Téma: Szenvedélybetegség |
Walaki |
|
zaylik a politika .... ZPP lesz a zúj párt ..
|
|
Walaki |
|
Szegény gyuriferi, egyre több kihívóra talál a politikai űberségversenyben .. ;--D
|
|
|
|
|
Walaki |
|
Mondjuk, lassan, a "liberális" és a "kommunista" közé betehetjük már az ekvivalencia relációtot.
|
|
Walaki |
|
Kérdőjel nélkül persze nem merték leírni a címet. .. Nagyon jól tudják, hogy mija helyzet. Hazudnak. „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
|
|
|
katáng |
|
Nézzük csak eme összetett szó előtagját: szenvedély! Milyen unalmas, íztelen lenne az élet nélküle! Hajtóerő, amivel ha bánni tudunk, nem kerekedik fölénk. Hogyha valaki szenvedélyek nélkül él, hiányzik belőle valami nagyon lényeges "apróság", valami igazi erő, az élet szeretete. |
|
|
iszalag |
|
Mások ..
Idézet: ..lévén az agy csupán különféle atomok kombinációja, miért egységes a tudata, és nem pusztán mindezen atomok tudatának összessége? Ezt a problémát a Nobel-díjas neurobiológus, John C. Eccles ismerte fel.
Egyszerűbb lenne azonban feleleveníteni a lélek fogalmát – ami egy olyan, tovább nem egyszerűsíthető tudati egység, ami képes arra, hogy kapcsolatot teremtsen a test és a tapasztalat között.
John C. Eccles és Karl R. Popper valami ilyesmit javasol Az önvaló és az önvaló agya c. könyvében. Felismervén a monisztikus teóriák hibáit, az elme és az agy közötti interakcionizmus egy változatát hozták létre.
Popper számos szilárd érvvel bizonyította az elme szellemi természetét, rámutatva arra, hogy a tudat valóság, és a tudatos önvaló képes ezt közvetlenül érzékelni. Habár Popper és Eccles dualisztikus elméletekkel is foglalkoztak, mégis ragaszkodtak ahhoz az elképzeléshez, hogy az elme anyagi eredetű, azt állítva, hogy valamiképpen az anyagból származik, majd kölcsönhatásba kerül azzal. Viszont, ahogy már előzőleg láthattuk, a minden tekintetben szellemi elmének az anyagból való teljesen kiszámíthatatlan megjelenésének a gondolata mindenképpen komoly problémákhoz vezet – legfőképpen ahhoz a kérdéshez, hogy miképpen történhetett mindez.
|
|
iszalag |
|
Mások..
Idézet: Baruch Spinoza ..aki azt mondta, “omnia quamvis diversis gradibus, animata sunt” – vagyis, hogy minden létező bizonyos fokig él, vagyis tudatos. Spinoza hitt az egy, univerzális szubsztanciában, aminek minden egyes része egyaránt rendelkezik fizikai és lelki tulajdonságokkal..
|
|
iszalag |
|
Mások..
Idézet: Az epifenomenalizmus azt állítja, hogy az anyag idézi elő a nem-fizikai tudatot, viszont ezek a tudatállapotok nincsenek hatással az anyagra. E sémának két főbb hibája van. Először is nem magyarázza meg, hogy miképpen származhat a tudat az anyagból. Másodszor az az elképzelés, hogy a tudat nincs hatással az anyagra, különösen gyenge lábakon áll.
|
|
iszalag |
|
A nyugati gondolkodók
Idézet: .a tudatot, vagy az elmét hagyományosan nem-fizikainak és az agytól különállónak tekintették. Az egyik ilyen típusú híres elme-test teória a XVII. századi francia matematikus és filozófus, René Descartes nevéhez fűződik. Dualisztikus felfogása kétféle lényeget tekintett alapjául – az elmebelit és a testit. Az elmebeli szubsztancia lényege az, hogy gondolatai vannak, és tudatos ezekről, a testié pedig az, hogy a térben helyezkedik el. Az elme és az anyag kölcsönhatásban áll egymással. Amikor az anyag hatással van az elmére, azt érzésnek, amikor pedig az elme hat az anyagra, azt az akaraterő használatának hívjuk. Ezért ez a teória úgy vált ismertté, mint a kölcsönhatások elve (interakcionizmus).
|
|
iszalag |
|
A tudat - valljuk be - rettenetes dolog.
..és csodás ias ..
Idézet:
A történelem során számos tudós és filozófus töprengett azon, hogy miképp lehetne definiálni a szövevényes és figyelemreméltó elmét. A tudat és az agy közötti összefüggés elemzését a nyugati gondolkodásmód az “elme-test probléma”-ként ismeri.
|
|
Rendes Kis |
|
A tudat - valljuk be - rettenetes dolog. A tudat azt sugallja nekünk, hogy fekete szakadék felé száguldó vonaton utazunk. Csoda-e, ha sokan amnéziába menekülnek ? |
|
|