| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
Ahaaaa... Akkor ez az a tok, amit az IKEA forgalmaz IVAR fedőnéven! A lámpaernyőt nem értem... Picassoék rejtőztek alá, amikor a németek házkutatást tartottak, és a parancsnokuk neve az volt, hogy Herr Hauptbahnhof... |
|
| HAME |
|
Nem kell a tölgyfa. A láthatatlan katona makkja lesz a tok*.
*lásd még lámpaernyő |
|
| HAME |
|
|
ez csak természetes. A tömény sav elbontja a rákos sejteket, az egyébb aromaanyagok pedig jótékonyan hatnak az anyagcserére. |
|
| Bátky János |
|
kipróbálom a DNS átírást fényre... csak nehogy láthatatlanná váljak... |
|
| Bátky János |
|
|
Úgy hallottam, egy kis lapkára egy egész könyvtár rátehető hologram formájában. Elvileg a DNS információja lézerrel is írható így. Csak jó olvasó kell hozzá. |
|
| Bátky János |
|
|
Zseni vagy, basszus! Hát erre való a Tokamak! Csak ott tölgyfával próbálkoznak! |
|
| mpd |
|
""A Hetény Gugolós PH értéke ugyanis -2, ezért elbont minden szerves anyagot néhány ezredmásodperc alatt. ""
Akkor a Mucsai Háromemberes fogyasztása is inkább kemoterápia, mint részegeskedés? |
|
| mpd |
|
ha nincs bennük örökítési anyag, akkor értelmét veszíti az örökösödési adó...
Illeték az.
Ha valami örökítő anyag nélkül szaporodik, akkor mi a bánattól élő?
Hisz még a vírusokat se nagyon (nem mindenki) tartjuk élőnek, pedig annak van némi RNS-e, sőt, az ideológiailag fejlettebbeknek még DNS-e is. |
|
| mpd |
|
Hát igen!
A háborúzás sose volt egyszerű dolog.
De be kell vonni a németeket a projektbe, és mindjárt takaros kis tokba kerül a borospohár, lehet, még vízhatlan tokocskát is kap a belső tok köré. |
|
|
| HAME |
|
|
Hát akkor mégsem kacsa a hír, csak a CIA eltitkoltatja! De nálunk már el is törölték az örökösödési adót, ami bizonyítéknak elég is. |
|
| Bátky János |
|
|
Te gyalo, ezek már az Összeesküvés topik határát véresre súroló, nagyon komplex elméletek... Másfelől ha nincs bennük örökítési anyag, akkor értelmét veszíti az örökösödési adó... |
|
| gyaloggos |
|
Az ellen-teóriák cáfolhatóak 2|2
Louis és kollégái azonban elvetik a fenti vélekedéseket, rámutatva, hogy mind az algák, mind a gombák szervezetében kimutatható az örökítőanyag, a vérsejtek fala pedig meglehetősen vékony, s rövid idő alatt elpusztulnak, ha vízzel és levegővel érintkeznek.
„Ennél is fontosabb, hogy a vérsejtek nem képesek szaporodni” – magyarázta Wickramasinghe a Popular Science-nek adott interjújában. „Készítettünk néhány lenyűgöző elektronmikroszkópos felvételt, s a sejtek belsejében apró ivadéksejteket találtunk.”
Az indiai szakember számára különleges jelentősége van Louis felfedezésének. Wickramasinghe ugyanis 25 évvel ezelőtt társszerzője volt a panspermia elméletnek, mely szerint a Földet olyan baktériumok népesítették be, amelyek a világűrből érkező sziklákon vészelték át a kozmosz rideg körülményeit.
Milton Wainwright, a University of Sheffield mikrobiológusa szintén részt vesz a kutatásban, csapatával ugyanis azt vizsgálják, Louis mintáiból valóban hiányzik-e az örökítőanyag.
„Egyelőre csupán egy tesztet futtatunk le, s pozitív eredményt kaptunk” – magyarázta a szakember. „Az általunk ismert élethez szükség van az örökítőanyagra, ellenkező esetben nem nevezhetjük életnek ezt a folyamatot. Azonban még abban az esetben is, ha ez az organizmus jelenti a kivételt, még nem bizonyított, hogy valóban földönkívüli szervezetről van szó.
