| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| onogur |
|
A kínai pénzek USÁ-ba való befektetése nem más, mint életbiztosítás.
Fenyegetetettség látszatának keltése és pénzügyi befolyás.
A kínaiak bölcs emberek, nem években, hanem korszakokban gondolkodnak.
25-30 éven belül még nem jön el az az idő, hogy eséllyel vegyék fel a harcot a globális amerikai hegemónia megszüntetéséért.
Addig csak csendben, magukba zárkózva fejlődgetnek, építkeznek. |
|
| Bátky János |
|
Kicsit zanzásítottad. El kell indítani. Nagy gömb, nagy tömeg. Nagy a tehetetlensége. Azaz sokáig mozog, tovább leng, mint egy kicsi, herényi golyó.
Leng. Lengési síkját megtartja, a Föld pedig szépen elfordul alatta. Lásd Foucault-inga.
Azért leng, mert a kötélerő és a gravitáció közös munkája lengeti. Természetes. Szép.
PS: A Sánc utcában én is voltam néhányszor |
|
| onogur |
|
"Kezdelek érteni. Az inga úgy indul, hogy felfüggeszted. Lefelé lóg. Nem mozog. Nem is fog, amíg nem nyúlsz hozzá Te vagy bárki más."
Idáig tudlak követni.
"Aztán megfogod a golyót a végén, oldalra húzod és elengeded. Így kezdődik a mozgás."
Eszem ágában sincs bazergálni azt az ingát!
A gellérthegyi csillagvizsgálóba jártam renceresen gyerekkoromba. Ott leng egy baszottnagy inga. Nekem akkor még azt magyarázták, hogy azért leng, mert forog a Föld, és ezt a mozgást reprezentálja a négyemeletnyi zsinóron függő súly. Sokat nézegettem a mozgását elgondolkodva. |
|
| Bátky János |
|
Nem olvastam, de Irán fenyegetettségét mélyen átélem. Nem lesz könnyű dolguk, ha Kína vagy az oroszok nem nyúlnak a hónuk alá. Állítólag Kína befolyásolni tudja a dollárt. Van olyan hatékony az is, mint néhány hadosztály...
Hát kérem, a nagy és ősi amerikai civilizáció fenyegeti itten a se kultúrával, se történelemmel rendelkező keleti népeket... |
|
| onogur |
|
A múlt heti Demokratában leadták az iráni elnök Buschnak írt levelét.
Nem olvastad véletlenül?
Szenzációs!
Mondjuk mindig is szimpatizáltam a perzsákkal, de ez a levél különösen a szívemből szólt. |
|
| Bátky János |
|
Kezdelek érteni. Az inga úgy indul, hogy felfüggeszted. Lefelé lóg. Nem mozog. Nem is fog, amíg nem nyúlsz hozzá Te vagy bárki más.
Aztán megfogod a golyót a végén, oldalra húzod és elengeded. Így kezdődik a mozgás. Két erő hat rá: a kötélerő a madzagban és a nehézségi erő. Ezt mutatja a formulában az l és a g. A pi arra utal, hogy körpályán mozog - ha a kötél nyújthatatlan.
Ez az egész azért érdekes szerintem, mert egy viszonylag egyszerűnek tűnő dolgon a mechanikai tudományok jórészét demonstrálni lehet. |
|
| Bátky János |
|
Köszönöm Szerencséje volt. Nem voltam nagyon mérges, csak egy kicsit bosszantott fel... |
|
| onogur |
|
|
Hát pedzegetni fogja, de a tantusz legfeljebb majd a jövő héten esik le, ha egyáltalán leesik. Szép válasz volt. |
|
| onogur |
|
|
Csak hogy ne haljak meg teljesen hülyén: ha a 0,904 g arra akarja rávenni az ingát, hogy a Vénusz középpontja felé nézzen, akkor túlképpen mi téríti mozgásra, ha a forgási sebesség nem képes arra? |
|
| Bátky János |
|
Ono, félek az imént nagyon partvonalra tettem ezt a mavo gyereket a kék Sickratmanban... Mit tegyek? Vagy gondoljam azt, úgyse érti? |
|
|
| Bátky János |
|
Game over, my friend. See Budó: Kíséreti fizika, I. kötet |
|
| Bátky János |
|
Első lépésben forgás nélkül:
Tf/Tv=gyök(0.904)= 0.951
Tehát pusztán így a Földön 1s a lengésidő, a Vénuszon 0.951s. Hm? |
|
| onogur |
|
|
Nadehát a Vénusz majdnem tökéletes gömb! |
|
| onogur |
|
Megnéztem, a felszinen 0,904 g a gravitáció.
