Téma: Határterületek a tudományban |
|
gajo |
|
Te cicológus vagy ?? Toll, vagy Kátrány ? |
|
gajo |
|
"Tudtommal a húsevőknek azért kell több alvás, mert a hús megemésztése rengeteg energiájukat elveszi."
A húsban rengeteg az energia! Szerintem csak lusta dögök! /Szegény Elza/
|
|
gajo |
|
"Ne hezitáljatok hüjének hívni, ha közömbösek a témák."
Hm. És, ha nem közömbösek? |
|
gajo |
|
"Miért életünknek kb. 1/3-át alusszuk át?"
Mert 8 óra munka,8 óra pihenés, 8 óra szórakozás??
" Egyéb állatok mennyit alszanak?"
"Függ-e a testmérettől az alvásigény?"
Én szeretek aludni/182 cm/ |
|
onogur |
|
Hozzászólásod időpontját nézve ugyannak a klubnak vagyunk tagjai. Elvégre 4 óra körül "normális" ember vagy már, vagy még, de alszik. |
|
Szőnyi Bartalos Mária |
|
Biokémiai folyamatok függvénye. Ha érdekel valami, képes vagyok 48-50 órán át - álmosságot nem érzékelve - töprengeni úgy, hogy észre sem veszem, hány óra múlt el. Olyankor, csak úgy repül az idő. |
|
onogur |
|
Nem tudom, mitől függ az alvás mennyisége, még abban sem hiszek, hogy öröklődő tulajdonság. Én úgy 5 órát tudok aludni. Nővérem alszik éjjel kilencet, és mellette alszik a buszon, a TV előtt, ahogy van öt perce, már borul. Viszon úgy vettem észre, mintha a keveset alvók eredményesebbek lennének az életben...Napóleon például 4 órát aludt, ő feküdt le utoljára a táborban és ő kelt elsőként. |
|
onogur |
|
Érdekes kérdések ezek. Hozzám legközelebb a buddhizmus áll. De azt szoktam mondogatni, hogy itt, Európa közepén sajnos nem lehet az ember buddhista. Nem lehet naponta felkelni, reggelizni, közlekedni, 8-10 órát dolgozni, közlekedni, utána szórakozni vagy családi életet élni és aludni buddhista módon. Ahogy mondod, beleszülettünk egy kultúrába és készen kaptunk egy előítélet-rendszert. Ezen lehet próbálni változtatni de kizárt, hogy a környezetünk tolerálja. |
|
|
Szőnyi Bartalos Mária |
|
"a húsevő állatok jóval többet alszanak nálunk, míg a növényevők kevesebbet."
Szerintem az emberekre is igaz. |
|
Szőnyi Bartalos Mária |
|
"szubjektum hiányában nem képzelhető el tapasztalás"
Ezért minden tapasztalás szubjektív. Az anyagi világ tapasztalásai is. |
|
Bátky János |
|
Magyarul olyasmire gondolok, hogy élhet-e a XXI. századi, "civilizált" ember globális félreértésben?
Már többen pedzegették ezt a témát (konkrét név most nem jön be, ha eszembe jut, majd megírom, de talán Stephen Weinberg Nobel-díjas fizikus fogalmazott meg ilyesfajta kritikát joggal), hogy kb. Newtonnal kezdődően -persze nem feltétlenül miatta- egy dogmatikus tudományos és egyéb világszemlélet alakult ki, amivel erre a high-tech, de szellemileg szegényesebb pályára léptünk.
Hamvas szerint a nagy gondolkodási attitűdváltás kb. Buddha és Herakleitosz idejében történt és onnantól kedve látnak az emberek homályosan, azóta élnek mintegy alva nyitott szemmel. Ezt valahogy úgy érti, hogy ők és a korábbiak (mint Lao-ce) éberen látták az összefüggéseket a dolgok között és értettek ahhoz, mikor és hogyan cselekedhet "aktívan" az ember és mikor passzív, illetve hogy mindenfajta tevékenysége (akár cselekvés akár gondolkodás) bizonyos értelemben aktív és kihat a világmindenségre. Herakleitosz mondta kb. hogy nem kell alvók módjára élni és cselekedni...
A kultúránkat jelentő burkolt előítéleteink hálójában vergődnénk tehát, amely az alternatív teóriákat, a tapasztalások másfajta értelmezéseit erőszakkal leszorítja a színpadról, kiközösíti így vagy úgy, hazugságnak, kitalálásnak, betegségnek kiáltva ki azokat?
