| Téma: BÜNBANKKÁROK |
| pandala |
|
http://kitekinto.hu/2018/12/17/europan-kivul/malajzia-feljelentette-a-goldman ...
Idézet:
Malajzia feljelentette a Goldman Sachs-t
2018. december 17., hétfő Európán kívül, Vállalati hírek
Malajzia korrupció és hűtlen kezelés vádjával büntetőfeljelentést tett a Goldman Sachs amerikai befektetési bank és annak két korábbi alkalmazottja ellen.
Tommy Thomas malajziai főügyész hétfői bejelentése szerint hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tettek a Goldman Sachs ellen a 1Malaysia Development Bhd (1MDB) állami befektetési alap három, összesen 6,5 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátásában ellenjegyzőként és főszervezőként játszott szerepével kapcsolatban.
Feljelentést tettek emellett az amerikai bank és a malajziai alap két-két korábbi alkalmazottja ellen is a kötvénykibocsátással kapcsolatos valótlan és félrevezető tájékoztatás, illetve abban való bűnrészesség és korrupció vádjával. ....
|
|
|
| mamácska |
|
A svájci UBS londoni részlegének összesen 150 milliárd forintnyi dollárt kell fizetnie az amerikai jegybanknak, az amerikai igazságügyi minisztériumnak, és egy connecticuti banknak. Cserébe nem jelentik fel őket bűncselekmény miatt.
Miután bebizonyosodott, hogy a svájci UBS bank manipulálta a nemzetközi LIBOR devizaárfolyamait (ennek alapján adnak forrást egymásnak a bankok), kiegyezett az ügyet vizsgáló amerikai hatóságokkal - írta a Business Insider. Ennek alapján 150 milliárd forintnyi dollárt (540 millió USD) kell fizetnie az amerikai jegybanknak, az amerikai igazságügyi minisztériumnak, és egy connecticuti banknak.
Az UBS védekezése szerint az eset elszigelt ügy volt, néhány alkalmazottjuk "elfogadthatatlan módon" viselkedett, és a bank azonnal megtette a szükséges intézkedéséket, amikor kiderült az ügy. A bank hangsúlyozza, hogy ők tárták fel a manupulációt, és arról azonnal értesítették az amerikai igazságügyi minisztériumot.
|
|
| mamácska |
|
Még 2012-ben huszonötmillió amerikai dollár – akkori árfolyamon körülbelül 5,5 milliárd forint – tisztára mosásában nyújthatott segítséget a Buda-Cash Brókerház – tudta meg a Pestisrácok.hu. Az ügyben még az amszterdami ügyészség indított nyomozást csalás és pénzmosás miatt három éve, de a vizsgálat jelenleg is tart.
A holland hatóságok azzal gyanúsítanak egy férfit, hogy 25 millió dollárt utalt át egy magyar tulajdonossal rendelkező offshore céghez, a Buda-Cash Brókerházon keresztül, hogy felvásárolják a Bábolna Élelmiszeripari Zrt.-t. Ebben az időben a Buda-Cash árulta az előbb említett cég 1,2 milliárd forintos részvénypakettjét. Azt tudni kell, hogy a Bábolna Élelmiszeripari Zrt. 9 milliárd forint követeléssel bírt az anyacége, a Bábolna Zrt. felé. Ezt a befolyást a holland befektetőnek 25 millió dollárért sikerült egy magyar offshore céghálózaton keresztül megszerezni. A két összeg közötti különbséget egy különös trükkel mosták tisztára.
Megvettek egy olyan offshore céget, amelynek további három, holland érdekeltségű cég volt a tulajdonosa. Az anyacég megszerezte két, Amerikában gyártott B kategóriás film jogait. Mivel ebben üzleti siker nem lehetett, elég egyértelmű, hogy a filmjogokat birtokló cég megvásárlása csak a dollármilliók tisztára mosására kellhetett.
Az említett példa is jól mutatja, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt. úgy működött, mint egy bank.
