| Téma: Ukrajna |
|
|
|
| R.András |
|
Kijevnek fogy az ideje: egyszerre kísért Szarajevó és München
Az orosz villámháborús tervek kudarca után egyre nyilvánvalóbb a negyedik hónapja zajló ukrajnai háború felőrlő jellege. A felőrlő háborúban az a fél veszít, amelynek előbb fogynak el a tartalékai.
... https://ma7.sk/nagyvilag/kijevnek-fogy-az-ideje-egyszerre-kisert-szarajevo-es ...
Ukrajna nagyon hasonló helyzetben van, mint Szerbia volt a szarajevói merényletet követően, vagy Csehszlovákia a német fenyegetés árnyékában 1938 nyarán. Kijev Belgrádhoz és Prágához hasonlóan elsődlegesen érdekelt a nagyhatalmi támogatásban, akár a konfliktus kiszélesedése árán is. 1914-ben Belgrád mögött felsorakoztak az antanthatalmak, ami az első világháború kirobbanásához vezetett. Éppen a világégés szörnyű emléke miatt azonban Prágát beáldozták a nyugati hatalmak, a müncheni konferencia Kijev számára is intő történelmi párhuzam.
... www.facebook.com/ma7portal/posts/1051236238823567 |
|
|
|
| gajo |
|
Idézet:
Az Ukrtransnafta szerződést írt alá a magyar Mol társasággal, melynek értelmében havonta 35 ezer tonna gázolajat szállít Ukrajnának, írja az RBC-Ukrajna.
A lap értesülései a szerződést a múlt hét végén írták alá, és ezt a következő napokban nyilvánosan is bejelentik.
A felek havi 35 ezer tonna gázolaj átszivattyúzásának műszaki megvalósíthatóságáról állapodtak meg. Ez rendkívül kevés az ukrán piac igényeihez képest, de Ukrajna jelenleg ennyivel sem rendelkezik. Az európai piac deficitje mellett nehéz arra számítani, hogy a következő hónapokban több mint 50 ezer tonna gázolaj érkezzen Magyarországról – mondta Vlagyimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energiaprogramokért felelős igazgatója.
https://karpathir.com/2022/06/01/csokkenhet-az-uzemanyaghiany-ukrajna-megalla ... |
|
| R.András |
|
Volner János: Miféle trógerek fenyegetik a hazánkat?
Olvasom, hogy Ukrajna az Európai Unióhoz akar csatlakozni.
1. A Huxit Párt minden ezzel összefüggő támogatást ellenez mindaddig, amíg Ukrajnában a magyar kisebbséget hátrányosan megkülönböztető törvények élhetnek. .
2. Felhívom az ukrán politikusok figyelmét arra a nem elhanyagolható különbségre, ami a kisebbségekkel történő bánásmód terén tapasztalható. Magyarországon költségvetési támogatást élvező nemzetiségi önkormányzatok vannak és magyar adófizetők pénzéből támogatjuk a nemzetiségeink anyanyelvi oktatását is. A magyar országgyűlésben nemzetiségi szószólók dolgoznak a saját nemzetiségük érdekében. Igen, ukrán is. Ehhez képest hogy is áll Ukrajna a magyar kisebbséghez?
... www.elemi.hu/volner-janos-mifele-trogerek-fenyegetik-a-hazankat/ |
|
|
| R.András |
|
 Háború ide vagy oda, a tartozást fizetni kell
Jelentős kiadások hárultak a költségvetésre, a bevételek igencsak visszaestek. Az állami büdzséből havi 5 milliárd dollár hiányzik. Ekkora összegű kiadást az ország maga nem tud finanszírozni, ezért azt kénytelen hitelből fedezni. Ennek ellenére a pénzügyminisztérium úgy véli, hogy Ukrajnának továbbra is fizetnie kell adósságait.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint az állam gazdasági tartalékai kimerültek. Amennyiben a háború még három-négy hónapig eltart, Ukrajnának radikális intézkedéseket kell hoznia, beleértve az adóemelést is. A kormány számít nemzetközi partnereire: a fegyverellátás mellett szinte minden tárgyaláson felveti a költségvetési finanszírozás kérdését.
