hogy az USA gazdasága leszálló ágban van, mindenféle divatos ideológia tör utat magának (gender, BLM, LMBTQ, stb..., ami gyakorlatilag egy szellemi polgárháború), ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. A perifériákról a közponba való pénzbesöprés lelassult ( nincs Vietnam, Irak, Líbia, Szíria, Afganisztán, stb...), újabb, komoly nagyhatalmak jelentek meg a világban (Kína, India, Brazília, Dél-Kórea), akik ugyancsak követelik részesedésüket a természet által korlátozott világvagyonból.
Most úgy néz ki, hogy az USA nem lát más kiutat, mint az a sportoló (?) futó, aki gyengébb teljesítménye miatt nem tud a leggyorsabban futni és szuverén győzni. Ezért a sarkára lép az előtte futónak és ezt addig csinálja, míg elsőként, legfeljebb másodikként ér a célba.
Ezért van most szükség az USA-vetélytársak távoltartására, mint pl. az EÚ, Kína és Oroszország. A NATO be tudná tölteni feladatát akkor is, ha csak az USA lenne egyedül a tagja (erről az amerikai hadászati költségvetés ad tanúbizonyságot). Amerikának elemi érdeke – ezt már sok politilógus elmondta-, hogy ha maga nem tud kellőképpen növekedni, akkor a vetélytársakat kell „a sárba döngölni“.
Nos, ebben a fázisban vagyunk ma. Az egész orosz-ukrán konfliktus ide vezethető vissza – a globális pénztőke szerint háború kell, de lehetőleg jó messze az USA-tól és vegyenek benne részt főleg a távoli gazdasági vetélytársak, hogy így még jobban meggyöngüljenek.
Ezzel a világ és az USA globalistái számára kiküszöbölhető vagy legalább elodázható volna Kína gazdasági előretörése. Mert egy tönkretett eurázsiai tömbbel mit is kezdene? Amerika igazi kihívója nem Európa és Oroszország gazdasági együttműködése lesz, hanem Kína államkapitalista szárnyalása (amihez a szárnyacskákat anno a Nyugat adta neki oda). Ha pedig létrejönne az ún. eurázsiai tömb, az végleg letaszítaná Amerikát a gazdasági dobogó legfelső fokáról. Akkor pedig mi lesz a rengeteg szabad pénzzel...?
Talán Ukrajna lenne a gyutacs? Ezt Victoria Nuland, USA-külügyi államtitkártól kellene megkérdezni, hogy a kenyéradói miért is fektettek a kijevi majdanba 5 milliárd dollárt (nem vicc, ezt maga mondta el). Ezzel a „befektetéssel“ végleg sikerült Ukrajnát két részre osztani: egy nyugati, ukrán többségű részre és egy keleti, orosz többségü területre. Az ország vezetésébe pedig a sok nyugati külföldi mellett jutott bőven az ukrán nacionalistákból is, akikre a piszkos munkát bízták.
Az ukrajnai viszonyokat már Henry Kissinger előre látta, figyelmeztetett már 2014-ben, a majdan-válság idején: „...ha a nyugati külpolitika célja nem az ország két részének megbékítése és az, hogy Ukrajna híd legyen az oroszok és Európa közt, hanem az a stratégiai cél, hogy a nyugati részt a keleti orosz blokkal szemben egyoldalúan támogatva még inkább sarokba szorítsák Moszkvát, annak nagyon hamar tragikus következményei lesznek....“.
Az öreg tapasztalt „róka“ előre látta a bajt, ami szerinte nem jó az USA-nak sem, mert előbb-utóbb ebben az új világrendért dúló harcban az USA veszíteni fog (az újkori birodalmak „élettartama“ 120-150 év). A napi események sajnos azt mutatják, hogy igaza lett. Hallgatni kellett volna rá!
Tévedés lenne azt hinni, hogy az Oxfam-jelentés tartalma és Kissinger jóslata között nincs összefüggés.
A baj ezzel elég nagy, mert erre a tévedésre rámehet a fél világ!
... https://ma7.sk/tollhegyen/oxfam-es-kissinger |
|
| R.András |
|
 A szélsőséges baloldal Amerikában mintegy foglyul ejtette a társadalomtudományokat
Az egyetem egyfajta társadalmi igazságosság gyárrá vált, ahol a gondolkodás és a kutatás egyaránt ellehetetlenült – egyebek mellett ezzel indokolta lemondását professzori státuszáról Peter Boghossian az amerikai Portlandi Állami Egyetem (Portland State University) tanára.
