| Téma: Látás |
|
| negyven rabló |
|
|
A közelmúlt politikája nekem nem természetes. A tehén elbődüléséhez képest viccnek sem jó! |
|
|
| Rendes Kis |
|
Nem csak a régmúlt, a közelmúlt is befolyásol.
Van az a klasszikus kísérlet, amikor a mozinézőknek bevetítik 1 színész közömbös arcát,
aztán 1 kabaréjelenetet, aztán ugyanazt a közömbös arcot, majd 1 tragikus jelenetet,
végül megint ugyanazt a közömbös arcot.
És a mozinézők utána áradoznak, hogy ez mekkora művész: hogy a vidám jelenet után
milyen angyali mosoly rajzolódott az arcára, a gyászos jelenet után pedig milyen finom
együttérzés ! |
|
| negyven rabló |
|
Há' persze!
A szüleink, a tágabb családunk, a gyerekkorunkban tapasztaltak qrvára meghatározzák a későbbi gondolkodásmódunkat még akkor is, ha hülye kamaszként mindenkit elmebetegként látunk, aki idősebb nálunk!
Szóval: Megkerülhetetlen az, amit a gyerekszobából, vagy a tehénistállóból hozunk magunkkal!
Ezzel most a tehénistállót nem degradáltam! Nekem meghatározó élmény volt, amikor úgy 10-11 éves koromban először láttam egy irtózatos nagy tehenet. Hátulról közelítettem óvatosan -épp kajált- hallotta a zajt és hátrafordult, elbődült. Úgy megijedtem, hogy nekiestem az istálló ajtófélfájának. 
Pedig csak köszönt. Később rájöttem erre és megköszöntem neki a tejet, amit naponta kaptam tőle. 
Lehet, hogy a mai gondolataimat onnan hoztam? 
(Jól van, ez egy kicsit nyálas lett.  ) |
|
|
| mpd |
|
Julesz Bélától volt egy könyvem, de annyira szaknyelv, hogy semmit nem értettem belőle  |
|
|
| mpd |
|
|
Hogy is van a mondás? Majd az utolsó bálna beleivel megfojtjuk az utolsó pandát. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Fölöttébb ontopik, amit mondasz: a látásunkat döntően befolyásolja amellett, hogy mi jön be
a szemünkön, az hogy mi van már a fejünkben ! |
|
| negyven rabló |
|
Ugyammá'!A kartács nem tudja, hogy a látáshibák zömét a szorgos sajtómunkások okozzák, akiket a "PC az Egységes látásmódért Egyetem" előadói oktatnak? ?
(Bocs, ha esetleg belerondítottam.)
|
|
| panda |
|
Nem mind, vannak nemesített fajtái, azok még ki sem fognak halni!!  |
|
| mpd |
|
|
Én kedvelem ezeket a cuki kis mackókat! |
|
| Rendes Kis |
|
|
Bizony, legjobb ha egyikbe sem lép bele ! |
|
| mpd |
|
|
Nehéz lehet megkülönböztetniük a bambuszrügyet a kutyaszartól. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Ez bizonyára gondot okoz nekik a városi közlekedésben ! |
|
| mpd |
|
|
Mit szólsz ahhoz, hogy a pandák színvakok? |
|
| panda |
|
na, azért az LSD-t ne keverjétek ide!...
|
|
| Rendes Kis |
|
Az alakfelismerő rendszer túlérzékenységére mentség, hogy jobb, ha megijedsz 1 olyan ellenségtől,
aki nincs ott, mint ha nem ijedsz meg 1 olyantól, aki ott van ... (Leszámítva, persze, a paranoia
esetét ...) |
|
| mpd |
|
Bizony. Ki ne látott volna még olyasmiket, amik nem is voltak ott? Félhomályban arcot az ablakban, alakokat a bokor mögött, fura árnyakat stb-stb. A látást nagyon könnyű becsapni. Milliószám készülnek trükkös képek, amiken nyilvánvalóan nincs is ott egy szám pl. de körülötte úgy satírozzák a képet, hogy bármelyik ember azonnal rávágja: ott van!
A keresőben rengeteg oldal van:
http://www.humorcsarnok.hu/g.php/17-optikai-csalodasok-humoros-fotok.html |
|
| Rendes Kis |
|
Ez még 1 további lépés: a kép értelmezése.
Én is láttam olyan teszt ábrákat, hogy talán már 3x4 pixelből felismerhető Abraham Lincoln arcképe.
(De akkor annak a 12 képkockának a színtónusát nagyon pontosan, 16 millió színnel
be kell lőni !)
Az ujjlenyomat-tárhoz való beazonosításra is igaz, hogy rosszabb minőségű képet rosszabb
találati aránnyal lehet beazonosítani.
Azok a feltételezések, pl. hogy a megvilágítás egyenletes, jók abban az esetben, ha a
megvilágítás egyenletes, de tévedésekre adnak okot, ha nem. |
|
| mpd |
|
Jav. olv.: Pinker: Hogyan működik az elme?
 |
|
| mpd |
|
Idézet:
Ez azonban csak kozmetikázás, hozzáadni nem tud a lencse által a retinára leképezett képi információhoz, csak retusálja
a képet.
Ez nagyon nem így van. A retináról érkező jel annyira kevés, hogy abból nem lenne kép. Az agynak van képtára, és az ujjlenyomat-azonosító rendszerhez hasonlóan, ha a kép pár vonásában hasonlít mondjuk egy arcra, akkor azonnal beugrik egy arc képe, a többi jelhez igazítva.
Ugyanígy az agy alapvetően feltételezi, hogy a megvilágítás egyenletes, az élek egyenesek, stb. Egy méteres lécnek csak a végpontjairól van jel, az fontos, a köztes részről csak ennyi az infó: végig egyforma, és azt az agy tesz oda a két vég közé. |
|
| Rendes Kis |
|
A dolog úgy kezdődik, hogy van a "valóság": fizikai objektumok, amelyek fényt bocsátanak ki, és más fizikai objektumok,
amelyek a rájuk eső fényt többé-kevésbé átengedik vagy visszaverik.
Aztán jön a szemünk: egy optikai észlelőeszköz (kamera).
Ebben keletkezik egy kép, a retinán.
Ennek a képnek a minőségét befolyásolja magának a bejövő jelnek a minősége (ez éjjel, ködben már eleve rossz lehet), és
a kamerának (a szemlencse és a retina) az állapota.
A lencse és a retina is lehet hibás, torzíthatja a képet.
A következő lépés az agyban a képfeldolgozás.
Ez ki tudja igazítani a kép kisebb-nagyobb hibáit (kezdve azon, hogy kapásból megtükrözi az egész képet).
Ez azonban csak kozmetikázás, hozzáadni nem tud a lencse által a retinára leképezett képi információhoz, csak retusálja
a képet.
Nyilván a friss, kipihent, egészséges, szerekkel nem befolyásolt agy jobb munkát végez, mint a beteg.
(Ráadásul, a képretusáló mechanizmus nem is mindig javít, van úgy hogy ront: lásd a szemet becsapó trükkös ábrákat). |
|
|
|