Louis és Wickramasinghe a továbbiakban izotópvizsgálatnak vetnék alá a mintákat. Ha az eredmények jelentősen eltérnek a Földön tapasztalt értékektől, komoly bizonyíték kerülhet a két tudós kezébe. Ennek ellenére Louis maga is szkeptikus a felfedezést illetően.
„Igazán boldog lennék, ha egyszerűbb magyarázattal állhatnék elő” – mondta a tudós. „Jelen pillanatban azonban egyelőre nem ismerek ilyet.”
|
|
| gyaloggos |
|
Na, akkor más!
Földönkívüli baktériumokat azonosított egy indiai tudós?
2006. május 29. 14:27
Utolsó módosítás: 2006. május 29. 15:53
Négy évvel ezelőtt, megmagyarázhatatlan, vörös színű eső hullott India Kerala nevű térségében. Egy kutató az onnan vett minták elemzése után úgy nyilatkozott, hogy a különös elszíneződést a világűrből érkezett mikrobák okozták.
1|2
A mintából hiányzik az örökítőanyag
A Popular Science júniusi számában olvasható beszámoló szerint Godfrey Louis a Mahatma Gandhi Egyetem szilárdtest-fizikával foglalkozó kutatója az Astrophysics and Space Science című tudományos folyóirat áprilisi kiadásában tette közzé vizsgálata eredményeit, melyek szerint a vízmintákban eddig ismeretlen élőlényekre bukkant.
Louisnak sikerült a mintából izolálnia egy csoport vöröses színű, vastag falú, sejthez hasonlító struktúrát, amelyek mintegy 10 mikron hosszúságúak. A tudós azt a különös megfigyelést tette, hogy bár a furcsa „lények” szervezetében nem sikerült kimutatni DNS-t, illetve örökítőanyagot, azok jelentős számban tudtak szaporodni még 300 Celsius-fok feletti hőmérsékletre hevített vízben is (Az élet fennmaradásának eddigi határa víz esetében 121 Celsius-fok volt).
A tudós felvetése szerint az organizmusok azért tudtak életben maradni, mert valójában a világűrből érkeztek egy üstökös, vagy meteor „fedélzetén”, ahol alkalmazkodtak az űrben tapasztalható mostoha körülményekhez. Az elmélet szerint az „űrlényeket” szállító égitest a felső légrétegekben darabjaira hullott, s a vörös színű baktérium-szerűségek így tudtak keveredni az India felett szálló esőfelhőkkel.
Amennyiben Louis elmélete bizonyítást nyer, választ kapunk a sokakat foglalkoztató kérdésre: létezik-e élet a Földön kívül.
Tavaly télen Louis elküldött néhány mintát a csillagász Chandra Wickramasinghe-nek, aki kollégáival együtt a walesi Cardiff Universityn a kísérlet megismétlésével próbálkoznak. A Popular Science értesülései szerint a kutatás eredményeiről még az idén beszámolnak majd a tudósok.
A földhözragadtabb felvetések szerint vörös algák, gombaspórák, illetve az Arab-félszigetről érkezett vörös homok a felelős a 2001-es „vérzivatarért”. Talán a legkevésbé komolyan vehető egy olyan elmélet, mely szerint egy meteor által eltalált magasan repülő denevérraj vére keveredett az esővel
|
|
| HAME |
|
Bizony ha kifröccsen a bor, akkor gáz van.
A hangvilla ugyanis nehezen hangolható, leginkább vasfűrésszel, ezért a borospohár van a Hetényi Gugolóssal pontosrahangolva.
További baj, hogy nemcsak a láthatatlanság van oda, de a harci folyadék is. A Hetény Gugolós PH értéke ugyanis -2, ezért elbont minden szerves anyagot néhány ezredmásodperc alatt. |
|
| Bátky János |
|
Játsszuk el, mpd...