A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó forrás szerint a Buda-Cashnek bármilyen tőkepiaci tranzakció nélkül lehetett pénzt küldeni és átutalásokat kezdeményezni. Az nem érdekelte őket, honnan van a pénz, illetve az sem, hogy valóban részvényvásárlásra érkezik-e. Úgy tudni, az ügyletekért 90 ezer dollárt, több mint 20 millió forintot szakítottak a brókerek. |
|
| mamácska |
|
Harangozó Gábor, az MSZP politikusa elismerte, hogy kormányzásuk alatt történhettek pénzügyi visszaélések a Buda-Cash Brókerháznál.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!
Harangozó Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: a 2010-es kormányváltás idején történt helyszíni vizsgálat derítette ki, hogy törvénysértő módon kezelték a betétesek vagyonát.
A szocialista országgyűlési képviselő a következőképp fogalmazott:
– Van egy 2010-es dokumentum, ahol ők már megállapították azokat a problémákat, amik alapján el lehetett a pénzt lopni.
– Vagyis korábban is fennálltak azok a problémák, amikor önök voltak kormányon.
– Ebből az következik, hogy 2010-ben a Buda-Cash esetén volt egy helyszíni ellenőrzés, és ez a helyszíni ellenőrzés megállapította 16 pontban, hogy fennállnak azok a feltételek, ami alapján az ügyfelek pénzét el lehet tüntetni.
– Kormányváltás előtt vagy után volt ez?
– Ez a kormányváltás közben volt, maga a helyszíni vizsgálat.
|
|
| mamácska |
|
Házkutatást tartott a spanyol rendőrség az IMF korábbi vezetőjének a lakásán, akit csalással és pénzmosással vádolnak.
Rodrigo Rato 2004 és 2007 között vezette a Nemzetközi Valutaalapot, előtte a spanyol Néppárt tagjaként gazdasági miniszter volt. 2007 után ő lett a Bankia elnöke, ami tavalyelőtt csődbe ment. A közgazdász a kormányzó Néppártnak is a tagja volt, ellenük pénzmosás miatt nyomoz a rendőrség.
www.hirtv.hu |
|
| mamácska |
|
Eltűnt a befektetők pénze, nem találják a vezetőt
Az MNB jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított – a fő tevékenysége szerint – utazás-szervezéssel foglalkozó Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft.-nél. A police.hu reggel közölte, hogy sikkasztás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, miután a Jász-Nagykun-Szolnok megyei pénzügyi vállalkozásnál többen nem jutottak hozzá a befektetésükhöz a lekötési idő lejárta után. A befektetők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a budapesti székhelyű szolgáltató kft.-nél. A rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz, a vállalkozás vezetőjét egyelőre nem találják.
Feszült a hangulat Karcagon – mondta a település polgármestere, Dobos László. Körülbelül kétszázan tettek feljelentést a rendőrségen, összesen kétmilliárd forintra teszik az össze kárt. A befektetők dühösek, mert nem tudták, hogy a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. egyéb pénzügyi tevékenységet is folytat – mondta a Hír TV helyszíni tudósítója. |
|
| mamácska |
|
Egymilliárd dolláros banki csalás után nyomoznak Moldovában
Korrupcióellenes ügyészek, parlamenti képviselők és amerikai nyomozók kutatnak hetek óta bankokból szőrén-szálán eltűnt egymilliárd dollár után Moldovában. A bankbotrány immár Európa egyik legszegényebb országának destabilizálásával fenyeget.
A botrány akkor kezdődött, amikor a moldovai jegybank (BNM) feltárta, hogy az ország bankszektorának mintegy harmadát tulajdonló három pénzintézet összesen 1 milliárd dollárnyi (273,9 milliárd forint), azaz a hazai össztermék 15 százalékának megfelelő értékben bocsátott ki hiteleket. A tranzakciót néhány nap alatt bonyolították le, közvetlenül a november végi parlamenti választás előtt, amelyben az Európa-párti erők orrhosszal győztek az oroszbarát ellenzék előtt. A hitelek kedvezményezettjeit nem nevezték meg, de az AFP francia hírügynökség csütörtöki beszámolójában azt írja, hogy a jelekből ítélve a pénzt "egyszerűen" ellopták.
