| Téma: Öregedés Elleni Projekt (ÖEP) |
| gajo |
|
|
- 7,5 milliárd! "Papa! Olyan jó ez a csend!" |
|
| R.András |
|
Körmönfont halálpropaganda egy nagyon okos embertől:
“I believe that when I die I shall rot, and nothing of my ego will survive. I am not young and I love life. But I should scorn to shiver with terror at the thought of annihilation. Happiness is nonetheless true happiness because it must come to an end, nor do thought and love lose their value because they are not everlasting. Many a man has borne himself proudly on the scaffold; surely the same pride should teach us to think truly about man's place in the world. Even if the open windows of science at first make us shiver after the cosy indoor warmth of traditional humanizing myths, in the end the fresh air brings vigour, and the great spaces have a splendour of their own.”
― Bertrand Russell
... www.goodreads.com/author/quotes/17854.Bertrand_Russell?page=2 |
|
| R.András |
|
Hányan legyünk (a Földgolyón) ?
Az imént idézett beszélgetés (a keresztapámmal, 2016. nyarán) rátapint egy kényes kérdésre:
a túlnépesedés problémájára.
Abban egyetértettünk vele, hogy a túlnépesedés probléma.
Sajnos, az emberek egy (nem tudom mekkora) részével még ebben sincs egyetértés.
Jónéhányan úgy vélik, hogy _nincs_ túlnépesedés !
Szerinted ? |
|
| R.András |
|
Egy szomorúan jellemző beszélgetés a szép reményű kezdeti időszakból (2116. nyár), Amerikába szakadt (azóta meghalt) keresztapámmal:
A.: Kedves B.,
Véletlenül került a kezembe ez a cikk:
http://www.egeszsegtukor.hu/.../hamarosan-meglesz-az...
Szerintem minden erőnkkel ezen kéne dolgozni, minden mással ráérünk majd utána foglalkozni !
Ebben, gondolom, óriási pénz is van, hiszen az emberek mindent megadnának azért, hogy meghosszabbítsuk az életüket !
Szeretettel ölellek családoddal együtt !
A.
B.: "hiszen az emberek mindent megadnának azért, hogy meghosszabbítsuk az életüket !"
…feltéve, hogy jó egészségben vannak, van elegendö pénzük ételre, ruhára, szállásra (s talán még szórakozásra is).
Az élet hosszabításnak van egy hatalmas filozófiai problémája: Mit fogunk csinálni, amikor már annyian vagyunk ezen a Földön, hogy talán csak egy (EGYETLEN) négyzetméter jut ki az egyénnek? Arról nem is beszélve, hogy MIKÉNT fogunk tudni annyi embert TÁPLÁLNI. Már most is kb. egy milliárd ember rendszeresen éhezik.
Ötleted?
Szeretettel,
B.
A.: Kedves B.,
Igaz: már most, az örökélet projekt nélkül is gond a túlnépesedés.
Ezt mindenképpen meg kell oldani.
Sajnos, a más kérdésekben élesen vitatkozó papok ebben a kérdésben egyöntetűen azt a felelőtlen álláspontot képviselik, hogy a híveik szaporodásban múlják felül a más hitűeket, vagyis tovább gerjesztik a problémát, ahelyett hogy a megoldáson serénykednének.
Egyedül Kína az, ahol megpróbálkoztak a létszámstoppal, felemás sikerrel.
Meg, hírek szerint, Bill Gates próbálkozik azzal, hogy Afrikában népszerűsítse a fogamzásgátlást.
A legrosszabb a helyzet Pápua-Új-Guineában, ahol a kannibálokat meggyőzték arról, hogy csúnya dolog az emberevés, viszont megmaradt a 20 gyerekes családmodell, most a világon ott a legnagyobb a népszaporulat.
Az örökélet projekt, szerintem ezt a kérdést nem súlyosbítaná, épp ellenkezőleg:
megoldaná, hiszen a gyerekszülésre a halál miatt van szükség, ha a halált megszüntetjük, akkor a szülést teljesen abba lehet (abba kell !) hagyni.
Szeretettel ölellek Benneteket !
A.
B.: (Nem válaszol).
A.: Lehet, hogy idehaza nem találok elég szakértelmet, pénzt, vállalkozókedvet.
Érik bennem az elhatározás, hogy útnak induljak Amerikába ...
Szeretettel:
A. |
|
| R.András |
|
Azért hozom ide ezt a beszélgetést, hogy lássátok, milyen bődületes tehetetlenségi erőt kell legyőzni
az öregedés elleni radikális küzdelem beindításához:
 "Az okos emberek mindig fárasztottak, kimerítettek. Társaságukban mindig úgy éreztem magam, mint valamilyen rosszhiszemű vizsgán. Örökké figyelnem kellett, mert ők is figyeltek engem, összehúzott szempillák alól, mint vadász a vadat, vajon helyesen felelek- e okos megjegyzéseikre, elég okos vagyok- e ahhoz, hogy ők, az okosak, szóba álljanak velem? Nem, az okosak mindig fárasztottak. S nem is tudtam meg tőlük soha, semmi lényegeset. Többnyire csak azt magyarázták meg, miért nem jó valami: az élet, egy ember műve, a tavasz vagy az ősz? De azt, hogy az élet jó is, a halál természetes, az ember nem egészen reménytelen, nem mondták soha: mert okosak voltak. Az okosság nem bölcsesség. Az okosság kézség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság, a megnyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés.
Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az okosakkal lehet beszélni. A bölcsekkel lehet hallgatni."
Márai Sándor
... www.facebook.com/merjelni98/posts/pfbid0oCLpjAKxf6qSTe8Mc4YLcAB9TNVG8aYe14wr2 ...
Kommentár: Márai azt írja, hogy "a halál természetes". 
Ez így - volt az ő korában, meg 5000 évvel meg 50 ezer meg 5 milliárd évvel őelőtte is, meg még tizenvalahány évig ebben az új évezredben is.
Márai nem rossz író, sőt.
Hozhattam volna hasonló idézetet Goethétől vagy bármely más jó vagy kevésbé jó írótól is.
És akik egyáltalán nem írnak, azok is így gondolták és legtöbbünk így gondolja a mai napig.
Ez olyan mélyen belénk égett, "keményen, mint a guanó", hogy nagyon nehéz magunkat ezen túltenni ... :/ |
|
| R.András |
|
"Ne csinálkozz !" - mondanák az egykori kollégáim ...  |
|
| gajo |
|
Életet pénz nélkül? vagy pénzt élet nélkül? |
|
| R.András |
|
Z.: ‘örök élet’ központok:
Teljesen meghökkentő tervezetről kell ma beszámoljak, olyasmiről, ami félig-meddig a sci-fi tárgykörébe tartozna, de sajnos nem szelíd utópiának tűnik, hanem kemény disztópiának.
Ezt nem Gene Roddenberry találta ki, hanem Peter Thiel, Mark Zuckerberg, Elon Musk és a Szilícium-völgy többi libertárius – tehát nagyon nem liberális – maharadzsája. És mintha valami posztapokaliptikus korra való felkészülés első lépéseit látnánk...
 A WIRED magazin ugyanis elkezdett kissé nyomozni a „szabadságvárosok” egyébként nem túl közismert tervével kapcsolatban és megdöbbentő eredményekre jutott.
De először is tisztázzuk, mi is az a „szabadságváros”.
Az egy olyan település az Egyesült Államokban (vagy máshol), ahol nem vagy nem teljesen hatályosak a szövetségi törvények. Ez állítólag a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztések érdekében lenne így, de a terv kritikusai, elsősorban a Nerd Reich portál szerzői (ez az orgánum címe ellenére egyáltalán nem szélsőjobboldali, sőt, ellenkezőleg: az angol szójáték a Musk-féle technokraták fasisztoid világnézetét gúnyolja ki) sokkal gonoszabb célokat sejtenek a mélyben. De lássuk, mire jutott a WIRED.
A lap értesülése szerint több, „startup nemzeteket” képviselő csoport – ezek technológiai központok, amelyek mentesülnek a székhelyük szerinti országokra vonatkozó adók és szabályozások alól – kongresszusi törvénytervezetet készít elő, hogy az Egyesült Államokban „szabadságvárosokat” hozzanak létre, amelyek mentesülnének bizonyos szövetségi törvények hatálya alól.
Ezeknek a városoknak állítólag az lenne a célja, hogy létezzenek olyan helyek, ahol az öregedés elleni klinikai kísérletek, az atomreaktorok üzembe helyezése és az építkezések anélkül folytatódhatnak, hogy az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal, a Nukleáris Szabályozási Bizottság és a Környezetvédelmi Ügynökség előzetes jóváhagyását meg kellene szerezniük.
Trey Goff, a Prospera nevű „startup-nemzet” kabinetfőnöke a WIRED-nek elmondta, hogy ő és a Freedom Cities Coalition (Szabadságvárosok Koalíciója) nevű érdekvédelmi csoport keretében dolgozó többi Prospera-képviselő az elmúlt hetekben találkozott a Trump-kormányzattal és tárgyaltak velük az ötletről. Állítása szerint az adminisztráció nagyon fogékony volt a tervekre. 2023-ban Trump felvetette a 10 szabadságváros létrehozásának ötletét. Most Goff szerint a Prospera elképzelése az, hogy „ne csak 10 város épüljön, hanem annyi, amennyit a piac elbír”. Remélik, hogy az év végére elkészülnek a jogszabályi háttér tervezetével.
„A városokban kizárólag elektromos energiát használnak majd. Az érintettekkel folytatott megbeszélések után elmondható, hogy felhatalmazásunk lesz néhány olyan túlzó, meghökkentő dolog megvalósítására, amelyeket Trump említett” – mondja Goff.
