| Téma: Agy |
| R.András |
|
Új információk az agy egyik fontos részéről
Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
A hippokampusz egy ősi agykérgi terület, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben. Fő funkciója a tudatosan hozzáférhető, jellemzően nyelvi formába önthető, felidézhető emlékek elraktározása és előhívása - olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtöki közleményében.
A hippokampusz működésének mélyebb megértéséhez azonban olyan számítógépes modellekre van szükség, melyek pontos mennyiségi adatokon alapulnak, például a különböző sejtcsoportok sejtjeinek a számán és azok kapcsolati hálózatán, azaz szinapszisain.
Míg a rágcsálók hippokampuszának neuronális összetételéről és szinaptikus felépítéséről már számos számszerű adat áll rendelkezésre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismeretek továbbra is hiányosak - tették hozzá.
Ennek oka, hogy a vizsgálathoz olyan agyi mintákra van szükség, amelyek jól vannak tartósítva, és amelyeket a halál beállta után legfeljebb 3,5 órával gyűjtöttek be. Ilyen mintákat azonban nagyon nehéz beszerezni.
A HUN-REN KOKI kutatócsoportja Nyiri Gábor vezetésével sztereológiai módszereket alkalmazva becsülte meg három fő gátló sejtcsoport teljes sejtszámát az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Emellett háromdimenziós elektronmikroszkópos vizsgálatok segítségével a hippokampuszban található összes gátló szinapszis számát is meghatározták.
A kutatók a vizsgálatokhoz szükséges kiváló minőségű mintákat a HUN-REN KOKI Humán Agyszövet Laboratóriumának, valamint a tatabányai Szent Borbála Kórház Patológiai Osztályának közreműködésével szerezték be - írták a közleményben.
Ezek az eredmények fontos adatokat szolgáltatnak az emberi hippokampusz hálózatainak modellezéséhez és összetett szabályozási dinamikájának megértéséhez, ami pedig fontos ahhoz, hogy megértsék a hippokampusz működését.
Mindezek pedig olyan betegségek kutatásában nyújthatnak nagy segítséget, mint a skizofrénia, az epilepszia vagy az Alzheimer-kór, mivel ezek mind összefüggésben állnak az interneuronok működési zavaraival. Mivel számos neurológiai és pszichiátriai rendellenesség is az itt található gátló idegsejt csoportokhoz köthető, ezért e rendellenességek hatékonyabb terápiáinak kidolgozásához szükséges a hippokampusz működésének jobb megértése is.
A HUN-REN KOKI kutatóinak tanulmánya a Journal of Neuroscience című szaklap márciusi számának címlapján jelent meg.
... https://gondola.hu/hirek/314689-Uj_informaciok_az_agy_egyik_fontos_reszerol.html |
|
| R.András |
|
Lélekélettan
Az agy, amely soha nem öregszik – A mentális frissesség kódja
Kedves Olvasó, Volt már olyan érzésed, hogy az elméd fáradt, lassú, és nehezebben találod a szavakat vagy az összefüggéseket? Mintha a gondolataid egy ködös, nehezen áttörhető réteg mögé bújnának? Sokak számára az öregedés egyik legijesztőbb aspektusa a mentális hanyatlás lehetősége. De vajon valóban elkerülhetetlen az emlékezet és a szellemi frissesség fokozatos romlása? A válasz határozottan nem!
Az agyunk folyamatosan képes az újjászerveződésre, megújulásra, sőt, a tanulásra is – életünk végéig.
Az előző cikkünkben azt vizsgáltuk, hogyan járul hozzá a pozitív testkép és a tudatos mozgás a pozitív öregedéshez. Most pedig tovább megyünk, és azt kutatjuk, hogy az agy „edzésével” hogyan őrizhetjük meg mentális frissességünket – és miért lehet az agyunk a legfontosabb „izom,” amelyet rendszeresen karban kell tartanunk.
A változó agy: A neuroplaszticitás titka
Az emberi agy sokáig rejtély volt, és évtizedeken át úgy hitték, hogy az agysejtek száma egy adott életkor után csökkenni kezd, és az agy működése fokozatosan hanyatlik. De a modern kutatások – különösen Norman Doidge munkássága révén – megmutatták, hogy ez egy téves hiedelem. Az agy nemcsak képes új idegsejteket létrehozni, új kapcsolatokat kiépíteni, hanem képes „újrahuzalozni” önmagát, ha megfelelő ingereket kap. Ezt nevezzük neuroplaszticitásnak.
