| Téma: Agy |
|
| onodij |
|
|
Valami ilyesmi már elhangzott 1888 körül ... |
|
| negyven rabló |
|
Na végre!
Attól féltem, hogy reggel megint söpörni kell a konyhában! |
|
|
|
| john batky |
|
|
Aki az alvást uralja, az kormányozza talán az ébrenlétet. |
|
| onodij |
|
|
Na azért vannak még tartalékosok ... |
|
|
| mpd |
|
Ez miért jelentené az emberi evolúció végét?
Eszem megáll.
Persze lehet, ezt csak a cikkíró biggyesztette oda a cikk elejére.
Vagy maga RK ..???  |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Elhülyít a nagy pocak?
Aki a hasfalon, a derék táján „zsírpárnát” növeszt, számítania kell arra, könnyebben szenvedhet el egy szívinfarktust vagy egy agyvérzést. Svéd kutatók, több mint ezer asszonyon végezetek el kísérletet. A tanulmány szerint, a kor előrehaladtával megnő a szellemi hanyatlás -demencia-, rizikófaktora is ... http://gondola.hu/cikkek/68474 |
|
| gajo |
|
"Amerikai kutatók megmentenék az elveszett emlékeket"
... és rögtön el is vennék!  |
|
| Rendes Kis |
|
Amerikai kutatók megmentenék az elveszett emlékeket
Nyugtalan éjszakákon rosszabb hatásfokkal dolgozza fel az agyunk az információkat emlékekké, mintha mélyen aludnánk. Az emlékezet és az emlékek felépítéséért felelős egyik legfontosabb agyterület az úgynevezett hippokampusz. Itt raktározódnak azok az emlékek, amelyek nélkülözhetetlenek a tanulás folyamata szempontjából. A pennsylvaniai egyetem kutatói, Christopher G. Vecsey és kollégái arról számoltak be a Nature című folyóiratban, hogy alváshiányos egereknél sikerült kimutatniuk a hippokampuszban egy bizonyos enzim, a cAMP (ciklikus adenozin-monofoszfát) lebontását. Az agyban csak akkor keletkezhetnek bizonyos enzimek, ha más enzimek aktívak, illetve inaktívak. A hippokampuszban csak akkor képződhet cAMP, ha egy másik enzim, a foszfodiészteráz kevésbé aktív.
A kutatók kimutatták, hogy az alváshiány következtében megnő a foszfodiészteráz koncentrációja, és ennek megfelelően csökken a cAMP-é - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de). Ahhoz tehát, hogy a rossz alvás ellenére rögzíteni lehessen az emlékeket, a cAMP koncentrációját kellene növelni, méghozzá a foszfodiészterázok deaktiválásával.
Alapvetően a nappal tanult, illetve átélt dolgokat az agy a különböző alvási szakaszok folyamán molekuláris szinten rögzíti. A különféle emlékezettípusok felépítéséhez az álomszakasz éppolyan fontos, mint a mélyalvás szakasza. Még nem tisztázott, hogy bizonyos alvási szakaszokhoz bizonyos emlékezetfajták társulnak-e - például a munka- vagy a hosszú távú emlékezet ... http://gondola.hu/hirek/114695 |
|
| Rendes Kis |
|
Hát éppezaz: nem lehet, hogy az ú.n. izomagy voltaképpen "hájagy" ?  |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
A több háj, kevesebb aggyal jár
Tudományos felvételekkel bizonyították, hogy a túlsúlyos emberek agya feltűnően kicsi, és valószínűleg emiatt nagyobb az esélyük a leépülésre. A világ számos klinikáján vizsgálták meg magspintomográfban a jelentkezőket, mérték meg agyukat, és hasonlították össze testsúlyukkal. Az eredmények mindenütt ugyanúgy alakultak. Minél többet nyom egy ember, annál könnyebb az agya. A túlsúlyosak agyának bizonyos kulcsterületei a karcsúbb egyénekéhez képest négy százalékkal kisebbnek bizonyultak, a kórosan elhízottak esetében pedig kétszer ekkora volt a méretcsökkenés - írta a Der Spiegel című német lap internetes kiadása. Különösen a tervezésért felelős homloklebeny érintett. Emellett azonban a halántéklebeny és hippokampusz részei is zsugorodtak. Az agy mérete a korral csökken, ez normális; ám a folyamat sokkal korábban és gyorsabban bekövetkezik a testesebbeknél. A túlsúlyos egyének agya nyolc évvel, a kórosan elhízottaké tizenhat évvel nézett ki öregebbnek, mint a normál testsúlyúaké.
A felfedezés biológiai magyarázattal szolgál arra a jelenségre, amely már a pszichológusoknak is feltűnt: a kövérek, különösen koruk előrehaladtával, észrevehetően rosszabbul teljesítenek az emlékezetet és gondolkodást próbára tevő feladatokban, mint átlagos testsúlyú kortársaik.
