| Téma: Új világrend? Milyen lehet? |
|
| pandala |
|
 Csak módosítani kéne az Alaptörvényünket, s utána már írhatnánk ilyeneket:
Gáspár Dezső (13); Gáspár Dezsőné(72)  |
|
| pandala |
|
Ez rasszihomofszemita megközelítés!!! Nem szabad kirekeszteni a jelenlegi tudásunk szerinti 76-féle LMBTQI... embereket!!!  
|
|
| gajo |
|
Új recept adat itthon: Tóth Jenő (férfi); Tóth Jenőné (nő)
 |
|
| pandala |
|
Nah, talán, van még remény ..
Idézet:
Győzött a berlini fiúkórus: a bíróság elutasította a nemi megkülönböztetéssel kapcsolatos vádakat
16.08.19 20:28
A bíróság kijelentette: a művészi szabadság ebben az esetben fontosabb, mint a genderideológia.
|
|
|
| gajo |
|
"Az amerikaiaké lehet minden idők legfélelmetesebb megfigyelő gépezete"
"Képzeljenek el egy rendszert, amely műholdakkal figyeli a Földet, ömlenek bele a milliónyi forrásból származó, legkülönfélébb adatok, és ezeket olyan kifinomult módon képes feldolgozni, hogy megérti a múltbeli trendeket, sőt ezek alapján képes előrejelezni bizonyos jövőbeli történéseket is. Aztán képzeljék el, hogy ezt a rendszert az amerikai hírszerzés már évek óta fejleszti. Aztán képzeljék el, hogy mindez a valóságban is így van, és ennek a rendszernek a neve Sentient."
https://kuruc.info/r/6/201335/ |
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Vége a történelem végének
A 21. század elején mélyül az ellentét a globalista és a lokalista erők között. A fő frontvonal a nemzeti, demokratikus erők és a
nemzetközi, antidemokratikus erők között húzódik. Napjainkban összekapcsolódik egymással a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás.
Ennél erősebb gát nem építhető a globalizáció ellen. Fordul a szél, érik a változás: közeleg a népek tavasza.
2019. június 7. 10:21
„Század kialszik s új század lobban” – írta Ady 1907-ben. A 21. század elején is ilyen, nietzschei pillanatban vagyunk: a régi
értéktáblák széttörtek és újakat írnak. Ha jól cselekszünk, akkor mi írjuk tele őket, ha nem, akkor helyettünk és nélkülünk fogalmazzák
meg azt, ami rájuk kerül. Új normák születnek, új kánont kell felállítani és új nyelven beszélni.
A hidegháború végén a nyugati civilizáció számára úgy tűnt, hogy teljes győzelmet aratott a „szabad világ” modellje, s a piac korlátlan
érvényesülését és a liberális demokrácia terjedését többé nem fenyegeti semmi. Francis Fukuyama híres, azóta közhellyé vált A történelem
vége és az utolsó ember című 1992-es könyvében regisztrálta ezt a folyamatot, ünnepelve a liberális demokrácia előretörését és a vele kéz
a kézben járó világkapitalizmus győzelmét. A kötet, bár csupán a mindenkori progresszió legújabb hullámának bornírtan egyszerű,
triumfalista terméke volt, egyszerre találta telibe és dagasztotta is tovább a századvég szekuláris-liberális haladáshitét. Mint írta:
„liberális világforradalom” tanúi vagyunk, hiszen „egyetlen egyetemes ideológia maradt a porondon”. Az elbizakodott optimizmust
elsősorban az táplálta, hogy míg 1975-ben harminc, 1990-ben már kétszer ennyi államot soroltak a liberális demokráciák közé – és ez
elegendő is volt. Az „utolsó ember”, akinek eljövetelét Nietzsche Zarathustrájában félelemmel vegyes haraggal várta, a soft-
neokonzervatív szerzőnél a racionálisan elképzelhető világok legjobbikának egyedüli lakója volt.
A Szovjetunió 1991-es felbomlásától a 2001-es New York-i terrormerényletig valóban úgy is látszott, hogy semmi sem szabhat gátat a
globalizációnak, de Kína versenybe szállása, a 2008-as gazdasági válság, az iszlám fundamentalizmus látványos terjedése, az összefüggő
észak-afrikai, közel-keleti és afganisztáni válságrégiók kialakulása, valamint a technológia fonákjának láthatóvá válása és az Európába
irányuló kiapadhatatlan migrációs nyomás megingatta az egyetemes haladásba vetett hitet. Kiderült: a globalizációnak van sötét oldala is,
sőt egyre inkább csak az van, hiszen a tőke és a szolgáltatások mellett a terroristák is szabadon áramlanak, a bevándorlás veszélyt
jelent az őshonos európai kultúrákra, a demokratikus nemzetállamok elé tolakodó, határok nélküli neoliberális gyakorlat pedig fokozatosan
kivette a döntés jogát a nép, valamint a közhatalmat az általa megválasztottak kezéből, hogy azt globális és föderális szervezeteknek,
nemválasztott nemzetközi bíróságoknak és nemzetek fölötti NGO-knak adja át. Miután a kapitalizmus mint az egyedül elképzelhető,
lehetséges világ (One World) gazdasági motorja lefulladt, a tőke teológiájának ortodoxiája is lelepleződött. Véget ért a történelem vége.
