|
| Téma: Ökumené: ortodoxia vs. tolerancia |
|
| keresztkem |
|
Mivel az általam tisztelt Zsírosbödön úr már június 15-e óta NEM VÁLASZOLT az Ön kérdésére, megkisérlem "helyretenni" ezt a kérdést, nevezetesen azt, hogy protestáns fölfogás szerint KI TEKINTHETŐ, ILL.: TEKINTENDŐ SZENTNEK!
Ugye a szigorúan és mereven bibliai platformon gondolkodó ember azt kell, hogy mondja, hogy "benne van a Szentírásban", hogy: "LEGYETEK SZENTEK, AMINT AHOGYAN MENNYEI ATYÁTOK SZENT"!
Ebben az értelemben tehát csakis és kizárólag AZ ISTEN SZENT, sőt csakis és kizárólag az ATYAISTEN SZENT.Eszerint: EMBERFIA SZENT NEM(!) LEHET(-NE)!Még Jézus Krisztus sem lehetne e'szerint szent, aki ugye tudjuk: valóságos Isten és VALÓSÁGOS EMBER (IS!). Kérdés tehát, hhogy tartható-e ez a merev fogalomértemezés--meg más, nagyon merev, főleg, és csaknem kizárólagosan fundamentalista protestánsok által használt fogalomértelmezések is (ilyen pl.: a káromkodás, Istenkáromlás protestáns fogalomértelmezése is!) Jómagam azt vélelmezem, hogy NEM(!), mert az EMBERI NYELVEK által használt "verbális eszközök": szavak, kifejezések stb...stb....EMBERI KONSTRUKTUMOK, s mint ilyenek, megengednek, sőt olykor szükségeltetnek bizonyos mértékű--nevezzük így--TÖBBRÉTEGŰSÉGET!Mindez kb. olyan minthogy--teszem azt--az elektrotechnikában az "ohmos ellenállás" vagy csak egyszerűen ellenállás egy fogalom, ami jelent valamit, de létezik "induktiv ellenállás" vagy "kapaciiv ellenállás" (induktiv reaktancia vagy kapacitiv reaktancia) fogalom is.Tehát az emberi nyelvben egy fogalom jelent valamit, de ugyanakkor egy kicsit MÁST is jelent(HET), ami az eredetivel lényegieg azonos, de egy "kissé" el is tér attól.
Persze az is igaz, hogy minden "emberi konstruktum", így az EMBERI NYELV is mint minden VERBÁLIS MŰ végsősoron ISTENI EREDETŰ, mert Isten nélkül e Világban semmi sem lehetséges.Végsősoron attól is függ mindezeknek az attribútumoknak az ÉRTELMEZÉSE--HERMENEUTIKAI TARTALMA--hogy ISTEN MIKÉNTISÉGÉRŐL HITÜNK HOGYAN TANIT. Egy szőrszálhasogató és irgalmatlan Isten mindent LESZŰKIT(-ene).Egy jóságos, irgalmas és megbocsátó Isten sokmindent megengedhet(-ne)--persze a leglényegesebb negativumokat Ő sem engedheti meg.De itt HITÜNK--bizonyos mértékben --SZABAD, és lehet is szabad, hiszen a hit épp azért hit és nem tudomány, a dolog természettudományos 'ÉRTELMÉBEN!De persze itt is előjön maga az értelmezéstan a szemantika, a hermeneutika, hogy ugyan mi is a tudomány és mi is a hit?
k.k. |
|
|
| keresztkem |
|
"Woman"? Was dieses Wort bedeutet? Warscheinlich ist es: kein deutsches Wort.
k.k. |
|
| mpd |
|
|
....und doch nein woman. Aber, möglich, er ist Lumen. |
|
|
| mpd |
|
|
Ja. Meg akit mpd-nek oszt valójában szolid, polgári személy. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Van, akit Nagynak hívnak, oszt valójában kicsi. |
|
| mpd |
|
|
Na tessék. Én meg aszittem, ez nem ótómatikus, oszt mindig körmölöm a fórumkódokat.... |
|
| mpd |
|
Megerősítem!