Azonban nem minden, az Egyesült Államoktól és az EU-tól kapott forrás szolgál az állam támogatására. Ezek egy részét a kormány a kereskedelmi kölcsönök törlesztésére használja fel, nyereséget biztosítva ezzel a nemzetközi pénzügyi vállalatoknak.
Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy egy teljes körű háború kontextusában Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy értékes pénzügyi forrásokat költsön kereskedelmi hitelekre, ezért tárgyalásokat kell kezdeményeznie a szerkezetátalakításról.
Mások, köztük a pénzügyminisztérium, ennek határozottan ellene vannak.
Mennyivel és kinek tartozik Ukrajna?
Az illetékes tárca tájékoztatása szerint az államadósság összege a kezességgel együtt március 31-én 96,8 milliárd dollárt, azaz 2,83 billió hrivnyát tett ki. Ha ezt az összeget elosztjuk az ukrán lakosság számával, akkor kiderül, hogy egy főre 2,3 ezer dollár, tehát rögzített árfolyamon közel 69 ezer hrivnya jut.
Ennek az összegnek mintegy 37 százaléka a hazai hitelezőkkel szembeni adósság.
Az államadósság nagy részét azonban a külföldi hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teszik ki.
Az adósságok további 11 százaléka államilag garantált adósság. Ezek nagyrészt állami tulajdonú ukrán cégeknek nyújtott hitelek, amelyekre Ukrajna a kezes. Vagyis ha a hitelfelvevő nem fizet, akkor a tartozást az adófizetők törlesztik.
A legtöbb garanciát, 8,8 milliárd dollárt a kormány a külső hitelezőknek nyújtott hitelekre adta.
Mennyit kell fizetni?
2022-ben a kormány csaknem 183 milliárd hrivnyát költött adósságaira és azok törlesztésére, ebből 142 milliárd hrivnya folyt be belföldi hitelezőkhöz. Május–december között az állam több mint 400 milliárd hrivnyát fizet,
amelyből 88 milliárd hrivnya külső hitelezőknek kerül kifizetésre.
A csúcs szeptemberre esik, amikor az állam 51 milliárd hrivnyának megfelelő összegben törleszti adósságait a külföldi hitelezők felé. Az összeg nagy részét, 42 milliárd hrivnyának megfelelő összeget az eurókötvények törlesztésére és kamataira fordítják.
Az adósságok a következő 23 évben rányomják bélyegüket Ukrajna költségvetésére, jelentős pénzügyi forrásokat elvonva az ország háború utáni újjáépítésétől.
A jelenlegi megállapodások szerint 2023-ban Ukrajnának 423 milliárd hrivnyát kell visszafizetnie, ebből csaknem 160 milliárdot külföldieknek. A 2024-es év, amikor is a külső kötelezettségekre vonatkozó kifizetések összege 220 milliárd hrivnyára emelkedik, különösen nehéznek ígérkezik.
Mi a teendő az adósságokkal?
Az első lehetőség a tartozások megfelelő kiszolgálása. Ebben az esetben az államnak át kell adnia a partnerektől kapott pénzügyi támogatás egy részét az adósságok visszafizetésére és a kamatok törlesztésére.
A második lehetőség a halasztás bejelentése, azaz a kifizetések vagy azok egy részének későbbre szervezése.
A harmadik lehetőség a szerkezetátalakítás.
A nemteljesítéssel ellentétben ez nem rombolja le a befektetők Ukrajnába vetett bizalmát, és lehetővé teszi, hogy rövid távon újra hitelezzenek neki.
A negyedik lehetőség a kötelezettségek egy részének visszaváltása. Ez az adósság visszafizetésén több mint 50 százalékot takarít meg, a kamatfizetésre fordítandó összeg 100 százaléka az országé marad. A probléma az, hogy Ukrajnának nincs erre pénze.
A költségvetés nem túl biztató helyzete ellenére a pénzügyminisztérium úgy véli, hogy Ukrajnának továbbra is fizetnie kell adósságait, beleértve a külső tartozásokat is.
... https://kiszo.net/2022/05/29/haboru-ide-vagy-oda-a-tartozast-fizetni-kell-%e2 ... |
|
|
|
| R.András |
|
 Janukovics Lengyelországgal való egyesülést jósolt Ukrajnának
Viktor Janukovics volt ukrán elnök megjósolta a köztársaság államiságának elvesztését, és kijelentette, hogy teljes egyesülésre kerülhet sor Lengyelországgal.
