| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| gyaloggos |
|
Az ellen-teóriák cáfolhatóak 2|2
Louis és kollégái azonban elvetik a fenti vélekedéseket, rámutatva, hogy mind az algák, mind a gombák szervezetében kimutatható az örökítőanyag, a vérsejtek fala pedig meglehetősen vékony, s rövid idő alatt elpusztulnak, ha vízzel és levegővel érintkeznek.
„Ennél is fontosabb, hogy a vérsejtek nem képesek szaporodni” – magyarázta Wickramasinghe a Popular Science-nek adott interjújában. „Készítettünk néhány lenyűgöző elektronmikroszkópos felvételt, s a sejtek belsejében apró ivadéksejteket találtunk.”
Az indiai szakember számára különleges jelentősége van Louis felfedezésének. Wickramasinghe ugyanis 25 évvel ezelőtt társszerzője volt a panspermia elméletnek, mely szerint a Földet olyan baktériumok népesítették be, amelyek a világűrből érkező sziklákon vészelték át a kozmosz rideg körülményeit.
Milton Wainwright, a University of Sheffield mikrobiológusa szintén részt vesz a kutatásban, csapatával ugyanis azt vizsgálják, Louis mintáiból valóban hiányzik-e az örökítőanyag.
„Egyelőre csupán egy tesztet futtatunk le, s pozitív eredményt kaptunk” – magyarázta a szakember. „Az általunk ismert élethez szükség van az örökítőanyagra, ellenkező esetben nem nevezhetjük életnek ezt a folyamatot. Azonban még abban az esetben is, ha ez az organizmus jelenti a kivételt, még nem bizonyított, hogy valóban földönkívüli szervezetről van szó.
Louis és Wickramasinghe a továbbiakban izotópvizsgálatnak vetnék alá a mintákat. Ha az eredmények jelentősen eltérnek a Földön tapasztalt értékektől, komoly bizonyíték kerülhet a két tudós kezébe. Ennek ellenére Louis maga is szkeptikus a felfedezést illetően.
„Igazán boldog lennék, ha egyszerűbb magyarázattal állhatnék elő” – mondta a tudós. „Jelen pillanatban azonban egyelőre nem ismerek ilyet.”
|
|
| gyaloggos |
|
Na, akkor más!
Földönkívüli baktériumokat azonosított egy indiai tudós?
2006. május 29. 14:27
Utolsó módosítás: 2006. május 29. 15:53
Négy évvel ezelőtt, megmagyarázhatatlan, vörös színű eső hullott India Kerala nevű térségében. Egy kutató az onnan vett minták elemzése után úgy nyilatkozott, hogy a különös elszíneződést a világűrből érkezett mikrobák okozták.
1|2
A mintából hiányzik az örökítőanyag
A Popular Science júniusi számában olvasható beszámoló szerint Godfrey Louis a Mahatma Gandhi Egyetem szilárdtest-fizikával foglalkozó kutatója az Astrophysics and Space Science című tudományos folyóirat áprilisi kiadásában tette közzé vizsgálata eredményeit, melyek szerint a vízmintákban eddig ismeretlen élőlényekre bukkant.
Louisnak sikerült a mintából izolálnia egy csoport vöröses színű, vastag falú, sejthez hasonlító struktúrát, amelyek mintegy 10 mikron hosszúságúak. A tudós azt a különös megfigyelést tette, hogy bár a furcsa „lények” szervezetében nem sikerült kimutatni DNS-t, illetve örökítőanyagot, azok jelentős számban tudtak szaporodni még 300 Celsius-fok feletti hőmérsékletre hevített vízben is (Az élet fennmaradásának eddigi határa víz esetében 121 Celsius-fok volt).
A tudós felvetése szerint az organizmusok azért tudtak életben maradni, mert valójában a világűrből érkeztek egy üstökös, vagy meteor „fedélzetén”, ahol alkalmazkodtak az űrben tapasztalható mostoha körülményekhez. Az elmélet szerint az „űrlényeket” szállító égitest a felső légrétegekben darabjaira hullott, s a vörös színű baktérium-szerűségek így tudtak keveredni az India felett szálló esőfelhőkkel.
Amennyiben Louis elmélete bizonyítást nyer, választ kapunk a sokakat foglalkoztató kérdésre: létezik-e élet a Földön kívül.
Tavaly télen Louis elküldött néhány mintát a csillagász Chandra Wickramasinghe-nek, aki kollégáival együtt a walesi Cardiff Universityn a kísérlet megismétlésével próbálkoznak. A Popular Science értesülései szerint a kutatás eredményeiről még az idén beszámolnak majd a tudósok.
