| Téma: Magyar Unitus Teológiai Intézet ! |
|
|
| Rendes Kis |
|
A jó edző és nevelő jelenléte gondviselésszerű a serdülőkorban és a fiatalkorban, amikor
a személyiség épülőben van és viszonyítási pontokat illetve példaképeket keres. Ekkor a
legnagyobb a veszélye, hogy elvesszenek a fiatalok a rossz példák láttán és a hamis
boldogság keresésében. Az életnek ebben az érzékeny fázisában nagy felelőssége van az
edzőnek, aki gyakran hetente több órát tölt a fiatalokkal és nagy befolyást gyakorol rájuk
viselkedésével és személyiségével. Hatása elsősorban attól függ, hogy milyen a
személyisége, hogyan él, és nem attól, hogy mit mond – fogalmaz a pápa üzenetében az
edzőkről szóló nemzetközi vatikáni konferencia tagjaihoz.
... http://hu.radiovaticana.va/news/2015/05/14/az_edz%C5%91k_a_sport_hiteles_%C3% ... |
|
| Rendes Kis |
|
 A pápa köszöntötte az európai katonai ordináriusokat
A katonai ordinariátusok ma nagyon fontos szerepet töltenek be az egyházban a béke
előmozdítása terén. Olyan szemléletet hirdetnek, amely az emberiség közös javát helyezi
a középpontba a háború és a béke kérdéseiben is, kiszélesítve ezáltal a közviták látószögét
a szorosan vett nemzeti érdekeken túl, a világ társadalmának közös javát szolgálva.
... http://hu.radiovaticana.va/news/2015/05/14/a_p%C3%A1pa_k%C3%B6sz%C3%B6nt%C3%B ... |
|
| Rendes Kis |
|
 ISZLÁM, KERESZTÉNYSÉG, EURÓPA, BEVÁNDORLÁS, INTEGRÁCIÓ
Elektromos kerítés előtt a fekete és a fehér bárány, a túlsó oldalon mintha zöldebb lenne a
fű... (saját készítésű kép)
Időpont: 2015. május 14., csütörtök, 18:00
Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky u. 20.
A Párbeszéd Háza és a jezsuita rend beszélgetősorozatot indít, amely aktualitásokra kíván
reflektálni. Elsődleges cél, hogy beszélgetésekkel reagáljunk fontos egyházi, társadalmi
vagy politikai kérdésekre, valamint, hogy erősítsük a párbeszéd kultúráját...
Az első beszélgetésen Süveges Gergő az "iszlám, kereszténység, Európa, bevándorlás,
integráció" témaköröket járja körül két vendégével.
Beszélgetőtársak: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Rostoványi Zsolt a
Budapesti Corvinus Egyetem rektora.
... www.parbeszedhaza.hu/program/beszelgetosorozat-suveges-gergovel
... www.facebook.com/photo.php?fbid=901111693278861&set=a.424195690970466.4016250 ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
"Amint küzdesz ezzel az utadon, valamiféle támogatásra van szükséged, valamire, amit nem
ismersz. Mivel emberi lények vagyunk, muszáj, hogy meglegyen ez az érzés. Érezned kell
ebben a városban, ebben az épületben, ebben a közösségben. Tehát bármilyen legyen is a
közösség, szükséges, hogy legyen ilyen fajta spirituális támogatás.
Ez az, amiért nagyra tartom Trungpa Rinpocsét. Ő támogat minket. Bírálhatod őt azért, mert
úgy issza az alkoholt, mint te a vizet, de ez csak egy apró probléma. Teljes mértékben
megbízik benned. Tudja, hogyha mindig igazul támogat, akkor nem fogod őt kritizálni, bármit
tesz is. És nem érdekli, hogy mit mondasz, mert nem ez a lényeg. Az embereknek az ilyen
nagy szellemekre van szükségük, akik nincsenek odaláncolva egy bizonyos valláshoz vagy
gyakorlatrendszerhez.” Suzuki Roshi zenmester Csögyam Trungpa tibeti mesterről.
... www.facebook.com/Trungpa/photos/a.10151301268228933.527923.22919253932/101513 ...