Három út a jövőbe
Goff szerint a Freedom Cities Coalition tájékoztatta a Fehér Ház tisztviselőit a szabadságvárosok létrehozásának három lehetőségéről. Az egyik az „államközi szerződések” révén valósulhat meg. Ez esetben két vagy több állam közös adó- és szabályozási politikával rendelkező területeket jelölhetne ki, néhány állam-specifikus kivétellel. A hatályos törvények értelmében ezeket a szerződéseket nem lehet visszavonni, bár bizonyos körülmények között fel lehet őket bontani.
Ha egy államközi szerződést a Kongresszus jóváhagy, az a szövetségi jog szerint érvényessé válik. Goff szerint a koalíció olyan kongresszusi törvényt fontolgat, amely „előzetes hozzájárulást” adna a szabadságvárosok alapító okiratához. Így a Kongresszusnak nem kellene minden egyes város alapítását jóváhagynia.
Két másik lehetőség is elképzelhető: vagy szövetségi enklávék létrehozása különleges gazdasági és joghatósági zónákkal, vagy az, hogy Trump elnöki rendeletet adjon ki az egyes új szabadságvárosok létrehozására.
„Ez attól függ, hogy Trump és a Fehér Ház mit akar tenni” – mondja Goff. „Bármilyen utat is választanak, mi segíteni akarunk nekik, hogy ez valósággá váljon.”
A Fehér Ház – természetesen – nem válaszolt a WIRED megkeresésére.
Támogatók (és ellenzők) hálózata
A Freedom Cities Coalitiont a NeWay Capital LLC nevű szervezet hozta létre, amely a Prospera több védjegyének tulajdonosa. A hondurasi Roatán szigetén 2020-ban megnyílt Prospera alacsony adókkal, kevés szabályozással és egy olyan üzletszerű kormányzattal, amely a polgárait az ügyfelekhez hasonlónak tekinti, magához vonzza a technológiai dolgozókat és a startupokat. Finanszírozói közé tartozik a Pronomos Capital, mely egy Peter Thiel és Marc Andreessen által támogatott kockázati tőkecég, valamint a Coinbase.
Az USA-n kívüli „startup nemzetek” nagyrészt a különleges gazdasági övezetekben aktívak, ahol a vállalkozásokra vonatkozó általános szabályok alól felmentést ad a vendéglátó állam, gyakran a külföldi befektetések vonzása érdekében. Úgy tűnik, azt remélik, hogy az USA-ban is hasonló modell jöhet létre.
A jelenlegi hondurasi kormány a Prosperát és annak különleges gazdasági státuszát illegálisnak tartja. Az ország előző elnöke, Juan Orlando Hernández megadta a Prosperának a saját feltételei szerinti működésre vonatkozó állandó engedélyt. Sok hondurasi polgár azonban ellenezte a Prospera működését, azzal érvelve, hogy az növeli a szegénységet és rontja a biodiverzitást a térségben. A hondurasi kongresszus 2022-ben törvényt fogadott el, amely hatályon kívül helyezte a különleges gazdasági övezetek engedélyezését, a Prospera pedig nem sokkal később beperelte a hondurasi kormányt. A bírósági eljárás jelenleg is tart.
Donad Trump elnök 2023 márciusában tartott kampánykörútján megemlítette a „szabadságvárosok” ötletét. Azt ígérte, hogy amennyiben elnökké választják, versenyt hirdet, amelynek során 10 győztest választanak ki, és ezek szövetségi területeken építhetik majd fel saját szabadságvárosukat. Trump azóta nem utalt nyilvánosan az ötletre, de Goff szerint biztos benne, hogy ez nem egy odavetett mondat volt az elnöktől.
„Ez nem csak egy marketing-taktika – ők nagyon is szó szerint veszik” – teszi hozzá Goff, utalva Trump csapatának tagjaira. „Szándékukban áll betartani az összes ígéretet, amit a kampánykörúton tettek”.
A jogalkotás második szintje
A Freedom Cities Coalition nem az egyetlen csoport, amely jelenleg ez ügyben lobbizik a Trump-kormányzatnál. A Frontier Foundation a Charter Cities Institute nonprofit szervezettel együttműködve szintén azon dolgozik, hogy a szabadságvárosokat bevezessék az Egyesült Államokban.
Jeffrey Mason, a Charter Cities Institute szakpolitikai vezetője a WIRED-nek elmondta, hogy a közelmúltban több más csoport is csatlakozott törekvéseikhez, köztük az American Enterprise Institute Housing Center és a Foundation for American Innovation. Törvénytervezetet dolgoznak ki, amely Mason szerint „remélhetőleg valamikor a következő hónapokban” készül el.
Hozzáteszi, hogy e csoportok tagjai „kötetlen beszélgetéseket folytatnak a Fehér Házban dolgozó munkatársakkal”, valamint a kongresszus republikánus és demokrata tagjaival.
A Frontier Foundation a WIRED-hez eljuttatott 2025-ös feljegyzésében azzal érvel, hogy
„a hazai innovációt és termelést évtizedek óta jelentősen akadályozza az elavult és szükségtelenül korlátozó szövetségi szabályozás”.
