| Téma: Magyar Unitus Teológiai Intézet ! |
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem, ha Lukács Györgyöt fölrovod Marxnak, az olyan mint akik az inkvizíciót fölróják
Jézusnak.
Szerintem Marx nem a gyökeret hazudta le a fáról, hanem csak leaggatta róla azokat a hamis
sallangokat, amelyeket a korrupt papok ráhazudtak. |
|
| menta |
|
"Ugyanazt mondja (Marx), mint Duns Scotus, csak Istent nem nevezi Istennek."
Itt nem erről van szó, hogy a szent Nevet ne vedd hiába. Hanem, hogy lehazudta. Hasonlatos, ha valaki egy fát tövénél elfűrészelne, és arrébb rakna 20 m-re, és dicsőítené magát, milyen szép fát alkotott, hiszen az egész más fa, nincs alatta az a hülye fölösleges, láthatatlan gyökér. Az eredménye a filozófiájának is hasonlatos, ahogy az a fa hamarosan elpusztul. Vagy azzal rokon, ami a zseniális ifjú hegeliánus Lukáccsal történt, hogy a ragyogó szellemiségű Hegellel mit tett, aminek eredménye továbbá hogy Lukács később a legjobb tarkónlövető filozófusunk lett - gyümölcséről ismerszik meg a fa. Érdemes elmélázni, milyen "küldetés" jegyében történt ez Lukáccsal. És az is a gyümölcse, hogy nem tudtál csak kizárólag marxista-leninista ideológiával nyakon öntött gondolatot, írást találni,olvasni a könyvtárban, vagy aki tudott, eredeti nyelven, azt Lukács maga távolította el, lehetett egy jó raktáros Tiszapalkonyán. Ott viszont megdicsérték, mert Chopint játszott a munkásoknak április 4-én, úgyhogy happy end van.
http://www.hamvasbela.org/2011/11/szocs-geza-hamvas-belarol.html
|
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem eléggé megnyugtató bizonyosságot szereztünk arról, hogy Marx nem volt ateista.
Szavazzunk.
Ha szerinted is: "ámen",
ha nem: "á, nem". |
|
|
| Rendes Kis |
|
Az olyan pihenő alkalmatosság, amin ülni is meg feküdni is lehet, a "kanapé".  |
|
| Omniscient |
|
|
Szék az. Olyan szék, mint pl. amin egy macska fekve pihen!... |
|
| Rendes Kis |
|
Kérdés, hogy a hangya tud-e egyáltalán pihenni ?
Fáradhatatlannak látszik.
Az is lehet, hogy állva pihen.
Vagy fekve.
Akkor, amin pihen az nem "szék", hanem "ágy" ! |
|
| tótumfaktum |
|
|
De ha a tücsök csinálna neki széket, akkor azért azon valahogy csak meg tudna pihenni! Kontempláció közben... |
|
|
| tótumfaktum |
|
|
Az elefánt sem használná széknek, ha az százszor magasabb lenne mint ő... |
|
| Rendes Kis |
|
Most nézzük Isten ideáját.
Esse est Deus - mondja Duns Scotus.
Az idea realitását úgy ellenőrizzük, hogy ütköztetjük a "való világ"-gal.
A "létezés"-t, az "esse"-t a legegyszerűbb ellenőrizni: csak kinyitjuk a szemünket, vagy
ki sem nyitjuk, csak belecsípünk a saját karunkba.
A "létezés" máris tódul befelé az érzékeinkbe.
Tehát a teszt sikerült, Isten igazán jó, kipróbált, fix idea.
Mit mond Marx ?
Esse est.
Ugyanazt mondja, mint Duns Scotus, csak Istent nem nevezi Istennek.
De ezzel nem követ el hibát, sőt.
Már Mózes megtiltotta nekünk, hogy Isten nevét hiába vegyük. |
|
| Rendes Kis |
|
A sokaság nem cáfolja az ideák létét. Sőt.
Rengeteg idea van. Hemzsegnek.
A szellemvilág sokkal de sokkal nagyobb, mint az anyagi világ.
A szellemvilágot nem bilincseli le az anyagi világ nehézkedése.
Végtelensok angyal elfér egy tű fokán.
Az ideák 2 fő fajtája: a reális (objektív) és az irreális (szürreális) ideák.
Például itt és most kitaláltam a bidrogén ideáját, amelynek a receptje így fest:
- végy két protont,
- adj hozzá két elektront,
- úgy készítsd el, mintha hidrogént gyártanál.
Ez nem teljes sületlenség.
Ha egy majmot beengedek a részecskegyorsítóba, biztos megpróbálkozik a bidrogéngyártással,
Talán még sikerül is neki, de csak néhány tízmilliomod másodpercig fog létezni, mert ez
nem fix idea. |
|
| Rendes Kis |
|
Bizony-bizony: ideák nélkül a Véletlen tehetetlen.
Adhatok a majomnak egymilliárd tonna fát és tízmilliárd év időt, a "szék" ideája nélkül
biztos, hogy egyetlen széket sem fog gyártani, csak egymilliárd tonna forgácsot.
