| Téma: Magyar Unitus Teológiai Intézet ! |
|
| mpd |
|
|
És hova vezet ez az elképzelés? Úgy értem, mi az eredménye? |
|
| Rendes Kis |
|
Azt gondolja, hogy rajta kívül semmi sem létezik, és ez így igaz.
Ő maga a Létezés, az Univerzum.
Nem bármelyikünk, hanem mindegyikünk. |
|
| mpd |
|
És Magafia Majmász. Némileg Zenónra emlékeztetően ugyanis azt gondolja, hogy rajta kívül semmi sem létezik, ő maga a Létezés, az Univerzum. A Teremtő egyetlen teremtménye.
És miért ne hihetné ezt bármelyikünk? |
|
| Rendes Kis |
|
Rész-összefoglaló.
Megszületett az unitus hitvallás első mondata: "Esse est Deus".
A magyar fordításra még csöppet várni kell, mert menta olvtárs magánba figyelmeztetett arra,
hogy a "Lét" és a "Létezés" nem ugyanaz, de most nem ér rá elmagyarázni, hogy miért.
Ennek a hitvallásnak az a korszakos jelentősége, hogy aki a "Lét"-ben hisz, az nem ateista.
Márpedig a "Lét"-ben szinte mindenki hisz.
A környezetünkben egyetlen ateista maradt: itt egyedül schlempe úr nem hisz a "Lét"-ben. |
|
| Rendes Kis |
|
Ha tilos a Létezésről a szeretet említése nélkül értekezni, akkor, légy szíves, nevezd hazug
gazembernek Mózest is, aki azt a szózatot adja Isten (akarommondani az égő csipkebokor)
szájába, hogy "Én vagyok, aki vagyok" és nem azt, hogy "Én a te szerető Istened vagyok". |
|
| mpd |
|
Alapvető kérdés, hogy a beszéd alatt mit értünk. Mert úgy látom, nem ugyanazt.
Ha beszéd alatt azt értjük, amikor egy Homo sapiens sapiens magyarul (vagy bármely más nyelven) mond valamit, egy másik meg felfogja és megérti, akkor egyrészt erre valóban csak az ember képes (a definícióból következően), másfelől viszont ez csak egy fajtája a kommunikációnak.
Mert rögtön adódik a kérdés: akkor a siketek jelelése nem beszéd?
És ha az mégis beszéd, akkor a csimpánzok által nagy nehezen megtanult egy-két tucat jelből álló jelbeszéd? Mondjuk az már fajok közötti kommunikáció, akár a macska nyávogása, amit kimondottan az emberrel való kommunikációra fejlesztett ki.
|
|
| Rendes Kis |
|
Ha tilos a Létezésről a szeretet említése nélkül értekezni, akkor, légy szíves, nevezd hazug
gazembernek Duns Scotust is, aki azt állítja, hogy "Esse est Deus" s közben egy szót sem ejt
a szeretetről.
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Kár, hogy vicceltél ilyen szent dolgokkal. |
|
| menta |
|
|
Semmi bajom nincs, csak vicceltem léttel, tudattal, Istennel, istengyermekséggel kapcsolatban és az intuícióval, szeretettel, szakralitással, beavatással, Úttal, svadharmával, realizációval kapcsolatban is. Tökéletesen igazatok van mindenben. |
|
| Rendes Kis |
|
Bocsánat, gyerekek, nagyon érdekes dolgokról beszélgettek: szentség, boldogság, szeretet,
stb.
Ezek mind nagyon fontos kérdések, később majd vegyük is mind sorra őket, de ezek már
túlmutatnak az Első Kérdésen: a Létezésen.
Az Első Princípium a Létezés.
Ez a közös minden létezőben, minden létezőben benne van és nélküle nincs létező egy sem.
(Ezt az Első Princípiumot Duns Scotus és más skolasztikusok úgy nevezik, hogy Isten).
Marx is azt mondja, hogy az Első Princípium a Létezés.
Nagyon szépen kérlek, mondjátok el, mi a bajotok ezzel az állítással.
Nem hazudja el a gyökeret, azt mondja, hogy a Létezés a gyökér.
Mi is ugyanezt mondjuk. |
|
| menta |
|
mi is az a varázsszó, hogy ösztön? megromlott akarat. "a beszédet pusztán tanult viselkedésnek tartsa" - ilyet senki sem állított soha. Kell hozzá az intuíció - a világ világossága, amit ajándékba kapunk a fogantatáskor - hogy az értelmét is fogja, ne egy mechanikus reflex, jelzés legyen, mint az állatoké. Ezt pedig csak az isten gyermekének adatott - hozzá a megfelelő fizikai organizmus, gégefő stb.
A Föld geoid. |
|
| mpd |
|
Az ösztön akarati jellegű? Hát ez meg hogy? Az egy dolog, hogy minden élőlény, amelyben van valamilyen ösztön, TÖREKSZIK RÁ, hogy az ösztön által meghatározott "automatikus" viselkedés beindulhasson. De ettől még maga az ösztön az nem akaratlagos.
