| Téma: Öregedés ellen |
|
|
| keresztkem |
|
"..Meg lehet enni mindent."
Én az 5db kisunokámon látom most már jobban bizonyitottan--amit anno a kisfiaimon különböző okok folytán nem gondoltam 'át és 'meg: szóval náluk nem láttam--hogy AZ EVÉS MENNYIRE BONYOLULTAN LÉLEKTANI ÉS EGÉSZSÉGMEHATÁROZÓ AKTUS IS(!)
Persze ha csak arra az alternativ szemléleti-lehetőségi "kínálatra" hagyatkozunk, hogy ÉHENHAL VALAKI VAGY ÉLETBE' MARAD, akkor valóba' mindent meg lehet enni. A SZART IS--természetesen.
Ám ez(!) egy MÁSIK ÉRTÉKELÉSI-VIZSGÁLÓDÁSI SZINT!
De ha arra is gondolunk, hogy "jéé az a hófehér ősz hajú néni milyen kisimúlt arcúan nyugodt derűs és türelmes a környezetével, milyen szép 'öreg", vagy "az az aranyos kislány mennyire mosolygós és kedves mindenkivel" stb...stb., akkor abban a jó, derűs és örömet adó evés is benne van.Minden apró részletével, még a csemege uborka szabványos görbületével is.Ma már így látom.
k.k. |
|
| mpd |
|
Meg lehet enni mindent.
Az a lényeg, hogy ne dőlj be annak a mítosznak, hogy a hazai termék, az őstermelő uborkája mennyivel egészségesebb mint a teszkós. A másik: ha veszed, tökmindegy hol veszed, nem tudod, hol termett. Kivéve, ha a szemed láttára szedik le vagy éppen ismerőstől tudsz venni. De a vegyszermaradvány akkor is kockázat.
Ellenben, azt is látni kell, hogy a növények maguk is termelnek mérgeket a kártevők ellen. Lásd nikotin. Úgyhogy, a vegetáriánus étrenddel bizony mérgezi magát az ember, minél többféle zöldséget eszik, annál jobban, mert ahány növény, annyiféle méreg, a szegény máj meg nem győzi váltogatni a lebontó enzimeket.
Aztán arról, hogy a magyar zöldség és gyümölcs finomabb, mint a külföldi, mert itten a klíma olyan. Nos, aki járt már nyáron görögországban, olaszországban és evett ottani dinnyét, szőlőt vagy bármilyen gyümölcsöt, az tudja hogy ez így általánosítva marhaság.
Vannak gyümölcsök, amik tőlünk délre a legfinomabbak, vannak, amik nedvesebb és hűvösebb klímát igényelnek (alma, körte) azok meg tőlünk nyugatabbra. Mi azért vagyunk előnyben mert itt mindkét csoport megterem, a fügével bezárólag. |
|
| panda |
|
Dániában mi a helyzet? Költözzünk oda?  Vagy, ott ugyan saját, de nem olyan fincsi??  Mekkora ott a "szabványos" uborka?.................
|
|
|
| panda |
|
Százméteres futással ünnepelte 104. születésnapját egy lengyel férfi.
Stanislaw Kowalski 32 másodperc alatt ért célba, így 3 másodperccel elmaradt a százon felüliek kategóriájában jegyzett világcsúcstól.
A fiataloknak azt tanácsolta, hogy ne egyenek túl sokat, és néha igyanak egy kis vodkát.
http://hu.euronews.com/2014/05/13/sprintelo-aggastyan/
videjóval!
|
|
|
| Békáscity |
|
|
én mindig akkor bukok ki mikor "őstermelő"nél banánt és narancs stb. található ... |
|
| mpd |
|
Álljunk meg egy polgári szóra!
Saját érdekedben sohase vegyél piacon salátát, retket, uborkát! De a paradicsom is kérdőjeles, esős évben meg a krumpli is.
Az őstermelők java része soha nem termelt semmit, csak viszonteladó. De az is, aki maga is termel, vesz hozzá innen-onnan. |
|
| mamácska |
|
Valóban így van! Én igyekszem kerülni a TESCO-t, PENNY MARKET-et,ALDI-t és egyéb olyan helyeket,ahol nem lehet igazán minőségi élelmiszereket kapni. Inkább kimegyek a piacra,ami kicsit messzebb van, de őstermelőtől veszem a zöldséget és gyümölcsöt.
