| Téma: BÜNBANKKÁROK |
|
| Rendes Kis |
|
|
Akkor Mediátornak csak kötözködésből mondtál ellent. |
|
| mpd |
|
(Ezek a hazabőccsei csak másodállásban diktátorkodtak)
Hanem különbség van diktátor és diktátor között is.
Franco vagy éppen Pinochet nem ugyanaz, mint Mao vagy Kimirszen. Sőt, ott van az öko-diktátor Balaguer, aki többet tett diktátorként a természetért mint az összes zöldpárt Ajrópában. |
|
| mpd |
|
Tegyünk különbséget!
Bölcs volt Arisztotelész, Montaigne, Bacon vagy éppen Darwin.
A Haza Bölcse az más, azok az általam felsoroltak. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Valami fatális véletlen folytán mégsem bölcsekhez, hanem diktátorokhoz hasonlítottad. |
|
| mpd |
|
Bocsánat, nem mondtam, hogy diktátor. Egyelőre csak annyiban hasonlít, hogy a Haza Bölcse kezd lenni.
AMúgy mi baja a görögöknek? tán éhínség pusztít? tömeges kivándorlás? Élnek azok mint hal a vízben. És még mindig kétszer annyit keres egy ottani kolléga mint én. |
|
| mediator |
|
|
hej, de jó lenne a görögök helyébe lenni - ott bezzeg nincsenek ilyen diktátorok |
|
| mpd |
|
Nnna most kiderült, hogy a Vezér rendelte el a pénz kimenekítését! A sok teszetosza pénzügyes csak tátotta a száját, de ő megmondta nekik a tutifrankót.
De van más is. Sopronban megígérte a négysávos autóutat egészen a határig. Azt mondta, a bürokraták azt mondják, 2020-ig megépülhet. Mi meg azt mondjuk, 2018-ra MEG KELL ÉPÜLNIE! A bürokraták meg szedjék össze magukat és dolgozzák ki, hogyan lehetséges.
Elképesztő. Hogy mennyire nincs új a Nap alatt.... ilyesmiket láthattunk Sztalintól, Rákositól és Ceausescutól. |
|
| mamácska |
|
Blikk: teherautókba pakoltak a Quaestor-vezér házánál
Teherautók érkeztek Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport vezérének a házához, valamit bepakoltak és elmentek - írja a Blikk.
A lap munkatársának nem sikerült elérnie a milliárdost, a családja sem volt otthon, telefonon sem tudták elérni, viszont egy szomszéd elmondása szerint napokkal korábban teherautók érkeztek a házhoz, amelybe pakoltak, mintha költözködnének. A szomszédoktól a Blikk munkatársai úgy értesültek, hogy az értékpapírcég csődjének bejelentése után napokig biztonsági emberek vigyáztak a házra, majd az egyik éjszaka három teherautó is érkezett. Azóta a családot sem látták, és a biztonságiak is eltűntek.
atv.hu |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
..."A magyar pénzügyi „bukták”
„Azért kell privatizálni, mert az állam nem jó gazda.” - hallottuk unos-untalan.
Nézzük a magyar magánosítás néhány „sikeres” példáját!
Az első „zsenge” az Ybl Bank volt 1992-ben, azaz két évet sem ért meg az első bebukott privát bank. O. Nagy Imre és Janukovszky Zoltánné 4-4 évet kaptak, 15 millió forint vagyonelkobzás mellett. Az okozott kár: 1,4 milliárd forint.
Lupis brókerház, 1994. Az okozott kár 3 milliárd forint. Állami értékpapírokat használt privát ingatlanbefektetésekre, amelyek nem sikerültek, s így nem tudta kifizetni a BM a HM és a Társadalombiztosítás felé a 2,68 milliárd (rá bízott) összeget. 2 év felfüggesztettet kapott, 3 év próbaidőre, valamint 250 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélték. Lupist a pénzvilág visszafogadta.
Tocsik ügy, 1996. Tocsik Márta állami megbízatást kapott, hogy sikerdíj fejében alkudjon le önkormányzati ingatlanok árait, amit pedánsan végre is hajtott. A sikerdíj összege potom 804 millió forint volt. A probléma ott kezdődött, hogy az összeg feléért jelentkezett Boldvai László az MSzP-től, és Liszkai Péter az SzDSz-től. Őket, s mellettük az Állami Privatizációs és Vagyonkezelési Rt. vezető jogászát, Liszkai Pétert (3 társával együtt) befolyással való üzérkedéssel vádolták. A Tocsik Márta ellen folyó büntetőeljárás több mint 10 évig tartott, de a végén felmentették, az ellene folyó polgárjogi perben (2008.-ban) viszont elmarasztalták, s 562 millió forint plusz ÁFA visszafizetését rendelték el. Erre két okból nem nyílt lehetőség. Egyrészt a teljes vagyonelkobzás miatt nem lett volna, miből fizessen, másrészt 2013.-ban elhunyt. A tartozást most az örökösökön kívánják behajtani!!!!