Békés Márton: Fordul a szél
... https://gondola.hu/cikkek/113355-Vege_a_tortenelem_vegenek.html |
|
|
| R.András |
|
A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő.
A New York Times a múlt héten tovább írta a George Orwell 1984
című regényéből ismert sorokat.
2019. június 1. 09:05
„A terhesség öl. Az abortusz életeket ment.”
Így hangzik a lap hasábjain május 21-én megjelent írás címe.
A cikket még csak szélsőségesnek sem nevezhetjük, mert arrafelé ez a mainstream álláspont.
A New York Times-féle körökben azzal van a probléma, aki ezt nem így gondolja.
... https://gondola.hu/cikkek/113281-Szivrol_es_lelekrol.html |
|
|
|
| R.András |
|
Cornstein: Trump azt mondta Orbánnak, úgy érzi, mintha ikrek volnának
2019. május 15. 14:03
Donald Trump amerikai elnök az Orbán Viktorral folytatott hétfői washingtoni tárgyalás végén azt mondta a magyar kormányfőnek,
"olyan, mintha ikrek volnánk" - erről az Egyesült Államok budapesti nagykövete beszélt a 444-nek adott, szerdán megjelent
interjúban.
Azt is mondta Trump elnök: "nem mindenki ért egyet velünk, nem mindenki szeret minket, de nézzük meg az eredményeinket" - idézte
fel David Cornstein, kiemelve, hogy a találkozó egy kicsit valóban hosszabb volt a tervezettnél, ami jól jellemzi az Egyesült
Államok elnökének a stílusát: ha érdeklődik valaki iránt, és sok kérdése van, elnyúlhatnak a találkozói.
A nagykövet arról is beszélt, hogy Budapestre érkezése előtt az amerikai vezetés nem szentelt szinte semmi figyelmet
Magyarországnak, "ez még az Obama-kormány hozzáállásából adódott". Trump ehhez képest abból indul ki, hogy "barátok vagyunk,
szövetségesek a NATO-ban, nagyszerű közös történelmünk van, és ennek megfelelő kapcsolatban kell lennünk egymással" - jelezte.
Így amikor nagykövetként elkezdte a kapcsolatokat kiépíteni - mondta Cornstein -, az első dolga volt, hogy megmutassa, "Amerika
szelleme és szíve is megváltozott Magyarország iránt". Ezután jelentős amerikai politikusok érkeztek Magyarországra, utoljára
Mike Pompeo külügyminiszter. "Megmutattuk, hogy mennyire másképpen kezeljük ezt a csodálatos országot" - hangsúlyozta,
hozzátéve: remélték, viszonzásképpen Magyarország is tesz gesztusokat az Egyesült Államok irányába. "Néhány nagyon pozitív lépés
történt is, úgyhogy eljött az ideje, hogy ez a két vezető találkozzék, én javasoltam a találkozót, az elnök pedig jól fogadta,
és ez vezetett a miniszterelnök meghívásához" - fejtette ki.
A washingtoni találkozó szerinte minden szempontból elérte a célját, és leginkább arról szólt, hogy a két vezető megismerje
egymást. Sok mindenről volt szó, beszéltek a bevándorlásról, amit hasonlóan látnak, a határellenőrzésről, és szóba került a
fegyvervásárlás, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése is, de inkább csak általánosságok szintjén, most nem mentek bele az apró
részletekbe - közölte, megjegyezve: arról volt szó, hogy ezekben az ügyekben, amelyek mindkét országot érintik, együtt kell
működni.
Az energetika kérdésében a nagykövet arról beszélt, Magyarország és az Egyesült Államok teljesen egyetértenek abban, hogy a
magyaroknak diverzifikációra van szükségük, mert az nem egészséges, hogy az energiahordozók 85 százaléka egyetlen országból
érkezzen. Közösen dolgozunk azon - folytatta -, hogy az Exxon kitermelje és Magyarországra hozza a romániai gázt, illetve hogy
cseppfolyós gáz (LNG) érkezhessen Magyarországra Horvátországon keresztül.