... https://gondola.hu/cikkek/121623-A_szelsoseges_baloldal_Amerikaban_mintegy_fo ... |
|
| R.András |
|
 Nagybirodalmi demenciák
Bogár László: „Biden tehát csak egy jótékony paraván, amely mögött feltehetőleg intenzív munka folyik a birodalom jövőjének megformálását illetően. Biden tehát szimbólum, vagy inkább „logó”, egy hanyatló, széteső, de még reménykedő birodalmi elit szánalmas logója."
... https://gondola.hu/cikkek/120605-Nagybirodalmi_demenciak.html |
|
| pandala |
|
|
és a tojását is bedobják az emlékezetlyukba .... |
|
| R.András |
|
 Földön kívül (belül)
... Az egész ufótematizáció újabb szenzációs felpörgetése a globális médiában kizárólag arra szolgál, hogy a „birodalom" egyrészt elterelje a figyelmet a földön belüli, nem csekély problémákról, másrészt, hogy világossá tegye, hogy ő, s csakis ő lenne képes arra, hogy az emberiséget megvédje bármilyen földönkívüli támadástól.
Ám ez inkább már csak a hanyatlás újabb tünete.
Egy kiöregedett celeb bágyadt kísérlete arra, hogy újra címlapsztori lehessen.
Bogár László közgazdász
... https://gondola.hu/cikkek/119577-Foldon_kivul_%28belul%29.html |
|
|
| pandala |
|
nadehát, azt már leforgatta az alelnök, Cséni ....
most egy másik opera van
kínaiakat nem merik bántani?..
....
Bidének könnyű, ő már nem is nagyon él.
|
|
| mediator |
|
|
Forgatókönyv? Szerintem már a kis Bush óta ott lapul a fiókban. |
|
|
| mediator |
|
|
szerintem simán belefér az is, hogy a demens elnökkel aláíratnak valami borzalmat (pl. egy Irán elleni atomtámadást), meg is valósítják, utána kihátrálnak belőle egy személycserével (Kamala) - és utóbb már nem lehet visszacsinálni a történetet. |
|
| pandala |
|
|
( És közösen ekéznék Oroszországot... ahonnan jön a gáz és a vakcina. :-D ) |
|
| pandala |
|
( Angela meddig lesz még potentát Németországban?
Az vicces lenne, ha Kamala és Angela hozna össze egy amcsi-fricc csúcsot! ... :-)) ) |
|
| pandala |
|
Persze, gondolom, valójában nem is ő fog dönteni .... Vajon a "deep-state" mit készít elő: előbb egy Kamala Harris hatalomátvételét, vagy előbb még inkább egy háborút, ami úgy legalább nem Kamala nevéhez fog kapcsolódni később.... Mondjuk, nem tudom h mostanában milyen állapotban van az öreg. Igaz, valszeg nem is az fog számítani ..  |
|
| mediator |
|
|
Tipp: szerintem, amint lehet, talán ősszel? Gazdaságos háborút akar, viszonylag kevés befektetéssel, ezért a közép-amerikai országok valamelyike esélyes lehet. (Közel-keleten, Távol-keleten nem tud már olyan könnyen labdába rúgni) |
|
| pandala |
|
|
Tippeljetek, mikor indítja az első háborúját Bidé!? .... |
|
|
| R.András |
|
Texasi szövetségi bíró blokkolta Biden döntését migráns-kitoloncolás ügyében
Egy texasi szövetségi bíró kedden ideiglenesen blokkolta Joe Biden amerikai elnök döntését, amely száz napra leállította volna egyes bevándorlók kitoloncolását az országból. A Biden-adminisztráció várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen.
Drew Tipton - akit Donald Trump előző amerikai elnök nevezett ki - egy úgynevezett visszatartó végzést adott ki, amely 14 napra országos szinten blokkolja az elnöki utasítást. A szövetségi bíró szerint a Biden-adminisztráció nem adott konkrét, észszerű indokolást a kitoloncolások leállítására.
... https://gondola.hu/hirek/267781-Texasi_szovetsegi_biro_blokkolta_Biden_dontes ... |
|
|
|
| orosz_hussalata |
|
|
Fura/mókás eset ez a konföderációs zászló ügy. Nekem a 2002 körüli árpádsávos világot idézi fel, leszámítva, hogy a mienk sokkal régebbi, és mélyebb szimbólum. Nálunk ez nagyrészt kipukkant. |
|
|