Kedves Olvasó, képzeld el, hogy az agyad egy hatalmas kert. Minél több „magot” vetsz el – legyen az tanulás, mozgás vagy akár kreatív tevékenység –, annál több „virág” fog kinőni. A pozitív öregedés, ahogy már korábban is megfogalmaztuk, nem egy küzdelem az idő múlásával, hanem az évtizedeken átívelő tudatos életmód természetes folytatása, amelyben a folyamatos nyitottság, kíváncsiság és tanulási vágy az életünk szerves részévé vált.
De nem csak a tanulás számít. Az agyunk folyamatosan fejlődhet a mozgás, az érzelmi tapasztalatok és a szociális kapcsolatok révén is. Doidge kutatásai kimutatták, hogy a mozgás olyan folyamatokat indít el az agyban, amelyek a memóriáért és a kreativitásért felelős területeket is aktiválják.
A mozgás és a mentális frissesség kapcsolata
Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a rendszeres testmozgás az egyik legerőteljesebb „agytréning.” De miért van ez így? A sport, különösen a dinamikus mozgások, mint a futás, tánc vagy nordic walking, serkentik az agyi vérkeringést, amely több oxigént és tápanyagot juttat az agyba. Ezzel növeljük az agy regenerációs képességét és a tanulási kapacitását.
Számos pozitív példa bizonyítja, hogy a rendszeres mozgás nemcsak testi, hanem szellemi szinten is felébreszti az embert. Egyik résztvevőnk, aki 58 évesen kezdett el újra rendszeresen sportolni, elmesélte, hogy: „A mozgás nemcsak az állóképességemet növelte, hanem a gondolkodásom is sokkal élesebbé vált. Korábban sokszor éreztem, hogy nehezen fog az agyam, de ma már tisztábban és gyorsabban gondolkodom.”
Ez azért történik, mert a sport során az agyban növekedési faktorok szabadulnak fel, amelyek új idegi kapcsolatok kiépítését segítik elő. Ez ugyanaz a folyamat, amely az új dolgok tanulása során is végbemegy.
A tanulás soha nem ér véget: Hogyan őrizhetjük meg szellemi frissességünket?
Kedves Olvasó, valaha úgy gondoltad, hogy egy új nyelv tanulása vagy egy új hobbi elsajátítása túl nehéz? Az agyad képes meglepni téged! A tanulás nemcsak új információkat ad, hanem új idegi kapcsolatokat is kiépít. A változó agy folyamatosan keres új kihívásokat. Ezért fontos, hogy mindig tartsuk karban az elméket olyan tevékenységekkel, amelyek kilépésre kényszerítenek a komfortzónából.
A közösség szerepe az agy fiatalon tartásában
Számos kutatás igazolta, hogy az emberi kapcsolatok nemcsak érzelmileg, hanem neurológiai szinten is erősítik az agyat. Azok az emberek, akik aktív társas életet élnek, kevésbé mutatják az időskori kognitív hanyatlás jeleit. Ez azért van, mert a társas kapcsolatok olyan agyi területeket aktiválnak, amelyek felelősek az empátiáért, az érzelmek kezeléséért és a memóriáért.
A közösség, mint mentális táplálék
A Lélekélettan egyik legfontosabb pillére éppen a támogató közösség ereje. Amikor megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, tanulunk mások sikereiből és küzdelmeiből, az agyunk folyamatosan új kapcsolatokat épít ki. Egyik résztvevőnk szavai jól tükrözik ezt a folyamatot: „A közös beszélgetések, a csoportos találkozók valójában nemcsak lelki támogatást adnak, hanem olyan mentális kihívásokat is, amelyek az agyamat is folyamatosan ébren tartják.”
Az érzelmi tapasztalatok és az agyunk gyógyulása
Norman Doidge könyve, a Hogyan gyógyul az agy, különösen hangsúlyozza az érzelmek és az agyi folyamatok összefüggéseit. Az érzelmi tapasztalatok és traumák hatására az agyunkban tartós sebek keletkezhetnek – de ezek a nyomok nem véglegesek. Az agy képes az önjavításra, ha megfelelő érzelmi támogatást, biztonságot és új tapasztalatokat kapunk.