Viktor Janukovics volt ukrán elnök megjósolta a köztársaság államiságának elvesztését, és kijelentette, hogy teljes egyesülésre kerülhet sor Lengyelországgal. Erről írt a Facebook- oldalán írt cikkében, amelyet Janukovics sajtótitkára, Jurij Kirasir tett közzé.
„Bármilyen fájdalmas is nekem ma erről írni, Ukrajna államisága rendkívüli veszélyben van. Teljes pusztulás fenyegeti” – írta Janukovics, megjegyezve, hogy nem csak az ország déli és keleti területeinek elvesztéséről van szó.
Az exelnök szerint Ukrajna nyugati határain is “nem minden ilyen egyszerű”. „Lengyelország nemcsak 1939 szeptemberére emlékszik. Megbízhatóan emlékszik 1923 márciusára, amikor Párizsban az antant államok nagykövetei végül Kelet-Galícia területeit és Volhínia nyugati részét a második lengyel-litván nemzetközösségbe foglalták” – mondta.
Ukrajna és Lengyelország jelenlegi helyzeti közeledése azzal fenyegetheti, hogy összeolvad ezzel az országgal – biztos benne Janukovics. Ennek oka lehet a gazdasági fizetésképtelenség veszélye, amely nem teszi lehetővé szuverenitásának védelmét.
Maria Zakharova , az orosz külügyminisztérium szóvivője korábban ismertette Lengyelország ukrajnai terjeszkedési terveit. Hangsúlyozta, hogy “legalábbis a tények ezt mondják”. Zakharova szerint az orosz különleges művelettel való kapcsolat „nem több, mint ürügy”.
... https://itthonrolhaza.hu/janukovics-lengyelorszaggal-valo-egyesulest-josolt-u ... |
|
|
| R.András |
|
Nem találok szavakat. A mai nap hat olyan videót küldtek el nekem, amelyben az ukrán katonák, rendőrök, nacionalisták gyerekeket kötöznek a fához, majd lehúzzák a nadrágjukat és bottal ütik őket. Két hosszú videón csak gyerekek vannak. Az egyiken azért ütik őket mert nem tudnak ukránul. Egy kb. 10 éves kisfiú legalább 50 "botot" kapott. Az első húsz után már el volt ájulva. Egy női rendőr verte. Volt ahol egy 14 év körüli fiút a verés végén céltáblának használtak. Ide biztosan nem rakok fel ilyen tartalmat. Néhány barátomnak továbbküldtem egyet, amin inkább felnőttek látszanak, lehet, hogy azt sem kellett volna. Itt olyan gyűlölet van, ami évtizedekig nem fog véget érni... vége van a világunknak. Nem vártunk más a csaló, áruló és semmirekellő politikai vezetői rétegtől, csak azt, hogy legalább a békét tartsák fenn. Nem az okoskodásaikat kellene hallgatnunk arról, hogy hogyan is kellene "szellőztetni a ruháinkat", hanem megszabadulni tőlük. "Semmire-kellők". Ha ettől nem határolódnak el a "demokrácia bajnokai", akkor többet nincs mi miatt szóba állnunk egymással. Aki gyerekeken veri le a bosszúvágyát (és mindegy, hogy ukrán, vagy orosz gyereken), az nem érdemli meg, hogy embernek tartsák... így dolgunk sincs vele...
Ezért nem csak az ukránok és az oroszok a felelősek... Mindenki felelős, aki a békére való törekvés helyett fegyverekkel támogatja ezt a háborút. Nincs mit elhallgatni, mert el sem lehet. Az egyszerű embereknek jár az élet és semmiféle "ál-moralitásba" sem lehet becsomagolni a gyűlöleten alapuló erőszakot. Minden "nem barbár" országnak, az azonnali tűzszünetre kellene felszólítani minden nyíltan és rejtetten résztvevő harcoló felet. Aki nem ezt teszi, annak nincs fogalma az emberségről.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/5355367081164152 |
|
|
|
| R.András |
|
Nem ismertük Putyin tervét, de még mindig el akarjuk venni azt a bizonyos területrészt !  |
|
|
| gajo |
|
Danilov: Magyarország ismerte Putyin tervét, és el akart venni magának egy területrészt
"Olekszij Danilov úgy véli, hogy a magyar hatóságok tudtak az Ukrajna elleni agresszió előkészítéséről. Sőt, megvolt a maga területi érdeke is."