A beszédhez kevés az én-tudat, ahhoz bizony a gégefő lejjebb húzódása is kell.
Szerintem azon régesrég túl van a nyelvészet, hogysem a beszédet pusztán tanult viselkedésnek tartsa. Ezen, ha nem haragszol, nem akarok vitázni, ez olyan, mintha azon huzakodnánk hogy gömbölyű-e a Föld, vagy a Szent Tabernákulumot formázza.
|
|
| menta |
|
nem, nem ösztön, az ösztön akarati jellegű. A beszéd,beszédértés és ezzel való gondolkodás ezzel szemben az éntudathoz tartozik, ami nem anyagi (sorry, materialisták), huzalozásról nincs értelme beszélni, principiálisan, csak már mint okozat jelenik meg . És szabad erőkről van szó: teljesen független a génektől egészséges, normális állapotban(ott jöhet az ellenérv, ha beteg és "lehúzza" ezt az érzéket)
395 Bachnál azért én elfogadom, amit ő érez, van annyira nagy az életműve, hogy hitelesnek érezzem, hogy minden műve végén megköszönte Istennek, hogy ilyet alkothatott. S.D.G. De nincs kifogásom ellene,ha a materialisták ezen rágódnak, hogy milyen buta is volt még szegély Bach, hogy nem tudhatta, amit azóta a világhírű szovjet/brit/marslakó kutatók magukból -nem isteni ihletből-, kiizzadtak.
De jó lesz, ha - legalább is részemről- ezt lezárom, és hallgassuk Bachot.
https://www.youtube.com/watch?v=15ezpwCHtJs
Kötelez a tehetség, igen.
József Attila:
Ide újra a szeretet jön
S mindenkinek fakad bocsánat,
De addig jaj, kik látva látnak
S a vaknak nem adnak szemükből! |
|
| mpd |
|
Idézet:
Bachnak az isteni ihlet határozta meg az alkotását
Vagy hát az, amit JSB isteni ihletnek tartott. És amit ma "tehetség"- nek nevezünk. Liszt már kicsit józanabbul fogalmazta meg: "a zseni kötelez", azaz, a TEHETSÉG (mellesleg ő is isteni ajándéknak tartotta) kötelesség is: közkinccsé kell tenni.
Ilyen értelemben JSB egy platformon van Carl Sagannal (asszem ő mondta): bármi is felelős világunk kialakulásáért, bízvást nevezhetjük Istennek. Merthogy Bach szemében, és saját magára vonatkoztatva, Isten létezésének bizonyítéka, hogy ilyen képességgel ruházta őt fel. |
|
| mpd |
|
|
Jó helyen tetszik kapisgálni. Az ember is, mint minden élőlény, született közgazdász, állandóan mérlegeli az előnyöket és a hátrányokat. A baj ott van, hogy a humán közgazdaságtan (amit oktatnak) az egészen más. És nincs összhangban a kettő. |
|
| mpd |
|
Keverni tetszel a dolgokat.
A nyelvi ösztön mindenkiben benne van. Csecsemőkorban az agy huzalozása zajlik, ha csecsemőnek letakarják a szemét erre az időszakra, később se fog látni (jól vagy tökéletesen semmiképp), mert a szem és az agy megfelelő részei között az összeköttetés nem alakul ki. ettől még a látás KÉPESSÉGE ott van a gyerekben, csak nem fog működni. Mint ha a kompjúter és a monitor közé elfelejtenénk drótot tenni.
Ugyanígy van a beszéddel is. A nyelvet többen nem is képességnek tartják, hanem egy külön SZERVNEK. Ha csecsemőkorban nem kerülnek helyükre a kapcsolódások, nem fog tudni beszélni az illető, pedig a képessége megvan hozzá.
A antropocentrizmus rendben van addig amíg saját fajunk boldogulásáról van szó.
Nade az egész teremtés eköré csoportosítani, az már nincs. Lehet, a Teremtő az emberi fajt afféle szükséges rossznak, köztes terméknek szánta, ami pusztulásával járulhat hozzá egy magasabb cél beteljesítéséhez. Mi meg azt hisszük, értünk van minden.
Volt olyan egyházfi, aki a banán alakját azzal magyarázta, hogy lám a Teremtő itt is gondoskodott rólunk azért ilyen kézbesímuló a gyümölcs, és ezért olyan könnyű meghámozni.
|
|
| Rendes Kis |
|
A Logosz úr is mondott olyat, hogy méltó a munkás a maga bérére.
Marx úr is pontosan ezt mondta.
A Logosz urat is bosszantották a palotáikban pöffeszkedő farizeusok és írástudók.
Engem is pontosan ennyire bosszant a tripla tokás főpap, aki az arany tiarája alól leckéztet,
hogy segítsem a szegényeket, noha magam ágrólszakadt csóró vagyok.