A túlsúly azonban nem csak a szellemi teljesítőképességet csökkenti, hanem nyilván fogékonyabbá is teszi az agyat a betegségek iránt. Az idegszövet eltűnésével együtt ugyanis a kognitív tartalékok is fogynak. Ezáltal sokkal inkább nő annak a kockázata, hogy valaki az Alzheimer-kór vagy más agybetegség áldozatává váljon ... http://gondola.hu/hirek/113841 |
|
|
| Rendes Kis |
|
A semmittevés mérhetően zsugorítja az agyat
A hivatásos zenészekről és a Braille-írást olvasó vakokról ismert, hogy kezük gyakori és intenzív használata rendkívüli szenzomotoros képességek kifejlesztéséhez vezet, mi több, a kézért felelős agyterület megnagyobbodik. Most német kutatóknak először sikerült bebizonyítaniuk, hogy a folyamat fordítva is végbemegy: tehát ha nem használjuk a kezünket, kisebbedik az agy megfelelő területe, a tapintás pedig tompul. A bochumi kutatók olyan pácienseket vizsgáltak, akiknek a karja hetekig gipszben volt, kezüket alig használhatták. Kiderült, hogy ha nem csinálunk semmit, az agy is korlátozza bizonyos funkcióit. Mágneses rezonancia tomográf segítségével a kutatók kimutatták, hogy a korlátozott kéz mutatóujjának stimulációja lényegesen csekélyebb agyi aktivitást váltott ki a megfelelő területen (szomatoszenzoros kortex), mint az egészséges kéz mutatóujjának ingerlése. A kéz tapintása is gyengült: míg az egészséges kéz még kettőnek érzékelte a tűhegyeket, a beteg már csak egynek ... http://gondola.hu/hirek/98466 |
|
| Rendes Kis |
|
Munkahelyünket is elveszíthetjük, ha elbagatellizáljuk
„Képtelen vagyok koncentrálni, úgy fáj a fejem!” – ki ne hallotta volna már ezt a mondatot? Magyarországon több százezer ember szenved különféle fejfájásos panaszoktól, ezek közül az egyik legkínzóbb a migrén, amelynek hosszútávú szövődményein túl a munkaképességre kifejtett romboló hatásai sem elhanyagolható tényezők ... http://gondola.hu/cikkek/63420 |
|
| Jácintia |
|
|
Húúú de kreatív lettem ... ! izé kedves hogyishíjják.... Köszönöm ! |
|
| iszalag |
|
Érdekes cikk!
Ksözönöm a beidézést! |
|
| Rendes Kis |
|
Ha az agy sok adatot tárul, gyengébb a memória
Ha az agy sok adatot tárul, gyengébb a memória, és több a kreativitás - mutatták ki az amerikai Harvard Egyetem kutatói. Ismert a jelenség, amikor egy idősödő ember találkozik valakivel, akit jól ismer, a neve azonban nem jut eszébe. Az illető ilyenkor ijedten állapítja meg, hogy kezd szenilis lenni. Pedig nem így van. A legújabb kutatások szerint az idő múlásával sok információt tárolunk az agyunkban, egy idősebb általában többet, mint egy fiatal. A 65 évnél idősebb embereknek csak a 10 százaléka szenved Alzheimer-kórban, a többség agya jól működik, csak másképpen, mint a fiataloké. A korral ugyan nehezebb koncentrálni egyes adatokra, például névre, vagy telefonszámra, de az értékelő, összefüggést találó képesség megnő. Az agy egy új helyzettel kapcsolatos információt összeveti a rendelkezésre álló korábbi információkkal és szélesebb perspektívába helyezi azokat. Az öregek bölcsességének neurofiziológiai gyökerei ebben vannak - írta a Corriere della Sera című olasz lap.
A Progress in Brain Research című könyv sok példát ismertet erről a jelenségről. Megtudható belőle például, hogy egy feladat kapcsán a fiatalok gyorsabban felfognak minden új információt és emlékeznek mindenre, amit láttak vagy hallottak, az érett korúak azonban jobban fel tudják használni ezeket az információkat. A feladathoz felhasználják az összes kapcsolódó, már korábban szerzett információt és előbb jutnak a megoldáshoz.
A Harvard kutatói a legtehetségesebb diákokat alávetették egy kísérletnek. Bizonyos prioritások szerint kellett kiválasztaniuk és rangsorolniuk sok különböző információt. A feladatot nehezen oldották meg. Ennek oka, hogy az agyuk homloklebenye, amely az egész agykéreg 29 százalékát teszi ki, lassabban működik. Ezt kompenzálandó viszont a kreativitásuk sokkal nagyobb. Ez történik az idősek esetében is, akiknél szintén a kreativitás kerül előnybe a memóriával szemben, ám ez nem hátrány, hisz kialakulhatnak ebben a folyamatban még új képességek is, amelyek alkalmassá tesznek bonyolult problémák megoldására ... http://gondola.hu/hirek/75035 |
|
|
|
|