Ezért fontos, hogy ne csak az elméleti tudásra helyezzük a hangsúlyt, hanem az érzelmi feldolgozásra és a közösségi kapcsolódásra is. Egy résztvevő így fogalmazott: „Az itt megélt érzelmi támogatás felért egy belső utazással. Úgy érzem, nemcsak a gondolkodásom, hanem a lelkem is megtisztult.”
Érzelmek és az agyi plaszticitás – Az érzések, mint rejtett építőkövek
Az agyi plaszticitás, vagyis az agy alkalmazkodóképessége, nem csupán az új információk elsajátításától függ, hanem attól is, hogyan dolgozzuk fel a minket érő érzelmi traumákat. Egy stresszes helyzet, ha feldolgozatlan marad, képes „blokkokat” létrehozni az agyi áramkörökben, amelyek gátolják a tanulást és az új kapcsolódások kialakulását. Ezért van kulcsszerepe annak, hogy képesek legyünk az érzelmi terheket megfelelően kezelni.
Képessé kell válnunk a belső konfliktusok felismerésére és megoldására. Ha megtanuljuk az érzelmeket helyesen értelmezni és feldolgozni, az agyunk ismét szabaddá válik és alkalmas arra, hogy kreatívan, rugalmasan működjön. Ez az a folyamat, amely során a belső növekedés és az agyi fejlődés kéz a kézben jár. A pozitív érzelmi élmények, az öröm és az elfogadás mind-mind új agyi kapcsolatok létrejöttét ösztönzik.
Gyakorlatok az agy fiatalon tartásához – Minden nap egy lépés az egészséges elme felé
Az agyunk edzése olyan, mint a testmozgás: rendszeres gyakorlásra van szükség. A hétköznapokban könnyen beépíthető gyakorlatok a következők:
• Nyelvtanulás vagy új szavak elsajátítása: Az idegen nyelvek tanulása az agy nyelvi központjait stimulálja, ami javítja az emlékezőképességet és a figyelmet.
• Memóriafejlesztő játékok: Egyszerű játékok, mint például a memóriakártya, a szudokuzás vagy akár egy klasszikus társasjáték, szintén hozzájárulnak a kognitív képességek fejlesztéséhez.
• Problémamegoldó tevékenységek: Ilyenek lehetnek a rejtvényfejtés, logikai feladatok vagy bármilyen stratégiai játék, amelyek az agy különböző területeit aktiválják.
• Kreatív alkotás: A rajzolás, írás, kézműveskedés nemcsak a kreatív gondolkodást fejleszti, hanem az agyi plaszticitást is fokozza.
Ezek a gyakorlatok nem csupán a mentális rugalmasságot javítják, hanem az önbizalom építésében is segítenek, hiszen az elért apró sikerek nagyobb kitartást és motivációt adnak a hosszú távú fejlődéshez.
Alvás és regeneráció: Az agy titkos szövetségese
Kedves Olvasó, tudtad, hogy alvás közben az agyunk méregtelenítési és regenerációs folyamatai akár tízszer hatékonyabbak, mint ébrenlét során? Az alvás nem csupán a fáradtság leküzdésére szolgál – ez az az időszak, amikor az agyunk „nagytakarítást” végez. Megszabadul a felesleges információktól, helyet csinál az újnak, és közben rögzíti az emlékeket, feldolgozza az érzelmi élményeket, valamint regenerálja az idegrendszert.
A REM-fázis különösen fontos, hiszen ilyenkor az agy szinte „újratanulja” az aznapi tapasztalatokat. Ha viszont nem adunk neki elegendő pihenést, a tanulási és memóriaképzési folyamatok gyengülnek, és hosszú távon nőhet a kognitív hanyatlás kockázata.
Ezért nem véletlen, hogy a sport, a tanulás és az alvás együttműködve képesek fenntartani az agy fiatalos rugalmasságát.
 Az út, amelyet mindannyian bejárhatunk
A pozitív öregedés nem arról szól, hogy elkerüljük az idő múlását, hanem arról, hogy kihozzuk belőle a legtöbbet. A mentális frissesség megőrzése azt jelenti, hogy mindig készek vagyunk új dolgokat tanulni, új kihívásokat elfogadni, és megbecsülni azokat a csodákat, amelyeket az élet kínál.
A megfelelő életmóddal az időskor nem a hanyatlás, hanem a felnőttkor minőségi folytatása lehet.