Az ügyben több parlamenti képviselő ellen indult eljárás. Egy bizottsági zárt ülésen - amelyről információk szivárogtak ki a sajtónak - arról volt szó, hogy a pénz egy részét állítólag négy orosz bankba utalták át. Igor Dodon, a szocialista ellenzék vezére azt állítja, hogy a pénz off-shore cégek számláján kötött ki, ahol "nyomuk veszett". "A hiteleket úgy nyújtották, hogy tudták, sohasem fogják visszafizetni őket" - állította a francia hírügynökségnek.
Stéphane Bride miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter, pénzügyi szakértő tömeges "gyanús tranzakciókról" beszélt. A bankrendszer egészén átsöprő pánik miatt fenyegető csőd elkerülése érdekében a jegybank saját közvetlen ellenőrzése alá vett három pénzintézetet: a Gazdasági Bankot (BEM), az Unibankot és a Szociális Bankot. A három pénzintézet egyidejűleg 9,4 milliárd lejes (700 millió dollár), március 27-i lejáratú sürgősségi hitelt kapott. A határidő már lejárt, de a hitelt még nem fizették vissza a jegybanknak.
A bankárszövetség elnöke, Dumitru Ursu szerint az összeget soha nem fogják teljesen visszafizetni, és a különbözetet államadósság formájában könyvelik el. A moldovai államadósság jelenleg 1,7 milliárd dollár. Ursu a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet (CNPF) vádolja hanyagsággal. Szerinte az ilyen ügyletek nem kerülhetnék el a CNPF és a korrupcióellenes ügyészség figyelmét.
A jegybank egyik alelnökét és a CNPF elnökét menesztették. Számos elemző a pénz egy részét zsebre vágó, befolyásos politikusoktól "felülről jött" utasításokkal magyarázza a felügyeleti szervek tétlenkedését.
A főügyészség nyomozást indított. Eddig két, meg nem nevezett személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, és több más személy vagyonát zárolták. Egy, márciusban nyilvánosságra került dokumentumban "a moldovai fejlődést támogató partnerek", közöttük a Világbank, az EU és az Egyesült Államok felszólította a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra az ügy miatt elszenvedett veszteség összegét.
www.hirado.hu
|
|
| mpd |
|
Engem továbbra is érdekelne, honnan volt a Külügynek forgatni való pénze.
A magyar költségvetés NEM ÍGY MŰKÖDIK, akkor kap pénzt egy szervezet, amikor fizetnie kell.
Egyszerűen NEM LEHET 3,8 milliárd fölös pénze egy minisztériumnak. |
|
| mpd |
|
|
Parlamenti belépője volt Tarsoly Csaba Quaestor-vezérnek – tudta meg az Index. A brókerbotrányban érintett nagyvállalkozó 2013 áprilisában kapta meg a belépőt a Miniszterelnökségtől. |
|
| mpd |
|
|
Giró-Szász András az RTL Híradónak elmondta: Orbán Viktor és Lázár János is rosszul emlékszik már, mi mikor és minek hatására történt a Quaestor-ügy kapcsán, de ő semmilyen problémát nem lát abban, hogy egy hónap távolságból valaki téved néhány napot egy-egy ügy kapcsán |
|
| mamácska |
|
Zár alá került a Quaestor-vagyon egy része és Tarsolyé is
2015. március 30. hétfő 11:10:59
A cégek tárolt cégkivonata szerint a nyomozóhatóság a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rendelte el egyebek mellett Tarsoly és felesége Quaestor-részvényeinek zár alá vonását.
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tárolt cégkivonata alapján Tarsoly Csaba és felesége Quaestor-részvényeit is egyaránt zár alá vonta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon Visszaszerzési Hivatala. A március 27-én bejegyzett döntés 26-ától hatályos. Mint ismert, ezen a napon állította elő a rendőrség Tarsolyt és két társát, kiknek előzetes letartóztatásáról vasárnap döntött a hatóság. A cégkivonat bejegyzése értelmében Tarsoly Csaba és felesége esetében is külön-külön 106 200 darab 1000 forint névértékű részvényt vettek zár alá.