Megint ugyanoda érek lassan, mint a másik topikban: szubjektív-e alapvetően a világ vagy objektív? Illetve lehet-e a szubjektív tetszőleges esetben objektív? Mindig az objektivitásnak kell-e győzedelmeskednie még ha a józan ész ellenében is??? |
|
Bátky János |
|
Nem tudod, hogy ha alvás nélkül töltesz el egyre több éjszakát, milyen folyamatok játszódnak le az agyban illetve az érzékszervek szintjén? Valahol azt olvastam, hogy 6-7 ébren eltöltött nap után elkezd megváltozni az érzékelt valóság, a tárgyak pókhálószerű bevonatot kapnak, mintegy megváltozik az anyagi világ jellege, a tárgyak és jelenségek újfajta megközelítésben jelennek meg a nemalvó számára.
Ez nyilván összefügg azzal, hogy pihenés-álom nélkül bizonyos vegyületek koncentrációja megnő az agyban -mert nem tudnak talán lebomlani- és ez hallucinációhoz vezethet, egyfajta ingyenes belőtt állapotba juttatva a megfigyelés alanyát.
Természetesen gyorsan oda lyukadunk ki ismét, hogy ez az érzéklet szubjektív vagy objektív. Ha az ember tanulja látásmódját a kultúrából, amelybe beleszületett, akkor kap egy jól-rosszul csekkelt előítélet-rendszert, amelyet elfogad. Tegyük fel, hogy ez az előítélet-rendszer egy bizonyos felfogásban ütőképes megfogalmazását adja a környező világnak. De nem biztos, hogy nem lehetnek konkurrens elképzelések, amelyek ezekkel a dogmákkal nem ütköznek több ponton. Így elképzelhető, hogy mondjuk a tanult kultúránk- előítelet-rendszerünk egy a sok lehetséges közül. Mégis, akár egyes politikai felfogások, a konkurrens elképzeléseket ki akarja irtani. Nem vagyok pl. drogpárti, de az egy ilyen alternatív felfogás - pusztán elméleti szemszögből vizsgálva a kérdést. Ilyen a régiek varázslóinak, táltosainak felfogása révült állapotban, amikor a bordák létráján jut fel az égbe a transzba került személy. Ilyenek a mentális betegségek, amelyekben a delikvens alternatív világokat él meg, ezért gyógyítják, hogy visszakerüljön a főbb tapasztalati áramlatokba.
Az anyagi világ tapasztalásai többé kevésbé objektívek, de szubjektum hiányában nem képzelhető el tapasztalás. De melyik tapasztalás nevezhető objektívnek a fenti sok közül?
Létezhetnek-e olyan szituációk, amikor akár egy ember tapasztalata objektív és a többi 6,000,000,000-nak ez szubjektív, akár azt is mondhatnák, hülyeség, eretnekség, elmebaj? (pl. fogfájás, angyalok látása) Nyilván elhiszik, amit ők is átéltek már. De két fogfájást összehasonlítani méréssel objektíve lehetetlen nem Turner |
|
Bátky János |
|
Akkor ez szinte mindannyiunkra igaz. Képi elemek: rendszerváltás, Nagyék ill. Horthy újratemetése, stb. Gyermekkorában minden ember lát, aztán az iskola ezt elkezdi kedvezőtlen irányba befolyásolni...
|
|
onogur |
|
Állítólag a vakok álmai is tartalmaznak képi elemeket, de csak akkor, ha a látásukat 7 éves koruk után veszítették el. Egyéb esetekben álmaik vannak, képi elemek nélkül. |
|
onogur |
|
Hát mert Te is egy gyümölcsevő álattól származol. |
|
Bátky János |
|
Na, ha ilyen okos vagy, akkor én miért látok színesben? Biztos valami adapter van a szememben... Vagy része a show-nak!
Az álmot színesben látja mindenki? Aki nem lát, az ugyanúgy álmodik, mint mi?
Herakleitosz: az álom a halál kistestvére.
És még valami egészen más: nincs-e valami lehetőség a kettős mérce visszafordítására, azon kívül, hogy azt mondjuk, ez kettős mérce és az igazság ezzel szemben az, hogy...? Nekem úgy tűnik mindig, hogy a kettős mérce régi dolog, de Jézus hatékonyan érvelt ellene.