Néha ugyan - véletlenszerűen - a kezében lesz egy-egy szék, de az nem lesz stabil,
nem teszi félre, nem marad meg, továbbreszeli forgácsnak. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Bizony-bizony: a "szék" ideáját az elefánt és a macska is fölismeri. A hangya nem. |
|
|
| menta |
|
„Ha valaki megkérdezné a természetet, hogy miért hozza létre a műveit, a következőképpen válaszolna (ha egyáltalán odáig ereszkedne, hogy feleletet adjon): Helyénvalóbb lenne nem kérdezned (vagyis nem az eszeddel kutatnod), hanem csendesen tanulnod, ahogyan én is hallgatag vagyok. A beszéd ugyanis nem az én utam (hanem a Szellemé, aki szavakban nyilatkoztatja ki Önmagát). Azt kell tehát megtanulnod, hogy minden, ami létrejön, az én néma szemlélődésem tárgya, annak a szemlélésnek, amely eredendően a sajátom, mivel én magam is kontemplációból származom (mégpedig az »univerzális lélekéből«, mely az Univerzális Szellemet kontemplálja, éppen úgy, ahogyan az utóbbi a Végtelent kontemplálja). Szeretem a kontemplációt, és az, ami bennem szemlél, azonnal létrehozza kontemplációja tárgyát. A matematikusok számokat és ábrákat jegyeznek le kontemplációjuk eredményeként. Én azonban nem írok le semmit. Csak nézek, és a materiális világ formái felmerülnek, mintegy belőlem eredve…”
Plótinosz: Enneades III. 8. 4. |
|
| menta |
|
A legegyszerűbb kis gombostű elkészítéséhez is egy idea kellett.. hát akkor a kozmoszhoz?
Nem tudnánk nélküle megtanulni beszélni. Figyeld meg, az egyéves gyerek azt hallja: asztal - és érti egy idő után, az ideájából, a szó világosságából veszi az értelmét. Tudja, hogy asztal a 4 lábú barna fából készült, de felismeri a 3 lábú fém-üveg, vagy a kiránduláson leterített vászonban is - nem kell külön bemutatni. De ezt még meg lehet mutatni. Csakhogy elég hamar pontosan érti azokat is, amiket nem lehet megmutatni: jó, talán, mégis, inkább stb |
|
| menta |
|
tévedés? az emberek sokfélék, ilyen is van, őt inkább agnosztikusnak nevezném, aki letett az egészről és nem is érdekli, azután olyan is van, hogy egész nap ezen gyötrődik fórumokon - és gyakorta sokkal többet foglalkozik vele, mint egy hívő: D
|
|
| Rendes Kis |
|
Pont az a lényege az ideáknak, hogy a végtelenféle véletlen konstelláció között nem kell
elvesznünk.
Például létezik olyan idea, hogy "szék".
Végtelen sokféle szék van.
És végtelen sokféle konstelláció van, ami "nem szék".
|
|
| Rendes Kis |
|
Falsch.
A Waterloo-i csatának mindössze kétféle kimenetele lehetett: vagy az angolok győznek, vagy a franciák.
Kémiai elemből is csak százvalahány féle van. |
|
| mpd |
|
|
Abszolúte tévedés. Az ateista nem vív harcot. Mit bizonyítson? Valaminek a nemlétét nem lehet, nem is kell bizonyítani. a bizonyítási kényszer a másik oldalon van, még ha el is feledkezünk róla rendszerint. |
|
| mpd |
|
Magad mondtad alant, hogy nincs kezdet, mert a világ örök.
Akkor pedig, végtelen idő alatt minden megtörténik ami lehetséges, mégpedig minden egyes lehetőség végtelen alkalommal. Erre miféle előzetes idea volt? |
|
| mpd |
|
No ez ott sántít, hogy a történelem (nevezzük így a világ lefolyását, időbeni előrehaladását), szóval az nem digitális, azaz szó sincs arról, hogy vagy "A", vagy "B" a lehetséges kimenetel. VÉGTELEN kimenetele van minden pillanatban az éppen zajló majdnem végtelen számú történésnek.
Végtelen számú idea pedig NEM LÉTEZHETETT előzetesen. |
|
| Rendes Kis |
|
A Véletlen azért nem jó ősoknak, mert nem ok és nem ősi.
A Véletlen: pillanatnyi konstelláció.
Amelyben valóban esetleges, néha csak egy pillangó-szárnycsapáson dől el, hogy két
történelmi léptékű folyamat közül az "A" vagy a "B" terv valósul meg.
De úgy az "A" mint a "B" tervre igaz, hogy csak azért valósulhat meg, mert az ideája
már a világ kezdete előtt megvolt. |
|
| menta |
|
végül is... nevezhetjük az Abszolútumot Véletlennek, mindegy, nominálisan, mindegy, lehet X.Y.-nak is, Fagurigának is. Praxisban nem mindegy, nagyon nem, hiszen a nagy tanítók - Buddha, Szókratész stb. és főleg a megtestesült Logosz, az emberré lett Isten - tanítása így süket fülekre talál, de arról már rég letettem, hogy bárkit is meg akarjak téríteni. Mert végül is az is mindegy, valaki valahol egy abszurditásban hisz:a neve Véletlen. Legyen úgy.
*
A véletlen a része a gyönyörű, kristályosan szép világunknak. Része, de nem az egész.
*
Az ateista hatalmas harcot vív, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét, annak, amit szíve mélyén érez. A vallásos - ahogy mélyül az Istenmegismerésben - egyre inkább érzi, milyen végtelen, milyen nehéz... itt is egy harc van, szívében háború, legyőzni a gonoszt, tisztának lenni - írnak erről a misztikusok. Nyugodtság nincs. Talán a vallásosban a remény, hogy Hozzá eljuthat, ad egy bizalomból fakadó lelki békét
*
"Bár ők azért keresik az ésszerű magyarázatot, mert nem hisznek,
mi pedig azért, mert hiszünk,
mégis egy és ugyanaz, amit keresünk."
(Canterbury Szent Anzelm)
|
|
|