A földhözragadtabb felvetések szerint vörös algák, gombaspórák, illetve az Arab-félszigetről érkezett vörös homok a felelős a 2001-es „vérzivatarért”. Talán a legkevésbé komolyan vehető egy olyan elmélet, mely szerint egy meteor által eltalált magasan repülő denevérraj vére keveredett az esővel
|
|
| HAME |
|
Bizony ha kifröccsen a bor, akkor gáz van.
A hangvilla ugyanis nehezen hangolható, leginkább vasfűrésszel, ezért a borospohár van a Hetényi Gugolóssal pontosrahangolva.
További baj, hogy nemcsak a láthatatlanság van oda, de a harci folyadék is. A Hetény Gugolós PH értéke ugyanis -2, ezért elbont minden szerves anyagot néhány ezredmásodperc alatt. |
|
| Bátky János |
|
Játsszuk el, mpd...
US desszantosok partraszállnak Iránban, teljes menetfelszerelésben, lóg róluk a puska, gránátvető, tölténytár, térképtáska, újságtáska, fémkulacs, brifkó bérlettel, hamis perzsa papírokkal stb. Kezükben ott az új bigyó, a láthatatlanná tevő borospohár az egyik kézben, a másikban a hangvilla. Szájban a frekvenciamérő, mert ha elhangolódik a villa, gebasz van és oda a láthatatlanság... és gáz, hogy egymást sem látják... összeütköznek, kifröccsen a bor, elnyeli a homok,... Mission impossible.
Bocs, gyalo, csak elképzeltem... |
|
| mpd |
|
Attól függ, milyen nedű van abban a borospohárban. (Mellesleg nemigen tudom, miért kellett kihangsúlyozni, hogy BOROSpohár....)
Egy jóféle Kiskőrösi Rettenetesből bizonyosan könnyen kicsalható valamiféle ködkürt-hang is. |
|
| HAME |
|
Idézet:
Nicorovici és Milton elképzelése szerint a jelenség hasonló lehet, mint egy hangvilla, amelyet egy borospohár közelében megszólaltatnak, amelynek eredményeképpen az üveg átveszi a villa rezgését, s hasonló frekvenciájú hangot ad ki.
Nos ez még véletlenül sem igaz, mégpedig se nem kvantummechanikai, se nem nanotechnológiai szinten, hanem egyszerű középiskolain.
Remélhetően ez a zújságíró úr elmeszüleménye, mert ha a nagytudású kollégáé lenne, akkor először vissza kéne mennie leérettségizni fizikából, aztán foglalkozni csak világmegváltással.  |
|
| Bátky János |
|
|
Tetszik ez a folyékony fény... Hamarosan tasakos elemlámpát készítenek - ebbe ceruzaelem kell, a víz észre sem venné... Tehát Thalesznek nem volt igaza, hogy a víz a legfontosabb elem. |
|
| gyaloggos |
|
Folyékony fény 2|2
Pendry csoportja szerint elképzelhető úgy manipulálni a fényhullámokat, hogy azok egy metaanyagból készült burkolattal ellátott tárgy körül úgy áramoljanak, akárcsak a víz egy sziget esetében.
„A víz nem egészen úgy viselkedik, mint a fény” – magyarázta Pendry a BBC-nek adott interjújában. „Ha például egy ceruzát beállítunk a folyóba, a víz összezáródik a ceruza mögött, s egy kicsivel lejjebb a folyón már senki sem tudná megmondani, hogy feljebb egy ceruza állt benne.”
„A fénnyel azonban nem ez történik, ugyanis amikor a fényhullám eléri a ceruzát, szétszóródik. Ha viszont olyan anyaggal vonjuk be, amelyet körbefolyhat a fény, elméletileg távolabbról az adott tárgynak nem lenne szabad látszania.”
Pendry csoportjának kutatásai arra irányulnak, hogy a fentiekben vázolt láthatatlansági hatást elérjék. A brit szakember mellett David Smith és David Schuring dolgoznak az észak-karolinai Duke University-n, ahol a kísérleti eszközhöz szükséges metaanyagokat tesztelik.
A kísérleti modellhez egy gömb, vagy henger alakú tárgyat borítanak be a metaanyaggal, amelynek így el kell fednie a tárgyat a rádióhullámok elől.
„Nem egy különösebben látványos kísérlet, azonban számunkra már ennek is óriási jelentősége lenne” – mondta Pendry a BBC Newsnak.
Hasonló területtel foglalkozik Ulf Leonhardt professzor, aki szintén a Science magazinban jelentette meg cikkét, amelyben a délibáb jelengéséhez hasonlította a láthatatlanság problémáját.
„Egy ilyen kísérlet során az a kihívás, hogy a fényt nem elég egyszerűen elvezetni a tárgy körül, azt kell elérni, hogy pontosan úgy hagyja el a tárgy felületét, ahogyan azt megérintette. Ez azt az illúziót keltené, hogy a tárgy nincs is ott” – magyarázta a tudós a BBC Science in Action című műsorában.