Igaz, a családomat meg pont az bosszantja, hogy én mégis boldog vagyok.
Ők, sejtésem szerint, igenis szeretnék, ha többet foglalkoznék a közgazdaságtannal. |
|
| menta |
|
De igen, a 'filozófiájában' a gyökeret hazudta le a fáról.
De mielőtt folytatnánk a Marx lakkozását, szeretném tudni, hogy a viharba jött ez az összevetés.
A Megváltó, az inkarnálódott Logosz nem hozott közgazdasági érveket a boldogsághoz, a mennyek országához vezető úthoz. Úgy szeressetek, ahogy én szeretlek titeket. Ezt meg is valósították sokan, ők a szentek. Részvétet, szeretetet, megértést, megbocsátást kért. Ezt nehezebb, morális intuíciót igényel, teljesen más mint racionális gazdasági megfontolásokat tenni. Nem összevethető.
A közgazdás meg azon töprengett, hogy lehetne a javak elosztása igazságos. Hogy ennek a boldogsághoz nincs köze, azt tudta és tudja mindenki. De igenis, fontos a következményeit is nézni. Gyümölcséről a fát. És ezt nem is valósította meg senki.
Akik az elosztást intézik be is gyűjtik maguk számára, és csak éppen a lázadás elkerülést biztosító mennyiséget juttatják a többieknek. (l. az állandó éles sortűzben, a lövészárokban helytálló pedagógusok és a nyakukba ültetett irodákban üldögélő hatalmas dirigáló-elosztó-kontrolláló sereg.) |
|
| menta |
|
A beszédképesség, a szavakkal való gondolkodás képessége, a beszédértés nem ösztön.
Érzékjellegű. Bizonyíték rá, hogy nem bontakozik ki, ha nem hall élő, éntudattal rendelkező emberi beszédet a gyermek. És egy idő után, és bizonyos életkor felett nem is képes megtanulni beszélni (voltak ilyen nem irodalmi példák, hanem valóságban talált gyermekek). #388 A kutya szaglása határozza meg a gondolkodását. De véleményem szerint az embereknek jobb és fontosabb, hogy Bachnak az isteni ihlet határozta meg az alkotását. Nem sértem a kutyát se ezzel az "antropocentrikus "gondolkodással, és nem is tudom, hogy lehetne nem antropocentrikus egy ember észlelése, gondolkodása, beszéde. |
|
|
| mpd |
|
Na mostan nagyon fontosat mondtál: a szék ideája az emberben van.
És az ember szerinted a Világegyetem központja? Hozzá kell hasonlítani a többi élőlényt?
Frászt.
Az ember történetesen a legjobb néhány dologban, mint pl. az ideák gyártása. De a fasorban sincs a kutya szaglóérzéke, az elefánt ormánya, a denevér lokátora szempontjából! És bármilyen vicces, de nem tud repülni, a víz alatt lélegezni, osztódni, fotoszintetizálni és még egy sor - más élőlénynek abszolút természetes dolgot.
Azaz, ne ezzünk az antropocentrizmus hibájába.
A Teremtő se biztos, hogy az embert tartotta céljának, lehet, mi csak egy közbenső láncszem vagyunk!! |
|
| Rendes Kis |
|
Nem az a lényeg, hogy ez esszencializmus-e vagy sem, hanem az, hogy igaz-e vagy sem.
Igaz.
A szék ideája nélkül nincs szék.
A szék ideája nem a székben, hanem az emberben (elefántban, macskában) van.
A hangyában nincsen. |
|
| Rendes Kis |
|
Ugyanazt mondod, amit én: a csatának pontosan kétféle kimenetele lehet: az egyik győz vagy
a másik győz.
Döntetlen-közeli eredménynél a pontozóbírók döntenek.
Épp az a lényege a játékoknak (a háború is - véres, hazárd - játék), hogy leegyszerűsítik
az amúgy követhetetlenül bonyolult "való világ"-ot.
Valamelyik történészünktől (Stefan Zweigtől vagy Czakó Gábortól) azt is megtudtuk, hogy mi
volt a Waterlloo-i csata valódi tétje: Rotschild úr meg akart gazdagodni.
És ez sikerült is neki.
|
|
| mpd |
|
|
Ez mit is bizonyít? Azon kívül, hogy a nyelvi ösztön minden emberben ott van. |
|
| mpd |
|
Aha. Esszencialista lettél mostmeg. Szóval, a szék nem egyenlő az alkatrészei összességével, igaz-e, hanem van benne egy valami (egy idea, szerinted), amitől szék lesz. Székség nélkül az egész csak fadarabok összessége. Párhuzamosan, ugyebár, az autó sem egyszerűen alkatrészek megfelelő módon 9sszeszerelt komplexuma, hanem bele kell lehelni az "autóság" ideáját.
A példádban szereplő majom azért nem csinálna széket (illetve, nem is venné észre, hogy csinált), mert nem tudja, mi a fene az a szék. A szék csak az embernek jelent valamit. |
|
|