Nick Allen, a Frontier Foundation elnöke a WIRED-nek elmondta, hogy a szövetségi földterületek használata csökkentené a fejlesztési költségeket az újonnan épülő városok számára. A Frontier Foundation szerint a szövetségi tulajdonban lévő földterületek az olyan nyugati városok külterületén, mint az idahói Boise, a coloradói Grand Junction és az oregoni Redmond, megfelelő helyszínek lennének.
„Ha el tudjuk érni, hogy az amerikai kormányzat törvényi úton átruházza a földterületet egy köz-magán társulásra, egy trösztre, vagy akár egy magánvállalatra, amely birtoklásuk céljából jönne létre, akkor alacsonyabb lesz a tőkeköltség” – magyarázza.
A Frontier Foundation feljegyzése azt is javasolja, hogy a magánföldtulajdonosok is alapíthassanak szabadságvárosokat, és „tegyék lehetővé, hogy az önkormányzatok szavazhassanak arról, hogy szabadságvárosokká váljanak, tegyék lehetővé, hogy a szabadságvárosok az egymással határos földterületek tulajdonosainak beleegyezésével terjeszkedhessenek”.
Arra a kérdésre, hogy a Freedom Cities mozgalom miért nem a meglévő posztindusztriális városok, például Detroit vagy az ohiói Toledo újjáélesztésére összpontosít, Allen azt mondja a WIRED-nek, hogy „amikor ezeket az új létesítményeket építjük, akkor mondhatni a nulláról kell kezdeni”. Megjegyezte, hogy Joe Biden kormánya utolsó napjaiban aláírta azt az utasítást, hogy a szövetségi minisztériumok adjanak bérbe szövetségi földterületeket, amelyeket adatközpontokként használhatnak.
„Rengeteg tőke és politikai akarat áll mögöttünk, de mégsem vagyunk képesek ezeket a technológiákat kifejleszteni. A tehetetlenség pedig a helyhiányból és a túl sok szabályozásból fakad” – mondta Allen.
Gil Duran, egykori politikai tanácsadó és a Substack hírlevél, a Nerd Reich szerzője azonban arra figyelmeztet, hogy az új városok nulláról való felépítése negatív következményekkel járhat. Egyenesen felteszi a kérdést:
"Törvényen kívül és a törvények felett állni? Mit jelent ez az ország többi része szempontjából? Úgy tűnik, mintha elkezdenénk bizonyos helyeket kiüríteni, hogy olyan helyeket hozzanak létre, ahol a szabályok fel vannak függesztve, és bizonyos emberekre már most sem vonatkoznak a törvények.”
Goff szerint Prosperával ellentétben, amelynek adószerkezete teljesen más, mint a környező Hondurasé, az amerikai „szabadságvárosok” valószínűleg hasonló összegű állami és szövetségi adót fizetnének, mint a többi amerikai település. A fő különbség az lenne, hogy a „szabadságvárosokat” miképpen szabályoznák.
Amerikai dinamizmus
Az egyik vállalat, amely profitálhat a szabadságvárosok felemelkedéséből, a Minicircle, egy biotechnológiai vállalat, amely az emberi élettartam meghosszabbítását célzó génterápiák fejlesztésével foglalkozik. A cég kezdeti finanszírozását Peter Thiel és az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman biztosította, mi több jelenleg a texasi Austinban és Prosperában is van irodája. A Minicircle társalapítója, Mac Davis a Frontier Foundationnel is együttműködik.
Davis szerint a Minicircle génterápiás klinikai kísérlete a follistatin nevű fehérjével – amely állítása szerint mellékhatások nélkül növeli az izomtömeget, és egereknél élethosszabbító hatással is bír – csak Prosperában volt lehetséges, de megjegyezte, hogy szeretné, ha ez megváltozna.
Mint mondta:
„Szeretnék egy »hosszú életű várost«, ahol mindenki (és a kutyája is) genetikai kezelésben részesül.”
Davis hozzáteszi, hogy sok más vállalatot is el tud képzelni, amelyek hasznot húznak a „szabadságvárosokból”, köztük a SpaceX-et, az Anduril védelmi hardver- és szoftvercéget, valamint a Sam Altman által elnökölt Oklo nukleáris maghasadással foglalkozó startupot.
Allen elmondása szerint a Freedom Cities által támogatni kívánt iparágak közül sok – az energia, a nukleáris ipar, a félvezetők és a védelmi technológia – nem véletlenül olyan iparág, amelybe „sok kockázati tőke áramlik”, mivel a finanszírozás távolodik a digitális és az internetes fogyasztói márkáktól.
„Fő célunk az amerikai dinamizmus fejlesztése” – mondja, utalva Andreessen Horowitz kockázati tőkecégének 2022-es kiáltványára, amely szerint „a technológiai vállalatok következetes tudományos és működési teljesítménye pótolta a gyengélkedő kormányzati intézményeink hiányosságait”. 2021 óta a kockázati tőkebefektetők csak a védelmi technológiai startupokba több mint 100 milliárd dollárt fektettek.
