| Téma: Magyar Unitus Teológiai Intézet ! |
|
| mpd |
|
Ahogy pokolra vetni, úgy piedesztálra emelni se kéne Marxot.
Megélhetési filozófus volt, aki dolgozni nem szeretett, hát filozofált (magyarul: a saját szubjektív gondolatait ráerőltette a világra). Hasonló megélhetési filozófusok (Iljiccsel az élen) meg felkapták a nevét és saját bomlott agyú filozófiájuk mögé rakták alapnak, igazolásnak. Ez Marx pechje, ennyi erővel mondjuk Saint-Simont is kiszúrhatták volna Ősatyának, de, gondolom, az ő nevét nehezebb kimondani, ezért az egyszerűbb mellett döntöttek. |
|
| Rendes Kis |
|
Akkor menjünk tovább.
Sejtésem szerint Marx mégcsak materialista sem volt.
Ismétlem, ez sejtés, kérlek támasszátok alá vagy cáfoljátok.
Azt mondta, hogy a Lét határozza meg a Tudatot.
Ez materializmus volna, ha a Lét anyagi "természetű" volna.
De a Lét NEM anyagi természetű.
A Lét természettelen.
A Lét EGY.
Mi ugyanezt mondjuk: az Atya teremti a Fiút.
Ez nem materializmus.
Ez az unitus teológia. |
|
|
| tótumfaktum |
|
A birkának is jó élete van, amíg meg nem eszik.  |
|
| Rendes Kis |
|
Ez teljesen adekvát hozzáállás, ha oroszlán vagy.
Ha birka, akkor kevésbé. |
|
| tótumfaktum |
|
A buzikra is gondolni kell egy egybesült univerzális Univerzumban!......  |
|
| mpd |
|
Talán istennők, nu?
(Ld. Zoolander a trendkívüli: mermaid vs. merman, a fordítása is jó: hableány vagy hablegény) |
|
| mpd |
|
|
Jaj. És az oroszlán a birkával legelész a mezőn, mint a jehovisták propagandaanyagán. Akkor nem kérek a világbékéből. |
|
|
|
| mpd |
|
|
És hova vezet ez az elképzelés? Úgy értem, mi az eredménye? |
|
| Rendes Kis |
|
Azt gondolja, hogy rajta kívül semmi sem létezik, és ez így igaz.
Ő maga a Létezés, az Univerzum.
Nem bármelyikünk, hanem mindegyikünk. |
|
| mpd |
|
És Magafia Majmász. Némileg Zenónra emlékeztetően ugyanis azt gondolja, hogy rajta kívül semmi sem létezik, ő maga a Létezés, az Univerzum. A Teremtő egyetlen teremtménye.
És miért ne hihetné ezt bármelyikünk? |
|
| Rendes Kis |
|
Rész-összefoglaló.
Megszületett az unitus hitvallás első mondata: "Esse est Deus".
A magyar fordításra még csöppet várni kell, mert menta olvtárs magánba figyelmeztetett arra,
hogy a "Lét" és a "Létezés" nem ugyanaz, de most nem ér rá elmagyarázni, hogy miért.
Ennek a hitvallásnak az a korszakos jelentősége, hogy aki a "Lét"-ben hisz, az nem ateista.
Márpedig a "Lét"-ben szinte mindenki hisz.
A környezetünkben egyetlen ateista maradt: itt egyedül schlempe úr nem hisz a "Lét"-ben. |
|
| Rendes Kis |
|
Ha tilos a Létezésről a szeretet említése nélkül értekezni, akkor, légy szíves, nevezd hazug
gazembernek Mózest is, aki azt a szózatot adja Isten (akarommondani az égő csipkebokor)
szájába, hogy "Én vagyok, aki vagyok" és nem azt, hogy "Én a te szerető Istened vagyok". |
|
| mpd |
|
Alapvető kérdés, hogy a beszéd alatt mit értünk. Mert úgy látom, nem ugyanazt.
Ha beszéd alatt azt értjük, amikor egy Homo sapiens sapiens magyarul (vagy bármely más nyelven) mond valamit, egy másik meg felfogja és megérti, akkor egyrészt erre valóban csak az ember képes (a definícióból következően), másfelől viszont ez csak egy fajtája a kommunikációnak.
Mert rögtön adódik a kérdés: akkor a siketek jelelése nem beszéd?
És ha az mégis beszéd, akkor a csimpánzok által nagy nehezen megtanult egy-két tucat jelből álló jelbeszéd? Mondjuk az már fajok közötti kommunikáció, akár a macska nyávogása, amit kimondottan az emberrel való kommunikációra fejlesztett ki.
|
|
| Rendes Kis |
|
Ha tilos a Létezésről a szeretet említése nélkül értekezni, akkor, légy szíves, nevezd hazug
gazembernek Duns Scotust is, aki azt állítja, hogy "Esse est Deus" s közben egy szót sem ejt
a szeretetről.