Ezt a hölgyet pl. eleve úgy híjják, hogy Szent Szilvia.
Praktikus okokból nem jeleníttetem meg a képet, merthát van ám úgymond kísértés is a Sátán fegyvertárában!
 |
|
| keresztkem |
|
A reformátusok NEM ÉRZÉKELIK A "SZENT" TERMINUS TÖBBRÉTEGŰSÉGÉT!
Szerintük egyrészt minden igaz IstenhívŐ szent--ha valóban igaz.Egyrészt.
Másrészt a "Legyetek szentek amint Mennyei Atyátok szent" bibliai citátum szerint csak az ATYAISTEN lehet szent amúgy igazándibúl.
Arról meg köreikben szó sem lehet, hogy imában a szentek közbenjárását kérhessük mi hívek, mert nézeteik szernz az Atya és a hivő ember között csak egyetlenegy közbenjáró lehet: a mi Urunk Jézus Krisztus.
k.k. |
|
| Rendes Kis |
|
Bocsánat, református teológiából gyönge vagyok: akkor pontosan mi a kifogása
a reformátusoknak az ellen, hogy szentnek nevezzünk példás életű embereket ? |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
"embereket szentnek nevezni Isten-káromlás."
Nos, ez így ebben a formában nem igaz.
|
|
| Rendes Kis |
|
A hitviták (és általában minden vita) lezárásának a "hagyományos" módja, hogy a vitázó felek addig szorongatják
egymást érveikkel, míg az egyik vagy mindkét fél enged az álláspontjából.
Van (volna) 1 olyan módja a hitvitának, hogy úgy lehetne egyességre jutni, hogy egyik vitázó félnek sem kell
engednie az álláspontjából: mindössze azt kell(ene) bebizonyítani: ugyanazt mondjuk, csak más szavakkal !
Alig hinném, hogy ezt a módszert én találtam volna ki, éppen ezért furcsállom, hogy ezt a módszert miért nem
használja mégsem senki ?
Bizonyára azért, mert vannak, akik a háborús állapot fenntartásában érdekeltek.
De nézzünk 1 konkrét példát: a katolikusok szentté avatnak egyes kiváló embereket, a reformátusok elítélik ezt
a gyakorlatot, mondván, csak Isten szent, embereket szentnek nevezni Isten-káromlás.
És ekkor jön Rendes Kis, az ökumenéta és kibékíti ez a - látszólagos - ellentmondást:
A katolikusok is Istent dícsérik azzal, amikor szentté nyilvánítanak embereket.
Szent Ágoston expressis verbis leírja, hogy az ő édesanyja, Szent Mónika csodálatosan jó asszony volt, de ezért
ő (Ágoston) nem neki (Mónikának) hálás, hanem Istennek, mert Tőle (Istentől) származik minden jó.
A hitvallásban is mondjuk, hogy a szentek egyességben vannak Istennel. Az érdemeik nem külön-külön egyéni,
személyes érdemek, ami jó bennük, az nem a sajátjuk, az egy, közös jó: Isten jósága.
Az evangélium is mondja, hogy "én őbenne és ő énbennem": ami jó bennünk, az Istené, a rosszaság pontosan az,
ha megtörjük az Istennel való egyességet.
Tehát, ha mi, katolikusok azt mondjuk, hogy "Szent Ágoston", akkor arra gondolunk, hogy "a tiszteletreméltó
Ágoston, aki egyességben van a Szent Istennel". |
|
| Rendes Kis |
|
Én keresztény vagyok.
Én Isten-hívő vagyok.
Én hívő vagyok.
Én vagyok. |
|
| Rendes Kis |
|
A pápa hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház nagy értéket tulajdonít a különböző
vallásokkal folytatott barátság és tisztelet ápolásának. Mindez nemcsak azért
nagyon fontos, mert a világ valamiképpen egyre kisebb lett, hanem azért is, mert
a migráció következtében ma sokkal több keresztény ember kerül kapcsolatba más
vallási hagyományokkal, kultúrákkal és vallásokkal.