Egyes technológiai cégek az atomenergia újjáélesztését fontolgatják a hatalmas energiafelhasználású MI-adatközpontok fenntartása érdekében. Az Amazon tavaly több atomenergia-megállapodást is aláírt, a Google 2024 októberében kötött üzletet egy atomenergiával foglalkozó vállalattal, a Meta pedig javaslatokat kér arra vonatkozóan, hogy a vállalat hogyan tudná kihasználni az atomenergiát.
Goff a WIRED-nek elmondta, hogy szerinte a „szabadságvárosokat” gyártási központokként és fejlesztési laboratóriumokként is használni lehetne, lehetővé téve az építők számára, hogy megkerüljék a környezetvédelmi felülvizsgálatokat. Mason szerint az American Enterprise Institute a Frontier Foundationnel és a Charter Cities Institute-tal együttműködve keresi a módját annak, hogy a szabadságvárosokat a lakásállomány növelésére használják.
Mason szerint a legjobban az innováció felgyorsítása izgatja az olyan ágazatokban, mint a biotechnológia és a nukleáris energia felhasználása a mesterséges intelligencia-adatközpontok működtetésére.
Szerinte:
„Rengeteg izgalmas lehetőség kínálkozik, különösen mivel sok adatközpontra van szükségünk. Rengeteg olyan földterület van, amelyet fel lehet használni.”
Duran szerint azonban ugyanaz a dereguláció, amelyet vállalkozásbarátnak lehet tekinteni, valószínűleg nem kedvez majd a Freedom Cities ultragazdag támogatóin kívül senkinek. „Ezek demokrácia nélküli városok lesznek” – állítja.
„Ezekben a városokban a munkavállalók jogfosztottak lesznek. Ezek olyan városok lesznek, ahol a város tulajdonosai, a vállalatok, a milliárdosok rendelkeznek minden hatalommal, de senki másnak nincs semmiféle hatalma. Ez az, ami annyira vonzó ezeknek az embereknek a szuverén településekben – ezek valójában szabadságellenes rabszolgavárosok lesznek.”
Ha arra gondolunk, hogy ezek a városok el lennének szigetelve a környezetüktől – nem utolsó sorban az eltérő jogi rendszerük miatt –, akkor be kell ismernünk, hogy valóban sok minden megtörténhetne bennük, anélkül hogy kiderüljön. Igen, lehetséges volna a rabszolgatartás is, az adósrabszolgaság is, ahogyan alkalmazhatnák a tulajdonosok a kizsákmányolás összes egyéb formáját szintén. És ne legyenek illúzióink: Elon Musk intézkedéseiből világosan láthatjuk, hogy a demokrácia körülbelül az utolsó dolog, amit tekintetbe vesz. Még az uralkodó széljárás is jobban érdekli az emberi jogoknál. Amint Trumpot is.
Ugyanakkor ez az elszigeteltség egy esetleges atomháború után még akár a „szabadságvárosok” hasznára is lehetne, bár az élelmiszer megtermelésével és az ivóvíz felkutatásával gondjaik lennének, de bővelkednének az atomenergiában.
Thiel, Musk és a többi maharadzsa Mad Max világára készül?
A Fallout világára, ahol hermetikusan lezárt óvóhelyek védekeznek a radioaktív sivatagban garázdálkodó mutánsok ellen?
Vagy csak az Amerikai Egyesült Államok felbomlását tervezik?
Egyelőre nem tudunk semmi biztosat. Csak annyit, hogy „a jövő elkezdődött” a techmogulok számára.
És nagyon riasztóan néz ki.
... www.facebook.com/story.php?story_fbid=1186577533142244&id=100053700247094&mib ...
A.: Szerintem ezek inkább ingatlanspekulánsok ...
Z.: ki tudja? vagy összegyűlik az elit ilyen törvények felett álló központokban, és megkap mindent, ami a technológia csúcsa. Bár gondolom, a Szilícium-völgy már most is ilyesmi.
A.: Ez az egész bagázs (a jogászi-közgazdászi-média-politikusi-"befektetői" oligarchia, röviden a kleptokrácia) együtt a "hazugság birodalma". Ezeknek a tengernyi pénze csak füst, "fénypénz", ahogy Czakó Gábor mondta. Ezek a tengernyi hazugságpénzükért cserébe csak hazugságot kapnak: pénzért vett diplomás áltudósok médiaprodukcióit, amelyek hasonlítani fognak tudományos publikációkra ...
Z:  |
|
| R.András |
|
Azoknak, akik komolyan gondolják:
Akik komolyan gondolják, azoknak ez (az értelem első nagy kihívásának megfelelés) egy
_projekt_, paradigmaváltásostul, mindenestül cakompakk.
(Akik nem gondolják komolyan, azoknak parttalan ötletelés).
A projektet _menedzselni_ kell.
A projekt-menedzsment első lépése a "kick-off meeting".
Akik komolyan gondolják, azokat szeretettel várom kedden 3h-tól az Irgalmas Kávézóban
(Irgalmasok Veli Bej kávézója) egy "kick-off meeting"-re.