US desszantosok partraszállnak Iránban, teljes menetfelszerelésben, lóg róluk a puska, gránátvető, tölténytár, térképtáska, újságtáska, fémkulacs, brifkó bérlettel, hamis perzsa papírokkal stb. Kezükben ott az új bigyó, a láthatatlanná tevő borospohár az egyik kézben, a másikban a hangvilla. Szájban a frekvenciamérő, mert ha elhangolódik a villa, gebasz van és oda a láthatatlanság... és gáz, hogy egymást sem látják... összeütköznek, kifröccsen a bor, elnyeli a homok,... Mission impossible.
Bocs, gyalo, csak elképzeltem... |
|
| mpd |
|
Attól függ, milyen nedű van abban a borospohárban. (Mellesleg nemigen tudom, miért kellett kihangsúlyozni, hogy BOROSpohár....)
Egy jóféle Kiskőrösi Rettenetesből bizonyosan könnyen kicsalható valamiféle ködkürt-hang is. |
|
| HAME |
|
Idézet:
Nicorovici és Milton elképzelése szerint a jelenség hasonló lehet, mint egy hangvilla, amelyet egy borospohár közelében megszólaltatnak, amelynek eredményeképpen az üveg átveszi a villa rezgését, s hasonló frekvenciájú hangot ad ki.
Nos ez még véletlenül sem igaz, mégpedig se nem kvantummechanikai, se nem nanotechnológiai szinten, hanem egyszerű középiskolain.
Remélhetően ez a zújságíró úr elmeszüleménye, mert ha a nagytudású kollégáé lenne, akkor először vissza kéne mennie leérettségizni fizikából, aztán foglalkozni csak világmegváltással.  |
|
| Bátky János |
|
|
Tetszik ez a folyékony fény... Hamarosan tasakos elemlámpát készítenek - ebbe ceruzaelem kell, a víz észre sem venné... Tehát Thalesznek nem volt igaza, hogy a víz a legfontosabb elem. |
|
| gyaloggos |
|
Folyékony fény 2|2
Pendry csoportja szerint elképzelhető úgy manipulálni a fényhullámokat, hogy azok egy metaanyagból készült burkolattal ellátott tárgy körül úgy áramoljanak, akárcsak a víz egy sziget esetében.
„A víz nem egészen úgy viselkedik, mint a fény” – magyarázta Pendry a BBC-nek adott interjújában. „Ha például egy ceruzát beállítunk a folyóba, a víz összezáródik a ceruza mögött, s egy kicsivel lejjebb a folyón már senki sem tudná megmondani, hogy feljebb egy ceruza állt benne.”
„A fénnyel azonban nem ez történik, ugyanis amikor a fényhullám eléri a ceruzát, szétszóródik. Ha viszont olyan anyaggal vonjuk be, amelyet körbefolyhat a fény, elméletileg távolabbról az adott tárgynak nem lenne szabad látszania.”
Pendry csoportjának kutatásai arra irányulnak, hogy a fentiekben vázolt láthatatlansági hatást elérjék. A brit szakember mellett David Smith és David Schuring dolgoznak az észak-karolinai Duke University-n, ahol a kísérleti eszközhöz szükséges metaanyagokat tesztelik.
A kísérleti modellhez egy gömb, vagy henger alakú tárgyat borítanak be a metaanyaggal, amelynek így el kell fednie a tárgyat a rádióhullámok elől.
„Nem egy különösebben látványos kísérlet, azonban számunkra már ennek is óriási jelentősége lenne” – mondta Pendry a BBC Newsnak.
Hasonló területtel foglalkozik Ulf Leonhardt professzor, aki szintén a Science magazinban jelentette meg cikkét, amelyben a délibáb jelengéséhez hasonlította a láthatatlanság problémáját.
„Egy ilyen kísérlet során az a kihívás, hogy a fényt nem elég egyszerűen elvezetni a tárgy körül, azt kell elérni, hogy pontosan úgy hagyja el a tárgy felületét, ahogyan azt megérintette. Ez azt az illúziót keltené, hogy a tárgy nincs is ott” – magyarázta a tudós a BBC Science in Action című műsorában.