A párbeszéd nem jelenti azt, hogy a másokkal való találkozás során lemondunk saját
identitásukról és azt sem, hogy kompromisszumokat kötünk a hit és a keresztény
erkölcs terén. Ellenkezőleg: „az igazi megnyílás megkívánja a saját legmélyebb
meggyőződésünkhöz való ragaszkodást, a világos és örömteli önazonosság jegyében”
(n.251) – utalt ismét a pápa „Evangelii gaudium” buzdítására. Mások érveinek
megértése, a tiszteleten alapuló emberi kapcsolatok győznek meg bennünket, hogy a
másikkal való találkozás alkalom a testvériségben való növekedésre, a gyarapodásra
és a tanúbizonyságra - mondta a pápa a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa plenáris
ülésének tagjainak.
... www.facebook.com/photo.php?fbid=712657605412529&set=a.526165314061760.130129. ... |
|
| keresztkem |
|
Ökumené dolgában is a legnagyobb baj az, hogy az EMBER--bizonyos helyzetekben--önmagán kivül képtelen "komolyan venni" ill. elfogadni bárki mást.És annál is elkeseritőbb mindez, mert VAN MÓD és lehetőség--de legalábbis lenne--ennek a súlyos "körülménynek" a MEGVÁLTOZTATÁSÁRA! NEM IGAZ, HOGY NE LENNE..Csak TÖBBEKNEK KELL AKARNI!
Én hiszek benne,..és nemcsak én!
keresztkem |
|
|
|
| keresztkem |
|
A baj csak az, hogy a beszámoló tanúsága szerint az Úrvacsora és a Szentáldozás--nevezzük így(!)--"szembeállitó át-csócsálásával" mégiscsak találtak olyan témát, melyben mód volt KONFRONTÁLÓDNI! Azon túl, hogy az eredetileg eltervezett "témát"--ha ugyan tényleg igaz--valóban "lenyelték".
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
Ezt a szeánszot akkor joggal nevezhetjük demonstratív felejtésnek  |
|
| keresztkem |
|
"..Értem én, és erre mondom azt, hogy ezeket az ókori* vitákat nem lezárni vagy pláne nem
föleleveníteni kell, hanem elfelejteni."
Rendben van, még "ezzel", tehát a "föntiekkel" IS(!) egyetértek.De! Ha már EGYSZER azon a bizonyos napon--talán ápr.5-én a Hold utcai templomban "összejöttek" ilyen prominens személyiségek, mint Szabó püspök úr, meg Barsi Balázs ferences atya, meg föltehetően sok jóindulatú és feltehetőleg okos ember, akkor már MÉGISCSAK JOGOSULT DOLOG AZT LEGALÁBB "SZÓVÁ TENNI"--MEGKÉRDEZNI, HOGY UGYAN MÁR, MIÉRT NEM(!) ARRÓL BESZÉLGETNEK, amiért összejöttek??? Nevezetesen a Heidelbergi Káté újnak mondott szövegforditásáról, melyben a katolikus Szentmise "kárhozatos bálványimádás"-ként van aposztrofálva! HA MÁR EGYSZER EZÉRT(!) ÉS NEM MÁSÉRT ÖSSZEJÖTTEK, nem sajnálva időt, pénzt, szellemi energiát. Ott és akkor már nem lehetett azt mondani, hogy: "hát akkor most köszönjük szépen, tessenek szépen hazafáradni, mert úgy döntöttünk, hogy a vitát "nem zárjuk le", "nem elevenitjük föl", hanem szépen "elfelejtjük" az egészet! Mondom: HA MÁR EGYSZER ÖSSZEJÖTTEK AZ ILLETŐK!
Mert akkor az Ön--"fenti", és idézett-- kivánalmainak jegyében össze sem köllött volna hívni egy ilyenféle szeánszot--gondolom én...
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
Értem én, és erre mondom azt, hogy ezeket az ókori* vitákat nem lezárni vagy pláne nem
föleleveníteni kell, hanem elfelejteni.