A. |
|
| R.András |
|
Kedves Olvtársak,
Ha fölteszik Neked a kérdést, hogy "Pénzt vagy életet (kérsz magadnak) ?", mit válaszolsz:
- Pénzt ?
- Életet ?
A. |
|
| R.András |
|
Duncan Shelley, az "értelem első nagy kihívásán" elbuktatok !  |
|
| R.András |
|
|
R.A.: Köszönöm, ezek igen érdekes és összetett kérdések, nem is tudok rájuk rövid és frappáns választ adni. Egy gyors válasz arra a kérdésre, hogy bárki jószándékú embert kirekesztenénk a szer élvezetéből: ez nem fog előfordulni - a szerzetesrendünkbe bárki, világnézettől és bármely más szervezeti tagságtól függetlenül beléphet. Egyúttal szeretném megragadni az alkalmat, hogy E.-t meghívjam a rendünkbe ! |
|
| R.András |
|
M.E.: Érdekes és szenvedélyes gondolatokat fogalmazott meg a pénzrendszerről és az öregedés elleni szer sorsáról. Való igaz, hogy a világban rengeteg igazságtalanság és korrupció van, és a gazdasági egyenlőtlenségek gyakran torzítják a tudomány fejlődésének irányát.
Azonban a történelem azt mutatja, hogy a valódi áttörések, ha elég jelentősek, végül mindenki számára elérhetővé válnak. Ha egy ilyen szer létezne, és valóban működne, előbb-utóbb kiszivárogna, és elkerülhetetlenül megváltoztatná a világot, akár akarjuk, akár nem. A kérdés inkább az, hogy milyen társadalmi és etikai keretek között történne mindez.
A szerzetesrendbe való belépés feltételeként való felajánlás egy szép eszme, hiszen a belső harmónia, az egyszerűség és a természet tisztelete valóban értékes dolgok. De vajon igazságos lenne-e kizárni azokat, akik más módon próbálnak jót tenni a világgal? Hiszen nemcsak szerzetesek élnek erkölcsösen, hanem tanítók, kutatók, önkéntesek és sok más ember is, akik a maguk módján próbálnak hozzájárulni a közjóhoz.
Mi van akkor, ha egy „kőgazdag” csalárd módon, (hiszen nagyon sok most is erkölcsi fertőben él-ahogy írta) csupán amiatt lépne be a szerzetes rendbe, hogy elérhetővé váljon számára az öregedése megállításának lehetősége? Hogyan lehet ezt majd kiszűrni, hogy bárki valóban szívében tiszta őszinteséggel képes a változásra, meredek ellentétben azzal, ahogyan addig élt? (Mindent a célért?) Aki valóban tiszta lelkű és jelenleg is jót cselekszik, és jelenleg is vigyáz a környezetére, annak tudnám elhinni, hogy nem csupán érdek miatt lép be egy szerzetesi rendbe. Persze egy ember meg is változhat, de az őszinte változás már érdekmentesen elindul és bizonyít a mögötte álló út, amit a változás mentén, tettek is kísérnek.
És ebből következik, hogy talán a legfontosabb kérdés nem az, hogy ki kapná ezt az „ajándékot”, hanem hogy mit kezdenek vele. Egy hosszabb élet vajon jobb életet is jelentene? Vagy inkább nagyobb felelősséget róna az emberekre, hogy hogyan élnek, milyen értékeket képviselnek, és hogyan bánnak egymással és a bolygónkkal?
Bölcs gondolatai és elhivatottsága tiszteletre méltóak. Kíváncsian várom, hogyan képzeli el ennek a jövőnek a megvalósulását! Mindamellett, hogy sok sikert kívánok törekvéseihez.
M.E.: Még egy gondolat merült fel bennem ezzel kapcsolatban. Amikor ezt a felfedezést, kutatást sikerül megvalósítania és hatalommal rendelkező emberek tudtára jut a dolog, vajon mit fognak gondolni, cselekedni? Az emberi kapzsiság és a hatalommal való visszaélés, jelenség a világban sajnos. Hogyan gondolkodik saját védelméről? Emiatt nem aggódik?
Véleményem szerint fontos és mély kérdések ezek is. Ha valaki egy ilyen jelentőségű felfedezést tenne, az biztosan nem maradna észrevétlen a hatalom birtokosai előtt. Az emberi történelem tele van példákkal arra, hogy a nagy tudományos áttöréseket hogyan próbálták egyes érdekcsoportok kisajátítani, elhallgattatni, vagy akár megsemmisíteni, ha azok veszélyeztették a fennálló rendszert.
Ha egy öregedés elleni szer valóban működne, az alapjaiban rengetné meg a társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedést. Gondoljunk csak bele:
A gyógyszeripar hatalmas veszteségeket szenvedne el, hiszen az öregedéssel járó betegségek kezelése egy több milliárd dolláros iparág. Vajon a nagyvállalatok hagynák, hogy ez csak úgy elérhető legyen?