Kedves Olvasó, mit tehetsz ma azért, hogy az elméd friss maradjon? Talán egy új hobbit kezdesz el, talán egy régóta halogatott könyvet veszel elő, vagy egyszerűen csak elmész egy hosszú sétára. Bármit is választasz, tudd, hogy minden apró lépés számít.
A következő cikkünkben arról fogunk beszélni, hogyan hatnak a társas kapcsolatok az egészségünkre és a pozitív öregedésre. Hogyan építhetünk ki támogató közösségeket, és miért fontos, hogy ne legyünk egyedül az életutunkon?
Tarts velünk, és fedezzük fel együtt az emberi kapcsolatok erejét!
Legyenek csodás napjaid!
#PozitívÖregedés #MentálisFrissesség #Lélekélettan #Újmedicina #Tanulás #SportÉsElme #Neuroplaszticitás #Alvás #Életminőség #Inspiráció
... www.facebook.com/photo/?fbid=635885699094838&set=a.248345541182191 |
|
| R.András |
|
Memóriazavarok kezelése
Az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban sikerült megfigyelni az emlékek megszületését egy magyar kutatók által fejlesztett speciális mikroszkóp segítségével. A felfedezés új távlatokat nyithat az időskori és neurológiai betegségek kezelésében.
A New York-i Columbia Egyetem Zuckerman Intézet, a BrainVisionCenter (BVC), valamint a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) közös kutatása forradalmi eredményt hozott: a magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését - írták a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében. A tanulmány a Nature című folyóirat tavaly decemberi számában jelent meg.
Az emlékek felidézése az agysejtek közötti kapcsolatok, az úgynevezett szinapszisok erősségének változásán alapul. Bár ez az elmélet már csaknem ötven éve ismert, a tudósoknak egészen mostanáig nem sikerült közvetlenül megfigyelniük ezeket a szinaptikus változásokat élő rágcsálómodellben. Az utóbbi években a mikroszkópos technológiák fejlődése lehetővé tette, hogy a kutatók valós időben tanulmányozhassák az élő, viselkedő állatok agysejtjeinek aktivitását is.
"A pontos genetikai és molekuláris célpontok meghatározásához és a jövőbeni terápiákhoz mélyebb ismeretekre van szükség a memória rögzülésének és kialakulásának mechanizmusairól" - hangsúlyozta a közleményben Losonczy Attila, a Columbia Egyetem Zuckerman Intézetének vezető kutatója. A beszámoló szerint az ezen mechanizmusok feltárására alapuló terápiás és diagnosztikai küldetés a tervek szerint részben a kollaborációs partnernél, a Rózsa Balázs és Roska Botond által alapított BVC-ben fog megvalósulni.
A hippokampusz az agy egyik legtöbbet vizsgált területe, de az elmúlt évtizedek kutatásai főként EEG vizsgálatokra és agyszelet preparátumokra támaszkodtak. Ezen módszerek bár szükségesek, korlátozott lehetőségeket nyújtanak, mivel nem teszik lehetővé az agyi folyamatok valós idejű és nagy felbontású vizsgálatát élő állatokban. Pedig a neurális hálózatok valós idejű megfigyelése elengedhetetlen az agyműködés mélyebb megértéséhez, amihez olyan technológiák kellenek, amelyek gyorsan és pontosan képesek pásztázni a sejteket és szinapszisokat nagyobb térfogatú mintákban.
Losonczy Attila és kutatócsoportjának Nature-ben közölt munkája ebben hozott nagy áttörést. Céljuk az volt, hogy kidolgozzanak egy módszertant, amellyel a tanulásért és memóriáért felelős idegsejtek hosszú távú szinaptikus plaszticitása, vagyis a szinapszisok erősségének változása (amely akár órákig, napokig is tarthat) valós időben, élő rágcsálómodellekben is mérhetővé válik.
Az áttörés elérésében kulcsszerepet játszott a HUN-REN KOKI Rózsa Balázs által vezetett kutatócsoportjának segítségével kifejlesztett, és a BVC-ben is alkalmazott, speciális kétfoton lézerpásztázó mikroszkóptechnológia. A 3D-s valós idejű képstabilizációval felszerelt rendszer képes az agy folyamatos mozgását kompenzálni, lehetővé téve az agy apró elemi komponenseinek, a sejteknek és a sejtnyúlványoknak a vizsgálatát.