Ebben is Pál apostol intelmét kellene követni: "Karoljátok fel a hitben gyengét, anélkül,
hogy felfogását elítélnétek. / Némelyik azt hiszi, hogy mindenfélét ehet, az aggályos
azonban csak zöldségfélével táplálkozik. / Aki eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik.
Aki meg nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik. Hiszen Isten azért a magáénak tekinti.
Ki vagy te, hogy más szolgája fölött bíráskodol? Saját ura előtt áll, vagy bukik. De
állni fog, mert elég hatalmas az Isten, hogy fenntartsa. / Van, aki különbséget tesz a
napok között, a másik meg minden napot jónak tart. Kövesse mindegyik a meggyőződését.
Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi, aki meg eszik, az Úrra való tekintettel
eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem
eszik, és ő is hálát ad az Istennek."
... http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/vallas/katbibl/html/rom.htm
Egy a fontos: a communio.
Az egység Krisztusban.
Ámen.
_________________
*) Nem elírás: Ferenc pápa trónralépésével ért véget az Ókor, kezdődött el a Középkor. |
|
| keresztkem |
|
"..Az igazság nem az egyik vagy a másik oldalon, hanem Krisztusnál van."
Ez rendben is van, vagy legalábbis rendben is lenne, csakhogy az alapkérdés az mégiscsak az, hogy ennek a MEGÁLLAPTÁSNAK A LÉNYEGE ÉS TARTALMA hogyan, s miként juttatható érvényre a Heidelbergi Káté új szövegfordításában, illetőleg annak református liturgia-béli használatában? Hogy akkor a katolikus Szentmise "kárhozatos bálványimádás"-sá becsmérlése marad-é avagy sem.Mert mégiscsak EZ AZ ALAPVETŐ oka annak, s nem az Úrvacsora vagy Szentáldozás értelmezése, amiért a "beszélgetők" "összejöttek" "együttgonddolkozni".
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
Alakul az álláspontom: úgy oldanám meg ezt a vitát, mint Pál apostol Korintusban (... http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/vallas/katbibl/html/1kor.htm ...)
Nem azt firtatnám, hogy ki mikor mit mondott rosszul, hanem hogy hogyan kellene jól mondani.
Az igazság nem az egyik vagy a másik oldalon, hanem Krisztusnál van.
Az Eucharisztia vagy Úrvacsora kérdést úgy kell feloldani, hogy: communio.
Egység.
Egyek vagyunk Krisztusban.
Mindörökké, ámen. |
|
| keresztkem |
|
"..kialakítom a saját álláspontomat az Eucharisztia/Úrvacsora témában "
Ez termésszetsen megtehető, ám jómagam nem tartanám oly' nagyon fontosnak.Miért?
Mert úgy gondolom, hogy ha mondjuk katolikusok vagyunk, akkor "sem(!) fogunk áttérni" az "úrvacsorázásra" még akkor sem, ha esetleg "belátnánk" Szabó püspök úr--egyébiránt nem kevés mély bölcsességet tartalmazó--nézetének helyességét, miszerint az Úr-ral kapcsolatban talán nem is annyira a "jelenlét"--mármint az Úr "jelenlétének" "mikéntisége"-- hogyanja és mikéntje a fontos, hanem a "velünk lét" hogyanja és mikéntje.És hasonlóan egy mélyen hívő református testvér sem fog áttérni az áldozásra aaz úrvacsoráról, még ha úgy is döntene, hogy az az igazabb--mellesleg, mi katolikusok azt is tudjuk, hogy csak úgy "ukk-mukk-fukk" egy elhatározás alapján EZT MEG SEM TEHETI!
MINDEZÉRT GONDOLNÁM, hogy az itt felidézett vitaest tkp. NEM ARRÓL(!!!) SZÓLT, ami miatt a rendezői--Balog Zoltán lelkész úr--AZT MEGRENDEZTÉK! Már tudniillik az új Heidelbergi Káté ilyen vagy olyan tartalmú forditási szövegének jogosultságáról, vagy jogosulatlanságáról.
S úgy tűnmik, mintha erről az alap összehívási okról kedves R.K. is megfeledkezne.
keresztkem |
|
|
| Tovább ... |
|