Postabak botrány, 1998. Bár a bankot a Horn kormány 1997.-ben 40 milliárd forinttal megtámogatta, 1998.-ban mégis csődbe jutott. Állítólag bankpánik tört ki, a betétesek megtámadták a bankot, s rövid időn belül 25 (40) milliárd forintot vettek ki. Elnöke, Princz Gábor Ausztriába ment a felelősségvállalás elől, de visszatérte után egyéb büntetést nem kapott, mint 3,6 millió forintot!!! kellett befizetnie. Az állam 153 milliárdot, összességében 220 milliárdot fordított a Postabank teljes konszolidációjára (amelynek a fele az Erste bank vásárlásakor visszatérült).
Agrobank, 1998. A 10 milliárd kárral járó ügylet egyik szereplője, Kunos Péter vezérigazgató 2 évet, s 1,6 millió forintos-, Kovács Mihály elnök másfél évet és 2 millió pénzbírságot kapott. Mindkettőjüket visszafogadta a pénzvilág.
Globex, 1998. Csaknem napra pontosan 13 évet igényelt az ítélethozatal és a Globex felszámolása. Ez volt az első tipikus befektetési bűntett, ahol aránytalanul magas (32-36 %-os) kamatok fizetésének ígéretével csábították el az ügyfeleket (magánembereket, önkormányzatokat). Az okozott kár 6 milliárd forint volt, Vellai Györgyike 6-, Vajda Lászlót 4 évre ítélték el, melyből 52 hónapot már előzetesben, illetve házi őrizetben már letöltöttek. A két vádlott sokáig Németországban volt, kiadatásukra várni kellett.
Kulcsár ügy, 2003. A 23 milliárd forint sikkasztást okozó Kulcsár a K and H-nál dolgozott. Ügyködése 5 évig tartott 1998-2003 között. A vádemelésére 2005-ben került sor, mivel sokáig Ausztriában húzta meg magát. 2010.-ben eljárási hibákra hivatkozva új eljárást indítottak ellene, 2014. november 25.-én ismételten újból kezdték az eljárást, mert az egyik ülnök betöltötte a 70. életévét!!!!!
Hajdú-Bét, 2003. Bajnai György (mint később bevallotta, nem értett hozzá) csődbe vitte a Hajdú-bét-et, amely a vízi szárnyasok piacával foglalkozott. Közel 10 ember lett öngyilkos, mert emiatt ellehetetlenedett az élete. A károkozás 10 milliárd forint. A banki ügyletekkel szemben itt nem sikkasztásról, piramisjátékról, vagy hasonló pénzügyi visszaélésről volt szó, csupán szakmai analfabétizmusról, ami viszont nem a libatenyésztéssel volt összefüggésben, hanem kizárólag a kereskedelemmel, az üzlettel, azaz a pénzügyekkel. Eltérés mutatkozik továbbá abban is, hogy a csőd után semmiféle büntetőjogi, vagy akár csak szakmai kivizsgálás nem folyt a Hajdú-bét ellen, sőt urambocsá’ Bajnai Gordon még elnézést sem kért a károsultaktól.
Itt vetődik fel egy kérdés, miszerint a vízi szárnyas kereskedelem mindaddig zökkenőmentesen folyt, amíg a Hajdú-bét bele nem avatkozott. Ezért jogos a felvetés, vajon Bajnai Gordon miért kaphatott üzleti és menedzseri kitüntetést. Vagy azokat kapta érdemtelenül, vagy a vállalkozást szándékosan vitte csődbe.
Utána hosszú csendet követően:
2015. februárja: Buda Cash: 100 milliárd, Hungaria: 10 (50) milliárd, Quaestor: 150 milliárd bukta.
Összegezve: 1992. és 2015. között összesen 274 milliárd, 2015. februárja: 260 (300) milliárd forint károkozás.
A teljesség igénye miatt meg kell jegyezni, hogy a Globex, valamint a Quaestor jellegében lényegesen elüt a többi panamától, ezeknél ugyanis a pénzügyi vállalkozás és a befizetők közös kockázatvállalásban működtek együtt. Ennek megfelelően lényegtelen, hogy a károsultakat megvezették-e, mert az ő szerepük jogilag a befektetésre ösztönző cégek jogállásához hasonlatos. Ezt hívják tettestársi bűnrészességnek."