A hatalom birtokosai nem hiszem, hogy el akarnák veszíteni előnyüket. Ha egy ilyen szer létezne, és valaki nem akarná azt az ő kezükbe adni, minden eszközt bevetnének, hogy megszerezzék. Legyen szó manipulációról, megfélemlítésről, gazdasági nyomásról vagy más módszerekről. Ez mindig így volt.
A társadalmi rend teljesen megváltozna. Ha csak egy bizonyos csoport férne hozzá, az még inkább elmélyítené az egyenlőtlenségeket. Ha pedig mindenki számára elérhető lenne, az komoly kérdéseket vetne fel a népességnövekedésről, az erőforrások elosztásáról és a bolygónk fenntarthatóságáról.
Ezért szerintem jogos a kérdésem: hogyan védhetné meg magát egy ilyen tudós?
Egy lehetőség a teljes titoktartás, de egy ilyen felfedezést nehéz örökké rejtve tartani.
Egy másik út az, hogy egy nagyobb, megbízható közösségre bízza az információt, akik nem egyénileg, hanem kollektíven őrzik és terjesztik azt.
Vagy akár az is lehet egy stratégia, hogy a tudást szétosztja és decentralizálja, így senki sem tudja azt egyedül kontrollálni.
A történelemben sok tudós került hasonló dilemmába, és sajnos sokan el is tűntek vagy ellehetetlenítették őket. Egy ilyen felfedezés hatalmas felelősséget jelentene, és nemcsak az a kérdés, hogy ki kapja meg, hanem az is, hogy hogyan lehet megakadályozni a visszaéléseket?!
Kíváncsi vagyok mi a véleménye erről. Lehetséges lenne egy ilyen titkot biztonságban tartani, vagy előbb-utóbb mindenképpen a hatalom kezébe kerülne? |
|
| R.András |
|
Öregedés Elleni Projekt (ÖEP) megvalósíthatósági tanulmány v0.1
R.A.: És elérkeztünk az értelem első nagy kihívásához: Vajon képesek leszünk-e megfejteni az emberi öregedés titkát, megállítani, sőt visszafordítani az öregedés folyamatát, elodázni a halált ?
M.E.: Ez az egyik legnagyobb és legizgalmasabb kérdés, amellyel az emberiség valaha szembenézett. A tudomány és a filozófia évszázadok óta kutatja az öregedés mechanizmusait, és ismereteim szerint míg eddig csak lassítani tudták a folyamatot, a teljes megállítása vagy visszafordítása még mindig a jövő zenéje. Vagy már rég megoldották csak nem tudunk róla?
Biológiai szempontból az öregedés egy összetett folyamat, amelyet a sejtek károsodása, a genetikai programozás és a környezeti hatások kombinációja befolyásol. Az olyan technológiák, mint a génszerkesztés, az őssejtkutatás és a nanomedicina azonban egyre közelebb viszik az emberiséget ahhoz, hogy meghosszabbítsák az egészséges életévek számát.
De felmerül a kérdés: ha sikerülne megállítani vagy visszafordítani az öregedést, milyen hatással lenne ez az emberi társadalomra, az erkölcsre, a természeti erőforrásokra? Vajon valóban előnyünkre válna, vagy új problémákat szülne?
R.A.: Azt hiszem, ma az emberi társadalom pontosan a haláltudat miatt van erkölcsi fertőben, és ugyanemiatt zabálja föl az erőforrásokat, pusztítja a természeti környezetet: "így is, úgy is meghalunk, utánunk a vízözön".
Úgy sejtem, az élethosszítás automatikusan javulást hozna ebben: a sokáig élő ember kétszer is meg fogja gondolni hogy "elpusztítsam-e a saját jövőmet ?!" ...
És, ha nekem fog sikerülni, hogy elkészítsem az öregedés elleni szert, akkor ezt nem is bízom majd a véletlenre: csak azoknak adok belőle, akik környezettudatosan élnek !
M.E.: Ha az öregedés megállítása vagy visszafordítása lehetségessé válna, valószínű, hogy eleinte csak a leggazdagabbak számára lenne hozzáférhető, ahogyan az a legtöbb orvosi áttörésnél lenni szokott. Vagy rossz a meglátásom?
Úgy hiszem azért, mert a kezdeti fázisban az új technológiák mindig drágák, mivel a kutatás és fejlesztés költségeit meg kell téríteni.
Ha belegondolunk, már most is hatalmas egyenlőtlenségek vannak az egészségügyi ellátásban. A prémium szintű orvosi kezelések, génterápiák és a legmodernebb életmódbeli beavatkozások gyakran csak a gazdagok számára érhetők el. Az öregedés visszafordítása radikális áttörés lenne, és gondolom valószínűleg először csak az elit számára válna valósággá.
Persze a legtöbb technológiai innováció idővel olcsóbbá és elérhetőbbé válik. Gondoljunk például a számítógépekre vagy az okostelefonokra: kezdetben luxuscikkek voltak, ma pedig szinte mindenki számára elérhető. A kérdés inkább az, hogy mennyi idő alatt terjedne el, és milyen társadalmi, etikai vagy gazdasági következményekkel járna.
