Téma: Jog és erkölcs |
|
Gyöngy |
|
"EU és Japán képviselői"
Japánnak lehet képviselője, mert önálló állam. Az EU-nak azonban nem, mert a Bizottságot senki nem választotta, a Parlament viszont, amennyire tudom, nem tárgyalta meg a megállapodást. Óriási patáliát kell csapni, hogy megfeledkezzenek Magyarországról!
|
|
mpd |
|
ACTA: A szabad Internet vége
Miközben a világ a SOPA és PIPA törvények miatti felháborodásra figyelt az EU és Japán képviselői szép csendben aláírtak az említett két törvénynél is sokkal veszélyesebb egyezményt. Az Egyesült Államok és Japán kezdeményezésére és a nyilvánosság informálása nélkül készült Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) drámai módon megváltoztathatja az Internet globális felügyeletét. Az egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat kizárólag az ágazat és a kormányok képviselőinek részvételével és a média teljes kizárásával tartották, fittyet hányva a demokratikus folyamatoknak. A megállapodás olyan intézkedéseket vezet be a szerzői jogok védelmének ürügyén, ami az Internet tartalmak feletti átfogó beleszólási joggal hatalmazza fel a privát szektort. Az ACTA minden korábbi jogi felügyeletet eltöröl és lehetővé teszi a szerzői jog tulajdonosoknak, hogy bírósági végzés nélkül követelhessék az általuk kifogásolt tartalmak törlését, az Internet szolgáltatókat pedig jogi úton felelősségre vonhatják, illetve megbüntethetik, amennyiben nem tesznek eleget a felszólításnak. Elvileg egy oldalt azért is törölhetnek, ha egy cég logóját engedély nélkül megjeleníti, vagy csupán egy szerzői joggal védett tartalomra mutató hivatkozást jelenít meg. Az ilyen vétkekért a felhasználók ellen büntető eljárás indulhat, eltilthatják az Internet használatától és még börtönbe is kerülhetnek. A megállapodás súlyos következményekkel járhat a szólás szabadságára nézve. Az nyilvánvaló, hogy az igazi cél az információ feletti hatalom visszaszerzése, hiszen az Internet segítségével egyre több ember botlik bele a globális elit örök bosszúságába: az igazságba. Az SOPA törvénynél tapasztalt heves tiltakozásból tanulva, Barack Obama, aki mint tudjuk alkotmányjogász, a törvényhozói folyamatot ügyesen megkerülve „végrehajtói megállapodásként” írta alá az ACTA-t, mivel így ennek törvényerőre emelkedéséhez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása. A Fehér-ház nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva semmilyen információt nem volt hajlandó szolgáltatni a megállapodással kapcsolatban. Az Internetszolgáltatókra vonatkozó büntetőjogi szankciók mellett, az ACTA arra is kötelezi őket, hogy a felhasználók személyes adatait átadják a szerzői jog tulajdonosoknak. Az intézkedés által bevezetendő jogi folyamatok ellentétben állnak az aláíró országok jogi szabályozásával, és többek között azt is lehetővé teszi, hogy a bevándorlási hivatal alkalmazottai átkutassák az utasok laptopjait, külső merevlemezeit, vagy bármilyen böngészésre alkalmas eszközt a repülőtereken vagy határátkelőkön. A magyarországi aláírás nem érte el a hazai fővonalas média ingerküszöbét. A nemzetközi egyezmény még nem emelkedett törvényerőre hazánkban, mivel azt előbb az Országgyűlésnek ratifikálnia kell. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleményben tudósított az aláírás tényéről, a jogvédő szervezet szerint az aláírás illetve a ratifikáció nyomán nem változik a magyarországi jogi környezet, ellenben könnyebbé válik a magyar jogtulajdonosok érdekeinek külföldi védelme. Ellenben az aláíró országok bármelyike kifogással élhet magyar oldalak ellen, és kérheti azok lekapcsolását, törlését, illetve a tulajdonos jogi felelősségre vonását. Az ACTA megállapodás akkor emelkedik törvényerőre az EU országokban, miután azt az Európai Parlament júniusban aláírja. Hivatalos tiltakozással és a társadalom felvilágosításával van némi halvány remény, hogy a megállapodást elutasítják. Az ACTA létezésének ténye önmagában bizonyítja, hogy globális világunk teljes gőzzel robog a rendőrállamiság és központosított hatalom felé, ahol az emberi innovációnak és önfenntartó technológiáknak nincs helye. Zbigniew Brzerzinski, volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, a Trilaterális Bizottság társalapítója már 2010-ben a Külkapcsolatok Tanácsa előtt a globális politikai ébredés veszélyeire figyelmeztetett. Egyes technológiákban, mint a fájlmegosztó rendszerekben, a blogokban vagy a nyílt forráskódú szoftverekben megvan a potenciál, hogy aláássák a központi hatalomra vágyó, a társadalmat saját áruiktól való függésre kényszerítő oligarchikus kormányérdekeket. Zbigniew Brzerzinski alábbi, saját könyvéből való idézete is ebbe a törekvésbe enged bepillantást: „A technotronikus kor sajátossága az irányított társadalom megjelenése. Ezt a társadalmat egy elit irányítaná, amit nem korlátoznak a hagyományos értékek. Hamarosan lehetséges lesz szinte folyamatos megfigyelés alatt taratani minden állampolgárt és mindenkiről naprakész, a legszemélyesebb információkat is tartalmazó megfelelőségi naplót vezetni. A hatóságok mindenkor hozzáférhetnek majd ezekhez az adatállományokhoz.” |
|
mpd |
|
Piszok nagy a csönd ekörül. Pedig szégyen és gyalázat, ami történt. Röviden és tömören, a globalista világhatalom magának követeli a világhálót.
|
|
john batky |
|
Mit írtunk alá Tokióban?