...
http://szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=5187 |
|
| mpd |
|
A jegybank, amely most büszkén hirdeti, hogy a Quaestornál milyen óriási összegű, 150 milliárd forintos fiktív kötvénykibocsátásra lelt, és a brókerházánál is szabálytalanságokat derített fel, 2014. novemberben maga hagyta jóvá a Quaestor Financial Hrurira Kft. 70 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramját. Pedig akkor már régóta körbejárt a piacon az a szóbeszéd, hogy a Quaestor kötvénykibocsátásaival valami nem stimmelhet. Olyan projekteket finanszíroznak belőle, amelyek megtérülése kérdéses, és viszonylag magas hozammal édesgették magukhoz a kisbefektetők pénzét, miközben az újabb és újabb kibocsátások nem sokkal előzték meg az éppen esedékes törlesztéseket. Erre utalhatott az alapkezelői piac egyik nagy szereplőjének, a Concorde Alapkezelőnek a vezére is.
Ezek a piacon teljesen elterjedt pletykák aligha állhattak meg a Magyar Nemzeti Bank kapui előtt (vagy ha elakadtak, az szintén a hatóságra nézve kínos), mégis, négy hónappal a csőd előtt a jegybank megadta az engedélyt az egyébként 2008 óta zajló kötvénykibocsátások folytatására. És nem is akárkinek, annak a Windisch Lászlónak az aláírása áll a november 20-i keltezésű dokumentumon, aki a felügyeletért felelős alelnöke az MNB-nek, és aki az elmúlt két hétben számolt be a nagy lebukásokról a pénzügyi szférában.
Idén február elején, vagyis két hónapja helyszíni vizsgálatot folytatott a jegybank a Quaestor brókercégénél (ezt a csoport kommunikációs vezetője ismerte el a hvg.hu-hoz eljuttatott levelében), ott pedig „problémát nem találtak”, fogalmaz a kommunikációs vezető.
(hvg) |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Lám, kitartó hőbörgésnek beérik a gyümölcse ... |
|
| mpd |
|
|
Illetve nagyon is tudom: az utóbbi öt évben NEM VOLT ITT AZ IDEJE a szigorúbb ellenőrzéseknek! És aki azt sürgette (pl. a Jobbik, 2010. óta), az akkor és ott hőbörgő volt. |
|
| mpd |
|
|
Na miaz, mán Kvesztor is, Hungária is? Mi van itt? És mit csinált eddig a felügyelet? |
|
| mamácska |
|
Tölgyesi Pétert a Buda-Cash Brókerház vezérigazgatóját őrizetbe vették - erősítette meg az Origónak Bánáti János ügyvéd. A Buda-Cash üggyel összefüggésben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai kilenc személyt állítottak elő és több helyszínen tartottak házkutatást – közölte az Origóval az ORFK sajtószolgálata.
Tölgyesi Péter házánál reggel fél hétkor jelentek meg a rendőrök – mondta az Origónak Bánáti János ügyvéd. A hatóság a házkutatás után iratokat foglalt le a Buda-Cash Brókerház vezérigazgatójának otthonában. |
|
|
| mamácska |
|
Tóbiás József pártelnök úr
Magyar Szocialista Párt
Budapest
Széchenyi rkp. 19.
1055
Tisztelt Pártelnök Úr!
Szívből sajnálom, hogy az Ön egyik párttársa egy olyan törvény visszaküldését kérte rajtam számon, amit az MSZP testületileg utasított el a parlamentben.
Az esetet azért is tartom különösen sajnálatosnak, mert az Ön eddigi megnyilvánulásaiból világos volt számomra, hogy Ön is tisztában van azzal, hogy Magyarország mindenkori köztársasági elnökének nem feladata a pártpolitikai vitákban részt venni, mint ahogy nem tiszte az sem, hogy pártpolitikai indíttatású nyilatkozatokat kommentáljon.
Magam sem kívánok ettől eltérni. A Buda-Cash ügyének társadalmi súlyára való tekintettel azonban arra kérem, ismertesse az alábbi tényeket mindazokkal, akik esetleges tájékozatlanságukkal könnyen sodorhatják kellemetlen helyzetbe az Ön által vezetett pártot.
1. A takarékszövetkezeti törvényt az MSZP frakciója testületileg elutasította.
2. A törvény elfogadását követően közel száz takarékszövetkezet fordult kifogásaival, észrevételeivel, javaslataival a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz, kérve, hogy a törvényt megfontolásra küldjem vissza az Országgyűlésnek.
