| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| onogur |
|
Naggyábúl felfogtam...
A helyzet az, hogy amikor ( mikor? ) bégyüttek a magyarok, nem az üres pusztaságot szállták meg, hanem tanáltak itt szép számú "őslakosságot".
Somogyországban dináriakat, Szatmárban meg kelet-baltiakat.
Oszt elkezdtek keveredni. Mivel a magyar mindenhol többség volt: többség is lett.
DE, az Árpád-kortól napjainkig megmaradt a magyarság összetételének regionális különbözősége, tehát a dináriak is megmaradtak Somogyban, ahogy a szatmári tirpákok is megőrízték kelet-balti jellemzőik egy részét. |
|
| mpd |
|
Nemtom, érthető-e? Az, hogy Somogyban most van 10 vagy 20% dinári, az semmi.
Ha az lenne az uralkodó, akkor lenne érdekes. Pláne, ha mellette azt is bizonyítanád, hogy semmiféle elkülönülés nem volt.
Nyilván a szomszédos területek között folyamatos a géncsere. |
|
| mpd |
|
Ne haragudj, de egyáltalán nem mondasz ellent az én állításomnak.
A somogyi dináriak hányadik generációs betelepülők? Vannak-e egész dinári típ. falvak? A Honfoglalás korában milyen arányban fordultak elő, és azóta hogyan változott ez az arány?
Az, hogy most sok dinári van arrafelé, önmagában semmire se bizonyíték. |
|
| onogur |
|
"Ha lett volna elkülönülés, akkor más pofalemezek vigyorognának Szatmárban, mint Somogyban."
Hát érdemes lenne ellátogatnod nevezett két régióba. Ugyanis teljesen más pofalemezek vigyorognak. Somogyban kábé háromszor annyi a dinári típus, mint Szatmárban, ellenberger Somogyban nem találsz kelet-balti típust, ami Szatmárra kis mértékben jellemző.
Tehát a keveredés csak ott történt, ahol az adott népcsoportok találkoztak egymással, de nem járták körbe a Kárpát-medencét, hogy elhintsék saját magjaikat. |
|
| mpd |
|
|
Hát ez az, ezért nem lehet tudni az okát. És ezért nem bizonyít semmit. Az is lehet, hogy a kékszemű hím nagyobb volt a többinél. Vagy egy köteg dollárt lóbált, takarva az operatőr elől. Vagy éppen felállt a..... |
|
| mpd |
|
Na mostmár tényleg kavarod, mint Dirty Fred.
""ölég kevés a valószínűsége, hogy párválasztásunk alkalmával látóterünkbe kerülhetnek négerek, banánszoknyás tahiti lányok vagy maláj gyöngyhalászok.""
Ezt először is rövid úton cáfolom az USA példájával. Ott lenne lehetőség, mégsem jellemző a vegyes házasság. Pedig, ugye, a mai ember már elég intelligens ahhoz, hogy ne így válogasson (vannak is kivételek)....és mégis.
""Semminemű régészeti bizonyíték sincs ugyanis arra nézve, hogy a VII-XIII századok között elkülönült kisebbségek éltek volna a Kárpát-medencében. Ahogy beérkezett egy nép, azonnal beindult a keveredés.""
Ha emlékszel rá, pont ezt mondtam. Ezért vesztek el a kissebbségek (bevándorlók, befogadott népek) antropológiai jellemzői. Ha lett volna elkülönülés, akkor más pofalemezek vigyorognának Szatmárban, mint Somogyban. |
|
| onogur |
|
Semmi kipróbálás.
Lesipuskás filmfelvétel. |
|
| onogur |
|
Abból a szempontból van igazad, hogy párválasztásunknál a közös nyelv és a közös kultúra döntően érvényesül, de ennek semmi köze az mpd által említett antropológiai jellemzőkhöz.
Különben is, ölég kevés a valószínűsége, hogy párválasztásunk alkalmával látóterünkbe kerülhetnek négerek, banánszoknyás tahiti lányok vagy maláj gyöngyhalászok.
De eredetileg a honfoglalás környéke a vitatéma.
Semminemű régészeti bizonyíték sincs ugyanis arra nézve, hogy a VII-XIII századok között elkülönült kisebbségek éltek volna a Kárpát-medencében. Ahogy beérkezett egy nép, azonnal beindult a keveredés. |
|
| Bátky János |
|
off
Egy másik madár fiókái az anyjuk fején lévő piros folt láttán tátják ki szájukat élelmet koldulni. Mikor egy fadarabra festett piros pöttyöt mutogattak nekik, azonnal nyitották a csőrüket: anyjuk egy piros foltot jelent nekik.
Ez a Piros Pont valahonnan nagyon ismerős... és mit adott nekik az anyjuk, száraztésztát? Buli van.
on |
|
| lapis lazuli |
|
Szerintem az emberek közt azért általános a "hasonló a hasonlóval" elv a párválasztásban. Már csak a kultúra miatt is. Nem feltétlenül azért nem járnék 1 cigóval, mert nem tetszik, mert van néhány szép cigó, hanem mert a franc se akar cigóval járni. Nagyon más a kultúrájuk, és most nem csak arról beszélek, hogy lopnak, csalnak, büdösek és putrilakók, hanem általánosságban.
