| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
off Akkor Te is Earl Grey-t iszol, ha teheted? És néha szívsz mellé egy Davidoffot vagy szívtál mellé egy Dunhillt? on |
|
| mamácska |
|
Köszönjük a jo ötletet,de éppen tegnap vettem ezst szinü Benson and Hedges cigit vékony
SLIm változatban.(Mégiscsak müködik az emberismeretem) |
|
| Bátky János |
|
Ugyan!...
Volt egy dohányzós topik valahol, de elsüllyedt én meg 0 vagyok keresésben... Na, szóval, pesti dohányosok, figyelem!
A Kosztolányin még van egy trafik, amelyik igény szerint beszerez Benson & Hedges cigit (nem gagyi magyar vagy ukrán vagy eu, de made in UK). A sima arany 570,-, a mentolos 460(!),-. (még)
Szóval csak azért, hátha valaki szívén viseli a füstölnivaló minőségét! |
|
| mamácska |
|
|
Nem hinném,köztudottan jo az emberismeretem! Esetleg meguntad? |
|
| Bátky János |
|
 Túlzol a képességeimet illetően, mamácska... |
|
| mamácska |
|
|
Bátky úr hiányzol a közéleti topikban is!!!!! |
|
| Bátky János |
|
|
Egyszer egy rangos angol cég mérési jelentésében olvastam, a keletkező aeroszol mennyiségének mérési hibája: 5000%. Sose mérj olyat, aminek kicsi a szórása, akkor nem tévedhetsz elég nagyot... |
|
| HAME |
|
Nos igen a mérési hiba.
Standard értékek mérésénél is lehet kapitális hibákat csinálni, de extrém értékek mérésénél (mindegy, hogy kicsi, vagy nagy) egyszerűen elképesztő, hogy még mérnökemberek is micsoda elképesztő baklövéseket képesek elkövetni. Nem hiába külön mérnöki tudományág a metrológia. Csak a villamossági részét ismerem a szakmának, de gondolom az összes többinél ugyanaz a helyzet. Miért is lenne más. |
|
| Bátky János |
|
Árpád, szerintem a "szemellenzősség" részben a hibák kiszűrését szolgálja. Tudod Te is, mennyi a jó- és a rosszhiszemű csaló vagy felfedező, mennyi volt és lesz a téves elképzelés... A szűrés egyik legegyszerűbb módja a tetszőleges ismételhetőség. Gondolj akár csak a hidegfúzióra. "Megcsinálták" valahol, máshol igazolták, harmadik helyen kimutatták: a mérés hibás volt.
Szerintem ide(is)fér, amit felvetsz. |
|
| Bátky János |
|
|
Húha... És Fletó megismeré Joszifot és látá, hogy jó... |
|
| Gyennnge Árpád kilencker főccinthét |
|
Ez nagyon érdekes! Olvastam egy hasonló sztorit egy arab csókával, akiről először egy helyi lap majd egy neves angol (amerikai?) hírforrás adott értesüléseket a nagyvilágnak -végül az Eysenck - féle "Mégis van magyarázat," c. könyvben kötött ki. Ha ráérek, megkeresem ma este, netán a héten és fel is gépelem, mert szépen pontokba szedték a hasonlóságokat.
Viszont nem hinném hogy itt van a helye... úgy emléxem van egy kisebb raktárat megtöltő topikhalom a Hit,Tudományban a paranormális jelenségekről, különböző bizarr furcsaságok armadáját felvonultatva...nem? Bár lehet, igazad van mert ez éppen határterület. Biztosra veszem, hogy tudomány rengeteg parajelenségre rávilágíthatna ha nem lenne annyira szemellenzős. Hiába, ez a materializmus diszkrét bája... |
|
| ZiliZ |
|
nem-nem.
Fletó felismerte Sztalin ..éstaöbbi.