Felmerül egy másik probléma is: ha egyesek évtizedekkel tovább élhetnének, míg mások nem, az újabb és még mélyebb társadalmi szakadékokat eredményezhetne. Sőt, akár új hatalmi struktúrákat is létrehozhatna, ahol a gazdagok szó szerint „halhatatlanok” lennének, míg a szegények továbbra is a természetes biológiai korlátok között élnének.
Hogyan lehetne ezt igazságosan elosztani? Persze erre a kérdésre gyorsan meg is van a válasz, ha megnézzük, hogy a mostani világban is, mi az ami igazságos?! Lehetséges, hogy az emberiség nem is lenne felkészülve egy ilyen technológiára?
R.A.: Az erkölcsi fertőnek, amiben élünk, része sőt előidézője a pénzrendszer. A pénzrendszer államilag engedélyezett, sőt, intézményesített korrupció.
Emiatt, szerencsére, _nem_ a kőgazdagok (a kleptokrácia, az "elit") fogják megkapni az öregedés elleni szert. Ők a hamis pénzükért csak látszatmegoldásokat, kozmetikumokat fognak kapni a pénzért vett diplomás áltudósoktól.
Az öregedés elleni szert egy altruista tudós (mint én) fogja elkészíteni. És nem a kőgazdagoknak fogom adni, hanem azoknak a szerzeteseknek, ingyen, akik vállalják, hogy környezettudatosan élnek. A kőgazdagok semmi pénzért sem fogják megkapni, csak ha belépnek a szerzetesrendbe. |
|
|
| R.András |
|
0. Előzmények
2013. február 6-án ért el hozzám a hír, hogy Amerikában az emberi öregedés titkát kutatják, kutatásaik eredményeként azt várják, hogy nemcsak megállítani, de visszafordítani is képesek lesznek az öregedési folyamatot.
2016. nyarától teljes munkaidőben azzal foglalkozom, hogy idehaza is beindítsam az Öregedés Elleni Projektet (ÖEP).
Nyolc év alatt vajmi kevés eredményt értem el. Egyetlen sikert tudok fölmutatni: a politikai és szakmai döntéshozók közül meg tudtam nyerni a Kozma atyát. De pénzt ő sem adott és azóta már meg is halt. |
|
| R.András |
|
Öregedés Elleni Projekt (ÖEP)
projektterv ...
... készül ! ... Részletek hamarosan !
A. |
|
| R.András |
|
Öregedés Elleni Projekt (ÖEP) megvalósíthatósági tanulmány
A "Halandóság" könyvben a 60. oldalnál járok (eddig Duncan sötét ecsetvonásokkal fölvázolta
a tévutakat a transzhumanizmustól a korrupt lakáj-tudományig), ezért ami most következik,
azt biztosan nem a könyvből ollóztam.
Ha egyezőséget láttok Duncan gondolatai és az enyémek között, az _nem_ a véletlen műve,
az azt jelenti, hogy a gondolataink egy vágányon járnak !
Hogyan érhetjük el a nagy célt, hogy meghosszabbítsuk az életünket, hogyan készíthetjük el
az öregedés elleni szert ?
1. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy a feladat, amit meg kell oldanunk egyszerű (!) biokémia,
nem szabad belekeverni semmiféle sarlatánságot !
2. A munka finanszírozására olyan pénzembereket kell találni, akik a pénzükért nem még több
pénzt akarnak viszontlátni, hanem ők is tovább akarnak élni.
3. A munka elvégzésével olyan biokémikusokat kell megbízni, akik a pénzért cserébe nem
publikációt gyártanak, hanem szert.
A. |
|
|
|
|
|
| pandala |
|
"Alto Labs nevű öregedésgátló startup"
startup
https://altoslabs.com/
Hmm, igyekezniük kell, mert ha jól látom, elég sok idős van az alapítók/alkalmazottak között .. ;-)
|
|
| pandala |
|
|
Legalább kettőt, mert nem tudunk fűteni a lakásokban, hamarosan .... |
|
| R.András |
|
Jeff Bezos tudósai segítségével győzné le a halált
Jeff Bezos, az Amazon alapítója egy tucat kiváló tudóst állított össze, hogy megvalósítsák régi álmát, a halhatatlanságot elősegítő technológiát.
A dollármilliárdos a pénze egy részét az Alto Labs nevű öregedésgátló startupba fekteti, ami lényegében csak pár napja indult el. A projekthez nemrégiben szerződtették Hal Barront, a GlaxoSmithKline gyógyszeripari óriáscég korábbi tudományos főmunkatársát, akit most megválasztottak az Alto Lab vezérigazgatójának.
... https://hamuesgyemant.hu/okos/startup/halhatatlansag-jeff-bezos-startup
Kommentár: Most akkor szerintem mindenkit ki kell rúgni, aki engem elutasított !  |
|
|