| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| glens |
|
Piszok izgalmas lehetett.
Ezzel analóg a tekercs-ellenállás-kondenzátor és a tömegpont-súrlódás-rugó megfeleltetése (csak ez persze jóval egyszerűbb eset, itt linerárisak az egyenletek). |
|
| Bátky János |
|
|
Ezt a mechanika órát biztos elblicceltem. De ez a másodfajú egyenlettípus rémlik. Tényleg tipikusan sormegoldású. |
|
| Bátky János |
|
Van jó 14 év forod
Rakétával nem tudtam foglalkozni, mert irodalom nem volt, a NASA meg nem tesz fel túl sok mérést a szabadsugárlángok stabilitásának témájában... ki tudja miért?
A sikoltozó lángot viszont sikerült lefényképezni. Buborékok váltak le az égési zónáról.
Összegereblyéztem a mozgásegyenleteket és a láng frontjának evolúciós egyenletét
(a fene essen bele, mind nemlineáris), hogy megfogjam az instabilitást.
Aztán másfelé indultam. Megfordítottam a fotót, fejjel lefelé. Nagyon érdekes volt, úgy nézett ki, mint a plafonról csöppenő folyadék.
Gyorsan elővadásztam egy irodalmat, amiben benne voltak az instabil folyadékhidak egyenletei. És akkor megtaláltam azokat a nemlineáris formákat, amelyek olyanok voltak, mint a láng egyenlete. QED. A matematika nem csal. Ez csoda Megvolt a vizuális analógia és kikutattam hozzá a matematikait. Itt fejeztem be.
A hangot kibocsátó láng és a csöppenő víz analóg, víz-hang-tűz együtt.  |
|
| glens |
|
1973-ban védtem.
Érdekes volt a rakétahajtóműből kilépő gáz alakja.
Olyan állóhullámszerű dolog jött ki, és mutattak egy fényképet, ahol látszott, hogy a valóságban is tényleg olyan. Ezen nagyon meglepődtem... |
|
| glens |
|
Vagy az éles kerék problémája. Milyen görbét ír le a talajon amíg megáll?
(Mattyő - Matthieau? - diff. egyenlettel lehet leírni..) |
|
| Bátky János |
|
Rayleigh-szórás? Amiért az ég kék? Jó koponya volt, sokfelé előjöhetett a neve.
Nekem áramlástannal kombinált hőtan volt a dolgom... égési zajok, lángfotózás... nagyon érdekes volt. Már csaknem húsz éve tudom, miért dübörög a gázbojler... de hogy a gazdaság mitől?
ODRA, Algol... hát Te se most kezdted az ipart ODRA rémlik, meg talán HT-11? Apple, TPA, Spectrum... de ez már majdnem újkor |
|
| glens |
|
Sajnos nem ismerem Bénard-Rayleigh jelenséget.
Ezt a Rayleigh-t valahol máshol tanultuk, de nem ugrik be, hogy hol.
Lehet, hogy a Folyadékok mechnaikája tantárgy keretén belül (a turbulenciához volt köze a pofának?)
A diplomamunkám is félig-meddig áramlástan volt (vezető folyadékok tranziens jelenségei homogén mágneses térben, vagy valami ilyesmi. A folyadéknak volt súrlódása is, mert olyan görbék gyöttek ki a sebességprofilra, hogy 0 volt a fal mellett az áramlás sebessége. MHD generátorok számolásához volt valami köze. Fourier sorral lehetett megfejteni a diff. egyenleteket, aztán géppel számoltattam ki egy konkrét esetre. A gép Odra volt és Algolban lehetett nyomulni rajta.) |
|
| Bátky János |
|
Van még 1-2 érdekes dolog (sajnos a statisztika nekem nem erősségem):
- középiskolában fizikaórán (gázok) össze kellett kapcsolni 10 gemkapcsot. Felemeltük addig, amikor már vonalban lógott. Aztán leejteni. Egy másik lánccal pedig meg kellett mérni a leejtett lánc végpontjainak távolságát. Elég sok ejtegetés után kb. 3-ra jött ki az átlag.
- van egy kártyalap, amit vízszintesen tartok a talaj fölött magasan (szélcsend van). Elengedem. Milyen pályán mozog? Hol esik le?
- mennyi idő alatt párolog el egy pohár víz?
- összerázok egy kulacs vizet. Mennyi idő alatt áll meg teljesen a víz?
- egy gömbben van egy jó hosszú kötél, végei a gömb falán rögzítve. Összerázom a gömböt. Hogyan függ a kötélen kialakuló csomók száma a rázások számától, a kötél hosszának és a gömb átmérőjének viszonyától?
off
Több érdekes feladat van Kapica Érdekes fizikai feladatok című könyvében, de az már kifejezetten szakembereknek szól. Ha a feladatokat olvasom, már abból is okulok (hogy hagyjam abba)
Egy példa: milyen gyorsan fussunk a vízen ahhoz, hogy nem süllyedjünk el?
on |
|
| Bátky János |
|
Őszinte leszek, nem tudom, honnan tudják, hogy ez a legjobb. Talán részben örökletesen, másrészt bizonyára hőtani okai is vannak, hogy kevesebb sült méh keletkezzen a kaptárban. (erről onogurt vagy mpd-t kellene mgkérdezni)
Matematikailag who knows? Diszkrét feltételes szélsőérték feladat, amiben nemhogy otthon nem vagyok, de külföldön sem A szabályosságnak valószínűleg köze van a legkisebb szóráshoz. ??? számtani-mértani közép...