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Kár, hogy vicceltél ilyen szent dolgokkal. |
|
| menta |
|
|
Semmi bajom nincs, csak vicceltem léttel, tudattal, Istennel, istengyermekséggel kapcsolatban és az intuícióval, szeretettel, szakralitással, beavatással, Úttal, svadharmával, realizációval kapcsolatban is. Tökéletesen igazatok van mindenben. |
|
| Rendes Kis |
|
Bocsánat, gyerekek, nagyon érdekes dolgokról beszélgettek: szentség, boldogság, szeretet,
stb.
Ezek mind nagyon fontos kérdések, később majd vegyük is mind sorra őket, de ezek már
túlmutatnak az Első Kérdésen: a Létezésen.
Az Első Princípium a Létezés.
Ez a közös minden létezőben, minden létezőben benne van és nélküle nincs létező egy sem.
(Ezt az Első Princípiumot Duns Scotus és más skolasztikusok úgy nevezik, hogy Isten).
Marx is azt mondja, hogy az Első Princípium a Létezés.
Nagyon szépen kérlek, mondjátok el, mi a bajotok ezzel az állítással.
Nem hazudja el a gyökeret, azt mondja, hogy a Létezés a gyökér.
Mi is ugyanezt mondjuk. |
|
| menta |
|
mi is az a varázsszó, hogy ösztön? megromlott akarat. "a beszédet pusztán tanult viselkedésnek tartsa" - ilyet senki sem állított soha. Kell hozzá az intuíció - a világ világossága, amit ajándékba kapunk a fogantatáskor - hogy az értelmét is fogja, ne egy mechanikus reflex, jelzés legyen, mint az állatoké. Ezt pedig csak az isten gyermekének adatott - hozzá a megfelelő fizikai organizmus, gégefő stb.
A Föld geoid. |
|
| mpd |
|
Az ösztön akarati jellegű? Hát ez meg hogy? Az egy dolog, hogy minden élőlény, amelyben van valamilyen ösztön, TÖREKSZIK RÁ, hogy az ösztön által meghatározott "automatikus" viselkedés beindulhasson. De ettől még maga az ösztön az nem akaratlagos.
A beszédhez kevés az én-tudat, ahhoz bizony a gégefő lejjebb húzódása is kell.
Szerintem azon régesrég túl van a nyelvészet, hogysem a beszédet pusztán tanult viselkedésnek tartsa. Ezen, ha nem haragszol, nem akarok vitázni, ez olyan, mintha azon huzakodnánk hogy gömbölyű-e a Föld, vagy a Szent Tabernákulumot formázza.
|
|
| menta |
|
nem, nem ösztön, az ösztön akarati jellegű. A beszéd,beszédértés és ezzel való gondolkodás ezzel szemben az éntudathoz tartozik, ami nem anyagi (sorry, materialisták), huzalozásról nincs értelme beszélni, principiálisan, csak már mint okozat jelenik meg . És szabad erőkről van szó: teljesen független a génektől egészséges, normális állapotban(ott jöhet az ellenérv, ha beteg és "lehúzza" ezt az érzéket)
395 Bachnál azért én elfogadom, amit ő érez, van annyira nagy az életműve, hogy hitelesnek érezzem, hogy minden műve végén megköszönte Istennek, hogy ilyet alkothatott. S.D.G. De nincs kifogásom ellene,ha a materialisták ezen rágódnak, hogy milyen buta is volt még szegély Bach, hogy nem tudhatta, amit azóta a világhírű szovjet/brit/marslakó kutatók magukból -nem isteni ihletből-, kiizzadtak.
De jó lesz, ha - legalább is részemről- ezt lezárom, és hallgassuk Bachot.
https://www.youtube.com/watch?v=15ezpwCHtJs
Kötelez a tehetség, igen.
József Attila:
Ide újra a szeretet jön
S mindenkinek fakad bocsánat,
De addig jaj, kik látva látnak
S a vaknak nem adnak szemükből! |
|
| mpd |
|
Idézet:
Bachnak az isteni ihlet határozta meg az alkotását
Vagy hát az, amit JSB isteni ihletnek tartott. És amit ma "tehetség"- nek nevezünk. Liszt már kicsit józanabbul fogalmazta meg: "a zseni kötelez", azaz, a TEHETSÉG (mellesleg ő is isteni ajándéknak tartotta) kötelesség is: közkinccsé kell tenni.
Ilyen értelemben JSB egy platformon van Carl Sagannal (asszem ő mondta): bármi is felelős világunk kialakulásáért, bízvást nevezhetjük Istennek. Merthogy Bach szemében, és saját magára vonatkoztatva, Isten létezésének bizonyítéka, hogy ilyen képességgel ruházta őt fel. |
|
| mpd |
|
|
Jó helyen tetszik kapisgálni. Az ember is, mint minden élőlény, született közgazdász, állandóan mérlegeli az előnyöket és a hátrányokat. A baj ott van, hogy a humán közgazdaságtan (amit oktatnak) az egészen más. És nincs összhangban a kettő. |
|
|