3. A törvényt – mint minden más alkalommal – a rendelkezésre álló rövid idő ellenére is a lehető legalaposabb vizsgálatnak vetettem alá, melynek során munkatársaim számos szakemberrel konzultáltak. A vizsgálat során egyértelművé vált, hogy a felmerült kifogások egy része jogosnak tekinthető, így a szövetkezeti törvényt megfontolásra visszaküldtem az Országgyűlésnek.
4. A visszaküldéssel egy időben világossá tettem érveimet és indokaimat, amiket az MSZP egyetlen politikusa sem kifogásolt.
5. A takarékszövetkezetek bankká való átalakulásának lehetősége és feltételei már a törvénytervezet szövegében is adottak voltak. Az újbóli országgyűlési tárgyalás ezen nem változtatott. Maga az átalakulás pedig egyetlen takarékszövetkezet esetében sem múlhatott azon, hogy azok kezdeményezik-e bankká alakulásukat, hiszen az átalakuláshoz szükséges feltételek meglétét az erre hivatott állami szerveknek minden esetben alaposan meg kellett vizsgálniuk.
6. A Buda-Cash ügye semmilyen összefüggésben nem lehet a hitelintézeti törvénnyel, hiszen Magyarországon ma már mindenki tudja, hogy az ügy szálai több mint 10 évre nyúlnak vissza.
Tisztelt Pártelnök Úr!
Köztársasági elnökként nemzetünk egységének megjelenítése, valamint a magyar érdekek és értékek képviselete mellett az Országgyűlés által elfogadott törvények alkotmányos vizsgálatát is olyan kötelezettségnek tekintem, amelyben semmi és senki sem ingathat meg, bárki, bármilyen indokból is érezzen késztetést erre.
Elnöki eskümet követően többször is megerősítettem: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Ehhez tartom magam.
Ezúton is biztosítani kívánom Önt arról, hogy a józan, alkotmányos szemlélet megerősítésében továbbra is számítok az Ön és az Ön által vezetett párt mindazon politikusainak a támogatására, akik átérzik azt a senki másra át nem hárítható felelősséget, amit minden más politikushoz hasonlóan közállapotaink és közbeszédünk minősége iránt viselnek.
Budapest, 2015. március 6.
Tisztelettel üdvözli:
Áder János |
|
| mpd |
|
|
Nem én teszek úgy hanem Rogán. Bátran belemondta a nagy marhaságait a kamerába. |
|
| Rendes Kis |
|
Úgy teszel, mintha valami újat fedeztél volna fel.
Pedig nem.
Szegény Iszalag 2002-től 2006-ig annyimindent kibányászott KandH meg effajta ügyekről, amivel a bűnbankárokat 1000 évre
be lehetett volna kasztnizni, Gyurcsányistul, inszcuzámmen.
Csak az akarat hiányzott hozzá.
Vagy talán még az akarat is meg lett volna, csak a bátorság nem volt meg.
Látod, a sukorói ügyben is próbáltak kesztyűs kézzel bánni a csalóval.
Bár azt utána alaposan megbánták ... |
|
|
| mpd |
|
|
Ez szerintem nagyon vicces!! Mármint az, hogy ennyire hülyének néznek bennünket. |
|
| Rendes Kis |
|
Szomorú dolgokon nevetgélni gyerekes dolog !  |
|
| mpd |
|
Kevesen voltak, akik a pénzügyi szakmában meglepődtek azon, hogy a Buda-Cash brókerház háza táján visszásságokra talált a jegybank. – Azok a szolgáltatók, amelyek tíz százalék feletti kötvényhozamokat ajánlanak folyamatosan, egyszerűen gyanúsak – példálózott Karagits István, a Blochapms Capital tanácsadó cég vezetője. Ezt csak úgy lehet kigazdálkodni, hogy újabb és újabb kibocsátásokat hajt végre a szolgáltató, ami már pilótajátéknak is tekinthető. Van még ilyen szolgáltató a piacon – tette hozzá sejtelmesen.
Természetesen, ez kizárólag a felügyeletet meg az MNB-t meg egyáltalán a döntéshozókat lepte meg. 2010 és 2015 között ez egyszerűen nem létezett ez az információ.
a másik meg az, hogy a 2009-es jogszabály csak azt mondja, hogy ötévente KÖTELEZŐ a vizsgálat. Ha gyanú merül fel, menet közben is egészen nyugodtan lehet vizsgálódni. Dehát itt ugye nem merült fel.
aztán annyit még, hogyha ez a 2009-es jogszabály annyira rossz, akkor a kétharmad birtokában ugyan mi akadályozta meg a jelenlegi hatalmat abban, hogy megváltoztassa? |
|
|