A zárolás a többi Quaestor-céget is érinti. A Quaestor Financial Hrurira cégkivonata alapján ebben az esetben is történt vagyonzárolás múlt héten csütörtöki hatállyal, a cég Quaestor Pénzügyi Zrt. vagyonára vonatkozóan. A Hrurira ugyanis a botrány kirobbanása után lett többségi tulajdonos a pénzügyi zrt-ben.
A döntés a büntetőeljárásról szóló törvény 159. paragrafusának 7. pontja alapján történt, miszerint "ha a zár alá vétel elrendelése olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétel céljának elérését veszélyeztetné, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság is elrendelheti a zár alá vételt. Ez esetben az indítványt a bíróság felé haladéktalanul elő kell terjeszteni".
A harmadik Quaestor-cég a Quaestor Értékpapír Zrt., melyhez a Magyar Nemzeti Bank rendelt ki felügyeleti biztosokat - akik átvették a cég irányítását - szintén érintett a hatósági zárolásban. Ebben az esetben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Vagyon-visszaszerzési Hatósága a saját vagyonelemek mellett a Tarsoly Csaba és a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó cégben lévő vagyonára is vonatkozik a zár.
Ugyanez történt a Quaestor Invest vagyonelemeivel kapcsolatban is, pontosabban azzal, ami a Quaestor Pénzügyi Tanácsadóhoz, illetve Tarsoly Csabához köthető.
Nem úszta meg az utazási iroda sem. A Quaestours esetében a pénzügyi tanácsadó cég vagyonelemeire március 26-i hatállyal szintén elrendelte a hatóság a zár alá vonást.
Bár már korábban történt bejelentés, a cégközlöny szerint továbbra sem jegyezték be a csődeljárást egyik társaság esetében sem.
Mindez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy a kötvényesek a pénzükhöz juthatnak több ok miatt sem:
a kártalanításhoz először meg kell állapítani azt, hogy a fiktív kötvényesekre kiterjed-e a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája
amíg nem indul el a felszámolási eljárás, nem nyújtható be kárigény
egyáltalán nem lehet tudni, hogy a most zár alá vont vagyonelemek mekkora összeget képviselnek, és azt sem, hogy mekkora nem zárolt vagyon áll még rendelkezésre.
mfor.hu
|
|
| mamácska |
|
Hiányzik egy modern kincstári rendszer
A brókerbotrányról a kormányfő azt mondta, nincs Magyarországnak olyan kincstári rendszere, amely napra készen, megfelelő kondíciókkal biztosítaná a közpénzek "parkoltatását", és amely kívül tartaná a közpénzeket az ilyen típusú manőverektől. Hozzátette, még keresik a választ, hogy hogyan került állami pénz brókerek kezébe.
A brókerlavina elindítója
Mint mondta, a költségvetés pénzeit, az adóforintokat államkötvényben tartották, és ezeket vásárolták brókereken keresztül, tehát biztos papírba tették a pénzt, de rossz helyre az állami szervezetek.
Tarsoly levele
Arról a levélről, amit a Quaestor vezetője, Tarsoly Csaba írt neki, a kormányfő azt mondta, azon a napon küldte el a brókercég vezetője, amikor a jegybanknál is bejelentést tett. A levélben, amelyet közvetlenül neki juttattak el, állami segítséget kérnek, és tárgyalni szeretnének a kormánnyal. Orbán Viktor a levél elolvasása után egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel.
"Látunk már brókert"
A kormányfő azt mondta, azért, mert az emberek nagyobb kockázatot vállalnak, és nem alacsony kamatozású állampapírba fektettek be, még nem lehet ellopni a pénzüket. "Láttunk már brókert, ez a kőgazdag emberek világa" - mondta, hangsúlyozva, nem akar brókerellenes hangulatot kelteni, de ezek a pénzek eltűntek. Ha a vagyon tisztességes üzletekből származik, akkor nincs gond, de ha mások vagyonából, akkor nem szabad hagyni, hogy büntetlenül megússzák. |
|
| mamácska |
|
Bayer ZsoltQuaestor
Álláspont. A Quaestorban a nevét bírom a legjobban.