John Pendry ismét megerősítette, hogy a láthatatlanságnak komoly felhasználási területe lenne a haditechnológia, azonban egyelőre nem léteznek olyan anyagok, amellyel repülőket, vagy tankokat lehetne álcázni. A kutatócsoport munkáját az amerikai védelmi minisztérium kutatóhivatala, a DARPA pénzeli.
|
|
| gyaloggos |
|
Újabb elmélet
Másfél év múlva valósággá válhat a láthatatlanság?
2006. május 29. 08:00
Néhány hete számolt be a hvg.hu egy teóriáról, amelynek segítségével megvalósítható lenne egy láthatatlanná tévő készülék elkészítése. Brit tudósok felvetése szerint nanotechnológia felhasználásával szintén lehetséges eltüntetni a tárgyakat.
1|2
A közeli jövő zenéje?
© sxc.hu
A hvg.hu május 8-án számolt be Nicolae Nicorovici és Graeme Milton elméletéről, akik a szuperlencse elnevezésű speciális anyaggal térítenék el a fénysugarakat, így a szuperlencse mellé helyezett tárgyak eltűnnének a szemlélő elől.
A szuperlencse felfedezője, Sir John Pendry az Imperial College London professzora, a szuperlencse egyik felfedezője akkor úgy nyilatkozott, bár a koncepció korántsem hibátlan, azt elismerte, hogy komoly katonai alkalmazási lehetőségek rejlenek a felfedezésben.
Nicorovici és Milton elképzelése szerint a jelenség hasonló lehet, mint egy hangvilla, amelyet egy borospohár közelében megszólaltatnak, amelynek eredményeképpen az üveg átveszi a villa rezgését, s hasonló frekvenciájú hangot ad ki. A láthatatlansági hatás ugyanígy működne, azonban hanghullámok helyett fényhullámokkal.
A koncepció egyelőre annyira kiforratlan stádiumban van, hogy a tudósok jelenleg csupán porszemek szintjén emlegetik a láthatatlanságot, egyelőre szó sincs űrhajó méretű tárgyak elrejtéséről. A készülékhez a nanotechnológia segítségével létrehozott, úgynevezett szuperlencsét használnák, amellyel korábban ismeretlen módokon manipulálhatják a fényt.
Pendry néhány nappal ezelőtt a BBC weboldalán azt nyilatkozta, a fényhullámok manipulálását szemléltető, radarhullámokkal operáló modell akár 18 hónap múlva készen lehet. A brit tudós kutatócsoportja, illetve egy másik tudóscsoport elméleteiről a Science magazin számolt be.
A két kutatás eredményei szerint a matematikai háttér adott a koncepciók működéséhez. Azonban a tökéletes láthatatlanságot előidéző eszköz kifejlesztése minden bizonnyal hatalmas kihívás. Mindkét tudóscsoport úgynevezett metaanyagokkal kísérletezne, amelyeknek különleges tulajdonságait kihasználva érnék el a célt.
A metaanyagok olyan különleges struktúrák, amelyeknek a segítségével meghatározott változtatást lehet eszközölni az elektromágneses hullámokban, így például a fényben is. A művelet során a metaanyagnak nem a kémiai felépítését, hanem a nanoméretű struktúráját változtatnák
|
|
| mpd |
|
Ne törődj vala!
Gyanakvó a természettudományokkal szemben!
Bezzeg, ha az asztrológiából jönne ki a relativitáselmélet......
|
|
| mpd |
|
""Én nem jártam úszni, oszt majd' 190 vagyok.
Apám 174 volt, anyukám 168. ""
Nem vagy reprezentatív minta. |
|
| kujtorgo |
|
|
Gondolom ismered, hogy alvás közben lassabban, ébren gyorsabban nő a szakáll. Ha keveset alszol, vagy - ami a példádban van, kissé húzosabb volt a nappal - akkor persze hogy hosszabb lehet a borosta. |
|
| kujtorgo |
|
"Apám 174 volt, anyukám 168."
A nagyszüleidet gondold vissza, mert a testi jellemzők onnan jönnek. (Ez nem todomány, népi megfigyelés.) Biztos számos ellenérv van rá, de ötletként fogadd el. |
|
|