Az élő állatmodelles kísérletekben a zsigeri mozgások (mint például szívverés, lélegzés), illetve az akaratlagos mozgás akár több tíz mikrométernyi elmozdulást is okozhatnak, amely lényegesen nagyobb, mint maguk a mérendő struktúrák. Ez viszont ellehetetleníti a nagy térbeli és időbeli felbontással történő méréseket, hiszen a mérendő biológiai képletek (sejttestek, sejtnyúlványok) folyamatosan kitérnek a lézerpásztázás alól.
"Az általunk fejlesztett femtoszekundumos (ez a másodperc ezermilliárdodrészének egymilliomod része, ennyi idő alatt a fény 0,3 mikrométert halad, ami nagyjából egy baktérium méretének felel meg) lézerpásztázó eljárás valós időben és 3D-ben kompenzál a mozgásra" - magyarázta az új módszer hasznosságát Rózsa Balázs, a BVC igazgatója, a publikáció kollaborációs partnere.
A berendezés képes az emberi hajszál vastagságának századrészét kitevő struktúrákban megfigyelni az összes aktivitást, és elég gyors ahhoz, hogy elkapja a szinapszisok erősségének változásait, amelyek másodpercek századrésze alatt történnek. A mikroszkóprendszernek az úgynevezett feszültségszenzorokkal együtt alkalmazva sikerült az, ami korábban megoldhatatlannak tűnt: élő, viselkedő állat agyában feszültségjeleket mérni egyetlen szinapszis szintjén.
A kutatócsoport egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy a megfigyelt hippokampális neuronok (ezek az agy temporális lebenyében helyezkednek el, a tanulásban, a memóriában és a térbeli tájékozódásban játszanak kulcsszerepet) szinapszisai nem viselkedtek egyformán az idegsejtek faágszerűen szétágazó nyúlványai, az úgynevezett dendritek mentén. A piramis alakú sejtek csúcsa közelében lévő ágak szinapszisainak aktivitása és erőssége változott a kísérletek során, míg a sejtek bázisa közelében lévőké nem.
"Még mindig nem világos, miért van ez így, miért lehet ez a mechanizmus fontos" - fejtette ki Losonczy Attila. "Tudjuk, hogy az emlékek több szinten szerveződnek, a szinapszisoktól az egyes neuronokig és idegi áramkörökig, és most azt látjuk, hogy akár sejten belüli szinten is szerveződhetnek" - tette hozzá.
Mindez megnyitja az utat további kísérletekhez, amiben megpróbálják megérteni, hogyha a szinapszis erőssége megváltozik, mik azok a molekuláris, biokémiai genetikai változások, amelyek ezt az erősséget megtartják, illetve a sejtszinten stabilizálják - áll a közleményben.
... https://gondola.hu/hirek/313428-Memoriazavarok_kezelese.html |
|
|
| R.András |
|
A közös eredmény új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.
 Magyar kutatók saját fejlesztésű VR eszközükkel fedezték fel a látás új mechanizmusait
Egerek számára optimalizált virtuális valóság (VR) szemüveget fejlesztett ki a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) a HUN-REN Kísérleti
Orvostudományi Kutatóintézettel (HUN-REN KOKI) együttműködve – tájékoztatott a BVC hétfőn.
... https://hirado.hu/extra/tudomany-high-tech/cikk/2024/12/16/magyar-kutatok-saj ... |
|
| R.András |
|
Neurológiai fejlesztések: az emberi képességek új dimenziója
A Gartner szerint a neurológiai fejlesztések 2025 egyik meghatározó technológiai trendjét jelentik. Ezek az innovációk a kognitív képességek javítására irányulnak, az agyi aktivitás olvasása és dekódolása révén.
Előnyök:
* Az emberi készségek fejlesztése és testreszabott oktatás lehetősége.
* Biztonság növelése és munkaerőpiaci részvétel idősebb generációk számára is.
* Új lehetőségek a személyre szabott élmények és marketing terén.
Kihívások:
* Magas kezdeti költségek, limitált mobilitás és biztonsági aggályok az agy-gép interfészek miatt.
* Etikai kérdések, például a valóságérzékelés megváltoztatása vagy a felhasználói adatok kezelése.
* Ez a technológia új kapukat nyithat az oktatás, a munkaerőfejlesztés és az egészségügy területén – de az etikai és társadalmi kérdésekre is fel kell készülnünk.
... www.facebook.com/photo/?fbid=122184845012041116&set=a.122116950110041116 |
|
| R.András |
|
 Re:Fact Podcast
Hány százalékát ismerjük az agy működésének jelenleg?