"Ugyanaz a Magyarország, amely nyíltan kinyilvánítja együttműködését Oroszországgal. Ráadásul Putyin figyelmeztette, hogy támadás lesz hazánk ellen. Láthatják az álláspontját. Úgy gondolta, hogy elveheti területünk egy részét. Meglátjuk, hogy a háború végeredménye milyen következménnyel lesz erre az országra”
– mondta az RNBO titkára.
|
|
| R.András |
|
 Az ukránok után most a litvánok is ’56-tal leckéztetnének minket
– Sem az ukránoknak, sem a litvánoknak nincs alapjuk arra, hogy kioktassanak minket – jelentette ki Jeszenszky Zsolt a Politikai Hobbista című műsorban a Pesti TV-n. A műsorvezető arra reagált, hogy a Nemzeti Színházban most zajló MITEM nemzetközi színházfesztiválon litván színészek több előadásukban is magyarul üzentek a közönségnek. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója úgy kommentálta az ügyet, hogy „ettől még mi mindig megmaradtunk a saját véleményünknél, és meg is maradunk”.
... https://gondola.hu/cikkek/122302-Az_ukranok_utan_most_a_litvanok_is___8217%3B ... |
|
| R.András |
|
 A német Ostpolitik bukása
E véres háború miatt az oroszokat nem lehet eléggé elítélni. De látni kellene az előzményeket és a hátteret is. A Szovjetunió harminc évvel ezelőtti felbomlása óta az Egyesült Államok és a NATO mindent megtesz, hogy Oroszországot bekerítse, a volt szovjet köztársaságokat, elsősorban Ukrajnát ellene fordítsa.
... https://gondola.hu/cikkek/122303-A_nemet_Ostpolitik_bukasa_.html |
|
| gajo |
|
Az usákokés lelkes hűbéreseik megint szétcsesznek itt mindent |
|
| R.András |
|
 A Foreign Policy a gyarmati múlttal magyarázta az Orosz Föderáció támogatását
FP: a világ számos országa nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen a gyarmati múlt elleni neheztelés miatt. A világ nagy része semleges maradt Oroszországgal szemben, mert az ukrajnai eseményeket továbbra is csak a Nyugat és Kelet közötti rivalizálásnak tekintik – állítja Howard French, a Foreign Policy magazin rovatvezetője.
„A világ lakosságának többségét képviselő országok kormányai nem foglaltak állást az [ukrajnai] konfliktusban, amely sokuk számára egy korábbi korszak konfrontációjához hasonlít Kelet és Nyugat között” – írja április 19-i cikkében.
French emlékeztet arra, hogy egykor a Népszövetség erőteljesen támogatta a nyugati imperializmust, hatalmat adva az európai országoknak, hogy az úgynevezett Liga-mandátumok ürügyén hatalmas területek felett gyakoroljanak hatalmat.
„Ahhoz, hogy több független afrikai államra kiterjessze befolyását, a Liga – Európa érdekeinek megfelelően – megtámadta az önálló Libériát és Etiópiát <...>. Az európai hatalmak brutálisan kényszermunkát vezettek be afrikai gyarmataikon, hogy biztosítsák az áhított nyersanyagok, például a gumi és a pamut magas hozamú termelését” – emlékeztetett French. Kína és India mellett például Argentína sem csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz.
... https://foreignpolicy.com/2022/04/19/russia-ukraine-war-un-international-cond ... |
|
|
| gajo |
|
Idézet:
A vezető tisztviselők 80%-a rendelkezik amerikai állampolgársággal (a kettős állampolgárság legális). UGYANAKKOR ZELENSZKIJ MEGTILTOTTA, HOGY A MAGYAR NEMZETISÉGŰ, MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KÉRŐ UKRAJNAI POLGÁROK BÁRMILYEN KÖZHIVATALI TISZTSÉGET BETÖLTHESSENEK! Ahogy a kisebbségek anyanyelvi oktatását is tiltják az ukrán iskolákban.
https://informatialibera.ro/hu/zelenszkij-beszippantana-a-vilagot-am-egyelore ... |
|
|