* Index 2012. január 31., kedd 09:28
Miután a sosem látott méretű internetes tiltakozás hatására az amerikai szenátus parkolópályára állította a SOPA és PIPA törvénytervezeteket, az online közösség figyelme a hasonló témában mozgó, kalózkodással, szellemi tulajdonnal, szerzői jogokkal foglalkozó nemzetközi kereskedelmi egyezmény, az ACTA felé fordult. A megállapodást, amivel az USA gyakorlatilag a saját szerzői jogát erőltetné rá a világra, Magyarország 21 EU-tagállammal együtt a hétvégén írta alá egy tokiói konferencián.
http://index.hu/tech/jog/2012/01/31/mit_irtunk_ala_tokioban/ |
|
onodij |
|
Névreszóló dedikácio van benne Kövér Lacitól ! - de ha kérsz az önkormányzatotoknál lévő nyomtatványon neked is küldik ! |
|
Gyöngy |
|
Sértődj meg, és add nekem az ingyenes példányt !
|
|
onodij |
|
Tegnap megkaptam a Magyar Közlöny Alkotmány ingyenes számát - holott én a fizetőset (díszkiadás) kértem, de csekk sem volt mellette ! most ilyenkor mi van ? várjak ? vagy jelezzem valahol ? |
|
Gyöngy |
|
A jog és az erkölcs közötti ütközés legpregnánsabb példája az adórendszer, és nemcsak a magyar:
"(Mitt) Romney* 2010-ben 21,7 milliót, tavaly pedig 20,9 milliót keresett. A 2010-es összegből 12,6 millió tőkenyereség, 4,9 millió osztalék, a maradék 3,3 millió pedig kamat. Hagyományos fizetésből egyetlen dollárt sem keresett a politikus. Mindebből 3 millió dollár jutott az adóhivatalnak, azaz körülbelül 14 százalék. ...az egyház, melynek Romney oszlopos tagja, 4,1 milliós támogatást fogadott el a politikustól. Az átlagos, fizetésből élő amerikai ennél valamennyivel nagyobb arányban járul hozzá az állam működéséhez. A probléma csak az, hogy az amerikai adórendszer elviekben progresszív – aki többet keres, annak nagyobb százalékot kell fizetnie. A szupergazdagokra ez azonban nem vonatkozik: vagyonuk és nyereségük nagy része befektetések hasznaiból származik, erre pedig egészen más, jóval alacsonyabb adónemek vonatkoznak. Ismeretes, Warren Buffet, a világ egyik leggazdagabb embere például maga vallotta be, arányában kevesebb adót fizet, mint a titkárnője. „Minden adót befizetek, amire a törvény kötelez, de egy dollárral sem többet – fogalmazott az egykori kormányzó. – Nem hiszem, hogy olyan embert akarnának elnöknek, aki több adót fizet a kelleténél.”"
Befizet-e minden adót? Igen, valahogy mégis erkölcstelennek érezzük a dolgot. A titkárnője több adót fizet. Erkölcsös az államtól ez a diszkrimináció az egyes kereseti formák között, különös tekintettel arra, hogy a "befektetések" alig hordoznak kockázatot? |
|
Bátky János |
|
Bezárható. Lásd Történetek a szocializmusból, "A terror, mint a jog forrása" (Lukács Gy.) |
|
|
HAME |
|
Nem tudom minek kellett ennek új témát nyitni. A "jog és erkölcs" egyértelműen a polfizika témaköre. Arra pedig már van egy méltatlanul elhanyagolt topic!!! |
|
Bátky János |
|
Jog és erkölcs. Majd akkor jön el egyszerre , ha az Erő Szövetsége fog uralkodni a Földön. |
|
Bátky János |
|
Majd az lesz érdekes, hogy a mai roskatag és szerteszét áthágható jogrendszer hogyan fog összeomlani, ha a géntechnológia igazán beindul és klónok, mesebeli lények fognak hemzsegni az utcán... Az állatvédők mit lépnek, ha egy kentaur megöl egy pegazust vagy egy sellő vízbe fojtja a kétéltű embert?... Mivé lesz a precedens alapú jog? Mesekönyveket fognak használni? Sajnos nem értek ehhez. |
|
|
Bátky János |
|
Attól tartok, a fedak sarija áll a legtávolabb attól, amire gondoltam... |
|
|
Bátky János |
|
Vannak viszont olyan régiók a Földön, ahol a kettő -ha jól tudom- fedésben van, úgy hívják sarija. Javíts ki, ha nagyot tévedek. |
|
Bátky János |
|
Ezt aláírom. A legkisebb dolgok a legnagyobbak. Akár gyerekről, akár elektronokról van szó... |
|
|
Bátky János |
|
Egy Maxim nevű arc találta fel a gépfegyvert. Ilyen értelemben biztos nem! |
|
|
Bátky János |
|
Én, egyszerű jobbágya a népi demokráciának, már azzal is elégedett lennék, ha a tövény ítéletei nagyjából egyeznének erkölcsi felfogásommal. De valószínűleg ideológiailag nem vagyok eléggé képzett... |
|
|
Bátky János |
|
Mire gondolsz? Bonnie és Clyde Polgári Kör? |
|
|
|