John Pendry ismét megerősítette, hogy a láthatatlanságnak komoly felhasználási területe lenne a haditechnológia, azonban egyelőre nem léteznek olyan anyagok, amellyel repülőket, vagy tankokat lehetne álcázni. A kutatócsoport munkáját az amerikai védelmi minisztérium kutatóhivatala, a DARPA pénzeli.
|
|
| gyaloggos |
|
Újabb elmélet
Másfél év múlva valósággá válhat a láthatatlanság?
2006. május 29. 08:00
Néhány hete számolt be a hvg.hu egy teóriáról, amelynek segítségével megvalósítható lenne egy láthatatlanná tévő készülék elkészítése. Brit tudósok felvetése szerint nanotechnológia felhasználásával szintén lehetséges eltüntetni a tárgyakat.
1|2
A közeli jövő zenéje?
© sxc.hu
A hvg.hu május 8-án számolt be Nicolae Nicorovici és Graeme Milton elméletéről, akik a szuperlencse elnevezésű speciális anyaggal térítenék el a fénysugarakat, így a szuperlencse mellé helyezett tárgyak eltűnnének a szemlélő elől.
A szuperlencse felfedezője, Sir John Pendry az Imperial College London professzora, a szuperlencse egyik felfedezője akkor úgy nyilatkozott, bár a koncepció korántsem hibátlan, azt elismerte, hogy komoly katonai alkalmazási lehetőségek rejlenek a felfedezésben.
Nicorovici és Milton elképzelése szerint a jelenség hasonló lehet, mint egy hangvilla, amelyet egy borospohár közelében megszólaltatnak, amelynek eredményeképpen az üveg átveszi a villa rezgését, s hasonló frekvenciájú hangot ad ki. A láthatatlansági hatás ugyanígy működne, azonban hanghullámok helyett fényhullámokkal.
A koncepció egyelőre annyira kiforratlan stádiumban van, hogy a tudósok jelenleg csupán porszemek szintjén emlegetik a láthatatlanságot, egyelőre szó sincs űrhajó méretű tárgyak elrejtéséről. A készülékhez a nanotechnológia segítségével létrehozott, úgynevezett szuperlencsét használnák, amellyel korábban ismeretlen módokon manipulálhatják a fényt.
Pendry néhány nappal ezelőtt a BBC weboldalán azt nyilatkozta, a fényhullámok manipulálását szemléltető, radarhullámokkal operáló modell akár 18 hónap múlva készen lehet. A brit tudós kutatócsoportja, illetve egy másik tudóscsoport elméleteiről a Science magazin számolt be.
A két kutatás eredményei szerint a matematikai háttér adott a koncepciók működéséhez. Azonban a tökéletes láthatatlanságot előidéző eszköz kifejlesztése minden bizonnyal hatalmas kihívás. Mindkét tudóscsoport úgynevezett metaanyagokkal kísérletezne, amelyeknek különleges tulajdonságait kihasználva érnék el a célt.
A metaanyagok olyan különleges struktúrák, amelyeknek a segítségével meghatározott változtatást lehet eszközölni az elektromágneses hullámokban, így például a fényben is. A művelet során a metaanyagnak nem a kémiai felépítését, hanem a nanoméretű struktúráját változtatnák
|
|
| mpd |
|
Ne törődj vala!
Gyanakvó a természettudományokkal szemben!
Bezzeg, ha az asztrológiából jönne ki a relativitáselmélet......
|
|
| mpd |
|
""Én nem jártam úszni, oszt majd' 190 vagyok.
Apám 174 volt, anyukám 168. ""
Nem vagy reprezentatív minta. |
|
| kujtorgo |
|
|
Gondolom ismered, hogy alvás közben lassabban, ébren gyorsabban nő a szakáll. Ha keveset alszol, vagy - ami a példádban van, kissé húzosabb volt a nappal - akkor persze hogy hosszabb lehet a borosta. |
|
| kujtorgo |
|
"Apám 174 volt, anyukám 168."
A nagyszüleidet gondold vissza, mert a testi jellemzők onnan jönnek. (Ez nem todomány, népi megfigyelés.) Biztos számos ellenérv van rá, de ötletként fogadd el. |
|
| HAME |
|
ez azért van, mert a kocsid jobban fékez, mint ahogy gyorsul. Amikor gyorsulsz, akkor lassul a rendszeridőd, amikor fékezel, akkor gyorsul. S mivel egy ilyen utazás során rengeteget fékezel és gyorsítasz, az elsőt viszont sokkal hatékonyabban, mint az utóbbit, az utazó éned jobban öregegszik ahhoz az énedhez képest, amelyik a fenekén maradt volna.
 |
|
|
| onogur |
|
Ne törődj velem. Nem hiszek benne, oszt kész. Nincs magyarázat.