Van-e a kettős mércéhez hasonló a természetben? Én csak azt ismerem, hogy nemrég lezuhant egy Mars-szonda, mert számítógépében az SI mellett angolszász mértékegységeket is betápláltak... Íme bizonyság, a természet nem tolerálja. |
|
onogur |
|
Valóban, egy macska intelligensebb, mint egy nyúl. De az igazán intelligens fajták a mindenevők. Lásd disznó, kutya, majom, ember, gyurcsány patkány. |
|
onogur |
|
d/
"Tényleg, hallottad, hogy állítólag a ragadozó emlősök fekete-fehérben látnak, míg a növényevők színesben?"
Ez nem igaz teljes mértékben. A legelésző állatok közül ( lásd szarvasmarha ) a legtöbb fekete-fehérben lát. A gyümölcsevő állatok viszont színesben. Ezt a gyümölcsfák is "tudják", ezért az éretlen gyümölcs általában zöld, hogy ne vegyük észre. Amikor már megérett és alkalmas arra, hogy a magjait elhurcoljuk jó messzire, akkor színesre vált a gyümölcs és jelzi: most már megehetsz! |
|
Bátky János |
|
Az emberről azt olvastam, hogy amikor patkány őseink még kicsik voltak, akkor nappal elbújtak a hatalmas ősgyíkok elől, amik akkor tudtak csak mozogni, mert éjjel megdermedtek. Aztán ez a habitus rögzült. Nekem túl reális ez a magyarázat, valami misztikusabbra vágyom.
Nem lehet, hogy éjszaka rendszeresen felkeltél cigizni és ez a periodikus mozgás beszabályozta az alvásodat? |
|
HAME |
|
Szerintem meg a húsevő állatok jobban megengedhetik maguknak az alvás luxusát, lévénhogy ragadozóként a táplálkozási lánc magasabb fokán leledzenek. Valszín a ragadozó életmód magasabb rendű agytevékenységet is igényel mint a sima legelészés.
de nekem is lenne egy kérdésem. Mi köze a dohányzásnak az alvásrezsimhez. Mióta lezoktam a dohányzásról, teljesen felborult. |
|
Bátky János |
|
Részemről már 5 órára redukáltam az alvásidőt és baromira szeretném tudni, miért van ez.
Erre az elsőre könnyű a válasz:
a, beosztó vagy b, egyszerűen király vagy! c, a legrosszabb: stressz, hogy bármikor menetkésznek kell lenned d, a legjobb: stressz nélkül az előző, és Erdélynek megyünk!
Eszkimók: valami misztikus biológiaóra (vagy biológiai?). Vagy ott se volt mindig jégsapka és a szokás megmaradt. Vagy délebbről költöztek fel.
Tényleg, hallottad, hogy állítólag a ragadozó emlősök fekete-fehérben látnak, míg a növényevők színesben? |
|
onogur |
|
Ha csak ezen a szélességi övön élnének emberek akkor azt mondanám, azért alszunk nyolc órát, mert átlagosan ennyi ideig van egy nap sötét ( Részemről már 5 órára redukáltam az alvásidőt és baromira szeretném tudni, miért van ez ). Télleg, mennyit alszanak az eszkimók??? És télen honnan tudják, mikor kell aludni? Ami tény: a húsevő állatok jóval többet alszanak nálunk, míg a növényevők kevesebbet. Tudtommal a húsevőknek azért kell több alvás, mert a hús megemésztése rengeteg energiájukat elveszi. |
|
Bátky János |
|
Kedves Jobb Sorsra Érdemes Barátaim!
Új témát vetnék fel. Kinek mi a véleménye az álomról és az alvásról?
Igaz-e, hogy éjszakai alvás evolúciós eredetű?
Miért életünknek kb. 1/3-át alusszuk át? Egyéb állatok mennyit alszanak? Függ-e a testmérettől az alvásigény?
Lehet-e alvás nélkül élni? (az ellenség-tétel)
Mit okoz a kevés vagy teljesen megvont alvás? Vegyi folyamatok, hallucinációk...
Álom. REM-fázis.
Kell-e az álom? Mire jó? Mennyi egy álom szubjektív és objektív ideje?
Hát ilyesmik. Ne hezitáljatok hüjének hívni, ha közömbösek a témák. Gondoltam, tanulok e területek legjobb képviselőitől. |
|
Bátky János |
|
Régen olvastam egy cikket egy kiváló matematikustól a Filozófiai Szemlében, ahol nagy társadalmi változásokat próbált a szerző modellezni bifurkáció- és katasztrófaelméleti módszerekkel. Nagyon érdekes volt.
A legnagyobb nehézséget az alapváltozók definiálásában és kiválasztásában látta. Nem tudom, ma hol tartanak. A társadalom viszont mára már ismeri a katasztrófa fogalmát. |
|
|