Bayer Zsolt – 2015.03.27. 00:44
Ami ugye azt jelenti, hogy az államkincstár őre. Hihetetlen… De ez mellékes, ennek szimbolikájáról majd akkor, ha mindenki a megfelelő helyre kerül. Most vessünk egy pillantást a tényekre, és az azokból levonható következtetésekre.
A Buda-Cash bedőlésével kezdődött. Kiderült, hogy nevezett brókerház úgy tíz év alatt 150-160 milliárd forintot tüntetett el.
Miért derült ez ki, és miért éppen most?
Azért, mert most vált esedékessé az átfogó vizsgálat. Azért most, mert a szocialista kormányzat annak idején úgy módosította a vonatkozó törvényt, hogy ezeket a pénzintézeteket csak ötévenként kell átvizsgálni.
Amióta a botrány kitört, még senki sem kérdezte meg a szocialistáktól, miért módosították annak idején így a törvényeket. És tényleg! Miért? Valószínűleg azért, amiért annak idején törvénymódosításokkal és új törvények megszavazásával a szocialista–szabaddemokrata koalíció tette lehetővé az olajszőkítést. Horn Gyula kormánya volt hatalmon éppen, és olyan jogszabályi környezetet hozott létre, hogy az olajszőkítők szabadon dolgozhassanak és a paradicsomban érezhessék magukat. Még azt sem tudjuk, hány ezermilliárdot loptak el akkor ezt kihasználva, és hogy abból a pénzből mennyi került Portikékhoz és mennyi a szocialista–szabaddemokrata illetékesekhez. És már nem is fogjuk megtudni soha.
De azt talán még megtudhatjuk, miért (kiért, kikért) módosították úgy a vonatkozó törvényeket, hogy öt évig azt csinálhassanak a brókerházak, amit akarnak. Ennek talán még utána lehet menni.
De egyelőre ott tartunk, hogy a Buda-Cash bedőlése után a szocialisták, egyéb baloldali tömörülések és sajtóappendixeik Matolcsy György és Orbán Viktor lemondását kezdték el követelni. Mondom még egyszer, hogy világos legyen: ez a kormányzat most jutott el odáig, hogy az előző kormány idején megváltoztatott törvény alapján először ellenőrizze a brókerházak működését. Az első ellenőrzés során azonnal lebuktatta a csalást és a csaló gazembereket. Mire a csalást lehetővé tevő legnagyobb gazemberek azt követelik, hogy a csalást feltárók mondjanak le.
Ilyet Ionescu sem tudott volna kitalálni.
És még nincs vége. A Matolcsy és Orbán lemondását követelők legfontosabb „érve” az volt, hogy a Buda-Cash brókerházhoz tartozó három bank takarékszövetkezetből bankká alakulását Matolcsyék engedélyezték.
Igen. Ez igaz.
Csak az a baj, hogy a nevezett három bank a Buda-Cash brókerház sikkasztásának éppúgy vesztese és elszenvedője, mint minden más érintett.
A három bank a jó oldalon áll. Olyan ez, tudják, mintha bemenne egy ember a rendőrségre, és így szólna: – Jó napot kívánok! Ellopták az aranyórámat. Mire a rendőr: – Az óra a magáé volt? – Igen. – Akkor tehát magának is köze van a lopott órához, letartóztatom!
Ezek ilyen fiúk. És szemrebbenés nélkül ilyenek. Ez a legfélelmetesebb.
Aztán még fel sem ocsúdtunk a Buda-Cash-ügyből, jött szolid intermezzóként a Hungária Értékpapír szinte elhanyagolható, alig pár százmilliós sikkasztása, hogy aztán kiboruljon a Quaestor-botrány.