Hogy miben hiszek?
Több alkalommal is előfordult, hogy egy nap alatt több mint ezer kilométert vezettem. És azt vettem észre, hogy amikor az út befejeztével bezuhantam a szállodai szobába, akkor a tükörből egy neandervölgyi ősember nézett vissza. Hiába borotválkoztam meg reggel tisztességesen, éjjelre szakállam nőtt. Ami úgy egyébként nem szok előfordulni.
Következtetés:
Utazás közben az ember sokkal jobban öregszik, mintha helyben maradna.
|
|
| Bátky János |
|
Tényleg nem értem, hol a gáz. Mi volt elfogadhatatlan abban, amit írtam?
80 éve még a relativitáselméletet sem hitték el. Sem a speciálisat, sem az általánosat, amolyan matematikai bűvészkedésnek vették (az áltrel tényleg kemény szimbolizmus). Nem is azért kapott Einstein Nobelt 21-ben, hanem a fotoelektromos kutatásaiért.
Holott sok bizonyíték összegyűlt, főleg az űrkutatás kezdete óta.
Fénysebesség állandósága: Michelson-Morley kísérlet (egyben az éter lehetetlensége)
idődilatáció: űrhajón és földön korábban szinkronizált atomórák egy idő után más időt mutatnak, ugyanez magas ház alja és teteje között (gravitáció)
Fénysugarak elhajlása nagy tömegek mellett: Eddington mérései a 10-es években, napfogyatkozáskor olyan csillagokat is láttak, amelyek a Nap mögött vannak
stb. (több nem jön be fejből)
A kvantummechanikáról már nem is beszélek... a legszebb és legizgalmasabb ezzel rengeteg dolgot sikerült megérteni... |
|
| Bátky János |
|
Ez rendben van. Tudom én is. Lord Kelvin a 19. század végén azt mondta, fémszerkezet nem emelkedhet a levegőbe. Melyik állításommal van bajod? 2 milla kontra 30? Erre mondod, hogy abszurdum?
Nem mondtam semmire, hogy lehetetlen. |
|
| onogur |
|
|
Alátámasztani? Nem kell. Elég a józan paraszti ész. |
|
| Bátky János |
|
|
Miért lenne olyan? És a mérések? A speciális relativitáselmélet ijesztő neve ellenére igaz. Ellenvéleményed alátámasztása? Nem arról beszéltem, hogy nem lesz ilyen meghajtás. |
|
| onogur |
|
"Tehát: míg odaér, a Földön 2 milla év telik el. Az űrhajósok biológiailag 30 évvel öregednek."
Na, ez pont olyan, mint hogy az emberi szervezet nem bír ki 60 km/h sebességnél nagyobbat. Száz év múlva ez is vicc lesz. |
|
| Bátky János |
|
Ha már szóba került a sebesség, idő, öregedés. Ha valaki fénysebességgel száguldozva élné az életét, alig-alig öregedne.
gyalo, megpróbálom pontosítani magam. Van egy űrhajód. Ki lehet találni (számolni a spec. rel. alapján) olyan fénysebességhez közeli sebességet, amellyel pl. a 2 millió fényévre lévő Androméda-köd mondjuk 30 év fedélzeti idő alatt elérhető. Tehát: míg odaér, a Földön 2 milla év telik el. Az űrhajósok biológiailag 30 évvel öregednek.
Hasonló a helyzet, ha egy fekete lyukhoz közelébe mászol. A Földön eltelik sok idő, neked alig valami.
Nem tudom, mi a helyzet az időgéppel. A logikánk nem engedi (ez a természetet nem fogja érdekelni), de nem lehet tudni, hogy ez a logika minden körülmények között működik-e, úgy működik-e extrém esetekben, ahogy eddig, vagy... A paradoxonok attól paradoxonok, hogy furcsák |
|
| onogur |
|
Én nem jártam úszni, oszt majd' 190 vagyok.
Apám 174 volt, anyukám 168. |
|
| gyaloggos |
|
Ajajj! Akkor egy gyaloggos nem sok jóra számíthat! Persze, egyáltalán nem ajajj!
Ha már szóba került a sebesség, idő, öregedés. Ha valaki fénysebességgel száguldozva élné az életét, alig-alig öregedne.
Időgép. A fizikusok azt mondják, elméletileg készíthető időgép, de a logika ezt nem engedi!
Mert, pl. ha egy 30 éves ember visszamegy 40 évet, és megölné az apját, akkor ő már nem születhetett volna meg!
|
|
| Bátky János |
|
|
A fizikusok meg azt mondják, aki egy toronyház lábában lakik, az tovább él, mint aki a tetején. Ugyanez igaz azokra is, akik sokat autóznak, ők többet élnek, mint a gyalogosok. Már csak a sebesség miatt is... |
|
|