... www.facebook.com/egysegakettossegben |
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Instead of wasting millions of dollars on weapons we dare never use, the money should
be put to more positive ends. And it’s no use waiting for our leaders to take action,
we the people have to take action to show our disapproval of these instruments of war
and violence. This is in our interest, because invariably when things go wrong it’s
ordinary people who suffer.
... www.facebook.com/DalaiLama?fref=nf |
|
| Rendes Kis |
|
Idézet:
Erre Júdás, az árulója is megkérdezte: "Csak nem én vagyok az, mester?"
(Mt 26,25)
Ez Júdás árulása: "Ő az ! ... NEM ÉN vagyok az !"
Pedig a 12 egyek voltak Jézussal.
Amikor Júdástól megkérdezték, mutassa meg, hogy ki a zsidók királya,
neki is azt kellett volna válaszolnia: "Én vagyok". |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Mindig lássuk az éhező emberek millióinak arcát, akik ma nem képesek emberhez méltón enni.
Azt szeretném, ha mától kezdve minden látogató, aki a Világkiállításon megfordul és
megtekinti a csodálatos pavilonokat, érzékelje ezeknek az emberi arcoknak a jelenlétét –
kérte a pápa. Ők az esemény valódi főszereplői: az éhező férfiak és nők, akik
megbetegszenek és meghalnak a hiányos vagy káros táplálkozás következtében.
... http://hu.radiovaticana.va/news/2015/05/01/a_p%C3%A1pa_az_az_expo_megnyit%C3% ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
A legeslegnagyobb baj a Katekizmussal, hogy ordít róla: ezt bizony farizeusok és írástudók
alkották és az egésznek az az egyesegyedüli célja, hogy a gazdag emberek mégiscsak valahogy
becsempésszék magukat a Mennyek országába.
Hát nem, barátocskáim.
Az Új Katekizmus így fog kinézni:
1) A gazdag ember nem juthat be a Mennyek országába.
2) Van még kérdés ? |
|
| Rendes Kis |
|
Az a baj ezzel a Katekizmussal, hogy személytelen (antikrisztusi) munka.
A kiadója az Apostoli Szent Hivatal, az elkövető személye kinyomozhatatlan.
Például a 205. paragrafus tartalmazza az égő csipkebokor képét.
Nagyon szép kép, az Epifánia előképe.
De pontosan ez az a képes beszéd, amivel nem tud mit kezdeni a mai ember: ezt kellett volna
lefordítani modern nyelvre.
Az elkövető úgy gondolta, mint a rossz tanuló a verselemzéskor, hogy ha az eredeti művet
idézi, azzal nem véthet, azt eléggé nagy ember írta.
Hát nem, fiam, a feladat az lett volna, hogy elemezd ki a költői képet, leülhetsz, 1-es. |
|
| Rendes Kis |
|
Attól tartok, a Szentháromság tanát át kell gondolni.
A Szentháromság 3 entitás:
1 személy: a Fiú, és
2 nem-személy: az "Atya" és a Szentlélek. |
|
| Rendes Kis |
|
Nagyon érdekes, a Katekizmusnak a 246.paragrafusa (a nevezetes Filioque klauzúla)
... http://www.katolikus.hu/kek/kek00198.html#K246 ... tartalmazza a "nemzés" szót.
Pedig hát a Teremtés nem ivari úton történik.
Mária szűzen szülésének a tana is pont ezt akarja kifejezni.
|
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem, ha úgy képzeljük, hogy az Atya (vagy Anya ?) lent van,
mi az Ő tenyerén élünk,
ez pont lefelé zárt, fölfelé nyitott világkép ! |
|
| menta |
|
Hegel nagyon későn érő volt, mondják róla, gyakorta csak bámult az egyetemi előadásokon, mint aki kettőig sem tud számolni, csendes is volt, ritkán nyilvánult meg. Egyszer, mikor kissé kapatosan éjjel tért vissza a kollégiumba, csöngetett a kapunál, az álmából felébresztett portás morogva mondta:
– Hegel fiam, ha így folytatod, azt a kevés eszedet is el fogod inni.