Ennek kapcsán pedig – nem fogják elhinni! – az ellenzék Orbán Viktor lemondását követeli. „Érve” a következő: A miniszterelnök szerdán közölte, hogy a Buda-Cash-botrány után utasította a minisztériumokat, ha van közpénz, amit valamilyen hasonló pénzintézetben tartanak, azonnal vegyék ki, mert a hírek szerint dominóeffektus várható, és mások is bedőlhetnek. És a Buda-Cashben például bent ragadt közel hetven önkormányzat pénze, de még a honvédség valamilyen önkéntes biztosító pénztárának pénze is.
Na erre jöttek a szemrebbenés nélküliek, és egymás sarkára taposva tolongtak a kamerák elé, hogy Orbán „beismerte”, Orbán „cserbenhagyta” (mármint az embereket), Orbán „bennfentes kereskedett” stb., stb.
Próbálom megfejteni és érthetővé tenni. Az az új csapásirány, hogy ha Orbán tudta vagy sejtette a Quaestor várható bedőlését, szólnia kellett volna az embereknek is, hogy menekítsék a pénzüket.
Akkor most modellezzük a következőt: Orbán Viktor olyan információt kap, hogy a Buda-Cash után várhatóan a Quaestorral is baj lesz. Ekkor a miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatót hív össze, ahol bejelenti, hogy a Buda-Cash bedőlése után információi szerint dominóeffektus várható, további pénzintézetek is bedőlhetnek, például a Quaestor, úgyhogy azt javasolja, mindenki azonnal menekítse ki a pénzét.
A sajtótájékoztatót követő két órán belül összeomlott volna a magyar bankrendszer. Egy ilyen miniszterelnöki (pénzügyminiszteri, gazdasági miniszteri, jegybankelnöki – mindegy!) bejelentés után a lakosság megrohamozta volna az összes hazai pénzintézetet, és pánikszerűen vette volna ki a pénzét, megtakarításait. Ugyanis egy ilyen pánikreakcióhoz nemhogy egy kormányzati bejelentés, de egy suttogó propaganda is bőven elég. Lásd Postabank. (És lásd a szerdai esetet, amikor egy suttogó propaganda miatt az Erste Banknak hivatalos közleményt kellett kiadnia. Meg lennék lepve, ha az Erste várható csődjéről keringő rémhírt nem valamelyik ellenzéki ügynök dobta volna be a köztudatba, mert hát most annyira jól jönne sok-sok ezer bankok előtt tolongó, pánikba esett, pénzét menekítő ember…
Egyszóval a miniszterelnök csak egy dolgot nem tehetett: azt, amit ezek a gazemberek számon kérnek rajta, és amire hivatkozva a lemondását követelik. Ha megteszi, már összeomlott volna a magyar bankrendszer, és akkor szemrebbenés nélkül követelnék a lemondását ugyanezek. Úgyhogy: nyugalom, türelem. Bármennyire is nehéz ezeket a rohadékokat elviselni…
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/20946/Quaestor#sthash.ldpzGycJ.dpuf |
|
| mpd |
|
Egy adalék:
Az igazi bukást egy intézmény okozta március 6-án, amelyik 2,5 milliárdot akart elvinni, de már nem tudták kifizetni. Micsoda szerencse, hogy legalább a minisztérium cége még megkapta a magáét három nappal később, 9-én. |
|
| mpd |
|
Na akkor maradjunk a témánál.
OV levelet kapott Tarsolytól, MÁRCIUS 8-ÁN, aki segítséget kért a kormányzattól.
A Külügy meg MÁRCIUS 9-ÉN vette ki a pénzét, akkor, amikor más ügyfeleket már nem fizettek ki.
Na ezt kéne megmagyarázni. |
|
| Rendes Kis |
|
Miféle egy témánál ?
Nulla témánál !