Ez szvsz fokozottan érvényesült akkor, amikor a szokások és a kultúra még jobban elkülönült. Pl. ritka a vegyesházasság a kisebbségeknél, mondjuk Erdélyben is, de Mo-n is, ha egy rakáson van 1 tömb. |
|
| mpd |
|
""annyiban igaz, hogy nagy valószinűséggel nem fogunk se négert, se hófehér börű szeplős szlávot választani. Mármint a többség""
Én pontosan ezt állítom, sem többet, sem kevesebbet.
A pingvinhez: ez valami túlzó inger. Valami tengerparti madarakkal próbálták ki, hogy eléraktak a saját fészke mellett olyanokat is, amikben ugyanolyan színű és alakú, de más méretű ál-tojások voltak. Madarunk habozás nélkül rátelepedett a legnagyobb ál-tojásokra, holott nagyobbak voltak, mint ő maga. És nem voltak igaziak.
Egy másik madár fiókái az anyjuk fején lévő piros folt láttán tátják ki szaájukat élelmet koldulni. Mikor egy fadarabra festett piros pöttyöt mutogattak nekik, azonnal nyitották a csőrüket: anyjuk egy piros foltot jelent nekik.
Tehát lehet, hogy a pingvin-fiókák kékszeműek, és a nőstényből a kék szem kiváltott valamit. Vagy párzási időben a hímeknek piros a szemük, és a pingvin színvak. Akármi lehet, ez nem bizonyít így semmit. |
|
| onogur |
|
Abban az időben nem lehetett egy magyar királynak pogány felesége, törvényesen.
Nem keverek én semmit. Te állítod, hogy párválasztásunk alkalmával antropológiai hasonlóságokat is figyelembe veszünk. Ez nem igaz.
Illetve annyiban igaz, hogy nagy valószinűséggel nem fogunk se négert, se hófehér börű szeplős szlávot választani. Mármint a többség, hiszen valszeg mindig lesz egy kis százalék, akiknek pont a néger vagy a szeplős szláv jön be.
Néhány hónapja láttam egy filmet a pingvinekről ( nem AZT ).
Párocska felváltva ül a tojásokon, míg a másik elmegy a tengerre élelmet szerezni. Nőstény ippeg tart hazafele, amikor meglát egy hímet, akitől elájul. Ugyanis hímnek gyönyörű, mélykék szeme van. Ettől nőstényünk elalél, és elkezd "udvarolni" kéxeműnek. Mert egzozikusnak, szépnek találja, és hajlandó lenne otthagyni a családját, hogy ezzel az egzotikus krapekkal álljon össze.
Nos? |
|
| mpd |
|
|
Nemán ebéd előtt.....(a banán nekem savat csinál). |
|
|
| mpd |
|
|
Ne offoljon cimbora, eddigelé nőkről volt szó! (Meg szukákról). |
|
| Bátky János |
|
|
Érdekes... Lendvai Ildikónak először az arca tűnik fel és csak később keresem rajta a banánszoknyát... |
|
| mpd |
|
|
Valljuk meg egyébként, hogy leginkább azért vonzódunk a banánszoknyás lányokhoz, mert banánszoknyásak. Az arcukat csak később szoktuk szemügyre venni. De, ha pestre hozol egyet és utcai ruhában járatod, már nem is olyan izgalmas. |
|
| mpd |
|
Azért, Testvér, mert összekevered a dolgokat.
Ha megkérdezem, kivel töltenél szívesebben egy éjszakát: egy tahiti lánnyal, akinek a banánszoknyája az egyetlen vagyona, vagy egy közepesen csinos (bár nem bombázó) magyar lánnyal, akinek jó állása van; azonnal adódna a válasz.
De ha azt kérdezném, melyiket vennéd feleségül.......
Magad adtad meg a választ: László király
""....inkább kun ágyasával hált, minthogy kékvérű feleséggel múlassa az időt.""
sem vette feleségül a kun macát. Azaz, törvényes gyermeke (ha volt, nem vagyok töritanár) sem tőle, hanem kékvérű feleségétől volt.
|
|
| onogur |
|
Ne magadból indulj ki! 
Komolyra fordítva egy példával: a kun nők legendásan szépek voltak. Nem véletlen, hogy még László királyunk is inkább kun ágyasával hált, minthogy kékvérű feleséggel múlassa az időt.
A kun nők nem csak nálunk voltak kapósak, hanem mindenhol, ahol megfordultak, orosz, bolgár, vlach területen is.
Meg azt sem hiszem, hogy mi azért vonzódunk a banánszoknyás tahiti lányok felé, mert azok olyan félelmetesen hasonlóak hozzánk antropológiailag.
Szóval elméleted több sebből vérzik. |
|
| mpd |
|
Természetesen nem.