Máshogy alakult, mi már tudjuk. Akkor nézzük most ezt:
Atya-Fiú: lét-nemlét, mint láthatatlan és látható, mint formanélküli és forma, mint esszencia és szubsztancia. A megnyilvánult létezőben, a jelenségben mindig mindkettő egységben jelen van. A nem látható örök végtelen a látható végesben. Egy kör véges területű, mégis végtelen kiterjedés nélküli pontot foglal magában, ez tehát elképzelhető.
A skolasztikusok mondák így egyszerűen: Isten a Lét.
szótár:
a lét das Sein, a létezés das Dasein (szó szerint: ittlét, de nem helyi meghatározottsággal), a levés das Werden,
Georg Wilhelm Friedrich Hegel A logika tudománya
(Akadémia Kiadó, Bp. 1979 fordította: Szemere Samu)
I. fejezet (59-60.o)
A) LÉT
Lét, tiszta lét – minden további meghatározás nélkül. Meghatározatlan közvetlenségében csak önmagával egyenlő, s nem is egyenlőtlen mással, nincs különbözősége sem önmagán belül, sem kifelé. Valamilyen meghatározás vagy tartalom, amely benne megkülönböztethető, vagy amely által mint mástól különböző tételezhető volna, nem tartaná meg tisztaságában. A lét a tiszta meghatározatlanság és üresség. – Nincs benne semmi szemlélni való, ha lehet itt szemléletről beszélni; vagy pedig csak maga ez a tiszta, üres szemlélet. Éppúgy nincs benne semmi gondolni való, vagy pedig éppígy csak ez az üres gondolkodás. A lét, a meghatározatlan közvetlen, valójában semmi, és sem több, sem kevesebb, mint semmi.
B) SEMMI
Semmi, a tiszta semmi; ez egyszerű azonosság önmagával, tökéletes üresség, meghatározás - és tartalom-nélküliség; megkülönbözetlenség önmagában. – Amennyiben szemlélet vagy gondolkodás említhető itt, különbséget jelent, hogy valamit vagy semmit szemlélünk vagy gondolunk-e. Semmit sem szemlélni vagy gondolni: ennek tehát jelentése van; a kettőt megkülönböztetjük, így a semmi van (létezik) a szemléletünkben vagy gondolkodásunkban; vagy inkább, a semmi maga az üres szemlélet és gondolkodás, s ugyanaz az üres szemlélet vagy gondolkodás, mint a tiszta lét. – A semmi tehát ugyanaz a meghatározás, vagy helyesebben meghatározás-nélküliség, s ezzel egyáltalán ugyanaz, ami a tiszta lét.
C) LEVÉS
a) A lét és a semmi egysége
A tiszta lét és a tiszta semmi tehát ugyanaz.
Az igazság sem nem a lét, sem nem a semmi, hanem az, hogy a lét – nem átmegy – hanem átment a semmibe, és a semmi a létbe. De éppannyira az igazság nem megkülönbözetlenségük, hanem az, hogy nem azonosak, hogy teljességgel különbözők, de éppúgy egyik eltűnik ellentétében. Igazságuk tehát ez a mozgás, amellyel közvetlenül az egyik eltűnik a másikban; a levés; olyan mozgás, amelyben különböző a kettő, de olyan különbség által, amely éppoly közvetlenül feloldódott.
(84-85.o) II. fejezet. A LÉTEZÉS
…
a) A létezés általában
A levésből ered a létezés. A létezés a lét és a semmi egyszerű egy-volta. Ezen egyszerűség miatt formája valami közvetlennek a formája. Közvetítése, a levés, mögötte van; megszűnt, s a létezés ennélfogva mint valami első jelenik meg, amelyből kiindulunk. A létezés mindenekelőtt a lét egyoldalú meghatározásában van; a másik meghatározás, amelyet tartalmaz, a semmi, ugyancsak rajta mutatkozik majd meg amazzal szemben.
Nem puszta lét, hanem létezés (Dasein), etimológiailag véve bizonyos helyen való lét, de térképzet nem tartozik ide. A létezés, keletkezése szerint, általában lét egy nemléttel, úgyhogy ez a nemlét egyszerű egységbe van felvéve a léttel. A nemlét olyképpen feléve, hogy konkrét egész a létnek, a közvetlenségnek formájában van, a meghatározottság mint olyan.