Az mitől téma, hogy a magyar határ a braziltól 9990 km-re van ? |
|
| mpd |
|
|
Nem ragadok le egy témánál. Úgyis lesz újabb. Tulajdonképpen csak kacagok az egészen, a nép egy része megkajol mindent. Konkrétan a nyuggerekre gondolok, amilyen lelkes gyurcsányisták voltak korábban, most oly lelkes fideszesek. Mindig aki ottan beszél a központban, annak van igaza (meg aki "garantálja a nyugdíjak vásárlóértékét"- márpedig azt mindenki siet leszögezni.) |
|
| Rendes Kis |
|
|
Jófej vagy: Viktátorozol egy jóízűt, aztán meg elvicceskeded ... |
|
|
| mediator |
|
Akiket említettél diktátorok voltak és a körülöttük kialakult/kialakított személyi kultusz miatt nyilván a "haza bölcseinek" is nevezték őket, vagy ilyennek tekintették őket. Ezekkel a véreskezű alakokkal hoztad egy sorba Orbánt, mert kínjában olyat lépett, amelyet ha nem lép, akkor hanyag kezeléssel vádolták volna. Ez a támadási stílus a féreg baloldal stílusa, a cél pedig a karaktergyilkosság, ehhez asszisztáltál te is. Lelked rajta.
Hogy jönnek ide a görögök? Úgy, hogy 5 évvel ezelőtt még egy sorban említettek bennünket a görögökkel (ahol most 40 % a munkanélküliség stb. akikről nem hiszem, hogy élnének mint hal a vízben) és ha ez a nagyon gyűlölt Orbán 5 éve nem vette volna kemény kézzel kézbe az ország ügyeit, akkor most mi is ott tartanánk, ahol a görögök. (persze ha sikerül ellehetetlenítenetek a mostani vezetést, akkor hamarosan ott fogunk tartani újra)
Hálát adok a Jóistennek, hogy ez az egyébként hibáktól sem mentes, de jó irányba változtatni akaró autoriter figura van az ország élén és nem valami szarember.
Az igazságtalanságot nehezen tudom szó nélkül hagyni, ezért válaszoltam neked.
De nekem erre az öncélú szócsavarásra nincs időm, rengeteg munka vár az asztalomon - el kell tehát búcsúznunk.
Szervusz mpd! |
|
|
| mpd |
|
hanem ezt nézd meg:
TÁVOLSÁG SOPRON - ORSZAGHATAR
9990 km = 6207.5 mi
indulási cím: Sopron, Győr-Moson-Sopron, Magyarország
Érkezési cím: Orszaghatar, Minas Gerais, Brazília
Távolság Sopron - Orszaghatar: 9990 km (6207.5 mi)
Szükséges idő: 143 ora
Átlagsebesség (auto): 70 km (43 mi)/h * |
|
| mpd |
|
TÁVOLSÁG CSORNA - SOPRON
57,2 km = 35.4 mi
Plusz a határig pár kilaméter. |
|
| mpd |
|
Ez jelent meg januárban:
Meghatározta a kormány a költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházásokat, az erről szóló határozat a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. Erre a célra 2020-ig összesen 750 milliárd forintot fordítanak.
A határozat szerint a kormány egyetért Sopron, Szolnok, Békéscsaba “magas szintű útkapcsolatának kiépítésével”, valamint Ózd, Debrecen, Győr és Esztergom közúti kapcsolatrendszerének fejlesztésével, és mindehhez 2020-ig 750 milliárd forintot biztosít a központi költségvetésből.
A kormány tervei szerint megépül az M85-ös autóút Csorna-Sopron-országhatár közötti szakasza, a 405-ös főút Újhartyán-Albertirsa és az M4-es autópálya Albertirsa-Abony közötti része, valamint az M8-as és az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét-Nagykőrös-Békéscsaba között. Fejlesztik a 23-as és a 25-ös főút Bátonyterenye–Pátervására-Ózd közötti szakaszát, a 471-es főút Hajdú-Bihar megyei szakaszát. Megépül a határozat szerint a 813-as, Győr keleti elkerülő út (II. és III. ütem), valamint a 102-es út Esztergom és az M1-es autópálya között.
A beruházásokat 2020. december 31-éig kell befejezni.
A beruházások előkészítésére, illetve az építésre idén 11 milliárd forintot, 2016-ban 13 milliárd, 2017-ben 13 milliárd, 2018-ban 273 milliárd, 2019-ben 350 milliárd és végül 2020-ban 90 milliárd forintot biztosít a költségvetés. A forrásról a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek kell gondoskodnia. |
|
|