Sokkal finomabb és tudom,hogy magyar! |
|
| negyven rabló |
|
Idézet:
A többség pár évvel fiatalabbnak érzi magát, mint amit az igazolványa mutat – vajon ez érzékcsalódás, vagy manapság valóban hosszabb ideig maradunk fittek, mint korábban?
Nem érzékcsalódás!Valóság!
Én erről azt gondolom, hogy a minőségibb táplálkozás mellett, összehasonlíthatatlanul több inger éri az agyunkat, mint az elődeinkét, ez pedig kitolja/hatja az öregedést. |
|
| mamácska |
|
Teljesen más életet élnek a mostani hatvanasok, mint az előző generáció negyvenesei, jóval fiatalabb életstílust képviselnek ugyanis. De vajon miért akarnak az emberek ennyire buzgón fiatalok maradni? És valóban fittebbek is, vagy az egész egy illúzió csupán?
A többség pár évvel fiatalabbnak érzi magát, mint amit az igazolványa mutat – vajon ez érzékcsalódás, vagy manapság valóban hosszabb ideig maradunk fittek, mint korábban?
Korábban a nők legkésőbb ötvenéves korukra praktikus, rövid hajat vágattak maguknak, a férfiak pedig legszívesebben bézs ruhákat hordtak. Manapság a legjobb életkor a negyvenes, amikor is még mindig tornacipőben és farmerben járnak a negyvenes éveiket taposók a kedvenc koncertjeikre, és a legközelebbi útjuk miatti nyelvtanfolyam köti le minden idejüket. Ma hatvanévesen érzik magukat az emberek úgy, mint korábban a negyvenévesek.
A legtöbb ember fiatalabbnak érzi magát a koránál, teljesen függetlenül attól, hogy valójában hány éves: 40, 50, 70 vagy 80. Ha összehasonlítjuk a szüleink generációját a miénkkel, úgy tűnik, hogy ez valóban így van. „Teljesen más életet élnek a mostani hatvanasok, mint az előző generáció negyvenesei, jóval fiatalosabb életstílust képviselnek ugyanis” – mondta Stephan Lessenich, a jénai egyetem szociológusa.
A halál ellen küzdünk
De vajon miért akarnak az emberek ennyire buzgón fiatalok maradni? Az öregedés szociológiájának neves szakértője, Stephan Lessenich szerint ennek az oka lehet a társadalom öregségről és öregedésről alkotott negatív képe. Az idős emberekről a törékenységre, a lassúságra, a betegségekre és a halálközeliségre asszociálunk. Éppen ezért a legtöbb esetben arra törekszünk, hogy egészségesek, fittek és mobilak legyünk, mivel úgy gondoljuk, hogy aki aktív, annak még messze van a vége. Azokon az embereken pedig, akik már tényleg idősek, ott a nyomás, hogy ezt elrejtsék.
A hosszú élet titka
Hosszú életet adhat a rendszeres gyümölcsevés
A hosszú élet titka a higgadtság és a jó ételek
Hogyan kell étkezni, hogy 100 évig éljünk?
Hosszabb és egészségesebb élet: megvan a titok
A hosszú élet titka: hogyan élhetnénk 125-150 évig?
Kertészkedéssel a hosszú életért
Tesztoszteron: a hosszú élet titka?
Górcső alá vették a „szuperaggok” agyát
De vajon valóban tovább maradnak fiatalabbak az emberek, mint korábban? „Igen” – mondta Karl Lenhard Rudolph, a jénai öregedéskutató intézet igazgatója. Ha összehasonlítjuk a száz évvel ezelőtti időseket a mostaniakkal, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy ma már nemcsak a várható élettartam hosszabb, hanem hosszabb ideig maradhatunk egészségesek. Ez a javuló életkörülményeknek köszönhető: az iparosodott országokban az emberek egészségesen táplálkozhatnak, kevesebb a környezetszennyező anyag is, mint az iparosítás idején, és a munkakörülmények is jobbak. Ezek a tényezők és a jobb orvosi ellátás együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy ma már átlagosan 20-30 évvel tovább élünk, mint elődeink száz évvel ezelőtt.
