Téma: Harmónia |
|
panda |
|
Pedig, itt vagy te. |
|
jojoba |
|
Bocsesz, nem tudtam, hogy ez gyogyós fórum. |
|
panda |
|
nem érted, mi? Csinájjkozzál csak úgy, az vagy. |
|
jojoba |
|
Nem megértés kérdése. Maholnap a természetben összesen nem lesz 6+egy csomó tigris. Az állatkertekben néhány kihúzzák még egy ideig, majd jön a dög média, és néhány napot elcsámcsog az utolsó tigris pusztulásán. |
|
panda |
|
Az a szép bennetek, tudós hattyúkban, hogy még soha, egyetlen egy hozzászólást sem értettek meg.. Vagy, csak úgy csináltok, de az még hátborzongtatóbb lelkületre vall
|
|
jojoba |
|
Túl sok a tigris! Egy szem tigristől nem félne? |
|
katáng |
|
Egy nő egyszer csak észreveszi, hogy egy csomó tigris leselkedik rá. Elkezd futni előlük, de ez felkelti a tigrisek érdeklődését, és a nyomába erednek. A nő csak rohan és rohan, míg egy szakadékhoz ér. Talál egy indát, amelyben megfogódzkodik, és mászik lefelé. Lenéz, hogy hova is akar menni, és ott is vár rá már vagy hat tigris. Ahogy körbe-körbe nézelődik, mit is tehetne, meglátja, hogy fent meg egy egér rágcsálja az indát. A következő dolog, amit észrevesz, hogy jobbra, egyenesen a sziklából nő ki egy kis piros szamóca. Tehát tigrisek mögötte, tigrisek előtte, az egér rág, és ott piroslik a szamóca.
A nő abban a pillanatban megkedveli a szamócát, mert az az egyetlen dolog, ami nem ijeszti meg. Sőt, megkívánja. Kinyúl a szamócáért, és meg fogja enni. Ezt jelenti a most vagy soha.
(régi buddhista mese)
|
|
katáng |
|
"......Várjuk a szenvedést, ami passiónkat; felkészülünk rá, és számolunk azzal, hogy majd valamiféle lelki nagysággal éljük át. ....Várjuk passiónkat, várjuk, és nem jön.... Ami viszont jön, az a türelempróba. Kora reggel már elénk sietnek; a teli autóbusz, amely nem áll meg, a tej, ami kifutott, a gyerekek, amik mindent elkevernek, a jóbarát, aki nem jön, a telefon, amely megörült, és egyfolytában cseng, ha azok, akiket szeretünk, már nem szeretik egymást, ha hallgatni lenne kedvünk, de beszélnünk kell, ha beszélni szeretnénk, és hallgatásra kényszerülünk, amikor férjünk, akire támaszkodni szeretnénk, legtörékenyebb gyermekünkké lett; Így érkeznek hosszú tömött sorban, vagy szép rendben egymás után, de mindig elmulasztják közölni velünk, hogy ők jelentik számunkra a ránk szabott vértanúságot. Mi pedig megvetéssel hagyjuk őket elvonulni, miközben várjuk a nagyszerű alkalmat, amelyért érdemes lesz feláldozni magunkat. Mert elfeledjük, hogy ha vannak tűzben elégő hasábok, vannak deszkák is, amelyeket léptek koptatnak el, és finom fűrészporként esnek szét. Ha minden önfeláldozás vértanúság, nem minden vértanúságnál csepeg a vér. Vannak, akiket az élet tesz vértanúvá - annak elejétől egész a végéig. A türelem passiója ez." |
|
|