… |
|
| menta |
|
|
" Nemes legyen az ember, segítőkész és jó! " |
|
| menta |
|
Dicsőség!
Célszerű úgy olvasni a szent írásokat, hogy minden szereplője, én vagyok. Ha "ént" mond, akkor is. Az események velem történnek. Végül is nagyszerű irodalmat is így olvasni, Shakespeare-t, Tolsztojt, és ezért sem szabad hitvány írásokat olvasni, mert ott nem jó.
Visszatérve:
Az Atya-Fiú relációnál mindenképp prioritást adnék az „Én és az Atya EGY vagyunk” kinyilatkozatásnak – beleértve még azt is, hogy az Egy a görögöknél istenszinonima volt (to hen) A Szentlélek, mint működés nagyon is érzékletes – hisz Vigasztalóként (Paraklétosz= Vigasztaló, Szt. Jánosnál) a Szentlélek jött vissza. Hogy mára a legfontosabbként közöttünk legyen, hogy egymással való kapcsolatainkban, önmagunkkal és a természettel, a világgal való kapcsolatunkban jelen legyen Ő. Mint vigasztaló, szerető, segítő, részvétteljes impulzus a cselekedeteink mélyén.
„Edel sei der Mensch / Hilfreich, und gut!” – Nemes legyen az ember, segítőkész és – mondja Goethe.
Azután felfogható az Atya-Fiú, mint láthatatlan és látható, mint formanélküli és forma, mint esszencia és szubsztancia. Minden jelenségben mindig mindkettő egységben jelen van.
Érdekes, hogy most véletlenül találtam egy olyan jelszótárt, ahol a summér-akkád-rovás jelnél a feltételezett „A” hangalaknál a szintén csak feltételezett jelentésnél: atya,fiú - állt. (egyszerre jelenti ilyenkor az archaikus nyelvekben) (de ez inkább csak azért különös, hogy épp ezen tűnődtem, és szembejött velem) Az atyafi kifejezés sokáig élt nyelvünkben, sőt nőkre is vonatkozott, mert kódexek említést tesznek a margitszigeti „főkötős atyafiakról”…
Marx hibája, hogy a zseniális Hegel létszemlét lefejezte, megfosztotta szellemiségétől – és erre építette fel immár szellemtelen filozófiáját – mintha csak úgy száműzni lehetne az Abszolútumot büntetlenül.
http://lexikon.katolikus.hu/D/dialektikus%20%C3%A9s%20t%C3%B6rt%C3%A9nelmi%20 ...
Ha nem lett volna ennek mára már egyértelműen tragikus következménye ( és pont a szegények, a proletárok, a parasztok számára a legtragikusabban) akkor egy vicc jutna eszembe, mikor megy a hegyre fel a kisvonat és azt szuszogja (lassan): ’seegíííts Isten… seegíííts Isten’. Majd a csúcsról lefele (gyorsan): ’hasegítsz hanemis megyekén magamis huhúúú'. Megy...csak hová? Az irány nem mindegy, a szakadékba. Mert Marx lezárta a transzcendencia lehetőségét felfelé, az ég felé, majd Freud megnyitotta lefelé... és így lett az ember állat. Ha egy henger alakú tartállyal modelleznénk a tudatot (nem az, csak modell) az álezotériák, álutak meg oldalra szöknek ki a felül zárt lefelé nyitott tartályból. Mert az embernek eredendő lényege a transzcendenciára hajlama, igénye, így érthető, hogy szabadulni akar ebből, és mivel nem kapja meg a tradicionális utakról az ismereteket, hát torz irányokban történik ez.
Hegel lételméletét érdemes megismerni, torzítatlan, marxtalanított formájában. (Sajnos, le kell írnom a könyvből, mert nincs meg.) Hogy milyen nehéz és szomorú a mai emberi tudatállapot, az is mutatja, hogy Hegel ezeket még középiskolásoknak tanította…
Békesség!
|
|
|