Illúzió azt hinni, hogy megállíthatjuk
De még ha hosszabb ideig is élünk és egészségesebben is, egyszer csak mégis megöregszünk. Az öregedéskutató szerint a várható maximális életkor 100-120 év, és ezt akkor sem tudjuk meghosszabbítani, ha egészségesen élünk. „Illúzió azt hinni, hogy meg tudjuk akadályozni az öregedés folyamatát” – mondta Karl Lenhard Rudolph öregedéskutató. Ahhoz, hogy az öregedés folyamatát ne gyorsítsuk fel, már fiatal korunkban oda kell figyelnünk az egészséges életmódra: egészséges táplálkozás, sok sport, a dohányzás kerülése és a lehető legkevesebb alkohol. Természetesen a környezeti problémák, mint például a légszennyezés a nagyvárosokban, a megnövekedett UV-sugárzás, valamint a rossz étkezési szokások és az elhízás is hátrányosan befolyásolják a várható élettartamot.
Az, hogy az ember mikortól érzi magát idősnek, az egyénileg eltérő. Annyi mindenesetre igaz, hogy bármennyire is próbálunk egészségesen élni, a sejtjeink öregszenek. „Az öregedési folyamat szorosan összefügg az úgynevezett telomerekkel (a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz) – magyarázta az öregedés-szakértő. Karl Lenhard Rudolph szerint ezek a DNS-részek egyfajta védősapkaként szolgálhatnak. Ezek a részek minden egyes sejtosztódással rövidülnek, ha eltűnnek, akkor beszélhetünk a sejt haláláról. A kísérletek azt igazolják, hogy azok betegszenek meg nagyobb eséllyel öregséggel összefüggő betegségekben, mint például az Alzheimer-kór, rák, akiknél sejtkárosodás figyelhető meg. A telomerek egyénileg eltérők, a tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszabb telomerekkel rendelkezőknek magasabb a várható élettartama.
|
|
|
|
| negyven rabló |
|
Bőven... még szemből is (mindég vigyorogni szokott), mindenféle VGA nélkül! |
|
| panda |
|
Jaja! És az bőven elég, hogyha csapost csak homályosan láttyuk... monnyuk, VGA-ban... :-))
|
|
| negyven rabló |
|
Jaja! Mi meg mijafrancot kezdenénk kezek, lábak és kommunikációs készségek nélkül? Hogy kérnénk a csapostól egy sört, vagy fröccsöt?  |
|
| mpd |
|
|
Eeeegen-egen, valahogy így. Vitathatatlan, hogy a látás egyfajta előny bizonyos élőlények esetében. De nem mindegyikében, pl. a fődigiliszta mit kezdene egy HD felbontású, csudaszép szemmel? Semmire, így hát beéri néhány fényérzékeny sejtecskével. |
|
| keresztkem |
|
"..Egy szinttel feljebb tolod a determinizmust: nem az van determinálva, hogy kettő darab kék szemem lesz, hanem csak az, hogy kettő darab. Vagy, esetleg, csak az, hogy LESZ szemem."
MÉG FÖLJEBB!
Determinálva vagyon, hogy LÁSSON AZ ÜRGE VALAHOGYAN. 'Hogy a szemlencséhez érő fénysugarak ill. az azon így-úgy keresztülhaladóak vagy így-úgy elnyelődöttek, ide-oda verődöttek--melyek tehát különböző tulajdonságuakká lettek-- "valahogyan" az értelmi központban KÉPPÉ összeállva lehetővé tegyék azt a folymatot, melyet az egyszerűség kedvéért LÁTÁSNAK nevezük--hogy ne kelljen túl sokat beszélni.
Mindez a vak teremtményekre is vonatkoztathatóan igazul: mint képalkotás.
k.k. |
|
| mpd |
|
Aha értem. Egy szinttel feljebb tolod a determinizmust: nem az van determinálva, hogy kettő darab kék szemem lesz, hanem csak az, hogy kettő darab. Vagy, esetleg, csak az, hogy LESZ szemem.