és ha ballib verziót is megismerni kívánod:
Orbánc megismerte Mussolini..ésatöbbi
 |
|
| iszalag |
|
Köszönöm a levelet, válasz ment |
|
| Bátky János |
|
Köszönöm a bíztatást Egy kezdőnek, mint én mindig sokat segít
Ami utóbbi megjegyzésed illeti... lehet, hogy így kellene miniszterelnököt választani? Orbán felismerte Horn szemüvegét, szívószálát, nyaksálját és ad absurdum pufajkáját... brrrrrrrrr! |
|
| ZiliZ |
|
sok ilyen eset van, több mint hinnénk. a buddhista tulku-láma kiválasztás egyik alapja,hogy a "jelölt" kiválasztja az előző életében használt tárgyait.
ld. pl. a Kis Buddha című kommersz de kiváló filmet.
jelezném, szerzetesekről beszélek! |
|
| ZiliZ |
|
hahóóóóóóóóó
Janóóóóóóóóóóó
végre. már hiányzol ám.
|
|
|
| gyaloggos |
|
Nem gyakori. Az az érdekes, hogy még egyetlen esetről nem olvastam, pl. Európában.
Olyanról már igen, hogy európaiként elment Idiába, turistaként, és egy sírfeliratot
olvasván, ott is maradt. |
|
| HAME |
|
Merre vonszolta a belit, drága mester, két hónapig?
Tanulmányút Albionban? |
|
| Bátky János |
|
Csak annyira, amennyit a határozatlansági reláció megenged... |
|
| HAME |
|
Na nénd má, egy kóbor angoltanár.
Előkerült mesterúr? |
|
| Bátky János |
|
|
off Bocsánat a beleszólásért: elég ritka eset lehet az ilyen. on |
|
| gyaloggos |
|
Emlékezett előző életére egy másfél éves kislány
Susan Ganem alig volt tizenhat hónapos, amikor kiejtette az első szavakat: "halló, Leila?". Később a kislány előző életéről annyit mesélt szüleinek, míg azok elvitték ahhoz a bizonyos "előző" családhoz. Susan mindannyiuk nevét első látásra felsorolta.
A reinkarnációról szóló történeteket általában nagy kétkedéssel fogadjuk. Ian Stevenson sem volt elkötelezett híve ennek a témának, amikor pszichiáterként felfigyelt egy napilapban arra az interjúra, amelyet ezzel a kislánnyal készítettek.
Az orvos odautazott, s számos kérdést tett fel Susannak, míg annyi bizonyíték nem gyűlt össze, hogy ő maga is elhitte: ez a gyerek tényleg emlékszik valamire, előző életére.
A lány kiskora óta állította, hogy őt Hanan Masszurnak hívják, két lánya van és férje, ő maga egy szívműtét következtében halt meg. Felsorolta az összes rokona nevét, illetve olyan információkkal is rendelkezett, melyről utólag kiderült: csak Hanan néhány családtagja tudott róluk.
Az "igazi" Hanan Masszur életútja teljesen megfelelt a Susan által elmondottaknak, két gyermeket szült, amikor szívbetegsége miatt Amerikba utazott, hogy ott operálják meg. A műtétbe azonban belehalt, ám még előző nap próbálta felhívni lányát, Leilát. Hát innen a kislány első mondata ("halló, Leila?").
Az asszony holttestét hazaszállították Libanonba, s rá tíz napra megszületett Susan. Édesanyja még a vajúdás előtt megálmodta, milyen nemű a csecsemő, s megjelent neki egy körülbelül negyvenéves nő is, aki ezt mondta: "hozzád megyek".
Amikor már a szülők is kezdték komolyan venni gyermekük állításait, felkeresték a Masszur családot, s Susan mindenkit felismert, elmondta nevüket, s hogy milyen rokonságban áll velük.
Húsz év múlva Stevenson professzor újra felkereste az ekkorra már fiatal nőt, aki azt mondta, a tényekre már nem emlékszik, de valamilyen furcsa érzés a mai néha hatalmába keríti.
Ian Stevenson csak Burmában huzsonöt ilyen esetet talált még, amikor adatokkal, nevekkel tudták alátámasztani a gyerekek, hogy előző életükben kik voltak, s szinte mind az 1945-ös japán-brit összecsapásban vesztették életüket. Egyikük még régi lakáscímére is emlékezett, pontosan.
Természetesen a kételkedés mindanyiunban bennünk él, de azért elgondolkoztató, ennyi gyerek és ennyi bizonyítható, pontos adat vajon lehet-e véletlen vagy csalás?
|
|
|
|
|