Szóval, akkor? |
|
| HAME |
|
ott a gond az elgondolásodban, hogy az inga nem azért leng, mert forog a Föld, hanem azért mert gravitációja van nekije.
Ha a Föld egy ideális gömb lenne, akkor az Egyenlítőn állva egy rugós mérleggel kisebb gravitációt mérnénk, mint a sarkokon, mivel a forgásból eredő repítőerő a tömegvonzással szemben hat. De ez az erő a gravitációs erőhöz képest elhanyagolható. Annyira, hogy a valóságban, mivel a Föld enyhén nyomott a sarkoknál, pont fordítva van. A kis sugárbéli különbség sokkal nagyobb változást okoz, mint az egyenlítőn fellépő centrifugális erő |
|
| Bátky János |
|
|
? Nem. Lassabb forgás, kisebb g (a tömeg kb. azonos). Kisebb g, nagyobb T. A Vénuszon az inga két szélső helyzete között nagyobb időt mérsz ugyanazzal az ingával, mint a Földön. Ziher. |
|
| onogur |
|
Reménytelen!
A Vénusznak van egy, a földinél valamivel kisebb tömegvonzása és lényegesen kisebb a mágneses erő.
Viszont a tengelyforgása röhejes a földi 1,5 mac-hoz, az a 6 km/h.
Tehát: a Vénuszon felállított ingád zsinórjának sík mindegy, hogy mennyi lesz a hossza, a végére függesztett ónsúly állni fog, mint a cövek és konzervatív módon a Vénusz középpontja felé "fog nézni". |
|
| Bátky János |
|
Most meg fogod érteni, barátom a rohadt életbe mennyit kell ennek keccsölni
idő (T), zsineghossz (l), (nehézségi) gyorsulás (g)
A T lengésidő a két utóbbitól függ. A zsineghossz gondolom, megvan. Ez fix, tegyük fel.
A g attól függ, milyen a környezet, milyen az inga anyaga,...
Pl. beleteheted mézbe. Ha vasgolyó van a végén és aláteszel egy bekapcsolt elektromágnest, akkor másként leng. Ugyanez a helyzet a gravitációval. Tehát a g mindenfajta külső erő "összetevődése". Hm?
|
|
| onogur |
|
Bakker, a tömegvonzás a lényeg, nem a mágnesesség, vagy nem?
Minél tovább beszélgetünk, annál inkább nem értem. |
|
| Bátky János |
|
Aszongyák, a mágneses térerő korrelál a forgási sebességgel...
És lám, a Vénusznak alig van mágneses tere.
A fizikusok úgy csinálják, ha jól tudom, hogy először minden szóbajöhető hatást bekalkulálnak, aztán elkezdik összehasonlítani őket egymással (mérik, kiszámolják). Aztán ami kicsi a többihez képest, azzal nem számolnak tovább, szépen elhanyagolják. |
|
| onogur |
|
|
Ezen a nyelven nem beszélek. |
|
| onogur |
|
Na, mivel egy szellemileg visszamaradott óvodáshoz hasonlítok, ha a fizika kerül szóba:
Először is van némi (mágneses?) tömegvonzása a bolygónak, mely arra kívánná rávenni az ingát, hogy ugyan maradjon már egyhelyben, ha lehetséges!
Vagy nem?
No most ez a valamivel több mint 6 km/h tengelyforgás édeskevés ahhoz, hogy egy ingát kitérítsen a stabil állapotából.
Nem? |
|
| Bátky János |
|
Formulával megsegítelek...
T a lengésidő, omega = 2pi/T, l a hossza
Az átlagos sebesség v = l*omega = 2*pi*l/T. Oksa? |
|
| onogur |
|
Hát nagy fába vágtad a fejszédet, ha egyszer velem akarsz fizikáról vitatkozni.
Ebbe már többen beleőszültek.
Igen, számold ki a Vénuszon lengő inga sebességét! |
|
|