Hogyan alkalmazhatóak Neumann János elvei az agyra?
Miként lehet az idegsejt matematikájából orvosi eszközöket alkotni?
A világ leggyorsabb lézermikroszkópját és még több mint 40 szabadalmat jegyez a BrainvisionCenter nevű magyar kutatócég. Az agy működésének sejtszintű valós idejű megfigyelésével foglalkozó csapat által kifejlesztett 3D-s szkennelési technológia egyedülállónak számít a világon, eredményeikkel a legnevesebb nemzetközi tudományos lapok foglalkoznak rendszeresen.
Kik ők, honnan indultak, és mi mindenre használható a technológia, amit fejlesztenek? Rózsa Balázzsal a Brainvision ügyvezető igazgatójával és Lénárd Szabolccsal a cég vezető közgazdászával beszélgettünk a 76. adásban.
... www.facebook.com/photo/?fbid=898561328546468&set=a.834498551619413 |
|
| R.András |
|
Az emberi agy képes regenerálni a tüdő legkülönbözőbb károsodásait is.
Ennek nemrég fejtették meg a hatásmechanizmusát. A paraszimpatikus idegrendszer - amit az agyregeneráló fehérje klinikailag bizonyítottan erősít és aktivál (1) - elősegíti a tüdő őssejtjeinek regenerálását, mégpedig az un. 10-es számú fibroblast növekedési faktoron keresztül. Ezt a növekedési faktort adagolja az idegrendszer a tüdőbe, ami bizonyítottan gátolja többek között a tüdő fibrózist, a COPD-t, a környzet szennyező anyagok mérgezéséből fakadó tüdőkárosodást stb. (2) A tüdő őssejtek széles köre aktíválódik sérülések esetén, nem csak a sokat emlegetett meskenchymális őssejtek. Az agy az őssejtek teljes hadát harcba tudja küldeni a test és saját maga megmentéséért. Ezt a harcot csak akkor tudja megvívni a szervezet, ha az idegrendszer aktiválja az őssejteket. Ezért létfontosságú a szervezet regenerálásához az agyregeneráló fehérje. Kómásoknál ez látványos, környezetszennyező anyagoknál nem, mert az lassú leépülést segít elő. A felfedezés nem triviális, mert eddig azt hitték, hogy a paraszimpatikus idegrendszer csak gyulladáscsökkentő hatással bír a tüdő sérüléseinek tekintetében. Most kiderült, az agyad nélkül a tüdőd sem tud regenerálódni, az agyhoz sajnos a gyógyszeripar semmit nem ért, mint kiderült számunkra az elmúlt 6 évben. Ezért tiltott a neve az agyregeneráló fehérjének, mert biztos senkinek sincs szüksége rá.
1- Ekberg K, Johansson BL. Effect of C-peptide on diabetic neuropathy in patients with type 1 diabetes. Exp Diabetes Res. 2008;2008:457912. doi: 10.1155/2008/457912. PMID: 18350117; PMCID: PMC2266809.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2266809/
2- Chen X, Zhao C, Zhang C, Li Q, Chen J, Cheng L, Zhou J, Su X, Song Y. Vagal-α7nAChR signaling promotes lung stem cells regeneration via fibroblast growth factor 10 during lung injury repair. Stem Cell Res Ther. 2020 Jun 10;11(1):230. doi: 10.1186/s13287-020-01757-w. PMID: 32522255; PMCID: PMC7288553.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32522255/
... www.facebook.com/profile.php?id=100056906857469 |
|
|
| R.András |
|
Dr. Szikora István: Korszerű minimálisan invazív módszerek a stroke kezelésében
1 074 megtekintés 2022. ápr. 22.
A Szenior Akadémia 2021/2022-es tavaszi félévének hetedik alkalmán dr. Szikora István, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Neurointervenciós Osztályának vezetője a stroke-ellátás új módszereit mutatta be.
Az agyi érkatasztrófák ellátásában alkalmazott új módszereket elsősorban az intervenciós radiológiai eszköztárra koncentrálva ismertette. Az előadás során felvázolta az alapvető fogalmakat és azokat a képalkotó módszereket, amelyek használata elengedhetetlen a diagnózis felállításához. Kitért továbbá a minimálisan invazív módszerekre és az azoktól várható eredményekre is.
Szenior Akadémia korábbi előadásai: https://www.youtube.com/playlist?list...