Hulladék-DNS: nem a terv trehány, hanem a paraziták (ld. önző gén!!!!) kényelmesebbnek tartották beépíteni genetikai anyagukat a gazda DNS-ébe, és azzal másoltatni magukat. Ez amúgy gyönyörű érv amellett, hogy nem az egyed, a populáció vagy a faj az evolúció alapegysége, hanem a gén. Ezek a hajdani paraziták feladják önálló testi életüket, csak génjeikben léteznek.
Na persze vannak másolási pontatlanságok, ismétlődések is a szemét közt. |
|
| Rendes Kis |
|
Az első bekezdésed sem cáfolja a determinizmust.
Az építőipar is így működik: a tervben szerepel, hogy a háznak 2 ablaka és 1 ajtaja legyen,
aztán a kivitelezéskor olyan ablakot, ajtót építenek be, ami éppen kapható a piacon.
Az "akciónorma" is része a tervnek: nem pontos méretet határoz meg, hanem mérettartományt.
Ez is mutatja, hogy tervcsaládról, típustervről van szó: a tervet adaptálni kell az adott
körülményekhez, például a táplálékbőséghez.
A második bekezdésed igen érdekes: a terv hevenyészett, viszont a kivitelező mechanizmus
elképesztően intelligens !
Szóval lehet, hogy az igazánnagy csoda nem is a terv, hanem a kivitelező ! |
|
| mpd |
|
Hoppszi!
Ez ám a meglepetés, kiderül rólad hogy géndeterminista vagy!
Amit a genotípus megmond, az az, hogy a fenotípus BIZONYOS HATÁROKON BELÜL hogy fog kinézni és mit fog csinálni. (akciónorma) Azt nem mondja meg, hogy turcsi orrod lesz vagy csula füled. Az ilyesmit a környezeti hatások alakítják.
Első és legfontosabb környezeti hatás a gasztruláció. Ez a kifordítom-befordítom origami-mutatvány alakítja először is a külsőt. Aztán a külső környezet, táplálkozás, satöbbi, meghatározza, az akciónormán belül milyen magasra nő, milyen hosszú keze lesz stb-stb.
A genom DÖNTŐ RÉSZE olyan DNS, ami nem íródik át fehérjékre. Sőt, az "értelmes" részeket is furtonfurt megszakítják értelmetlen, "beszúrt" szakaszok, ismétlődések. Szerencsére az olvasószerkezet tudja, mit kell nézni.
Itt hadd kapcsolódjak vissza a determinizmushoz: VAN genetikai determinizmus azért, dacára az első bekezdésben foglaltaknak. Ha egy, a 4. kromoszómán lévő génben egy bizonyos szakasz (CAG) a szükségesnél többször ismétlődik, akkor az illető 100% bizonyossággal Huntington-kórban fog elhalálozni. Már persze ha előbb agyon nem csapják vagy el nem üti a villamos. Mégpedig, az ismétlődések száma szerint az is megmondható, kb. hány éves korában kezd el hanyatlani. |
|
| Rendes Kis |
|
Az élőlények egyrészt mechanikai szerkezetek: a növényeknek statikus tartószerkezete van,
az állatoknak járműve van. Másrészt vegyipari laboratóriumok: bonyolult gyártástechnológiai
folyamatok során energiát kémiai formában tárolnak, majd onnan később visszanyerik, stb.
Mindez tervszerűen történik: az újszülött csecsemőről nagy pontossággal meg lehet mondani,
hogy a térde hogyan fog kinézni, mekkora lesz a testhőmérséklete, stb.
Ez a terv a génekben (DNS-ben) tárolódik, kódolt formában.
A génekkel (DNS-sel) rengetegféle élőlénynek a tervét le lehet írni. Ezért neveztem ezt
tervcsaládnak.
És vannak értelmetlen kódsorozatok is. Ha eléggé sokáig kombinálgatjuk a géneket (DNS-t),
akkor az összes létezhető (és nem létezhető) élőlény tervét előállíthatjuk. |
|
| mpd |
|
Hát ezzel most megfogtál!
Mert gőzöm sincs, mit akarsz ezzel mondani :-( |
|
| Rendes Kis |
|
|
Akár gén, akár DNS, akár rekombinálódás, akár mutálódás, akár ivaros szaporodás, akár evolúció, a lényeg: tervcsalád. |
|
|