Kihagytad a példából a nemi szelekciót. A vizsla kan minden szukát megugrik, amit elébe vezetnek. (Ha szabadban élő kutyákról lenne szó, nem ezt tenné.)
Az ember férfitagjai meg azért válogatnak a feleségnekvaló kínálatból. Mégpedig olyat keresnek, aki hozzájuk hasonló antropológiailag. És itt ez a lényeg. |
|
| onogur |
|
Visszatérve:
"Másrészt az antropológiai jegyek a nemi kiválasztás mechanizmusa miatt hamar elvesznek egy betelepülő kisebbség esetében. Ahol nagyobb népesség érkezett, és egy tömbben maradtak, jobban fennmaradtak a jellemző és eltérő jegyek."
Akkor vegyünk egy példát.
Adott egy kennel, ahol fajtiszta magyar vizslákkal foglalkoznak. Egymás utáni három évben minden évente beteszünk tíz szuka közé egy puli fajtájú szukát. Melyek természetesen szaporodnak, sokasodnak. Kölykeik a következő nemzedék kanjaival lesznek összeeresztve.
Szerinted néhány generáció múlva a pulikra jellemző külső tulajdonságok elvesznek, és újra színtiszta ( és fajtiszta ) magyar vizslákat lehet piacra dobni? 
|
|
| Bátky János |
|
A könyv szerintem is jó példa. A lapok anyagát vegyelemezni lehet, vagy precíz mikroszkóppal el lehet jutni a rostokon át az atomelméletig. A betűket is lehet vizsgálni. Görbületüket, elsoszlásukaz elemezni lehet a könyvben. Kiélhetjük egy könyvön a teljes természettudományt. Azt mégse feltétlenül tudjuk meg, ki írta vagy miről szól. Mert nem is gondolunk rá esetleg, hogy üzenete van.
Amiről ez eszembe jutott: írtad, hogy anyag lehet 1,2, esetleg sok dimenzióban, de csak háromban stabil. Csak ott van értelme. És ezzel visszakanyarodtam az első kérdésemhez, a számmisztikához. Nemcsak a népmesében kitüntetett a 3. A számok között vannak "egyenlőbbek".
És valamit kihagytam. Schiller szerint csak 3D-ben lehet csomót kötni. Állítólag az álmokban nincsenek csomók, tehát az álom tere nem lehet 3D-s. A spagetti-hasonlat szerint az anyag elemi részecskéi is csomók, ezzel kapcsolatban áll a kvantumcsomók elmélete.
De továbbmenve egy távoli analógia van a számábrázolás és az írás történetével. Az indiánok csomóírással írtak, számos kultúra csomószámokból álló rendszert használt (kimentek a divatból, mert nehézkes lenne őket használni), pl. a rómaiak is, hét csomószámmal (betűvel).
A számok jelentéséről Szemadám-Hoppál-Jankovics-Nagy-féle Jelképtárban olvastam érdekeseket. Ez a leírás összhangban van pl. a Tarot 22 nagy arkánumának, amit jóslásra használnak, jelentésével.
|
|
| Bátky János |
|
|
Igaz. A nyomozáshoz is nagyon hasonlít, mint a kutatómunka általában. |
|
| kujtorgo |
|
Bátky J. 169.
Sokat morfondíroztam,hogy leírjam-e, mert nagyon kiérleletlen, sőt hibás is. Szóval analógia szerűség több korábbi hozzászólásra:
Az egyesített elmélethez: Ha egy könyvet messziről nézünk, akkor téglatest formájú, szilárdnak tűnő tárgyat látunk. Ha nagyon közelről, akkor göröngyös felületű, de mégis sík jellegű rétegekből álló dolog. (Milyen érdekes struktúra.) Ha látótávolságból, akkor betüket is látunk. Jéé, a betük egyben gondolatokat is jeleznek, ettől könyv a könyv.
A mikrokozmoszban (vagy a makroban) hiába keresünk betüket, ott nem jelennek meg. (Vagy mindez fordítva, ott fog megjelenni valami?)
Amiről ez eszembe jutott: írtad, hogy anyag lehet 1,2, esetleg sok dimenzióban, de csak háromban stabil. Csak ott van értelme. És ezzel visszakanyarodtam az első kérdésemhez, a számmisztikához. Nemcsak a népmesében kitüntetett a 3. A számok között vannak "egyenlőbbek". |
|
| lapis lazuli |
|
OFF
onogur a trianonos topikban az az őrült rabbi mit pofázik Horthyról hogy szétszabdaltatta az országot a francikkal?
Meg hogy nem is a kunbéláék eresztették szélnek a sereget?
Melleleg én úgy ismerem a történetet, hogy megvolt már a békeegyezmény a francikkal, mikor besétált közéjük a kommunista küldött és közölte, hogy nálunk otthon kommunizmus van, és jött a békéről tárgyalni, na erre a fankok összenéztek, azt mondták, hogy már maguknál is? és rendesen átszabták a határokat, legyengítették az országot, mert nem kellett nekik még egy erős kommunista ország. |
|
|