A Trump-Orbán-találkozón Ukrajna ügye is előkerült, erről David Cornstein azt mondta: az Egyesült Államok komoly támogatója
Ukrajnának, ugyanakkor megértik az ottani magyarok sorsával kapcsolatos magyar kormányzati aggodalmakat, és támogatják a magyar
ügyet az oktatás és a nyelvhasználat tekintetében, ugyanis "az nem lehet, hogy akik egész életükben csak magyarul beszéltek,
azoknak hirtelen ukránul kelljen tanulniuk és ügyeket intézniük". "De azt is elmondtam sokszor, hogy nem értek egyet az ukrán
törvények és a NATO-s ügyek összekapcsolásával. Ukrajna fontos ütközőzóna Oroszország, illetve az orosz hadsereg és Magyarország
között. Ennek megmaradása nagyon fontos, Magyarországnak is, és ez összefügg a NATO és Ukrajna jó kapcsolatával" - tette hozzá.
Fegyvervásárlási kérdésekben a diplomata azt közölte: reménykednek benne, hogy a Raytheon és a Lockheed Martin amerikai cégtől
is vásárol majd Magyarország fegyvereket.
Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor arról beszélt Kínában, senki sem akadályozhatja meg abban, hogy jó kapcsolatokat építsen ki
a pekingi vezetéssel, David Cornstein úgy reagált: biztos abban, hogy a magyar miniszterelnök testestül-lelkestül a NATO-val és
a Nyugattal van, inkább mint bárki mással. "Ám ha a helyében volnék, én is figyelnék a világ többi vezető hatalmára is, éppen
úgy, ahogy ő teszi" - fűzte hozzá.
MTI
... https://gondola.hu/hirek/238433-Cornstein__Trump_azt_mondta_Orbannak__ugy_erz ... |
|
| R.András |
|
Épül a Washington–Budapest–Jeruzsálem-tengely?
2019. május 15. 11:15
A XXI. Század Intézet Épül a Washington–Budapest–Jeruzsálem-tengely? című hétfői
konferenciáján, amelynek a Terror Háza Múzeum adott helyet, Schmidt Mária, a múzeum
főigazgatója azt mondta, nagy horderejű változások közepén vagyunk, amikor döntésekre
és cselekvésekre van szükség. Vannak olyan politikusok, mint például Donald Trump,
Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu, akik cselekszenek is – hangzott el kedden az M1
Ma reggel című műsorában.
Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója a konferencia fő témájáról
elmondta, két fontos változás formálja jelenleg a nyugati politikát. Az egyik, ami
a legfontosabb kérdés, a migráció, a másik pedig, hogy az emberek a hagyományos
intézményekbe – mint például a jogrendszerbe vagy a médiába – vetett hite kezd megingani,
ezért olyan jobboldali politikusok felé fordulnak, akik a nemzeti érdekeket tartják
a legfontosabbnak.
Van egy olyan tendencia, amely azt sugallja, hogy a jövőben az erős jobboldali vezetők
nyerhetnek nagyobb teret, hiszen Lengyelország és Magyarország után Ausztriában is
jobboldali vezetőt választottak az emberek, Olaszországban pedig Silvio Berlusconi volt
miniszterelnök óta nem volt ilyen stabilitás, mint most.
... https://gondola.hu/hirek/238419-Epul_a_Washington__8211%3BBudapest__8211%3BJe ... |
|
|
| R.András |
|
The Washington Times: Orbán Viktor washingtoni látogatása új fejezetet nyithat
Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása új fejezetet nyithat Magyarország
számára, Magyarország amerikai barátai örülnek a találkozónak Donald Trump elnökkel - írta
a The Washington Times című amerikai lap vasárnap.
A publicisztika - amelyet April Foley, az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete
jegyez - hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor kormányfő látogatása Magyarország egy évtizedig
tartó magas szintű diplomáciai elszigetelésének végét jelenti.
A Donald Trump amerikai elnökkel hétfőn tartandó tárgyalásokról szólva April Foley
leszögezte: "Magyarország barátai, köztük én is, akik úgy gondolják, hogy a szoros viszony
szövetségeseinkkel az Egyesült Államok külpolitikájának stratégiai érdeke, most széles
körben megtapsolják e találkozót."
... https://gondola.hu/hirek/238322-The_Washington_Times__Orban_Viktor_washington ... |
|
| R.András |
|
|
Ha nem beszélünk róla, akkor szőnyeg alá söpörjük a problémát. |
|
|
| malom |
|
Ezt nem értem. Minden nőnek joga van embert szülni. Erről egyáltalán n(s)em kell sokat beszélni!...
|
|
|
|
| R.András |
|
Érdekes (?): olyan sokat beszélnek az emberi jogokról, ...
... de egyáltalán nem beszélnek az emberszülés jogáról !
 |
|
|