Feliratkozás a csatornára: https://www.youtube.com/c/SemmelweisE...
Semmelweis Egyetem online:
https://semmelweis.hu
https://www.facebook.com/semmelweiseg...
https://www.instagram.com/semmelweis_... |
|
| rafiki |
|
|
Egy jó tanács az aggyal kapcsolatban: ha működik, ne piszkáld. |
|
|
|
|
|
|
|
|
| rintintin |
|
|
Ön olyannyira romlott és buta, hogy még azt sem tudja: MI AZ, HOGY "FÉREG"? Sem lelki sem fizikai értelemben nem tudja.( azt hiszem most ide "kopírozza"--vagy kopírozná-- egy jólfejlett svábbogár, vagy csótány fotóját--ez az ön stílusa ugyanis.De mostmár még ezt sem teszi, mert "lelepleztem" a romlottságát:ám ha nem szóltam volna, ezt vagy valami ilyesmit tett volna.) IMÁDKOZZON URAM INKÁBB! EZT TANÁCSOLOM INKÁBB ÖNNEK.MINTSEM HOGY ROSSZINDULATÚ BUTASÁGOKAT FIRKÁSSZON ÁRTATLAN EMBEREKRŐL, AKIK ÖN SZERINT MEGRONTJÁK A "NEMZETET"--ÖN SZERINTI: FÉRGES BELVILÁGUKKAL.Miközbe' nem az ő lelkületük romlott, hanem az öné.Persze az Úr előtt az őné SEM(!) végzetesen.Fogja föl, ha még tudja! |
|
| panda |
|
 Röhejes vagy, ezzel az emberrel(!?) nem (csak) a nagybötükkel van baj.
A belvilága férges, ha ezt nem veszitek észre, akkor ennek a nemzetnek vége.. 
|
|
| Rendes Kis |
|
Nézzük csak:
-----------------------
TESSENEK SZíVESEK LENNI TUDOMÁSULVENNI: ENGEM ÖNÖK NEM(!!!) OKTATHATNAK KI! Akkor sem, ha igazuk van, s akkor sem ha nincs. Ezt egyszersmindenkorra jobb ha megjegyzik MINDANNYIAN!
Miért? Azért mert nekem már a HIBÁZÁSHOZ is JOGOM--vagy másnéven--JUSSOM VAAN. Ezt vagy képesek ésszel fölfogni vagy nem, de ha nem, az sem érdekel.
Én mindent úgy teszek, ahogyan ÉN és CSAK ÉN(!) helyesnek és jónak látok. Hosszú életem folyamán eddig sem befolyásolt senki semmiben és ezután sem fog. Erre bárki "mérget vehet".
-----------------------
Hát, árnyalatnyival jobb, de azért az öregbetűk még így is eléggé szúrják a szemet.
Hümér kolléga, hogy tetszik ez a kompromisszum ? |
|
| mpd |
|
|
Kompromisszumok nem jöhetnek szóba? Pl. elnézzük az öregbetűket, de az írásjelek után cserébe nyomjon mán egy szóközt..... |
|
| rintintin |
|
TESSENEK SZíVESEK LENNI TUDOMÁSULVENNI: ENGEM ÖNÖK NEM(!!!) OKTATHATNAK KI! Akkor sem, ha igazuk van, s akkor sem ha nincs.Ezt egyszersmindenkorra jobb ha megjegyzik MINDANNYIAN!
Miért? Azért mert nekem már a HIBÁZÁSHOZ is JOGOM--vagy másnéven--JUSSOM VAAN.Ezt vagy képesek ésszel fölfogni vagy nem, de ha nem, az sem érdekel.
Én mindent úgy teszek, ahogyan ÉN és CSAK ÉN(!) helyesnek és jónak látok.Hosszú életem folyamán eddig sem befolyásolt senki semmiben és ezután sem fog.Erre bárki "mérget vehet". |
|
| mackó |
|
|
Petőfi írt egy verset Egy goromba tábornokhoz. Nem sokkal halála előtt. Nem írt nagy betűkkel. Nem használt trágár szavakat. Csak írt, s tisztán és világosan kifejezte nemtetszését. Ajánlom ezt a verset elolvasni pro és kontra minden szereplőnek. Attól teljesen függetlenül, hogy kinek van igaza. |
|
| hümér |
|
Guminőt kellene inkább választanod, az mégiscsak jobb mint egy fogkefe, hát nem?! :-D
|
|
|