Azt tudom még, hogy konvekciós áramlásnál is létrejönnek hatszög-minták, mint a Bénard-Rayleigh áramlásban/instabilitásban. Biztos ismered, akkor jön jön létre, amikor alulról fűtött-felülről hűtött lap között a hőmérsékletkülönbség meghalad egy kritikus értéket. A folyadék úszógumiszerű alakzatokban forog, amelyek aztán hatszögszerűekké válnak. Ezek a megfagyott lávafolyamban kimerevülve megfigyelhetők.
Egyebek, pl. hókristály:
http://www.sulinet.hu/foci/poligon/hexa.html
Benzol? |
|
| Bátky János |
|
|
Meg az, ahová a szobrokat, vasúti kábeleket viszi a papa szorgosan... |
|
| HAME |
|
Hát szóval izé... kisfijam... öö... tehát van az anyuka méh, meg az apuka méh...
|
|
|
| glens |
|
Átjöttem.
Akkor hogy is csinálják a méhek? |
|
| Bátky János |
|
Nem pont erre gondoltam, de részemről határesetként elfogadom
Engem az ejtett gondolkodóba, hogy időben nem állandó, hanem mondjuk milliárd éves skálán elmásznak a jegyei valamely tizedesben... De a Tiéd sokkal jobb |
|
| HAME |
|
ej hát miért lenne állandó.
1. Mi is a Pi? Az egységnyi sugarú félkörív hossza.
2. Most akkor nézzük hogy is változik egy mozgó test látszólagos mérete a referencia koordinátarendszerből nézve. A mozgás irányában a test hossza rövidül, egészen fénysebességig, amikor is 0-ra csökken. A mozgásra merőleges irányban azonban 0 a viszonyított sebesség, azaz a keresztirányú méretváltozás nulla.
3. Nézzük akkor egy félkörív változását a sebesség növekedésével. Belátható, hogy egyre laposabb lesz, mígnem fénysebességnél egy szakaszba "komprimálódik". Fénysebességnél tehát a Pi=2.
Na miccósz?  |
|
| Bátky János |
|
517-ben hülyeség volt, bocs. Pont fordítva.
Tehát ugyanaz az inga ugyannyira kimozdítva függöleges helyzetéből a Földön a két végpontja közötti utat 0.95 másodperc alatt, a Vénuszon 1 másodperc alatt teszi meg. Így jó. Nagyobb gravitáció alatt a lengésidő kisebb. |
|
| Bátky János |
|
Persze, de azt az ortodox elméletet még nem rúgtam fel, hogy a pi állandó
l-ben benne van a c (~300,000km/s), g-ben a gamma (6.67*10**(-11)Nm2/kg2), akkor a pi-ben benne lesz a h (Planck-állandó, 6.63*10**(-34) Js) |
|
| gyaloggos |
|
Az időt, az idő szempontjából a lényeget ez nem változtatja meg.
|
|
| kujtorgo |
|
"A kínaiak bölcs emberek, nem években, hanem korszakokban gondolkodnak.
25-30 éven belül még nem jön el az az idő, hogy eséllyel vegyék fel a harcot a globális amerikai hegemónia megszüntetéséért."
Mi a véleményed arról, hogy Kína a Japán fejlődési utat fogja megismételni (csak nagyobb méretekben), vagy másfajtát?
Japán most milyen? Keleti kultúra, vagy utánozzák a nyugatot? (Nem a technikára gondolok most itt, hanem élet-ideálra.)
|
|
| Bátky János |
|
Megpróbálok utánanézni, gyalókám. Amit eddig leírtam, többnyire az ún. matematikai ingára igaz (főleg a T lengésidő) -súlytalan fonalon pontszerű tömeg leng-, van fizikai és sok más is.
Persze, ha ide-oda leng, ez lehet kúpinga vagy gömbszelet inga is, attól függően, milyen felületet jár be a tömeg.
A sima lengésidőt a zsinór hossza és az erőtér szabja meg. Ha ki tudsz találni olyan spirituális effekteket, amelyek ezeket befolyásolni tudják, winner vagy. |
|
| gyaloggos |
|
No, ha már szóba került az inga!
Haználható-e a tudalatti, illetve a kollektív tudalatti közvetítőjeként?
Most lépek, mindenkinek minden jót! |
|
|
| HAME |
|
|
Pedig ha beleszámolod, hogy a Red Bull receptet úgy lopta a tulaj egy évezredes kultúrából... |
|
| Bátky János |
|
498-hoz mit szólsz? Van benne érthető? Nem küldöm Stockholmba, amíg nem köpködik meg sokan. |
|
|
|